Viharsarok népe, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-20 / 221. szám
1955. »September 20., Vedd ViUai&aiaU 1/lípt Milyen lehetőségeket nyújtana Dombegyházán a földrendezés ? Dobozi és kéfegyházi dolgozó parasztok az orosházi Október 6 TSZ-ben A felvilágosító szavak nyomán j nap mint nap növekszik Domb- egyházán az egyes típusú termelő- szövetkezti csoportok és termelő- szövetkezetek taglétszáma és földterülete. A község szántóföldjének 6G százaléka már az állami gazdasághoz és a szövetkezetekhez tartozik. Most a hátralévő négy százalékért folyik a harc, mert ettől függ, hogy kérhetnek-e engedélyt a földrendezésre, vagy sem. A földrendezés pedig minden csoport és tsz létérdeke. Ezen múlik, hogy a jövő évben az eddiginél is jobb eredménnyel gazdálkodjanak. A Petőfi TSZ új belépőinek csaknem 100 holdja, a Békehar- cos-nak pedig mintegy 90 holdja j szétszórtan, a tsz-töl távoleső részeken terül el. Ugyanez a hely- ( zet az egyes típusú termelőszö- vetkezeti csoportok új tagjainak földjével is. Tehát nagyon sokat jelentene számukra a földrendezés. Az idén a község egyénileg gazdálkodóinak földjén átlag 9 mázsa 70 kiló búza termett. A Békeharcos TSZ pedig több mint 14 mázsa búzát takarított be egy-egy ho1r|ról. 123 hold búzavetésük volt, s a gazdag termést aratógéppel és kombájnnal aratták le és cséDelték el. A gépek megkönnyítették az aratás nehéz munkáját, s az idén már nem idegenkedett a tagság a gépi aratástól, mint a korábbi években. Az új tagok földjén, két-három holdon azonban nem olyan kifizetődő a gépi munka, mint a nagy táblákon, ahol a gépeknek megvan a mozgási lehetőségük. Ezért nézzük meg, mit is jelentene voltaképpen a földrendezés a tsz-ek tagjainak? Elsősorban rendeződne földterületük. a szerte lévő parcellákat összevonhatnák. Ezzel lehetőségük adódna arra, hogy kialakítsák a helyes vetésforgót, amely nélkül a nagyüzemi gazdálkodás elképzelhetetlen. Tudvalévő, a gépeket csak ott lehet eredményesen alkalmazni, ahol nem akadályozzák a kis parcellák mezsgyéi munkájukban. De a nagyobb termés- eredmények eléréséhez nem elég csupán a helyes vetésforgó, a gépek igénybevétele, hanem szükséges a korszerű agrotechnikai módszerek bevezetése is. A kukorica négyzetes vetése, a keresztsoros vetés csak a nagyüzemi táblákon valósítható meg. Igen sok munkát megtakaríthatnak a tsz- ben, ha a kukoricát négyzetesen vetik, mert így keresztben-hosszá- ban géppel kapálhatják és ezzel a felszabaduló munkaerőt munka- igényes növények ápolására fordíthatják. A földrendezés nemcsak a tsz- ek eredményesebb talajművelését teszi lehetővé, lehetőséget ad arra is, hogy az állattenyésztésre több gondot fordíthassanak. A zöld futószalag létrehozása, hogy kora tavasztól, késő őszig friss, zöld takarmánnyal etethessék az állatokat, csak akkor valósítható meg, ha erre megvan a területi adottság. Sok nehézséget oldana meg tehát a földrendezés. Ezért rendkívül fontos hogy a szövetkezeti tagok minden erőt latbavetve harcoljanak, hogy a hátralévő időben még több egyénileg dolgozó paraszt térjen az új útra. Érjék el községükben a 70 százalékos nagyüzemi arányt és nyújtsák be földrendezés iránti kérelmüket. Az Alberifalvi VegYigYár energetikusa nyerie a százezer forintos főnyereménYi A Negyedik Békekölcsön vasárnap megtartott harmadik sorsolásán ismét csaknem nyolcvan- ezer kölcsönjegyző kapta vissza pénzét kisebb-nagyobb nyeremény formájában. A sorsolás legszerencsésebbje Csomós László energetikus, nz Albertfalvi Ve- gvigyár dolgozója, akinek a \ III. osztályba tartozó 29936 sorozatú 38. számú kötvényét százezer forintos főnyereménnyel húzták ki. A fiatalembert váratlanul érte a ; nagy összeg, s hamarjában nem is tudta megmondani, mire költi a pénzt. Nem kellett azonban sok idő ahhoz, hogy »előkeresse« régi terveit. Egy „Jáwa“ motorkerékpárra és egy »Leica« fényképezőgépre változik át a nyeremény egy része. Csomós László kedden veszi fel a főnyereményt, amelyből kisebb összeget tart magánál, a többit takarékba helyezi. Időjárás Várható időjárás ma estig: Felhőátvonul ások, egy-két helyen kisebb eső. Mérsékelt, időnként élénkebb északnyugati, északi szél. Az éjszakai lehűlés erős marad, a nappali hőmérséklet alig változik. Legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel: 7—10, legmagasabb nappali hőmérséklet: 19 —22 fok között. — OKTÓBER 17—24-e között zajlik le Moszkvában a francia filmek fesztiválja. A következő filmek kerülnek bemutatásra: »A félelem bére«, »A szökevények«, »A paradicsom gyermekei«, »Therese Raquin«, a »Vörös és fekete«. Moszkvába utazik Gérard Philipe, Yves Montand, Simone Signoeret, Marcel Game és még néhány filmművész. Vasárnap mintegy hatvan tagú, dobozi és kétegyházi egyénileg dolgozó parasztokból, tsz-tagokból, álló parasztküldöttség szemlélte meg az orosházi Október 6 TSZ gazdaságát. A vendégek természetszerű kíváncsisággal tekintettek szét a közös gazdaságban, alaposan kikérdezték mindenről a tsz tagjait. Alkalomszerűen beléptek Győri János tsz-tag — volt középparaszt — háztáji gazdaságába. A váratlan vendégek elismeréssel nézték a tsz-tag portáját: volt ott minden, ami kedves a parasztember szemében, egy 250 kilós hízósertés, egy anyakoca, kilenc malacával, három 70—8Ó kilogrammos süldő, rengeteg lábasjószág, s megvolt a kenyérnek- valója is. A gépek munkája nagyon sokat jelentett a tagok jövedelménél is. Az idén II kombájn vágta és csépelte a szövetkezet 620 holdnyi kalászosát, augusztus 6- ra már befejezték a cséplést s a kombájnok munkája több mint 120 000 forint megtakarítást jelentett pénzértékben. Van is mit aprítani a tejbe az Október 6 tagjainak! Ezt hallhatták Fábri Mihály- tól. a tsz egyik új tagjától is, aki augusztus elsején lépett a közös útra s már 112 munkaegységet keresett. Mint elmondta: azt, amit az Október 6 tagjai produ- | káltak, ő mint 14 holdas egyéni gazda sohasem tudta volna elérni! Még két 1 lónap]a sincs, hogy í tag, de már biztosítva van kenyérgabonája, téli tüzelője, hízőt is kapott előlegbe s azóta vett 2400 forintos öltönyt. Szvérle Imre tsz-elnök több látogató kérdésére elmondta: 900 000 Ft készpénzt oszt ki a szövetkezet 140 tagja között, egy munkaegység a természelbeniekkel együtt mintegy 40 forint értékű lesz. A terület 70 százalékát gépekkel művelik s mindenkinek kiosztották megmunkálásra a maga földrészét. Az özvegyasszonyok és az öregek állandóan könnyű beosztásban dolgoznak s az asszonyok- átlagos munkaegysége 280 körül mozog. A gyerekeket napköziben helyezik el. Az anyák 300 Ft szülési segélyt, ingyen orvosi kezelést kapnak. Akik semmi nélkül lépnek a közösbe, előlegként el- ! látják minden szükségessel. Idő- ; sebb Görbis György is ékes vá- I Iaszt adott az érdeklődésekre: — Hatvannégy éves vagyok — jelentette ki —, de már 420 munj kaegységet kerestem a dohány- termesztésben, nagyon elégedett vagyok! — Havancsák József, a tsz I idős munkacsapatvezetője is elmondotta, hogy veje nyomorék, j munkaképtelen s hat gyermeke ellátásáról gondoskodnak, tehene, hízója, búzája, tüzelője megvan. J Természetesen felvetődtek a I hiányosságok is, amelyek azon- : ban eltörpülnek a meggyőző eredmények mellett Többen szóvá- tették — köztük özv. Gácsi Jó- zsefné dobozi dolgozó parasztasszony — hogy nem gonkolkod- nak tovább, hanem a biztonságosabb, nagyobb jólétet jelentő társasgazdálkodás útjára lépnek. Vi- gyikán István, a kétegyházi I. típusú Kossuth TSZCS tagja is köszönetét mondott a szíves vendéglátásért és elhatározta, hogy kilencven csoporttársát a hármas típusú gazdálkodási forma előnyéről győzi meg. Valamennyien megtapsolták Dévényi Illésnek, a a Gyulai Járási Tanács dolgozójának zárószavait: — Ne féljenek az újtól, higyjék el, úgy járnak vele, mint a gőzmozdony feltalálója, aki pénzért fogadott utasokat, ma pedig káromkodunk, ha lemaradunk a vonatról;* — Többen már úgy búcsúztak el az Október 6 TSZ tagjaitól, hogy remélik: jövő ilyenkor már saját szövetkezetükben ők láthatják vendégül az Október 6-belieket. — Ballabás László — BaaaicKKiiaaiBHMH ■■■■!■■»■■■ IBB8S BEBSBBBBBBBIDB 30—40 ezer forintot költött üzleti kapcsolatainak épségbentar- t ás ára, fejlesztésére, elsősorban is ivúszutna, s hogy öreg napjaikra legyen miből élniök, tízezer forintért vett ege 200 négyszögöles kertet is. Társaságuk jól ismert volt Gyulán. Az »Otthon« vendéglőben törzsvendégekként szerepeltek. Bőven futotta a legfinomabb ila'okra, vacsorákra. Baumann vígan rendelt és gavallérosan fizetett. A vendéglők zenészei sem panaszkodhatnak rá, mert 50, de leginkább 100 forint csúszott a hegedű húrjai közé. Könnyen meg tudta azt is tenni, ha a társaság jól összejött, hogy feleségét taxival hozatta a vendéglőbe, s többször megtörtént, hogy záróra után az asztaltársaságot s a zenészeket taxival a lakására vitette és ott folytatták tovább a tivornyát. A jól jövedelmező üzleteiéit: s a korlátlan züllést nyugodtan folytathatta, hiszen senki nem kérdezte meg tőle, honnan szerzi a rengeteg pénzt. Mégin- kább nem kérdezték meg tőle, hogy van-e iparengedélye és fizet-e adót? Nem lehet ezen csodálkozni, hiszen volt olyan állami gazdasági vezető, aki együtt mulatott sok-sok éjszaka Bau- mannékkal. Jó néhány esetben részt vett az éjszakai szórakozásokon Gajdács András, a Felsőnyomási Állami Gazdaság igazgatója is. Nem egyszer Baumann megkapta a gépkocsiját egy-egy »komolyabb« üzlet lebonyolítására. Szinte dicsekedett Baumann a tárgyaláson, hogy esetenként ivászati versenyt is rendeztek, s a verseny első győztese Gróh volt, aki 13 liter bort is megivott egy este. A nép államának megkárosítása több felelős beosztásban lévő funkcionáriusnál a megalkuvás, a lepaktálás feneketlen mocsaráig vezetett. így történt, hogy Titz Györgynek 1953 novemberében — aki a megyei adóközös - ség irodavezetője volt — kellett megállapítania és elbírálnia Baumann adóbevallását. Mivel 1953 előtt nem fizetett adót, tartozása meghaladta a 12 000 forintot. Baumann tudta, ha nem lesz ügyes, baj lesz. Ezért Titz Györgyöt egyik alkalommal meghívta lakására és egy 800 forintos Doxa karórával ajándékozta meg. Az ajándékozásból soha ki nem fogyó Baumanntól 1955 januárjában egy arany karikagyűrűt és motorkerékpár vételéhez néhány ezer forintot is kapott Titz, aki azzal honorálta Baumann »kedvességét«, hogy törölte »behajthatatlanság« címén a 12 000 forint adótartozását. Újra jól sikerűit a kiagyalt terve Bauman- nak, mert 1950—51—52. évben több mint 25 000 forint kereseti adó, 1953—54. évben majdnem 150 000 forint jövedelmi adó és munkavállalói után több mint 1600 forint gyermektelen ségi adó be nem fizetésével károsította meg az államot. honnan vette Baumann ezt a rengeteg pénzt Baumann a patkány- és poloska- irtáshoz államilag szigorúan zárolt G. G., HCH és Cián nevű mérget használt. A mérgeket a gyulai és budapesti kapcsolatai révén előbb ÁTOSZ nevű vállalattól, majd magánemberektől szerezte be. 1950 nyarától 1954. év végéig 265 553 köbméter fé- regtelenítést végzett a gazdaságokban. A féregtelenítést nem köbméterben, hanem négyzetméterben kellett volna elszámolnia. Hiszen levegőben egeret, patkányt aligha lehet irtani. Ugyanakkor négyzetméterenként is csak 48 fillért lehetett volna elszá48 fillér helyett 98 fillért a féregírtásért, több mint 132 ezer forinttal károsította meg a társadalmat. Sőt, odáig ment, hogy a összes munkában eltöltött időre rezsióradíjat számolt el s így 93 882 forintot vett fel jogtalanul. Ezenkívül a 19 forintos napidíjak helyett 31 forintos díjakat számolt el a gazdaságokhoz benyújtott számláin. Ilymódon 13 198 forint kárt okozott. 1954-ben úgy gondolta, ha így lehet, miért nem lehet másként is. Mint méreggel foglalkozó egyén odáig ment, hogy vegyész- mérnöki óradíjakat — óránként 13,73 forintot számolt el saját részére. így majdnem 26 ezer forinttal károsította meg a nép államát. Gabona- és üres-helyiségek zrizsiktelenítéséért jogtalanul több Az olvasó bizonyára felteszi a kérdést: 9 mo'.ni, Baumann pedig 98 fillért számolt el. Számos esetben megtörtént — különösen a patkányirtásnál —, hogy ugyanazon épületben egymásután háromszor, négyszer is megismételte az irtást és mindannyiszor újra elszámolta. Hogy mennyire rabolta az állami gazdaságokat, elég megjegyezni: amíg Kovács Imre, iparengedéllyel rendelkező gyulai féregirtó egy bizonyos munkát 2 ezer forintot végzett el, azért Baumann 52 ezer forintot számolt. Egy-két példa a sok közül: mivel ő számolt köbméterenként mint 45 000, bútor és egyéb berendezés fertőtlenítéséért 4400 forintot számolt el. A felsőnyomási, muronyi, köröstarcsai, újvárosi ÁG-ban megtette azt is Baumann, hogy a féregtelenítésért kétszeres dijat számolt fel, ezzel több mint 75 ezer forintot vágott zsebre. Képes volt arra is, hogy az állami gazdaságoktól fertőtlenítésre kapott 12 mázsa szénkéneget, mint saját anyagából elszámolta, s ezzel 4320 forint újabb jogtalan pénzt vett fel. De Baumann nemcsak az állami gazdaságot csapta be, hanem saját dolgozóit is. Több mint 14 ezer 500 forint napidíjat tulajdonított el munkásaitól. Ezenkívül nem lebecsülendő az a 233 000 forint adó és SZTK biztosítási díj. melyet megtartott magának. Amikor Baumanntól a tárgyalás megkezdésekor a tanácsvezető elnök megkérdezte: bűnösnek ér- zi-e magát, bátorkodott kijelenteni, hogy „részben“. Milyen volt az ellenőrzés, hogy mindez megtörténhetett? — kérdezhetik az olvasók. Erről aligha lehet beszélni. Volt ugyan 1954- hen az állami gazdaságokban a minisztérium részéről ellenérzés, de csodák csodája, a Baumann- £éle elszámolásokat és a főkönyvelők kifizetéseit helyesnek találták. De vajon a megye különböző szerveinek az ébersége jobb volt-e? Aligha, hiszen Baumann és társai teljes biztonságban „dolgoztak“ még vállalati körbélyegzőt is nyugodtan használhatott Baumann. A megyei bíróság végül is — hétnapos nyilvános tárgyalás után — ítéletet hirdetett Baumann Flórián és társai bűnügyében. Baumann Flóriánt — a bűnszövetkezet vezetőjét — 12 évi börtönbüntetésre, tízévi jogvesztésre, 10 ezer forint pénzbüntetésre. 200 négyszögöl kertjének elkobzására és a 26 kg HCH, arzén, sárgafoszfor mérgek elkobzására, Gróh Andrást, a Felsőnyomási Állami Gazdaság főkönyvelőjét 6 évi börtönbüntetésre, 500 forint pénzbüntetésre, hatévi jogvesztésre, Lantos János, Brenner József és Sipos István főkönyvelőket 10—10 hónapi börtönbüntetésre és a jogtalanul elfogadott pénz megtérítésére ítélte a bíróság. A bűn- szövetkezet tagjai megérdemelték büntetésüket. Balkus Imre
