Viharsarok népe, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-08 / 211. szám
1955. hítpifrabfr 8., csütörtök WkaíSüi&k Hifit — Békés megye az Országos Mezőgazdasági Kiállítás tükrében (Budapesti tudósítónktól) | Szombaton délulán | jnegii) itóttá kapuit az idei Országos Mezőgazdasági Kiállítás. Az árbocokra felkúsztak a zászlók, a virágágyakkal övezett utakon végighaladtak az első látogatók. A bírálóbizottság már majdnem befejezte munkáját, eldőlt a legtöbb díj sorsa. De a kiállítók izgalommal várják a »nagy bírálóbizottság«, az egész országból érkező ezer és ezer látogató döntését, véleményét is. Ez adja meg a kiállítás igazi mérlegét, értékeli mezőgazdaságunk egyéves fejlődését. A járási mezőgazdasági kiállítások szép eredményei alapján méltán vetődik fel sokakban a gondolat: hogyan állta meg helyét Békés megye az országos kiállításon? Tegyünk kát sétát a pavilonok között^ vegyük számba a Viharsarok eredményeit. Vörös szőnyegek nyelik el a lépés zaját a főépület dicsőség- termében. A csarnok közepén hatalmas nyitott könyv fekszik, me Ívnek lapjai ezt hirdetik: »Ezeréves történelmünk folyamán népünk még sohasem élt át olyan mélyreható gazdasági, lá'sadabni, politikai és kulturális változást, mint ez alatt az egyetlen évtized alatt!« — A falakon a mezőgazdaság élenjáró dolgozóinak képe függ, a falak mentén pedig színpom- pás virágerdő és a zászlók ünnepélyesen csillogó selyme köszönti a látogatót. Alacsony emelvényen sorakoznak a különböző mező- gazdasági üzemek felszabadulási serlegei, üvegezett szekrényekben pedig a kiállítás nagydíjai állnak. S itt mindjárt felcsillan a viharsarkiak szeme, mert a bizottság döntése alapján a lótenyésztés, szarvasmarhatenyésztés, »értés- és baromfitenyésztés nagydíja egyaránt Mezőhegyesre került. A szomszédos terem mezőgazdaságunk fejlődését mutatja be a nagybirtokok megszüntetésétől napjainkig. A kiállítószekrények üvege alatt ott vannak a legkiválóbb vetőmagfajták; a lovász- patonai rozs, a feTtődi kender, a Fleiselanann 481-es, középen pedig a világhírű bánkúti 1201-es őszi búza. A falakat hatalmas tablók borítják, melyeken beszédes számok sorakoznak. Itt olvashatjuk a Minisztertanács és a 8Z0T vörös zászlójával kitüntetett Városföldi Állami Gazdaság eredményeit, majd a végegyházi Szabadság és a kioppánymonostorí Dózsa nevével találkozunk. A terem közepén ez a felirat olvasható: Száz a legjobb közül. Alatta az ország száz legjobb termelőszövetkezetének termés- eredményeit mutatják he a százalékok és mázsák adatai. Jó- nchány ismerős név olvasható. A legjobbak között találjuk az elcki József Attila, a sarkadi Lenin, a békéscsabai Május 1, az orosházi Dózsa és a mezőhegyesi Törekvő termelőszövetkezetet. A mezőgazdasági gépkiállítás felé állandóan sokan tartanak. Megtalálható itt a régi, bevált konstrukciókon kívül a Jármű- fejlesztési Intézet által tervezett M-25-ös traktor, mely mindenben túlszárnyalja a közdekvelt Zetort. Ugyancsak itt áll az M-18. I. típusú univerzális traktor mintapéldánya, a Vörös Csillag Traktorgyár GL-35-ös féllánctalpas traktora, valamint a CE csatornanyitó eke, melynek teljesítménye 10 óra alatt az ötezer métert is meghaladja. Távolabb, a több jelentős újítással javított AC-400-as EMAG kombájn és a lánctalpas rizsarató kombájn körül csoportosulnak. Bár a kiállításon látható a Zetor Super, a Lanz Bulldog, valamint az NDK új Urtrak lánctalpasa is, a magyar mezőgazdasági gépipar gyártmányai mindenben felveszik a versenyt a külföldiekkel. Igen érdekes és tanulságos a haltenyésztés pavilonja. Nemcsak azért, mert a hatalmas, tükörpontyok, az ide-oda cikázó ivadékok, megbúvó testes harcsák mindenki számára nem mindennapi látványt nyújtanak, hanem azért is, mert megtudják, hogy az ország egyik-másik termelőszövetkezete milyen szép jövedelemre tett szert halgazdasága révén. Mint értesültünk, a Gyulai Víz- ügyi Igazgatóság mérnökei több szövetkezet részére készítettek j halastó-terveket, tehát a jövő évi kiállításon remélhetőleg a viharsarki szövetkezetek is hasonló szép eredményekről adhatnak számot. A kiállítás rendezősége i nagy gondot fordított a sílózás j helyes módjának bemutatására, amit különösen a kétszeri kukoricatermés terén folytatott legutóbbi kísérletek tesznek indokolttá. Nemcsak az I. 8 m. vágószélességű SZJS sílótöltőkombájnt láthatjuk, hanem munka közben figyeljük meg az új, nagyteljesítményű sílótöltőgépeket. Igen sok nézője akad az elsőízben bemutatott „villamos pásztornak“. A legelő körül kifeszített huzalban egészen gyenge áram folyik, mely minden alkalommal visszatérésre 1 készteti az állatokat. Néhány j érintkezés után a felkeltett reflex ! hatására már a vezeték környékét is elkerülik. A múlt évi kiállítás óta egyik legtöbbet fejlődött mezőgazdasági ág a szarvasmarhatenyésztés. Jelentős mértékben emelkedett a tehenek tejhozama, valamint a tej zsírtartalma. Ebben élenjáró munkát végzett a Törzsállattenyésztő Igazgatóság mezőhegye- j sí gazdasága. Megyénk szövetkezetei közül az orosházi Dózsa számolhat be a legjobb eredmény- J ről, melyet az elnyert második díj és több oklevél is tükröz. Az egyéni gazdák közül öten részesültek oklevél díjazásban. Szintén sokat fejlődőit a sertéstenyésztés is. Üj fajták tűn- | tek fel, különösen a Cornwall vált j népszerűvé. A súlyrekord pálmáját a Pakodi Sertéstörzstenyész- tő ÁG 530 kilós fehér hússertése vitte el. Igen szép sikereket könyvelhet el Békés megye is. Németh Sándor mezőberényi és Berta Károly orosházi dolgozó paraszt első díjat, a Szabadkígyósi Tangazdaság második díjat nyert sertéseivel. A juhtenyésztés pavilonjában ugyancsak sok az ismerős név. A mezőhegyesi gazdaság első, a füzesgyarmati Vörös Csillag, valamint a bucsai Petőfi TSZ második díjat nyert. Azonban a legnagyobb viharsarki sikert a lovak hozták. A lótenyésztési nagydíjon kívül három első, egy második díj és több oklevél került Békés megyébe. Különösen örvendetes a szarvasi Táncsics Termelőszövetkezet első díja, mely azt bizonyítja, hogy szövetkezeteink eredményes munkát végeztek az állattenyésztésben. A kiállításon a tavalyival egybevetve, különösen egy dolog szembetűnő: a szocialista szektor előretörése. Állami gazdaságaink és szövetkezeteink felhasználják az új módszerek és a korszerű technika nyújtotta előnyöket, s egyre inkább magukhoz ragadják a vezetést a mezőgazdaság egészén belül. Ez pedig szilárd biztosítéka annak, hogy mezőgazdaságunk sikerrel tudja teljesíteni a szocializmus építésében ráháruló feladatokat. Kilényi Geyza 3. A traktorosok is segítik a betakarítást A JNagyszénási Gépállomás szokatlanul csendes a mostani hetekben. Az udvaron a port csupán a motorkerékpárok kavarják meg néha-néha. A vontatók — amelyek sok esetben elég nagy zajt csapnak — hetekig sem járnak a gépállomás udvarára. Kint van mind a tizenegy gumikerekű traktor a termelőszövetkezetekben. Trágyát hordanak, helyenként meg már a répa szállítását végzik. A műhelyekben azonban — akárcsak télen, a javítás ideje alatt — nagy a sürgés-forgás. A kalapácsok nemigen pihennek, s a hegesztők sem érnek rá heverész- ni. Mindenkinek van ezer tennivalója. Jelenleg répakiemelőn munkálkodnak. Aztán két kombájnt alakítanak át napraforgó cséplésére. Még öt-hat négykerekű csámeszt, vagy ahogy ők nevezik, „bolondkocsit“ is készítenek; A gépállomás dolgozói ugyanis elhatározták, hogy az őszi betakarításból is kiveszik részüket. De nem kézierővel, hanem géppel. Nemrégiben kezdtek hozzá a műhelyben a répakiemelő elkészítéséhez. Úgy tervezik, a négy kiemelővel 90 hold cukorrépát ásnak ki. Ezzel sok embert kímélnek meg a fáradságos munkától. A napokban kezdik a Dózsa TSZ ; 30 holdas répatábláján először a j munkát. Legkevesebb 150 munkanap megtakarítást érnek el a 30 holdon. Egy répakiemelővél naponta három és fél—négy holdon ássák ki a répát. Ezekkel a gépekkel összesen 400—450 munkanapot takarítanak meg a termelőszövetkezeteknek; \ .. A betakarításban eddig is segítettek a gépállomás traktoro- j sai a tsz-eknek. Két fűkaszát alakítottak át nemrégiben kendervágásra. Ezzel a Lenin TSZ-ben 20, az Uj Élet TSZ-ben 7 holdat vágtak le. A gádorosi Gerő TSZ- ben dolgozik jelenleg két kendervágó, eddig 20 holdat vágtak le. Hamarosan a kukoricaszedés is megkezdődik. Ebben is sok segítséget várnak a tsz-tagok a gépállomástól. Hiszen több helyen a búza egy része a kukorica után kerül a földbe, igyekezni kell a kukorica betakarításával. A gépállomás szakembereinek javaslatára a tsz-tagok úgy határoztak, hogy a kukoricát csuhésan szedik, így sokkal gyorsabb. A szállításban a tizenegy vontató sokat tud segíteni. A szárvágást is azonnal megkezdik, mihelyt a cső lekerül. Ebben a munkában ugyancsak segíteni akarnak a traktorosok. A Nagyszénást Gépállomás traktorosai érzik; ők is felelősek, hogy a gépállomáshoz tartozó tíz termelőszövetkezetben minél előbb végezzenek a kapások betakarításával. Gazsó Pál Sztvorecz János és a többiek már eddig is bebizonyították, hogy , megállják a munkában a helyüket, hiszen a gépállomás a nyári tervét jóval túlteljesítette. L. M. Megjegyzés egy zenei „élmény“-hez A ligeti sörkertben estéről-esté- re egy háromtagú tánczenekar működik. A zenekar összetétele: egy hegedű, egy szaxofon (néha cserél klarinétra) és dob. A fentiekből látható, hogy ez a zenekar nem alkalmas a sörkertet felkereső dolgozók szórakoztatására. A muzsikusok képessége, felkészültsége egyébként sem elegendő. Hosszas ott-tartózkodásom alatt egyetlen-egy számuk sem ütötte meg a mértéket. Egyik, másik számnál a dobos énekelni kezdett, ami szintén elviselhetetlen volt. Megjegyezni kívánom, hogy ilyen három tagból álló zenekarral semmi körülmények között nem lehet tánczenét játszani, sőt, egyáltalán zenélni sem, mivel sem basszus hangszerük, sem pedig harmóniákat keltő hangszerük nincsen. A sörkert rendelkezik zongorával, Így egy zongorista beállításával ezt a tűrhetelen zenei merényletet némiképpen eny: híteni lehetne, gyökeres megoldást azonban csak a zenekar teljes át- ; szervezése hozhat. Javaslom, hogy a háromtagú stáb fenntartásával, tehát létszámemelés nélkül is hozzanak létre egy olyan zenekart a sorkertben, melyben zongora, ütőhangszer és egy hegedűs, vagy klarinétos kapna helyet. A zenekarok müsormegválasztását pedig fokozottan ellenőrizzék. Kalmár Péter, a Jókai Színház zenei vezetője. • A Megyei Tanács VB Népművelési Osztálya a fenti megjegyzéssel teljesen egyetért. Az említett zenekar (ha annak nevezhető), még képzett zenészekkel sem nyújthatna művészileg jót, esztétikailag élvezhetőt. Hát a jelen esetben.. . A javasolt megoldást tehát feltétlenül várjuk a ligeti sörkert vendégei érdekében. (Megyei Tanács VB Népművelési Osztály). A békési gyógyfürdő ügye A békési gyógyfürdőt naponta sokan keresik fel vidékiek, helybeliek, sőt más megyéből is jönnek betegek, Szegedről, Debrecenből, Pécsről, hogy a békési gyógyfürdő vize enyhítse, gyógyítsa reuma, derékzsába, ízület és egyéb fájdalmaikat. A fürdő gyógyhatású vizének híre már csaknem az egész országba eljutott. Az orvosok ide küldik betegeiket. Nem mesebeszéd az, hogy a mankóval jött, vagy hordágyon hozott betegek két-három heti fürdés után a saját lábukon távoznak. Erről talán hadd beszéljenek maguk a betegek, özv. Szatmári Lajos né körösladánvi dolgozó parasztasszony éppen most jött ki a gőzfürdőből: — Másoktól hallottam, hogy ez a víz gyógyít és tavaly jöttem ide először. Azaz nem is jöttem, úgy hoztak, mert csak térden jártam, a lábam nem hajlott, izületes volt. Két hét után úgy mentem innen haza, mint más egészséges asz- szony. Az idén is eljöttem, egy hetet töltök itt. De most már a saját lábamon jöttem. A fiam hat hétig nem tudott a lábára állni. Gt is idehoztam és most már nincs semmi baja. — Én azóta járok ide, amióta a fürdő létesült, 1939 óta — szólt közbe egy idős asszony, Egri Ká- rolyné, okányi lakos. Sorolni lehetne még a betegek névsorát és mindazt, amit elmondtak a fürdő gyógy hatásáról, mert olyan beteggel nem találkoztunk, aki panaszkodott volna. Csicsely Jánosné, a kétsopronyi Dózsa TSZ fejőnője havonta 2—3 napot szokott itt eltölteni; Amint mondja, megéri, mert munkáját könnyebben tudja elvégezni. A posta is csaknem naponta kézbesít leveleket a fürdőnek; Pécsről, Szegedről, Hajdúszoboszlóról, Békéscsabáról és máshonnan. Ifj. Kovács Ferencné dobozi lakos leveléből idézünk: „Operáció előtt á’ltam, a gyulai nőgyógyászati tanár utasítására 14 fürdőt vettem Békésen. Az operációtól félve mentem vissza a kórháza, ahol megvizsgáltak és legnagyobb meglepetésemre az orvos kijelentette, hogy az operáció elmarad. Ezután ismét tizennégy fürdőt vettem és most már nyugodtan írom, hogy nagyon jól érzem magam.“ Tények bizonyítják, hogy a békési fürdő nagyon hasznos intézmény. Sok-sok dolgozó nyeri visz- sza egészségét, életkedvét. Tavaly több mint 100 ezer ember fürdőit meg vizében. A forgalom most is nagy. Ez nem éppen a legnagyobb öröm, mert a fürdő kicsi. 1951- ben, amikor államosították, bővítették és ez az akkori igényeknek meg is felelt. De egyre többen keresik fel a fürdőt, ezért kicsinynek bizonyul. A községben nincs más fürdő és a helybeliek is idejárnak. Lassan a víz i’ kevesebb, mert a kút vizét a lakosság is hordja. A fürdő gondnoka szerint a lakosság részére egy külön kutat kellene fúrni és akkor a víz elegendő lenne a fürdőnek. Vannak más problémák is. A vidéki betegeknek és az SZTK által beutalt betegeknek sokba kerül egy-egy fürdés, mert magán ellátást k.ell nekik igénybe venni. A mindennapi utazás pedig fárasztó s költséges. Kár, hogy a megyei tanács nem veszi figyelembe a fürdő gondnokának, a községi tanácsnak és a pártbizottságnak a javaslatát, akik egy szanatórium építését javasolják. A fürdőnek erre van egy alkalmas telke is 600 négyszögölön, közvetlen a fürdő szom zédságában. Sok pénzt takaríthatna meg a szanatórium létesítésével az SZTK is, mert hiszen nagyon sokat fizetnek ki a betegeknek az útiköltségre, mikor a hajdúszoboszlói, budapesti, hévízi gyógyfürdőbe utalják őket. Érdemes gondolkodni a békésiek tervén; Bánfa-**'1
