Viharsarok népe, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-11 / 214. szám

ViUai&owk Hifit 1955. szeptember 11., vasárnap Muzsikáló város legyen Békéscsaba! Lapunk augusztus 3!-i száma-. egy ember írása, sok ember éj ban bírálat jeient meg a »Muzsi­káló városok« címet viselő mű­soros estről. A cikk írója végeze­tül néhány szóval felvetette a szimfonikus zenekar alakításának gondolatát. Ez a néhány szó mintha jeladás lett volna, mert több zenéért rajongó elérkezett­nek látta az időt ahhoz, hogy újra síkraszálljon Békéscsaba ze­nei életének megteremtéséért. Na­gyon helyesen tették, mert nem­csak sajnálatos, de szégyen is, hogy ezen a vonalon nagyon le vagyunk maradva más hasonló lélekszámú városoktól. Török (László, a Beruházási Bank dolgozója levelet küldött a cikk írójának s a többi között a következőket írta: »Azt mondja Cin, hogy legyen szimfonikus ze­nekar Békéscsabán. Hát ez az, — ezzel a legyennel van egy kis vaj. Azt hiszem tudja, hogy vá­rosunkban a felszabadulás előtt volt egy igen komoly erőt kép­viselő szimfonikus zenekar. 1945- ben megszűnt s csak sokára és nehezen indult meg újra a zenei élet. Ebben az időben azokkal a zenészekkel, akik régen is a szim­fonikus zenekarban játszottak, összefogtunk. Az volt a célunk: mindent elkövetünk azért, hogy újra hallhassák Békéscsaba dol­gozói a klasszikus zene csodálatos szépségeit... Tíz éven keresztül harcoltunk ezért, mégsem tud­tunk komolyabb eredményt elér- ai, —- a zenekar feloszlott. Mi­írt? A sok ígérgetés miatt, amely városunk /különböző szervei és vezetői részéről hangzott el... Sok Hátráltatónk volt — ezek közt is k legnagyobb (s az ma isjt a pénz. Nem lehet egy zenekart a benne játszó tagok zeneszere- tetére alapozni, nem lehet a kö­zönséget nevelni, művészi pro­dukciót nyújtani pénz, anyagi fe­dezet nélkül. Anyagi alapot kel­lene teremteni... A muzsika ne legyen mostohagyerek városunk­ban. Fogjunk össze mindnyájan, akik szeretjük a zenét, akik mun­ka után felüdülést, pihenést talá­lunk az örökszépségű melódiák­ban és harcoljunk tovább azért, hogy muzsikáló város legyen a Viharsarok fővárosa!* Szomorú panasz ez a le\rél, és szív mélyé­ről fakadó vágyakozás zenei élet után. Egyszerű és igaz szavak — A BÉKÉSCSABAI VÁROSI j TANÁCS népművelési állandó bizottsága szeptember 6-án bi­zottsági ülést tartott a Ba­lassi (Kultúrotthonban. (A nép­művelési aktívákkal bővített ülés városunk népművelési problémáit tárgyalta. Több határozatot ho­zott az üzemi, tsz-kultúrmunka, valamint városunk népművelési, művészeti, zenei élete megjavítá­sára. Az ülés résztvevői előtt Gécs Jenő, a DISZ Balassi Együttes vezetője színes előadásban ismer­tette közkedvelt együttesünk var­sói szereplését. Kolozsi Kálmánná művészeti előadó a Balassi Kul­túrotthon életéről, eddigi ered­ményeiről, jövő terveiről tartott beszámolót. Valami inár elkezdődött. Né­hányan — akik illetékesek eb­ben — rövidesen összeülnek és megpróbálják a szükséges felté­teleket előteremteni. Török László szavai kívánkoznak figyelmezte­tőül: össze kell fogni! S ezen túl — őszinte jóindulat, akarás, felelősségtudat és az ügyért való lelkesedés szükséges ahhoz, hogy eredmény is legyen, ne csak ér­tekezlet. Az a gondolat lebegjen előttük, hogy nem néhány ember­ről van szó — mint a múltban, ha zenéről beszéltek —, hanem városunk sok ezer dolgozójáról. Tavaly állandó színházat kapott Békéscsaba, — egy év alatt a dolgozók megszerették és állandó vendégei, látogatói lettek. Ha most állandó jellegű szimfonikus zenekar létesül, jövő ilyenkor­ra városunk dolgozói körében olyan közkedveltségnek örvend egészen biztosan, mint a színház. Csak olyan ember vegye kezébe az irányítását, aki ért ahhoz, hogyan kell megkedvelteim. De hihető, hogy addig is, amíg valósággá válik a terv, városunk­ban tapasztalható lesz némi fel­lendülés. Az Országos Műsoriroda ígéretet tett arra, hogy a jö­vőben magasabb színvonalú ze­nés műsorokkal látogat városunk­ba, mint eddig; s terveze­tükben irodalmi est megren­dezése is szerepel. Az Országos Filharmónia ígérete is ehhez ha­sonló. Havas Jenő és Kardos Sán­dor elvtárs aláírásával a követ­kező levelet küldték: »A Nép­művelési Minisztérium határozata alapján az Országos Filharmónia a hiányolt zenekari hangverse­nyek és az u. n. igényes zenei produkciók megrendezésével fog­lalkozik. Ebbéli igényüket kész­séggel elégítjük ki Békés megye dolgozóinak is.« Van tehát valami remény arra, hogy — ha azonnal nem is vá­lik muzsikáló várossá, de — élénkülés lesz városunk zenei éle­tében, s a közönség szórakozta­tása nem lesz tovább egyoldalú. Mindez a későbbiekben előidézi majd a zenei igények fejlődését. Nem lehet tovább tétovázni, en­nek minél előbb valóságnak kell lennie, mert ez is — nagyon je­lentős — feltétele kulturális for­radalmunk teljes és végleges győ­zelemre jutásának. Bartók »mlékhangversenyekre, kiállításra készülnek a Viharsarokban Békés megyében számos zene- esten emlékeznek meg Bartók Béla születésének 75 éves és ha­lálának 10. évfordulójáról. A hangversenyek sorát Békéscsabán a városi zeneiskola Bartók-hang- versennyel egybekötött névadó ünnepsége nyitja meg október 2-án, az iskolát ez alkalommal a nagy zeneszerzőről nevezik el. Ezt követi az őszi és téli hónapok­ban a Bartók-művekből összeál­lított hangversenysorozat. Békés­csabán szerepel a fővárosi fúvós­ötös, Engel Iván zongoraművész és a Tátrai vonósnégyes. ATTIT zenekísérettel számos előadást tart Bartók Béla életéről és munkás­ságáról a megye városaiban és nagyobb községeiben. A gyulai múzeumban Bartók- emlékeket állítanak ki. Bartók Béla fél évszázaddal ezelőtt Bé­kés megyében: Gyulán és Do­bozon kezdte a népdalgyűjtést. Az ebben az évben megjelent el­ső népdalfeldolgozásait, kéziratos feljegyzéseinek másolatát teszik közszemlére. Ezek között van egy kuruc-ének, amely Thököly Im­rének, a gyulai vár körül az osztrákok ellen hadakozó, bujdosó kuruc vitézeitől származik, to­vábbá sorozás! katonanóták s egy gyulakörnyéki betyár-ballada. új most létesült Máriafalván Gyulán a máriafalvai napközi otthon szülői munkaközössége szeptember 3-tól minden héten két előadást tart a napközi ott­honban létesített Erkel Filmszín­házban. A környék dolgozói, az Erkel TSZ tagjai szívesen láto­gatják ezeket az előadásokat, mert a MOKÉP a legjobb fil­meket adja lejátszásra. Első al­kalomkor »Simon Menyhért szü­letése« című filmet játszották. Most szombaton a »Mexikó lá­nyát«. Ügy tervezik, tavasszal kertmo­zit (is létesítenek, hogy minél többen szórakozhassanak Mária- falván is, ne kelljen négy kilomé­tert gyalogolni a városban lévő Petőfi-moziig. A bolgár mezőgazdaság fejlődése A Bolgár Népköztársaságban a háború utáni évek mezőgaz­dasági fejlődésében két fő irányzat nyilvánul meg: a) az ipart növények termesztésének viszonylag gyors térhódítása; b) a gabo­naneműek vetésterü­lete nem mutat nö­vekedést, de növek­szik a hektáronkénti hozam. A hektáronkénti hozam állandó emel­kedésének egyik leg­fontosabb tényezője a mezőgazdaság gépe­sítése. A népi de­mokratikus kormány­zat hatalmas összege­ket fordít a mezőgaz­daság gép- és trak- toráilományáuak gya­rapítására. A máso­dik ötéves terv vé- Az állam gondoskodása az anyákról gérc a :tMktorok szá­és csecsemőkről: korszerű korhazak, 0 , . ( szülőotthonok állnak a bolgár anyák ma több mint ló rendelkezésére. re, a kombájnoké 5000-re, a traktoroké 17 000-re, a kultivátoroké 17 000-re, a trak- torvontatású sorvetőké 14 500-ra növekszik. Gazdag dohá nyszüretelés Egészségügyi szolgálat a mezőn d ia megkötőd, 'fhMMy... TAzmosta lapályok, buckák, kány Mihály is ■— az idősebb =s ' kapirgáló csirkék, sziszegő hátul, a tanya mögött kötözi A kis Csepel motorkerékpár nagy porfelhőt verve robo* Terjeszd a Viharsarok Népét! ide, elvtárs, fejlődés — mondja elgondolkozva. — Hogy ne csak egyet lépjünk előre, hanem, ha gott végig a dülöúton. Sokan a jól megfontoljuk, kettőt is. szarvasi takarék egyik dolgozóját 58 Csendesen, akkurátusán be- ismerték fel a vezetőben, de olyan a szél. Állát néha odanyújtja a sebesen hajtott, hogy mire utána libanyáj ezek kísérnek bennün- kendert; villával megcsapkodja földbeszúrt villa nyelére, úgy néztek volna, már el is tűnt elő* két végig az örménykúti iskola- még a hegyét, hadd pörögjön a ri$z szét a tarkálló határban, a- lük. A motor éles kanyarral, nagy sor dűlőjén. Az út két oldalán, levél, aztán hagyja, hogy szíjjá melynek végtelen szeretetét le le- pöfögéssel állt meg a Sárkány* zöldelő élősövény palánkok mö- még a nap. Vgy elmerül a mun- hét olvasni az arcáról, gött, piroscserepes, vagy éppen kában, hogy csak a kutyaugatásra nádfedeles tanyák húzódnak meg. és a hangos beszédre kapja fel a Legtöbbjét jól telepített kis gyű- fejét. 'P'gészen megbarátkoztunk ez- alatt a néhány perc alatt, csak a kutya acsarkodik ránk, tanya udvarán. A kutya majd leszedte az utasról a nadrágot, hiába csitítgatta, csak a háziasz* szony tudta nehezen elűzni onnan. — Itt laknak Sárkány ék? —* kérdezte a vendég és még a „jó* napot“ is csak lihegésként hagy* rnölcsös, a tornác előtt felfutó — Lesz-e sok, Sárkány bácsi? — m£g távolabb pihenő gépkocsira szßölugas öleli körül, most érő köszönünk ra. békíthetetlenül. hamvaskék, vagy aranyló sárga == Kevés. Visszafogta az eső. _ Csiba te! — csap felé a há­t ermésüket kínálgatva. A közbe* =, ügy hallottuk, az Üj Élet- zigazda. — Rettentőn haragszik ta az ajkát, eső kukoricatáblák, friss szánta- öen jól fizet. az autóra, de a motorra mégin- '— sok alig néhány ölnyi keskeny __ Azt elhiszem. De a III-as ti- kább — teszi hozzá magyarázat* ■— Jegyeztek maguk békeköl* csíkok. Jobbadán egyénileg gaz- pusban másképp csinálják. képp. csont? dálkodói középparasztok laknak _ Es maguk? — Biztosan ritkán találkozik — Jegyeztünk hát. Négyszáz et j e, akiknek egy része csak most, — Mi még az elején tartunk, vele. forintot! nemrég' lépett a közös kezdetig út- Az 1-esnél. Aztán a mi „Békénk“ — Hát, itt a háznál talán más* — Megnézhetném a kötvénye* jóra: ki a Béke, ki a szomszédos még fiatal, eddig még nem jutót- fél esztendeje. Lett is akkor nagy két? Október 6, I-es típusú termelőszö* tunk messzire. felfordulás. — Nagyot nevet, sze* De... vetkezeti csoport tagja lett. Ró* s Eddig? me összevillan fia mosolygós ■— Csak épp egy percre, luk szeretnénk megtudni valamit. ^ Mert, hogy ezután többet tekintetével, mi pedig kíváncsian ~ Hát, ha akarja. — És Sár* Ilyenkor dologidőben kevés várunk. Már csak az új minta* hallgatjuk a történetet. kány néni előkereste az öreg sub* féifiembert találni odahaza, Sár* alapszabályzattól is. Fejlődés kell * lóiból a kötvényeket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom