Viharsarok népe, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-16 / 218. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! r "\ Aki jói akar önmagának éa családjának, lépjen be a termelőszövetkezetbe Ma: Heti rádióműsor AZ MDP BÉKÉS HEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LÁPJA 1955. SZEPTEMBER 16., PÉNTEK <4ro 50 fillér XI. ÉVFOLYAM, 218. SZÁM r, Kommunista példamutatással Pállunk ereje egységében, szervezettségében, a néppel való összcforrottságában, tagjainak tettrekészségében rejlik. Minden eddigi sikernek forrásai: a párt politikájának helyessé­ge, a kommunisták szívós, odaadó munkája, a pártot követő dolgozó tömegek aktív tevékenysége. A párt márciusi és jú­niusi határozata azt követeli, hogy állandóan emeljük a párt­vezetés színvonalát, tovább növeljük a párttagok aktivitását, példamutatását. Ha párttagjaink erejük, tudásuk legjavát adva harcolnak a határozatok megvalósításáért, a dolgozó tömegek lelkesen követik őket. Épp ezért minden kommunistának vállalnia kell azt a felelősséget, ami reá hárul. Vajon, mit gondolnak Mráz Jánosról, a végegyházi tanács elnökhelyetteséről, aki szaval ugyan a tsz-ek jósága mellett, de ő továbbra is egyé­nileg gazdálkodik s még csak hajlandóságot sem mutat a be­lépésre? Világosan kell látnia minden kommunistának, hogy magatartásával nemcsak az ö személyét ítélik meg, hanem általában a kommunistákat. Látnia kell, hogy a fegyelme­zetlenséggel, a maradisággal nagy kárt okoz a pártnak. Az erkölcsi alapot az adja meg a párttagnak a párlonkí- vüliek neveléséhez, ha munkahelyén, ahová a párt szólítot­ta, példásan dolgozik, ahogvan azt a pártba való belépésekor vállalta. A kommunista példamutatás nem máról-holnapra alakul ki párttagjainkban. A rendszeres nevelés alakítja azt ki ben­nük. Ahol a pártszervezet nagy gondot fordít a párttagok nevelésére — bevonja őket a pártoktatásba, rendszeresen el­látja őket megbízatással és figyelemmel kíséri fejlődésüket, problémáikat — ott a gazdasági és politikai eredmények szinte szemlátomást növekednek. ? Hogy Elek, s megyénk több községe szövetkezeti köz­ség lett, ebben elsősorban a pártszervezetek nevelőmunkája, a kommunista példamutatás volt a legfőbb erő. Ott, ahol a pártszervezetek nem törődnek a pártélet fejlesztésével — s ami azzal szorosan összefügg, a párttagok nevelésével —, ott sántít a munka. Hogy megyénk több községében — köz­tük Mezőberény ben is — gyenge ütemű a tsz-ek fejleszté­se, ez nagyrészt ebből adódik. Jócskán vannak olyan párttagok, akik taggyűlésen a párthatározatok megvitatásakor egyetértenek a célkitűzések­kel, el is fogadják a határozatokat, de ezek végrehajtásában csak immel-ámmal vesznek részt. Egynémelyfk párttag szin­te elvész a pártonkívüliek tömegében. Jogosan várja tőle a párt, hogy példát mutasson, ehelyett beáll a kényelmeske- dők, a hibákon siránkozók, a közömbösök közé. Az ilyen magatartás súlyosan csorbítja a párt tekintélyét s ez min­den. csak éppen nem párttaghoz illő cselekedet. Hogy az ilyen esetek előfordulhatnak, abban pártszervezeteink is Jii- básak. Nogvon ritka az olyan eset, hogy felelősségre vonnák az ilyen párttagokat. Ritkán alkalmazzák a nevelésnek azt a fontos eszközét, hogy taggyűlésen mondanák el egyesek hi­báit, s szinte semmi sem történik azokkal a párttagokkal, akik nem teljesítik a szervezeti szabályzatban előírt kötelessé­geket. A következő hetek, hónapok kemény helytállást köve­telnek minden kommunistától. Égetően sürget az őszi ter­mények betakarítása, a kenyérgabona vetése, s ezzel egy- időben a tsz-ek fejlesztése. Mindezek csak úgy lesznek sike­resek, ha párttagjaink példásan, megnövekedett szorgalom­mal dolgoznak. Ehhez pedig az szükséges, hogy pártszerve­zeteink nagy körültekintéssel készítsék fel a népnevelőket. Gondosan ügyeljenek arra, hogy minden párttagnak legyen meghatározott feladata, s rendszeres ellenőrzéssel, türelmes neveléssel tegyék őket alkalmassá arra, hogy személy'es pél­dájuk legven a szavuk s ígéretük záloga. J Négyszáz köbméter siló terven felül A nagyszénási Lenin Termelő- szövetkezet tagjai az elmúlt évek tapasztalatai alapján rájöttek ar­ra, hogy olcsó takarmányozást csakis úgy lehet elérni, ha ide­jében, elegendő és jó minőségű silót készítenek. Ezért eddig kü­lönböző takarmányokból — fő­leg őszi takarmánykeverékből, lu­cernából, silókukoricából és csa- lamádéból — mintegy 600 köb­I métert silóztak. A silózás termé- ' szetesen tovább folyik. A szövet- ! kezet tagjai úgy határoztak, hogy j az összes kukoricaszárat besilóz- zák. így terven felül mintegy 400 j köbméter silót készítenek. A si- j lózás zömét a DISZ-fiatalok vég- I zik, akiknek szorgalmas munká­ja elismerést érdemel. Boldis István, Mezőgazdasági Igazgatóság. Korszerű kultúrotthon épül a Felsőnyomási Állami Gazdaságban Ha vasúton, vagy az országúton utazik az ember Békéscsaba és Orosháza között, Felsőnyomás felé közeledve, sok fehértetejű, új épületet lát. A Felsőnyomási Állami Gazdaság központja van itt. Az ötéves terv alatt sok gazdasági épület — tehénistállók, borjú­nevelők, sertésólak, kukoricagórék, baromfiólak — épült. Építkezé­sek most is vannak a gazdaság központjában, hogy csak egyet em­lítsünk: most épül a kultúrotthon. És nem is akármilyen! A T- alakú épület egyik szárnyában a nagyterem, a másikban hat-nyolc kisebb terem (könyvtárszoba, ping-pong-terem, stb.) van, a harma­dikban pedig az üzemi konyha kap helyet. A korszerű berende­zésű kultúrotthon központi fűtésű lesz. A több mint félmillió fo­rintos épület nemcsak az állami gazdaság dolgozóinak szolgál majd, hanem a környék lakosainak is kultúrközpontja lesz. Az épülő kultúrotthon. Nagy lendülettel folynak az őszi munkák is a gazdaságban: szántás, vetés, sllözás, béjiászedés, stb. Hordják a földekre &t is- tóllótrágyát a vontatók, hogy jövőre még jobb termést takaríthas­sanak be a gazdaságban. Terv szerint 1624 kát. holdat trágyáznak meg. Ezideig 224 kát. holdra hordták ki Kelemen László és vontatós társai az érett istállótrágyát. r «531 Vontatók hordják a földekre az istátldtrágyát. (Csapó felvételei.) Újabb négy község kapott szabadértékesítési engedélyt Az elmúlt napokban megyénk újabb négy községe — Doboz, Szabadkígyós, Telekgerendás és Békésszentandrás — kapta meg a gabona szabadértékesítés jogát. Ezek a községek hiánytalanul tel­jesítették a kenyér- és takar­mánygabona beadási tervet, s ren­dezték valamennyi, gabonával kapcsolatos kötelezettségüket. Csaknem 27 ezer mázsa búza terven .felül A sarkadi járás termelőszövet­kezetei a tervezett 7,88 mázsával szemben 10,9 mázsa búzát csé­peltek az idén átlagosan egy-egy holdról. A 18 termelőszövetkezet ossz kenyérgabonaterületét figye­lembe véve, a terven felül 'érméit mennyiség csaknem 27 ezer má­zsát tesz ki. Ez mintegy 3—4 ezei család évi kenyérszükségletét biz­tosítja. Új közösség Dévaványán Megint több lett eggyel Déva- ványán a szövetkezetek szá na. A kéthalmi határrészen a hét ele­jén alakult meg az I. típusú Haj­nál TermelőszövetKezeti Csoport; A 119 holddal összeállt 23 dolgo­zó paraszt Farkas Zsigmond 10 holdas középparasztot választotta meg elnökül. Az új közösség gaz­dái egyhangúlag elfogadták a tszcs-k módosított alapszabályát, s már az alakuló gyűlésen be­széltek közös állatállomány léte­sítéséről. Emiatt a közös építke­zés is szóbakerült. NAGY az érdeklődés az Or­szágos Mezőgazdasági Kiállításon a Gyulai Vasipari KTSZ 10, 20 és 50 literes szivattyúi iránt, melye­ket villany- és benzinmotorral egyaránt meg lehet hajtani. A Debreceni Talajjavítótól már le­vélben érdeklődtek aziránt, hogy mikor tudnak szállítani a szivaty- tyúkból. Húszezer mázsa kenderrel termelünk többet a második ötéves terv első évében Ez az az időszak, amely leg­jobban leköti a rostipari munká­sokat. Most van a kender be­gyűjtési ideje. Fontos munka ez, mert egész évre biztosítani kell az anyagot. A kendergyár dolgozói szakta­nácsadó brigádokat szerveztek azért, hogy az állami gazdaságok­ban, a termelőszövetkezetekben és az egyéni parasztok körében megmagyarázzák, hogyan lehet jó minőségű munkát végezni a kendervágásnál, a rendre való te­rítésnél, forgatásnál, lombozásnál. Ilyen alapos, körültekintő munká­val akarjuk elérni, hogy a ma­gyar kender keresett cikk legyen még a világpiacon is. Munkánk­nak kettős célja van: először a dolgozó parasztságot megtanítjuk a minőségi kendertermesztésre, másodszor a gyár a II. ötéves­terv első évében tovább bővül, | számos korszerűsítés lesz bevezet- j ve. Ez a kettős cél pedig megkö- | veteli a jó előkészítő munkát. Üzemünket 5 millió 300 ezer fo- I rintos beruházással átépítjük, kor­szerűsítjük. Éppen a héten jártak nálunk csehszlovák gyárveze­tők, mérnökök, akik hasznos ta­pasztalattal láttak el bennünket. Még most ősszel két ken- dertiloló turbinát és hozzávaló korszerű kóckikészítő gépeket ka­punk Csehszlovákiától. Ez a kor­szerűsítés 20 ezer mázsával növeli az évi termelést, s megkönnyeb­bül a munka is. Amit eddig kézi erővel végeztünk, a jövő évben már géppel csináljuk. Építünk egy folyosóáztatót is a föld alá. Kis­kocsikon, meleg vízben áztatjuk a kendert, nem kell a munkások­nak, mint eddig, állandóan vízben dolgozni. Gépi erővel történik a megázott kender kivontatása is. Ez az eljárás a hétnapos ázást időszakot három napra lerövidíti. A dolgozók 21 értékes javaslattal segítették eddig a termelőmun­kát, valamennyi a termelékenység növelését, az önköltség csökkenté­sét segíti elő. A termelőmunkán kívül gondo­lunk a dolgozó emberre is. Azt | tervezzük, hogy a munkáslaká­sokat bestukatórozzuk. Négy ku­tat fúrunk, lesz orvosi rendelőnk és napközi otthonunk is. Horváth István gyárvezető, Mezőhegyesi Kendergyár. Távirat VIHARSAROK NÉPE SZERKESZTŐSÉGÉNEK, Békésesaoa Örömmel jelentjük, hogy folyó évi nyersgyártási tervünket szeptember 13-án teljesítettük. Dolgozóink vállalták, hogy év vé- véig terven felül egymillió nyerstéglát gyártanak, amely 40 csa­ládi ház építéséhez elegendő. Gyulai Téglagyár vezetősége.

Next

/
Oldalképek
Tartalom