Viharsarok népe, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-11 / 214. szám
1955', szeptember 11., vasárnap ViUau.au>U hépe Befejezték szeptemberi tervüket A normarendezés után egyre erősebb iramot indítottak a Gyulai Textilhulladékfeldol- gozó Vállalatnál a dolgozók. Ennek eredménye, hogy augusztusban a tervet az új normák szerint is 111 százalékra teljesítették, a munkások jórésze pedig ugyanazt a keresetet vitte haza, mint az előző hónapokban. Elősegítette ezt az augusztus 20-a tiszteletére in- ilított verseny is. AZ OTP nyereményszolgplat előnyei Az Országos Takarékpénztár nyereményszolgálatot rendszeresített, amelynek feladata, hogy nyilvántartsa azoknak a dolgozóknak kötvényeit, akik arra megbízást adnak és értesítse őket nyereményükről. A nyereményszolgá- lat-levelezőlapokat az OTP-fió- kokban, a postahivatalokban és a dohányárudákban lehet beszerezni ötven filléres áron. A nyereményszolgálat-levelező- lapokon olvasható írással kell feltüntetni a kötvénytulajdonos nevét, lakcímét, a kötvényfajtát (I— II—III—IV., vagy V. békekölcsön), valamint a kötvény sorozatszámát, sorszámát és osztályát. Egy levelezőlapon csak egy kötvény adatait lehet közölni. Takarékba teszik keresetük egy részét a Sarkadi Kendergyár dolgozói A Sarkadi Kendergyár dolgozóinak körében nagy sikere van az üzemi kölcsönös segítő takarék- pénztárnak. Tavaly csaknem 51 ezer forintot raktak saját takarékpénztárukba, s ebből több, mint 22 000 forint kölcsönt vettek fel építkézéshez, ruha, tüzelő és egyéb szükségleti cikk beszerzéséhez. Volt olyan tag, aki megtakarított csaknem 2000 forintját kapta vissza augusztusban, amikor a takarékpénztárt feloszlatták. A takarékos ’ kendergyáriak most újra megalakították kölcsönös segítő takarékpénztárukat, a- íelynek majdnem valamennyien tagjai lettek. Az előző hetvennel szemben 135-re növekedett taglétszámuk és a betétek összege is kétszeresére emelkedett, már az első hónapban tíz és félezer forintot tettek takarékba. A legújabb eredmények azt mutatják, hogy a harmadik negyedévi tervüket pár napon belül teljesítik. Szeptember 8- án már befejezték az előző két hónap túlteljesítése alapján havi tervüket. Az üzem dolgozói a múlt negyedévben ismételten elnyerték az élüzem: címet, most is úgy igyekeznek, hogy megtarthassák azt. Szigeti László műszaki vezető helyes munkairányítással, a műszaki feltételek biztosításával lehetővé tette, hogy a dolgozók a rájuk bízott feladatoknak eleget tudjanak tenni. A munkaverseny élenjárói magúik a kommunisták. Szabó Fe- rencné párttitkár kiváló dolgozó, az ÜB elnöke, Szabó Mi- hályné, sztahanovista. A szeParatyphusos megbetegedéssel került kórházba július utolsó napján özv. Dékány Imré-né. A vásárhelyi kórház orvosai mindent elkövettek, hogy megmentsék az életnek, de Dékányné négy nap múlva meghalt. Augusztus első hetében még kilenc beteget szállítottak be a vásárhelyi kórházba paratyphussal. Mi okozza a paratyphusos megbetegedéseket? Különböző ételmérgezést, megbetegedést okozó kórokozók közül igen súlyos fertőzést válthat ki a paratyphus, újabban a salmo- nelle-csoportba sorolt baktériumok. Ez a fertőzés azért veszélyes, mert a megbetegedés a fertőzött étel elfogyasztása után 4— 12 órával, de előfordulhat, hogy »okkal később jelentkezik. Mi a fő terjesztője a paratyphusmak? Egyéb fertőzési lehetőségek mellett a gyakorlatban egyik terjesztője a kacsatojás. Valamennyi szárnyas állat tojása a vegbelen való távozáskor megfertőződhet, de megfertőződhet már bent az állat gyomrában is, a tojástartóba került baktériumoktól, míg a héja nem keményedik meg. Mimélyes példamutatás a vezetők részéről meghozta az eredményt: magukkal ragadták az egész üzem kollektíváját. Varga Jánosné kiváló dolgozó, formázó 145, Háromházi Mária kézivarró 144, Nagy Lajos DISZ-fiatal, síkkötő 144, Tokai Jánosné kiváló dolgozó, javító 139, Rostás Istvánná sztahanovista orsózó 135, Schrif- fert Józsefné síkkötő 134 százalékra teljesíti normáját. Az üzemben már hozzákezdtek a téli cikkek gyártásához is. Egyre több készül a férfi ujjatlan '•mellényből, a női gyapjúkabátból, férfi ujjasmellényekből, női kardigánokból, kuligánokból, hogy a harmadik negyedévi tervet elsőként fejezhessék be a megye helyiipari vállalatai között. után a kacsa a legfalánkabb szárnyas állatok egyike és minden pocsolyába, piszokba beletúr- kál, ilymódon a legtöbb fertőző baktériumot felszedi és tojásai megfertőződnek. Hogyan történik az emberek megf ertőződése ? Sok élelmiszert, de különösen fagylaltot, krémest nyer« tojással készítenek és ilymódon a tojásban lévő baktériumok elpusztítására lehetőség nincs: sőt azok az elkészített krémesben, fagylaltban tovább szaporodnak. A közelmúltban egy magán- háztartásban kacsatojással készítettek krémest, amelytől a család tagjain kívül olyanok is megbetegedtek, akiket megkínáltak a krémesből. A tíz megbetegedett közül egy meg Is halt. Előfordul-e gyakran ilyen megbetegedés? Ilyen megbetegedés többször előfordul, ezért tiltják a kacsatojás felhasználását cukrász- és vendéglátó üzemekben, de szükséges a háziasszonyok figyelmét is felhívni arra; kacsatojást élelmiszer, sütemény, tészta készítéséhez soha ne használjanak. Ne használjunk kacsatojást sütemények készítéséhez — A paratyphusos megbetegedésekről — A vegyész mérnöknő Már a gimnázium padjaiban arról álmodozott; vegyészmérnök lesz. Szorgalmas volt, jól tanult, semmi akadálya nem volt annak, hogy a szegedi egyetem hallgatója legyen. Álma valóra vált. 1953-ban megkapta az oklevelet, vegyészmérnöknő lett. Úgy kezdődött el pályafutása Molnár Erzsinek is, mint megannyi fiatal lánynak hazánkban. A vizsgálókészülék fölé hajol a vegyészmémöknő és munkatársa. Izgatottan lesik a liszt- próba eredményét. Vajon elég erős lesz-e? — kérdezgetik egymástól. Közben csendesen megjegyzi Molnár Erzsi: — Figyeld csak a próbát! Úgy nyúlik ez a tészta, hogy inkább rétesnek való a liszt, mint gyúrt tésztának. Gyorsan összegezik az eredményt, a liszt minősége a B csoportba tartozik, lehet belőle kenyeret sütni. Megfelelő tanácscsal látják el a pékeket, hogy tudják milyen minőségű liszttel dolgoznak, keményre vagy lágyra kell-e hagyni a tésztát, így megy ez nap mint nap. De ‘ Molnár Erzsi nemcsak a vizsgálóasztal mellett ül, hanem szinte naponta járja az üzemeket, érdeklődik a dolgozóktól, hogyan valósították meg tanácsait, útmutatásait. Víg kedélyű, szerény | lány. Egy-egy jó eredmény újabb lelkesedést vált ki belőle, de erről nemigen beszél senkinek se. Pedig annyira szereti a kémiát, a műszereket, hogy szinte szerelmese a szakmájának. Nem régóta dolgozik a Sütőipari Vállalatnál. A kezdet kezdetén még csak nem is Ismerte ezt az iparágat, de tanult és tanul még most Is... — Amikor idejöttem Békéscsabára ez év elején, azt sem tudtam mihez kezdjek — fűzi tovább gondolatait —, kevés volt a műszer, Pestre küldtük el a lisztet elemzésre. Mindig késve tudtuk közölni a dolgozókkal, hogy milyen liszttel dolgoznak. Most már más a helyzet. Gépeket, műszereket kaptunk, mi vizsgáljuk az alapanyagot, de úgy tervezem, hogy később már a kész árukat is megvizsgáljuk. — Mik a tervei? — kérdezzük tőle. — Terveim... hát nem is tudnám hirtelen megmondani, oly sok van. A sütőiparban még kevés műszer áll rendelkezésünkre és így mindig kutatjuk, keressük azokat az eljárásokat, amelyekkel sokoldalúbban tudjuk megvizsgálni a lisztet. Én is kísérletezem — de persze, ez még nincs kidolgozva — hogyan állapíthatnám meg legkönnyebben, hogy milyen a gabona csírázóképessége. — A laboratórium olyan, mint egy „boszorkánykonyha“. Ha nem vigyázunk, nem elég pontosan dolgozunk, nem tartjuk be a másodperceket, akkor hi- zony kárbavész a munka, — mondja tréfásan | De ú uj»y is van. Csak lelkiismeretes munkával lehet Jó eredményeket elérni. A vegyész- mérnök munkája olyan, hogy még a legkisebb eredményekért is lelkesedni kell. S ha talán nem sikerül, újra kell kezdeni az egészet. Molnár Erzsébet kitartó, nem hátrál meg. Ha tanácsra van szüksége, akkor sincs egyedül — a Budapesti Kenyérgyár központi laboratóriumának vegyészei ugyan távol vannak, de látatlanban ott állnak mögötte és segítőkezet nyújtanak a fiatal vegyészmérnöknőnek. ök is érzik, hogy ezt a törekvő fiatal lányt segíteni kell tanáccsal, s ha úgy adódik, még vegyszerrel is, hogy minél több kémiai kísérletet végezzen, új módszerekkel, eljárásokkal gazdagítsa a sütőipart. — Most még csak „gyermekcipőben" tipegünk — mondotta- — De bízom abban, hogy tíz év múlva komoly eredményekről adhatunk számot, hiszen ez évben is sok műszer- rel gyarapodott a laboratóriumunk. Tóth Gézáni » A BÉKÉSCSABAI szlovák gimnázium kultúrcsoportja az Országos Mezőgazdasági Kiállításon pénteken délelőtt fellépett szlovák népdalokkal és táncokkal: — KREP-NYLON gyermek fehérnemű gyártásával kísérletezik a Zuglói Kötöttárugyár. Az újfajta anyag rendkívül tartós és olyan rugalmas, hogy a gyermek évekig nem növi ki. A védőnéni A szeptemberi nap forrón tűz 1« az égrőL Mintha csak eddigi mulasztásait akarná pótolni. Nem mindenkit érint kellemesen ez a perzselő meleg. Az országutak, dűlőutak utasai bizony jobban szeretnék, ha olykor szellő cirógatná arcukat. Erre gondol Ladányi Gyuláné is, Köröstar- csa védőnője, miközben Csárdaszállásról a községbe kerékpározik. Mellette gyorsabb járművek száguldanak el, nagy port hagyva maguk mögött. A Mezőberényi Gépállomás vontatója úgy felkavarja az út porát, hogy nem látni semmit. A védőnéni is elvész a nagy szürke porban. Mire kihajt belőle, alig lehet ráismerni. Barna haja szürke, ruhája szintén színt váltott. A tanyasiak mégis megismerik és ráköszönmek. — Hol járt, védőnéni? — A körzetben, kint Csárdaszálláson — lassít, de nem őrködik... áll meg. Sok munka vár még rá. — Jöjjön már be hozzánk egy percre — hívogatják. — Hiszen tegnap is jártam maguknál, most nem lehet, máshol is várnak. — És elka- rikázik a községbe. A védőnéni nagyon népszerű a községben, a dűlőkben és Csárdaszálláson is, mert az is az ő körzete. Ahogy a tanácsnál kiszámították. 19 ezer kát. hold területet kell neki bejárni. Hol gyalog, hol társával, a kerékpárral. A védőnéni nagyon szereti a Jmunkáját, szereti a községbelieket. Tíz évvel ezelőtt kapta kézhez oklevelét és kinevezését Köröstarcsára. Lelkiismeretes munkát végez, ezért is szeretik, becsülik. Reggelente a felkelő nap sokszor a dűlőutakon, országutakon találja, családlátogatásra indul. A kis gyermekeket, terhes anyákat és a kórházból jött betegeket keresi fel. Tanácsokat ad, ellenőrzi, betartják-e az orvos utasításait, egyszóval a köröstarcsaiak egészsége felett őrködik. Ha megtudja, hogy valahol beteg fekszik, oda is ellátogat és hűs kezével megsímítja a beteg lázas homlokát, orvost küld, vagy a beteget küldi orvoshoz. A sérült sebeit bekötözi. Ezen a reggelen is korán kelt és Csárda- szálláson látogatott meg néhány családot. Hazatérve alighogy lemossa magáról az út porát, átnézi a napi postát, körülnéz az egészségházban és ismét elindul gyalogosan a faluba. Benéz Gyarakiékhoz, a négyhónapos Mártikéhoz, aki éppen uzsonnázik. Gálákhoz is benyit, megnézi gyógyul-e Marika orrocskája, amit nem régen játszás közben odavert valahová. Azután az óvodába visz az útja. Itt már ismerősként üdvözlik. Azok a gyerekek, akiknek rendben van a szénájuk kőrülhízelgik, akik úgy érzik, hogy hiba lesz, gyorsan a mosdótálhoz szaladnak és sikálják kezecskéjüket, mert a védőnéni megnézi... Meg, még a szőke fürtöcskcket is, amik sok esetben barnáig a portól. Ilyenkor az a gyermek üzenetet visz haza: »Anyukám, a védőnéni azt üzeni, hogy mosd meg a hajamat.« Ilyen üzenetet is visznek: »Anyu, vágd le a körmöcském.« Van olyan gyermek is, aki azt újságolja otthon boldogan, hogy a védőnéni megdicsérte, mert szép tiszta a ruhája, a haja, és a körmöcskéjével sincs semmi baj. Az új óvodásoknál még előfordul, hogy hosszú körömmel, poros hajjal jönnek az óvodába és üzenni kell az anyukának, de később már egyre kevesebb lesz az ilyen üzenet Az iskolában is hasonló a vizsgálat, itt a gyerekek látását is ellenőrzi és több gyermeket hív az egészségházba, ahol a doktor bácsi tovább vizsgálja és orvosságot ír elő. Több gyermeket rendel iskolai fogászatra is, ahol Budai doktor bácsi megjavítja a rossz fogakat. Egyre kevesebb az olyan gyermek az iskolában, aki fogfájás miatt távolmarad az iskolától, vagy tanítási óra alatt nyomja kezét az arcához. Ennek a tanárbácsik, tanítónénik csak örülnek. Nem csoda hát, ha a köröstarcsai iskolákban szívesen fogadják a védőnénit. Az egészségházban nemrégen fürdőszobát rendeztek be egy kádfürdővel és néhány zuhanyozóval. Az iskolából minden héten idehoznak egy-egy osztályt és itt megfürdetik őket. A védőnéni fáradhatatlanul dolgozik és mindent megtesz azért, hogy a körzetben egészségesek legyenek a gyermekek, de a felnőttek egészsége felett is őrködik, mert tudja, csak egészséges anyának lehet egészséges gyermeke és csak ott van boldog családi kör, ahol egészséges a kenyérkereső és a család minden tagja (Bánfalvi)
