Viharsarok népe, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-13 / 215. szám
1955. szeptember 13., kedd ViUai&awU Héfit 3 Vasárnapi agitáció Dombegyházán ^ Vasárnap, a reggeli órákban népnevelők indultak útnak a dombegyházi utcákon, hogy ház- ról-házra járva felkeressék az egyénileg dolgozó parasztokat, elbeszélgessenek velük s megmondják: várja, hívja őket a szövetkezet. Eljöttek a Battonyai Gépállomás dolgozói is, Stuk igazgató elv- társsal és Palkó párttitkár elvtárssal az élükön, hogy meggyőző szóval segítsék a dotnltegyháziakat. Dombcgyhózán jól ismerik a gépállomás traktorosait, akik minden tőlük telhetőt elkövettek az idei bő termésért, fáradhatatlanul dolgoztak s ezzel kivívták nemesak a szövetkezetek, hanem az egyéniek elismerését is. A községben igen sokat beszélnek mostanában a tsz-ekről, illetve termelőszövetkezeti csoportokról. A kívülállók árgus szemekkel figyelnek mindent, ami a szövetkezetekben történik. Szombaton és vasárnap futótűzként terjedt el a hír, hogy a Petőfi rfSZ-bcn 48 ezer forint prémiumot osztottak szét a növénytermelésben dolgozó tagok között. Többen közülük, akik szorgalmasan kivették részüket a munkából, 5—600 forintot is hazavittek Díszoklevél és 300 forint Békés mejgyében tíz hónapon át gyűjtögették a pajtások a takarékbélyegeket, .hogy a nyári szünetben tervüket megvalósíthassák. Több iskolában nyári közös kirándulást terveztek. Ez a terv valóra is vált. Az Orosházi I. és II. Általános Iskola diákjai a Balatonon,' a nagykamarást, a mezőkováesházai és a kunágotai pajtások Budapesten, a szarvasi 111. számú, a kondorost és a csabacsűdi általános iskolások Szegeden jártak. A magyarbán- hegyesiek Gyopárosfürdőre látogattak el. A Békéscsabai IV. számú Általános Iskola tanulói két hetet töltöttek a Bükkben. ök lettek az elsők a megyei takarékossági versenyben. Díszoklevelet és 300 forint jutalmat kapaiak. • családjuknak. Ugyancsak figyelemmel kísérték az előlegosztást is, amikor megrakott kocsikon szállították haza a tsz-tagok az előlegképpen kapott terményeket. Ifj. Dohor Mihály, a Petőfi TSZ jószággondozója eddig 558 mun- ! felfegyverkezve indultak el kaegy séget szerzett és előlegkép- i községbe a népnevelők. pen 22,32 mázsa búzát, 5,58 mázsa árpát, valamint 2045 forintot kapott. Az egyéniek ugyancsak irigyen nézték, hogy a 24 éves ifjú lepipálta őket kereset dolgában. Ilyen és ehhez hasonló példákkal a Hogyan készítsünk jó magágyai az őszi búzának ? Irla: Bacsa Pál lúd. kutaló Az első belépők Árvái Piroska óvónőt jól ismerik Dombegyházán, az anyák szívesen hízzák rá gyermekeiket. mert tudják, hogy az óvodában szeretettel gondoskodik róluk. Az óvónéni nemcsak az óvo— Már megbeszéltük egymás között — mondja Stuberné. — A férjem a Mezőhegyes! Kendergyárban dolgozik, jól keres, de az egész hetet a családi tűzhelyÖszi gabonafélék talaj- j lajelőkészítés őszi gabonafélék alá előkészítésénél kétféle módszer — különösen száraz alföldi viszo- körül volt vita. Voltak, akik a ' nyaink mellett — mindig nagyobb nyári szántás, mélyszántás mellett termést biztosít, szálltak síkra. A vita - a tér- Szántágsa, történő tala..v mesztesi tapasztalatok alapjan - elökészitésnél igen fontos> hogy • a forgatás nélküli, esetleg egysze- a ^aiap- csak egvszer szántsuk és ri szántás de nem _ mélyszántás ne mélyea Ha erősen gyomosod_ javara^ dőlt el. A szántás nélküli tak tárcsázott tarlóink és még talajelőkészítés jelentősége őszi í nem szántottuk 'e őszi gabona alá. gabonaneműink alá az időnye- most van a legjobb idő erre. -- résben, a tömöttebb yetőágyban, j szántás mélysége 15_20 cm. !e_ a tenyészidőben való késések kii gyen. Az eke után kötött fogasoküszöbölésében rejlik. A _ szán- ; lást azonna] hengerez2Ük le ne. tással történő talajelokeszites az i héz va&hengerrel. Nedves idöberi tői távol tölti el és hetenként arra alkalmas erősen kötött, szi- fogasoljuki vagy símítózzuk e dában, hanem az aeitációban is j rsak eg>'szer jar haza. Éppen | kés, esetleg túl homokos talajokon szántásunkat. A szántás utáni jól megállja a helyét, amint az J ^ert ugy hataT'oz'UIlk’ hogy be- ] szinten alkalmaz rato. hengerezéssel a talaj légüregei vasárnap bebizonyította. Két ta- lep,u,nk az,Elorf J‘ jó vetoagy elokeszitese- megtömődnek, a rögök még könynítónővel együtt a me oszövetkezetl ™ferPnek következő lépése a fokozatos nyen széttörnek, a talaj élőlényei P‘' .JL-'-'r ‘ I nlrlmr iff- i<5 mf*crf-nlaHfl í mplvítő tárcsázás. Tía táblánk na- a a nvaí>Y\lrat mÁd fnválth látogatott el. ör StuberJó fa^°r helyben is megtalálja i mélyítő tárcsázás. Ha táblánk na- a szerves anyagokat még tovább /1 a számítását. ; gyón gyomos, akkor traktoros kul- tudják bontani, és esetleges későbzseféket keresték fel. Stuberné í ^ másik házban is szívesen | tivátort használjunk. Ennek a bi esőzések alkalmával fogasolásjól ismeri az óvónénit, hiszen a I legkisebb kislánya is óvodába jár. Közvetlen szavakkal indult meg a beszélgetés és amikor Árvái Piroska rátért a látogatás tulajdonképpeni céljára, Stuberék habozás nélkül aláírták a belépési nyilatkozatot. fogadják őket. Maródi Lajosné szintén úgy döntött, hogy az Előre TSZCS-be lép be. Mind a két család négy-négy holdat visz a közösbe. Árvái Piroska a jól végzett munka tudatában jelentette, hogy a rábízott feladatot teljesítette. Akik a fejlettebb formát választották Eredményesen dolgozott a többi népnevelő is. Vasárnap hatan léptek be I. típusú termelőszövetkezeti csoportba, s az új belépők 33 holddal gyarapították a csoportok földterületét. Emellett hárman — az I. típusú termelőszövetkezeti csoport tagjai — a fejlettebb formát, a tsz-t választották. Baráth István 10 holddal lépett át a Vörös Csillag Termelőszövetkezeti Csoportból a Vörös Hajnal TSZ-be. Kátai József a Vörös Csillagból, Banda Lászlóné pedig az Előre TSZCS- ből lépett át a Petőfi TSZ-be. — Már megízleltük a közös munkát ée úgy gondoljuk, hogy a hármasban jobban boldogulunk. Kevesebb lesz a gondunk és nagyobb a jövedelmünk — \ lek az átlépők. A vasárnapi agitáció t ^msztalatai A népnevelők általában há- I korlati példákkal adhassanak vá- rom-négy családot kerestek fel. ! laszt. Igen sok egyénileg dolgo- Ez helyes, mert ígv jutott bőven i zó paraszt kéréssel fordult a gépidő arra, hogy egy-egy család problémáit, szándékát jól kiismerjék, valamint arra is, hogy többet (időzzenek az egyénieknél. A kívülállók — különösen az idősebbek — körében több helym felmerült a kérdés: mi lesi velük, ha belépnek és néhány év után nem bírják már a miinkát. Erre a kérdésre úgy- ahögy megválaszoltak a népnevelők. Erre és az ehhez hasonló kérdésekre jobban fel kell készíteni a népnevelőket, hogy gyaállomás dolgozóihoz; szeretnék, ha a tsz-tagok is .felkeresnék őket és így alkalmuk adódna arra, hogy az asztalhoz fűvé ösz- szevethessék egymás jövedelmét. Az agitáció után igen jó kezpár(bizottságon; az »Agitáljon minden tsz-tag!«-mozgalom megszervezése. E kezdeményezés nyomán már a héten a tsz-ek és a termelőszövetkezeti csoportok minden tagja részt vesz az agitá- cióban. — Podina — reszt tárcsázást végezzünk, s utána hengerrel vagy fogassal, esetleg símítóval porhanyítsuk. Az így elkészített talaj rögmentes, üregek nincsenek, a kelés egyendctnényezés született a községi letesebb, gyorsabb. A tárcsával történő talajelőkészítés erősen r 20 cm-re szántsuk le. A szántás után azonnal rögtörő, vagy nehéz henger következik és ha annyira száraz, rögös a talaj, hogy nem töri szét a hantokat, akkor tárcsázni kell a szántás után, míg nem száradnak 1 ki a hantok. munkának az ideje most van. A j sal a legkedvezőbb feltételeket harmadik mélyítő tárcsázást, vagy j tudjuk biztosítani a vetéshez. Ku- kultivátorozást fogassal, vagy sí- ^ korjca után a föld színén vágott mítóval egybekötve, a vetés előtt [ gyökérrészeR&t előhántós ekével, legalább egy héttel végezzük el. v.a nagyon száraz és nem gyomos így nem lesz laza a vetőágyunk, a talaj, előhántós eke nélkül 15— a növények felfagyása és kifagyása kevesebb lesz. A tárcsázás ] mélysége 10—15 cm. A morzsa- j lékos talajszerkezet, a biztosabb, egyenletesebb, gyorsabb kelés ér- | dekében jelenlegi időjárásunk mellett feltétlenül hengerezzük le az utolsó tárcsázást, a tárcsa után i kötött hengerrel. Nedves időjárás esetén fogast, vagy símítót hasz-1 \ kötött talajú szikesek náljunk a tárcsa után. A későn szerkezet nélküliek, tömöttek, lekerülő növénye1.--''’ mint a ku- igen csekély a víz- és légjárható- korica, répa, naprafoij,,. nég fon- ságuk. A sekély termőréteg alatt tosabbnak tartjuk különösen szá- j só felhalmozódást réteg van, s_z- raz őszön, jó talajokon a szántás ért feltétlenül szükséges a szán- nélküli talajelőkészítést, mert a tás, a lazítás, szellőztetés. Minden bétákartíás és vetés között igen termőtalajnál fontos, hogy a ter- rövid az idő. A répatarló egyszeri, mőréteg vastagságához igazítsuk a esetleg kétszeri tárcsázása 10—15 szántás mélységét, de a szikesekem mélyen, tökéletes magágyat nél feltétlenül fontos, hogy a terád. Ha gyomos a talajunk, akkor mőréteg vastagságánál mélyebben kultivátorozni kell. A gyomok el- J ne szántsunk. A sóval, szódával te- száradása után pedig tárcsázni, lített alsó nyers talaj felhozásá- Kukoricánál a szár vágása a talaj val több évre kihatóan rontjuk szintje alatt történjen és ezután j földünk termőképességét, szükség szerint, esetleg hossz-keA talajelőkészítésen kívül a vetés idejének jó megválasztása is nagyon fontos a sikeres gabona- termesztéshez. Megyénkben kísérleti adatok alapjár is azt kell mondanunk,“ hogy a túl késői vegyomos kukorica után nem lehet- ! tés károsan befolyásolja őszi ga- séges. Sok évi termesztési tapasz- ^ bonaféléink termésmennyiségét, tálatok szólnak amellett, hogy kő- Megfigyeléseink alapján, az őszi zépkötött, humuszban gazdag vá- búza okt. 10-20 közötti, az őszi ár- lyog, valamint homokos vályog- pa szept. 20—30 közötti vetéstalajainkon a szántás nélküli ta- I Ideje a legjobban bevált. r rös Csillag TSZ-bei Egy egész Az első nieL.tajepanás után gazdaság állt már a rendelkezé- ” * sére, ahol az egyetemen szerzett — Hát nem mérvek — vágta le magát a székre dacosan Balogh János. — Eldugjanak egy négy-ötszáz holdas tsz-be, amikor itt a sok tudományos munka, a kutatások, kísérletezések?!! — Igazad van — toldotta meg a körülállók közül Vajda Imre. — Ezért tanul az ember öt évig egyetemen, hogy utána ne tudja megvalósítani terveit, elképzeléseit; Ezt mondták a többiek is, Dezső Katalin, Kiss László és mások a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen, akik csak tudományos intézetekben, laboratóriumokban, kísérleti telepeken tudták elképzelni jövőjüket. Negyedévesek voltak akkor. A kedélyek azonban lecsillapodtak, újabb intézkedés hozta izgalomba a hallgatókat: mindenki vidékre megy, hosszabb tartózkodásra, ismereteket és anyagot gyűjteni a szakdolgozat megírásához. Balogh János agronómust az Orosházi Gépállomásra küldték. Előbb csak a saját dolgai érdekelték, de ésrre kellett venni munka közben azt is, hogy lényegében Itt is tudományos munka folyik, szakadatlan kísérletezés a szebb eredményekért, a fejlettebb mezőgazdaságért. Később már nem is volt olyan idegen a „vidék“, s mindinkább otthonosan mozgott a környékbeli tsz-ekben is. A szülőföld közelében egyre gyakrabban felidéződtek a med- gyesegyházi évek, melyeket a szülői háznál töltött el paraszti munkában, vágyakozás a tanulás után, a traktoron töltött hónapok és az áldozatos tanulás a középiskola esti tagozatain. A hazai táj sze- retete egybeolvadt a szakma sze- retetével) Megtört a jég. Mikor az egyetemre visszatért, már maga kérte, hogy helyezzék Orosháza környékére. Az Itteni elvtársak is azt mondták a búcsúzásnál: ha kedvet érez idejönni, visszavárják; Júniusban fiatalos, szép tervekkel indult útnak az orosházi Vötudását kamatoztathatta, ahol a kedvenc tantárgyaival, a talajelőkészítéssel és állattenyésztéssel kapcsolatos elgondolásait megvalósíthatta; Előbb azonban sürgősebb feladatok várták: a cséplés, a betakarítás megszervezése, az őszi munkák előkészítése. Volt munka bőven. Nappal a munka- szervezések, sokszor heves viták a gépállomással egy-egy munkagépért, esténként a tervezgetések, némelykor az okos szó harca a még felbukkanó maradiság ellen; Néhány hét múlva elgondolásai, tettei, együtt születtek meg a tsz fiatalságáéval. Az idősebbek még egyszer-kétszer hümmögtek, ha valaki agronómusuk felől érdeklődött: — Fiatal még, majd meglátjuk. — De ők is egyre inkább elismerték szakmai tudását, megkedvelték közvetlen, emberi magatartásáért; Egyszer aztán Zvolenszki János bácsi, az egyik tsz-tag megszólította: — Jöjjön már, Balogh 1 közben megnézhetné az én ház- arra, hogy a földekről lekerüljön táji kukoricámat is, lesz-e abból még az a kevés kombájnszalma ée valami. miegyéb, hogy meginduljon a taMiért ne lenne? lajelőkészítés, az őszi vetés. 150 — Hát tudja, sokan félnek--a—holdon már elvégezték a mély- sok esőtől, hogy amiatt nem lesz szántást, szórják a trágyát a ré- térmés; pa alá. Ahogy szállítják a ken» És maga elhiszi? _dert, úgy készítik a földet az őszi s— Nemigen. A csövek nem ezt árpának, mert a napokban megmutatják; kezdik a vetést. Még egy fél óra múlva is ott vitatták a föld végén a kukorica sorsát; Azóta ahányszor összetalálkoznak, megállnak egy kis beszélgetésre. Tanulnak egymástól; Máskor Nyíri elvtárssal, a növénytermesztési brigád vezetőjével álltak meg az ér mellett; — Lássa, ott túl az éren nem lesz érdemes kendert vetni, mert kiöli a szik; Munka közben megszületnek a későbbi tervek is: a jövő évi termés biztosítása mellett fokozni, gazdaságosabbá tenni az állattenyésztést. Kisebb önköltséggel szép eredményeket érni el. Kiselejtezni a kisebb tejelésű teheneket és bevezetni az egyedi takarmányozást. Itt is és a sertéseknél is, ahol már az idén meg akarják valósítani a súlycsoport szerinti elkülönítést. Balogh elvtárs tudta ezt, még az egyetemről, de most újra megjegyezte magának. Jó az, ha az öregebbek, a gyakorlati munka tapasztaltjai tanácsot adnak. De nem hiányzik a kezdeményező erő éplés után Balogh idejét fn'-Hítis Balogh János fiatal agrenómus megállapodott. Az első megtorpanás után, rövid hónapok alatt, szívből megszerette a tsz-t, s ha valaki arról kérdezi, elvágyik-e innen, csak mosolyog. Eredményes munkája adja meg