Viharsarok népe, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-13 / 215. szám

4

Nem találtak otthont, meleg emberi szeretetet

[

_________________________________________ I/Uuu&oaaU héfit

1

955. szeptember 13., kedd

Messzire mit rlik

csibe- nevelő

r— épület a Telekgei endási Baromfitenyésztő Állami Gazdaságban. Szép, tiszta kis helyiség, szorgos asszony! kezek munkájára vall. A kis ketrecekben az alomszalma tiszta, friss. A ketrecek közepén kis deszka, rajta csibeitató, tele friss vízzel. Csak a kis lakók hiányoznak. Az eh álasztó falak fehérek, a kis pálya, ahol a gondozók járnak, szintén frissen meszelt, hamuszínű. Szinte kórházi tisztaság, mintha nem is kis csibéket várnának oda. A belső helyiséget hat fiatal lány tisztogatta, 15—16 év körüliek.

— Milyen szép, tiszta itt minden — most már szóval is elmondjuk, amit már magunkban

y megállapítottunk.

_* — Tessék megnézni ezt, itt én

meszeltem — mondják szinte egyszerre. Amikor megdicsérjük valóban megérdemeljen őket, csak akkor látszik cgy-egy kis megelégedett futó mosoly az arcukon. Ha nem szólunk, ők nem kezdenek beszédet, dolgoznak, mintha lelki betegek volnának. Viselkedésük szinte letagadja azt, hogy

15—16 évesek.

— Hogy élnek? Szeretnek-e itt az állami gazdaságban dolgozni?

ben lévő nycletíen, kopott me- 8zelőt nézte? Vagy talán családjára gondolt? Ki tudja? De nem szólt semmit, de még ígéretet sem tett, hogy megjavíttatja a munkaeszközt. A kis Tilóth folytatta tovább:

— Nemrégen, alig pár hónapja kerültünk ide. Állami gondozottak vagyunk. Szüléink nincsenek, vagy elhagytak bennünket kicsi korunkban. így 16 éves korunkig az állam gondoskodott rólunk. Nemrégen, az iskola befejezése után az ország különböző intézeteiből kerültünk ide. Nagyon örültünk, hogy végre felnőtt sorba kerülhetünk, dolgozhatunk, szórakozhatunk, munkánk után

Kérdésünkre

az első percben

..lég választ sem kapunk. Talán larlanak valamitől, vagy valakitől, attól félnek, hogy bántódá- suk lesz, ha elmondják az igazságot. Igaz, ott a gazdaság igazgatója, párttitkára és más idegen személyek. Az egyik, a legbátrabb, a kis Tilóth Zsuzsa beszélni kezd.

— Tessék csak előbb megnézni a kezünket.

Ahogy ránézünk kezükre, a vékony ujjak szinte valamennyinek lemarva, berepedezve, egyik- tnásikból még a vér is csöpög. Az ember szívét szinte mardossa valami, amikor a fájó kezeket nézi. Ezeket a kezeket mégsem látta meg a legilletékesebb, az igazgató, akinek tenni kéne valamit.

A sarokba nézett a semmibe, vagy talán a meszesvödör- lány.

| \ társadalom |

nevelő ereje nincs

A sarkadi Petőfi TSZ taglétszá ma 92-ről 150-re növekedett

meg, de a pártszervezet sem segíti elő. Még senkit nem vontak felelősségre azért, hogy így élnek itt ezek a fiatal lányok. A vezetők részéről is inkább a lenézés hangja csendül meg. A lelencek — így beszélnek róluk. S mint bűnösökre, úgy néznek. Pedig ezeknek a fiatal lányoknak semmi bűnük nincs, nem az ő bűnük, hogy nincsen se anyjuk, se apjuk, vagy ha van, ne: törődik velük. Ahelyett, hogy ezek az emberek könnyítenének, segítenének fájdalmaikon, még gúnyolják, még érlelik bennük a felnőtt emberek Iránti gyűlöletet. Senki sem csodálkozhat, hogy ez alatt a pár hónap alatt, amióta itt élnek, elfelejtettek mosolyogni.

becsülettel megélünk, mint más^«- A-lakásuk^az ágyneműjük pisz- hasonló fiatal. Otthonra vágy- ' tunk, meleg emberi szavakra. De tévedtünk mind a huszonheten, akik itt vagyunk.

pr--------—------------j álló kisI Egy mellettem | lány fcl_

zokog, mélyen, egész testében remeg. — Ha az én anyukám élne, nem bántanáriak így az emberek. Azt hittem, jobbak a felnőttek.

— Nem törődik velünk senki, nincs aki mellénk álljon, ha bántalmaznak — mondja egy másik rövidhajú, barna kislány.

Megrugdosták Kozák Erzsit, Kónya Rózsit, Bajó Mártát és még nagyon sokat. Ki hallotta ezeknek a fiatal lány gyerekeknek a zokog a pusztaságban? De ki adott jogot arra, hogy a »nevelésnek« ezt a módszerét használják 16—17 éves lányok kőiéit? Bántja őket a rievelőnő, Szendiné, Balogh Ilona baromfigondozó, de még a brigádvezető is. Bántja, szidalmazza őket aki éri. Mindez az igazgató, a párttitkár tudomásával történik. Ki törődik azzal, hogy a kis Bajó Márta már egy hónapja nem kapott fizetést? Ki intézi az ügyét, amikor egy fillérje sincs, kölcsön adnak neki pénzt, hogy az üzemi konyhán ebédelni tudjon? — Keserves itt az életünk, amikor senki sem törődik velünk — mondja egy másik kisffa FILMROVATA

Frigiai csillag alatt

Izgalmas filmtörténet, a „Keresem az igazságot’ című filmnek a folytatása. Egy lengyel ifjúról szól, aki előtt megvilágosodik élete érfelme: az igazságért, az elnyomottak szabadságáért száll harcba. Szcsesny önfeláldozó hősi küzdelmet és meghatóan szép szerelmét mutatja be a film drámai feszültségű jelenetekben. A mezőkovácsházi filmszínház szeptember 14-én és. ISién játssza.

Nem tudni pontosan, hogy milyen elintézni valók késztették arra id. Fodor Józsefet, a Sarkadi Petőfi TSZ elnökét, hogy 13 kilométerről kerékpározzon be a! itt is. faluba. Elég az hozzá, hogy be- ! akkor jött. Lehet, hogy csak azért, hogy egy kissé „lekapja“ a község vezetőit. Mert Juhász Józsefet, a tanácselnök-helyettest le is kapta.

— No, szépen vagyunk veletek!

— harsogta öblös hangján. — Hát el akartok temetni bennünket?

Te is, aki elnöke voltál a Petőfi TSZ-nek?

— Ugyan, béküljön már, s mondja meg mi bántja — kérlelte hüledezve Juhász József, nem is sejtve, hogy mi hozta ki az „öreget“ a sodrából.

— Nem békülök, mert eltemettek bennünket. Már csak Lenin,

Dózsa,rméá'Kössuth TSZ van Sarkadon... Ha nem tudnád, nálunk ősz óta 92-ről 150-re szaporodott a taglétszám. Mégsem esik szó rólunk az újságban.

— A gyárba, a cukorkampányra — mondta.

— Ami azt illeti, kell ott is a munkáskéz és keresni is lehet, de

Elhiszed ezt? Nem? Hát

kos, semmi otthonosság nincs a szobákban, ahol 8—10-en alszanak. Nincs egy asztal, egy szék az egész lakásban, ahova munka után leülnének, levelet írnának.

Este nincs világítás a szállásokon, nincs villany, a lámpák meg rég eltörtek, sötétben fekszenek le, ha mindjárt naplementkor nem bújnak az ágyba. Heteken keresztül nincs melegvíz, nincs semmi, amiben lehetne melegíteni vizet. Néha, ha nagyon kell, a szállás körül lévő száraz gallyakat szedik ösz- sze és a szobában lévő kályhán melegitik a lavórban a vizet. Nem tudnak rendesen és rendszeresen mosni, tisztálkodni;

Olvasnának munka után, ha volna mit. Az egész gazdaságban egyetlen könyv sincs, nincs ping-pong, sakk, a röplabdapályát meg kukoricával vetették be.

De nincs DISZ-szervezet sem, amely összefogná őket, hiszen a 27 fiatal lányon kívül még vagy 70 fiatal dolgozik a ; ;ban

Jogos-e tehát ezek u seredés, a kedvetlen £r, dálkozik-e valaki, hogy n?m élet- Széplaki Mihály, a tsz párttitká- vidámak ezek a fiatal lányok? ra elé, hogy elbeszélgetett Tóth

Juhász József elvtárs beszélt erről a találkozásról, miközben öt belépési nyilatkozatot lobogtatott kezében. Vincze József négyholdas, Nagy Imre ötholdas, id. Vincze József kétholdas, Pelbert Fe- rencné háromholdas és Ábrahám Andrásné egyholdas gazdák írták alá pénteken, miután elbeszélgettek velük a tanács népnevelői.

Hogy a cukorgyár, a kendergyár, a Kossuth, a Lenin és a többi tsz-ek, vállalatok és hivatalok népnevelői milyen eredménnyel járják a községet, azt még nemi-6® úíabb do,Sozó parasztok bizoszámoljunk egy kicsit

feketén, fehéren. Itt havonta teljesítesz napi nyolcórai munkával 38 munkaegységet. S ha erre csak a készpénz, a búza és a rizs járandóságot számítjuk, akkor is 1325 forint a jövedelmed havonta. Mi nem tartunk vissza erőszakkal. Leszerződtél, hát menj, ha jónak látod.

Berke István kivette a párt- titkár kezéből a papírlapot, amin az a számadást csinálta. Hosz- szan nézegette, töprengett felette. Aztán gyors mozdulattal tűzbe dobta — a szerződést. Mi tagadás, egy kicsit még most is melege van a szerződéstől Berke Istvánnak és ezért új tagok beszervezésével próbálja hűsíteni magát és csillapítani lelkiismeretét.

Mert sok minden történt a hétfő reggeli szalonnasütés óta. Még talán el sem szállt Berke István szerződésének a füstje, jött a Dózsa TSZ irodájába és belépési nyilatkozatot kért Juhász Károly meg Horváth Mihályné. Másnap meg három hold földdel Szabó Károly né lépett be. És így tovább. Mindennap újabb

nyitják belépésükkel, hogy jobb összefogva, közösen gazdálkodni. Pedig ők csak kívülről látták

tudni pontosan. Mert mintegy százan látogatják a dolgozó parasztokat nap mint nap a községi pártbizottság irányításával, eddig a közöst. Hogy ne tudnák És még ki tudja hányán, csak úgy | azok, akik benne élnek, akik- elke- i'tiát maguktól. Berke István, a tick tele van a kamrájuk, erszé- a? Cső- | Dóz^a TSZ tagja is azzal állt i nyük (hacsak meg nem vették a

.W» ályvt . Q Vnwl olí! T\/Tllaolir n t Mn I , , _

kiszemelt hazat, vagy az epitkeNem találtak gondtalan otthont, megértő emberüket az állami gazdaságban .

Ügy latsaik

■V-L

kihalt ott az emberi érzés a vezetőkbe »Ft: A kommunisták, a párttagok is tétlenül nézik ezeket a súlyos hibákat; Nem lehetne ezeken segíteni? De igen, csak az ott lévő dolgozók összefogása hiányzik: Ha valamennyien közös ügyként kezelnék a fiatalok sorsát, sok-sok értékes szakemberrel gyarapítanák állami gazdaságukat s vele egész államunkat. Hiszen valamennyien tanulni, fejlődni akarnak, rendes emberi élet' módra vágynak, van a joguk:

— Csepkó E. —

János 16 holdas középparaszttal és azt mond ti, hogy be akar lépni. Széplaki elytárs nagyon csodálkozott. No, nem azon, hogy Tóth János is belép, hanem Berke Istvánon. Azért, mert hétfőn reggel Berke István úgy sütötte a szalonnát néhány tagtárs között, mint, aki csak vendégségben van ott. Majd megégett a szalonnája, annyira nézett a közelben lévő cukorgyár felé. Aztán egy megkötött szerződést lobogtatott meg társai orra előtt. — Hát, kedves komák, ér. elmegyek a gyárba pénzt keresni — mondta.

— Hová mész te? — lépett oda amihez meg is Széplaki elvtárs, aki csak az utolsó szavakat hallotta arra felé jöttében.

PISS.élet

Közöttünk a helyetek!

Hozzátok írom levelem, akik a DISZ tagkönyvét zsebetekben hordjátok, vagy talán odahaza a szekrényben tartjátok:

Tihozzátok, volt áttörök, akik nagy örömmel jöttetek a Díszbe, megkaptátok a tagkönyvet, sőt a DISZ-jelvényt s azt büszkén hordjátok kabátotokon. Nem mentek tovább tanulni s üzembe sem vesznek fel benneteket, mivel még fiatalok vagytok, az iskolátokban pedig nem alakult meg a DISZ-szervezet, gyertek a városi területi DISZ-szervezetbe.

Középiskolások, tanítók, egyénileg dolgozó parasztfiatalok, kisebb hivatalban dolgozók nektek is köztünk a helyetek, ti is becsületes építői vagytok az országnak. Szövetségünk tagkönyve arra kötelez benneteket, hogy jelentkezzetek át a városi területi DISZ alapszervezetbe. Ti, akik kisebb- vállalatnál, a MOKÉP- nél, vagy talán a megyei lapnál dolgoztok, gondolkoztatok-e azon, hogy többet kellene tenni az ifjúsági mozgalomért, segíteni kellene a DlSZ-t, vagy tartozni kellene a DISZ alapszervezethez?

E néhány sort hozzátok is írom, kedves barátaim, akik nem vagytok tagjai a DISZ-nek, de közöttünk a helyetek, gyertek, dolgozzatok, tanuljatok, szórakozzatok velünk;

Közös erővel építsük hazánkat, közös nagy családban, a DISZ-ben tömörítsük városunk ifjúságát.

Nagy László

Békéscsaba, v*rosí területi DISZ-szervezet tagja;

zési anyagot). Lám, Fazekas Béni 11 holdas középparaszt tizenkilencszer is meggondolta, míg belépett egy évvel ezelőtt a Petőfi TSZ-be. Most meg azon sajnálkozik, hogy nem előbb hatávo-te el magát erre.

— Ha Fazekas Béninek jó, akkor nekem is jó lesz — mondta Győrfi Sándor 17 holdas középparaszt és egy pár héttel ezelőtt ő is belépett a Petőfi TSZ-be Petri József 6 holdas, Dani Gábor 3 holdas és még sok mással L együtt.

Elek Sándorék is szánják-bánják,

hogy nem hallgattak sem a nép- , rove1 V-re, sem a fiúkra. Több mint két éve halogatták a belépést, mos» beléptek a Dózsa TSZ- be, saját kárukon megtanulták, hogy nem érdemes egyénileg gazdálkodni, amikor lehet közösen Is.

Csak így ne járjon a Malom- utcában Elek Lajos, Kiss Lajos, Tóth László és még néhány an, akik dicsérik a közös gazdálkodást, elismerik, hogy sokkal több kerül szorgalmas munka nyomán a kamrába, bukszába, de mégis halogatják1 a belépést. Vígh Lajos már számot vetett az eshetőséggel, a látottakkal és hallottakkal. Az utcán állította meg Harmati Lajos népnevelőt: — Van-e nálad belépési nyilatkozat, mert döntöttem. Döntött Kőnigesz László és Szabó Sándor is a Gyulai utcában, meg még sokan mások, akiknek a belépésről egymásután adják a hírt a népnevelők, tsz- elnökök, úgy, mint id. Fodor József, a Petőfi TSZ elnöke.

Kukk Imre