Viharsarok népe, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-20 / 221. szám

I/Utasatok liifte 1933. szeptember 20., kedd PArtépftéa Tovább fokozzuk a pártcsoportok működését v a szarvasi járásban A kommunisták felelősségérzete új erőt ad a körősladányi Zalka TSZ-nek A Szarvasi Járási Pártbizottság eddig is törődött a pártcsoportok­kal, de ezután még nagyobb gon­dot fordít működésükre és sokkal több segítséget ad sokirányú fel­adatuk végzéséhez. Annál is in­kább, mert ez idő szerint csak a szocialista szektorokban működ­nek elfogadhatóan a pártcsopor- tck és pártbizalmiak. Rendszeres ténykedésük nyomán megnőtt a párttagok aktivitása, javult a pártépítés, az agitáció, a párt tö­megkapcsolata, sikeresebb a ter­melés. A járás területén négy állami gazdaságban, két gépállomáson és kilenc termelőszövetkezetben a Politikai Bizottság 1951 szeptem­beri határozata szerint munkacsa­patokban és brigádokban 71 párt­csoport működik. A pártcsoport- bizalmiakat általában a pártcso­port tagjai választották meg a leg­jobb traktorosok, legtöbb munka­egységet teljesítő és legképzettebb párttagok közül. Sikerült meg­szüntetni azt a helytelen irányza­tot, melyszerint korábban irodai dolgozókat bíztak meg a pártcso- portok vezetésével. \ bizalmiak többsége | az alapszervezet Vezetőségétől, a községi és járási pártbizottságok tagjaitól kapott segítséggel jól be­tölti hivatását. Aktivitásukat éb- | Mind több az olyan pártszervezet, ban havonta, a párttaggyűlés előtt, páifcsoport-értekezletet tartanak, megbeszélik a taggyűlés napiren­di pontjait, és előre állástfoglal- nak egy-egy fontosabb kérdésben. Vannak olyan pártcsoportok is, amelyek esetenként összeülnek és megvitatják d megjelent fonto­sabb párthatározatot, vagy egy kormányrendeletet. I 4 járási és községi | végre­hajtóbizottság tagjai többnyire részt vesznek a pártcsoport-érte- kezleteken. Például a járási párt­végrehajtóbizottság tagjai ez évben községenként 3 ízben tartottak ösz- szevont bizalmiértekezletet. Ezen­kívül a községi pártbizottságok­kal csoportbizalmi ankétokat hi­vatott össze a JB, ahol a bizalmi elvtársak kicserélték a munkájuk közben szerzett tapasztalatokat. A pártcsoportbizalmiakkal való rendszeres foglalkozás, s a bizal­mi elvtársak jó munkája nyomán a járás szocialista szektoraiban, három alapszervezet kivételével, 98—100 százalékos a tagdíjfizetés. A taggyűléseken általában meg­jelenik a párttagok 75—90 szá­zaléka, s mondhatni, hogy ezek­ben a szektorokban sokkal na­gyobb a párttagok aktivitása, mint a hivatali és egyéb alapszerveze­tek taggyűlésein. Javult a tag- és tagjelöltfelvé­tel a szocialista szektorokban. ran előfordul, hogy a bizalminak nincs ideje megismerni a csoport­jához tartozó tagokat, mert mire hozzálátna munkájához, a vezető­ség mást bíz meg. Hiba, hogy még mindig vannak olyan pártcsoportbizalmiak, akik­nek tevékenysége majdnem csak a tagdíjbeszedésben jut kifejezés­re. Mintegy 17 bizalmi van, aki már egy fél éve nem tartott párt- csoportértekezletet. Hiba az, hogy a pártszervezetek vezetői nem el­lenőrzik ezeket az elvtársakat. S nem bízzák meg őket a termelés növelésére, a munkafegyelem megszilárdítására, a szocialista tulajdon megőrzésére irányuló fel­adatokkal. Hiba még az is, hogy a pártcsoportok keveset foglalkoz­nak a pártonkívüliek nevelésével. Az állami gazdaságokban és gép­állomásokon a pártcsoportok nem segítik a szakszervezeti bizalmia­kat. Nem irányítják a fiatalokat a DISZ-be. Több pártcsoportbizal- mi nem küzd megfelelően a párt- csoportok pártfegyelmének meg­szilárdításáért. Eltűrik azt, hogy egyes tagok csak tétlenkednek, nem járnak el rendszeresen tag­gyűlésre, nem tanulnak, s el-el- maradoznak a tagdíjfizetéssel, Nem sikerült még elérni azt sem eléggé, hogy a pártcsoportokban harcos, kommunista bírálat és önbírálat fejlődjön ki. ren tartja és növeli a velük való foglalkozás. Mondhatni minden alapszervezetben kéthetenként megbeszélésre hívja össze a párt­titkár elvtárs a pártcsoportbizal- miakat. Együttesen vitatják meg, hogyan látnak hozzá a pártveze­tőségi ülésen hozott hatá­rozatok megvalósításához. Érté­kelik az agitációt, a tag- és tag­jelöltfelvételi munkát, tagdíjfi­zetést, az oktatást, megismerked­nek a felsőbb pártszervek hatá­rozataival és ennek szellemében mozgósítják a pártcsoport tagjait ahol a pártcsoport tagjai foglal­koznak a területükön dolgozó pártonkívüliek tagjelöltté nevelé­sével. Ennek eredménye, hogy a járás szocialista szektoraiban az alapszervezetek ez év nyolc hó­napja alatt csaknem másfélszer annyi tagjelöltet vettek fel, mint tavaly egész évben. A pártcsoportok keny­ségében és irányításában vannak még hiányosságok. A 71 pártbi­zalmi közül 17-et nem választot­tak meg, hanem az alapszerveze- a pártépítési és gazdasági felada- j tek vezetősége, vagy a gazdasági tok elvégzésére. Több alapszerve- ; felelősök jelölték ki. Az alapszer­zetben a bizalmiak értekezletén egy-egy bizalmi beszámol a vég­zett munkájáról, pártcsoportja működéséről, a hozzátartozó ta­gok pártmunká járói. A pártcsoportbizalmiak általá­vezetek egy része nem érti meg, hogy a bizalmiakat nem lehet ki­jelölni, mint ahogyan ezt a szarvasi Dózsa és Táncsics TSZ- ek pártszervezetei is tették. Ezek­nél az alapszervezeteknél gyak­Az első hallásra kissé furcsának tűnt, hogy a körősladányi Zalka Máté TSZ párttaggyűlésén a ser­tésgondozót tették felelőssé az őszi árpa vetéséért. Barna Ferenc elvtársat is meglepte ez a hang. Mert neki szólt, hiszen ő a tsz sertésgondozója. De mi köze van peki az árpavetéshez — kérdezhet­nénk mindannyian? Biztosan talál ő magának elfoglaltságot, s minek ártsa magát más dolgaiba. Van neki felelőssége épp elég. Eleget fő a feje így is, mert sokszor ke­vés az abrak a jószágoknak. -So­kan gondolhatnánk ezt így, de a a kommunisták a felelősek. Volt is ennek némi foganatja, de még­sem hozta meg a várt eredménye­ket, mert nem volt elég céltuda­tos a tett, nem volt a párttagok­nak meghatározott feladata, a mint mondani szokás, a sok bába közt elveszett a gyerek. A Központi Vezetőség júniusi ha­tározata tetteket vár a Zalka TSZ párttagjaitól. Az idén a kedvező időjárás ellenére négy mázsa volt a búza holdankénti átlagtermése a tsz-ben. Jövőre kilenc mázsára van tervezve. Nagy különbség, de nem elérhetetlen. A jó indulat Zalka TSZ pártvezetősége más- |már megvan, a terv elfogadható, ként látja. Eleget beszéltek már s amint látjuk, tenni, cselekedni arról, hogy a tsz-ben a termésho- ! akarnak. Ezt tükrözte az a tag- zamok növeléséért, a fegyelemért I gyűlés, ahol meghatározott tennivalókat adtak a párttagoknak így kapott Barna Ferenc elvtárs I tornákat. Ez az utóbbi is igen is megbízatást,ha mindjárt — egye- j fontos. A Zalkának sok lapos­fekvésű földje van, a gyenge átla­gok oka nagyrészt az őszi és ta­vaszi vízkárok miatt van, de erre az utóbbi években kevés gondot fiek szerint— nem is „szakmába vá­gót“. Nem azért kapta ezt, mert nincs megbízható párttag a nö­vénytermesztő brigádban, hanem . éppen azért,' mert szakmába vá- j fordítottak, gó. A sertésgondozó eddig csak | arról panaszkodott, hogy kevés az Hasonló megbízatást kapott abrak, most módja van hozzá, í Sántha Sándor elvtárs is, a juh- hogy tegyen róla. Ellenőriznie i gondozó, ö az őszi keverék veté- kell, hogy megvetik-e az alapját t sét ellenőrizte. Neki sem mindegy a bő termésnek, jól beérett-e a, milyen takarmány lesz a juhok- talaj, tiszta-e a vetőmag, s ami nak jövőre. így osztották fel a A pártcsoportok és bizalmiak munkájában tapasztalható hiá­nyosságért felelősek a pártalap- szervezetek, de felelős a községi és járási pártbizottság is. A párt­csoportok munkáját szinte másod­rendű feladatként kezeltük. Éppen ezért a közeljövőben igyekszünk kijavítani az eddigi hibákat. Tit­kári, értekezleteken beszéljük meg a pártcsoportokkal és bizalmiak­kal való foglalkozás módszereit, s a községi pártbizottságokkal közösen bizalmi tanfolyamokat szervezünk. Negyedévenként párt- csoportbizalmi ankétokat tartunk minden községben, s igyekszünk növelni a pártcsoportbizalmi meg­becsülését. Taggyűléseken is fog­lalkozunk a pártcsoportbizalmiak munkájával, megdicsérjük és ese­tenként meg is jutalmazzuk a leg­jobbakat. Antal András, a Szarvasi JB PTO vezetője. igen fontos, elkészítik-e a vetés­sel egyidőben a vízlevezető csa­munkát a párttagok a Zalka TSZ- ben. § a tervszerűségnek, a meghatározott felelősségnek máris van eredménye Eddig nem sok gondot fordítot­tak a vetésre, ami azzal kezdődött, hogy a betakarítás sem volt elég zát mással. El is vetették. — Ezt küldték? — ingatták a fejüket a tagok, — ha ez van, vessünk, szervezett, s emiatt kinyúlt késő j mert az ácsorgás nem hoz a ház­őszre. így a kapások után nem sok I hoz munkaegységet. — Az első kalászost vethettek, ha vetettek i búzavetésnél az idén is megcserél­is, sok esetben november, vagy decemberben. Az idén nem így lesz. A cukor- és takarmányrépa betakarításáért Csikós Gyulóné, Pál Istvánná és Kozák Sándor elvtársak felelősek. A szedést a tagok meg is kezdték időben. A kommunisták fokozott fele­lősségérzete, ébersége most új irányt szab a Zalka TSZ-nek. Az idén nem kerülhet konkolyos, vagy más idegen magvakkal ke­vert vetőmag a földbe. Régebben megesett, hogy a raktárban össze­cserélték a vetőmagnak szánt bú­ték a magot, de most nem a mun­kaegységre apelláltak, hanem a- zonnal visszaküldték a magtárba. A pártszervezet helyes kezde­ményezése, a párttagok köteles­ségérzetének fokozása nagy len­dítő erő a Zalka TSZ-ben. Az idén a helyes munkaszervezéssel, a felelősség további fokozásával, az egész tagság meggyőzésével szétvetik a tespedés, a közömbös­ség burkát. Megmutatják, áll még az a mondás, ami néhány évvel ezelőtt: ha a Zalka TSZ párttag­jai összefognak, egy „hegyet“ is elmozdítanak. ’ — Deák —< * ‘ wy « mények részletei. Csanádi beleszeret Zenthe Judit sofőrbe. Szinte azt ér­zi az első pillanatban a néző, hogy ez a fiatal hölgy, aki állítása szerint nem találta meg igazi boldogságát házasságában, valószínűen a bíró fe­lesége lesz. Úgy is indul a cselek­mény, hogy nyugodtan erre lehet kö­vetkeztetni. De a forgatókönyv szer­zője (Vajda István) nagyszerűen to­vább formálja, bonyolítja a történetet és a hősök jellemét. Zenthe Juditról kiderül, hogy szélhámos nő. Minden férfit, aki útjába kerül, elcsábít. Meg­ismerjük családját is. Apja, jelenleg az egyik ügyvédi munkaközösségben dol­gozik. Gyűlöli a hozzáforduló egysze­rű dolgozókat, a „prolikat“. Anyja folyton nyugat után áhítozik. Ismerő­seik 1» hasonló figurák. Ilyen csa­mls vallomásra. A fiatal bíró ver­gődik szerelmi érzése és az igazság között. Lelkiismeretét nyomja a sú­lyos felelősség. Nem lehet számára közömbös a proletárasszony sorsa, aki élet-halál között vergődik a klinikán. Meglátogatja. Látogatása után keresi fel főnökét, Pálházyt. Pálházy kom­munista bíró, látja tanítványa mély érzését, da igazságot követel tőle. ..Ha Judit bűnös, holnap örökre el kell ve­szítenem“ — mondja Csanádi. „Hol­nap valamit örökre el kell veszíte­ned" — válaszolja pilházy. „Életé­ben egyszer mindenki átlépi a maga Rublkonját. Ha nem te tárgyalod le Zenthe Judit ügyét, maradsz, aki vol­FILMROVATA Gázolás (Filmbírálat) A felszabadulás után egyre jobban gazdagodó filmművészetünk fejlődé­sének új szakaszába érkezett el ez­zel á művel. Látszólag hétköznapi ese­mény a cselekmény magva. Egy asz- szonyt elüt a vigyázatlan sofőr. De mennyi minden húzódik meg a tör­ténet mögött! Dr. Csanádi András fiatal bíró kétségbeesetten megy fel főnöke iro­dájába. Elmondja, hogy nincs ereje a holnapi tárgyalást levezetni. Ez­után felelevenednek előttünk az előz­ládba sodródik bele Csanádi: a fiatal bíró őszintén megszereti Juditot. Judit arra akarja felhasználni a sze­relmes, fiatal bírót, hogy a gázolás! perben mentse ki öt. Szemtelenül ha­zudik Csanádinak és képmutatóan ját- sza a szerelmes nő szerepét. A vál­lalat egyik szerelője (Danka) Is be­leszeret Juditba. Ezt is rábírja a ha­tál... Ez az éjszaka a krízis..." S Csanádi átlépi a Rubikont. Az eset minden apró részletét megvizsgálja és rájön Zenthe Judit felelőtlen maga­tartására. E részletek vizsgálatánál na­gyon sokoldalúan ábrázolja a film a polgárság meghúzódó elemeinek lé­lektelen, rosszindulatú cselekedeteit. A deklaszálódott Legéndy, ki a la­káshivatal előadója, szintén egyik „esete" Juditnak. Megismerjük fér­jét Is, kit sikkasztásba, ebből követ­kezőéin börtönbe hajszolt nagyravá- gyásával. Nagyon megható Csermák­nak, az idősebb munkásnak az alak­ja, aki aggódva várja a feleségéről a híreket, a kórház várószobájában. Ahogy Judit hamis jelleméről egy­re jobban lehull a lepel, úgy erősö­dik meg Csanádi akarata is és végül győz igazságérzete, melyre feleskü­dött. ö vezeti le a tárgyalást. A filmnek van egy másik olyan sze­replője Is, aki átlépi a maga Rubi- konjáti Gerlóczy Beatrix, kávéfő­zőnő. Szülei fiatalon elhagyták. (Nyu­gatra szöktek). A döntő tárgyaláson nem vallott hamisan — legjobb barát­ja volt Judit, mégis az igazságot mondta el róla. A tárgyalásra későb­ben érkezett orvosnő hozta meg a szomorú hírt: Csermákné meghalt. Vétkes könnyelműség áldozatává vált. Csanádi már nem mint a szerelmes bíró, hanem mint az igazságra fel­esküdött, hivatásérzetében bizonyos jogász mond ítéletet a perben. A film nagyszerűen ábrázolja a ta­laját vesztett, de még mindig a régi rendet állandóan visszaváró polgár­ság életét. Az osztályharcnak azt a ré­szét látjuk, melyet eddig nem sok művészi alkotásban kaptunk megi azt, hogy a szocialista fejlődésnek nemcsak a közvetlen termelőmunká­ban vannak akadályozói, hanem a hi­vatalokban és más intézményekben Is. A film két főszereplője: Darvas Iván, mint dr. Csanádi és Ferrari Violetta, mint Zenthe Judit, kitűnően alakíta­nak. Darvas nehéz szerepét nem vit­te a „túljátszás" veszélyes útjára, no* ha számtalan esetben lett volna mód­ja rá. Ferrari Violetta hűen adta visz- sza az egyre jobban lezüllő, de ezt leplezni akaró nagypolgári mentalitású fiatal nő szerepét. Sütő Irén Gerlóczy Beatrix alakítása szintén kiváló tel­jesítmény. A film egyik nagy ereje, hogy nagyszerűen kidolgozottak az úgynevezett „epizódrészletek is". Eb­ből következően a mellékszereplők is tehetségük legjavát csillogtathat­ták meg. Különösen kimagaslik Raja János Csermák bácsi szerepében. Em­beri nagysága akkor mutatkozik meg a legjobban, mikor felesége halálát megtudja. A „Gázolás"-sal gazdagodott a ma­gyar filmművészet. Bátran nyúltak a szerzők a ma Budapestjének felső vi­lágába, hogy onnan kiragadjanak egy kis részt, amely napjaink osztályhar* cának egyik mozzanatát tárja elénk hitelesen, a szocialista realista film- művészet eszközével. Tóth Lajos * Az orosházi Béke Filmszínház mu* tatta be megyénkben először a fil­met, a békéscsabai közönség elé szep­tember 22-én kerül a Brigád Film­színházban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom