Viharsarok népe, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-08 / 211. szám
4 ViUa\sau>U Vlépt üz idő azokat igazolja, akik beléptek a közösbe Amolyan parázsnapok járják mostanában Sarkadon is. Tüzel a nap, mintha egy csapásra be akarná érlelni a cukorrépát, kukoricát, rizst. Egyre hevesebben érvelnek a közös mellett a népnevelők, mintha mulasztásukat akarnák pótolni. A szenvedélyes vita, a latolgatás és megfontolás után egyre többen cserélik fel a sok gonddal, bizonytalansággal járó egyéni gazdálkodást a biztosabb, jobb megélhetést adó közös gazdálkodással. A tömeges belépés láttán sarokba szorultak, duvadként acsar- kodnak, mocskolódnak, lázítanak és ijesztgetnek a kulákok. Mózes Gábor is nagyon nekibátorodott, addig-addig uszított, lázított, míg két évre elítélték. Egyeseket megzavar a kulákok ijesztgetése, a többséget azonban nem tsz-tagoknak többjük van. Például Szekeres Sándort említették, aki egymaga 500 munkaegységet teljesített és a zárszámadásig nem kevesebb, mint 26 698 forint lesz az évi jövedelme. Ehhez még hozzájön a felesége munkaegysége és a hagymáért kapott 3600 forint prémium. De álljunk meg Ungor Gábor házánál. Ncgyedmagával dolgozott az idén a Dózsa TSZ-ben és 41 mázsa búzát kapott előlegben. Úgyis lehet mondani, hogy 21 mázsa búzát és egy ellőa tehenet. Ugyanis 20 mázsa búzát eladott a Terményforgalmi Vállalatnak és az árán tehenet vásárolt, sőt még pénze is maradt. Most háztáji istállót és sertésólat építtet Ungor Gábor. Menjünk tovább. Ez az épülő 3 szobás, kétkonyhás, kétlcam- rás, fürdőszobás ház — mögötte istálló is készül — Kovács SánLátják, hogy az idő azokat igazolja, akik a pártra, a népnevelőkre hallgatnak és összefogtak hónapokkal, vagy évekkel ezelőtt. Sarkad rohamosan épül, fejlődik. Nincs olyan utcája, amelyben új, vagy épülőfélben lévő ház ne volna. S az új, vagy épülő házak tulajdonosai termelőszövetkezeti tagok. Ezen is folyik a vita. Rácz Imre, aki 13 hold földet munkál, azt mondotta Leinhardt Pál elvtársnak, a Uen in TSZ párttitkárának, hogy három év alatt ő 13 000 fori ntott fizetett ki házjavításra, meg ozért-azért. Gyöngyösi Sándor, á mi‘tagunk — kontrázott rá Leinhardt elvtárs — pedig 21000 forintot fizetett ki a házáért. Emellett jobban élt, kevesebbet dolgozott, mint maga. — Rácz Imre egyébként olyan életerős ember, hogy talán első lenne a munkaegységtel- jesitcsi versenyben. Bondár Lajos azt mondta: Ha látná, hogy többje lenne, akkor ő is belépne. A népnevelők bebizonyítják, hogy a Repülökiállítás A TTIT Országos Központja és a Magyar önkéntes Honvédelmi Szövetség szeptember 10 és október 22 között repülőkiállitást rendez Budapesten, a városligeti Pe- tőfi-csarnokban. Ez a kiállítás részben egybeesik az Országos Mezőgazdasági Kiállítás időpontjával, s megyénkből az ide felutazók 10 napig (szept. 10—20-ig) a repülőkiállítást is megtekinthetik. dóré. Feleségével együtt dolgozik a Dózsa TSZ-ben három év óta. Ha elkészül a háza és az istálló, körülbelül 100 000 forinttal ér többet a portája. Sorolhatnánk még a Dózsa TSZ többi tagját is. De nem győzzük. Meg aztán megszakítja a sort a Kossuth TSZ tagsága. Itt van mindjárt Kesztyűs István. Eléggé idős, mondhatnánk elnyűtt volt, mikor belépett három évvel ezelőtt a Kossuth TSZ-be. Legkevesebb 30 évig urasági kovács vif(|t s ez idő alatt csak azért dolgozott, amit megevett és el- ruházkodott. Most háromévi jövedelméből 20 000 forintért házat vásárolt De úgy ám, hogy közben nem koplalt, nélkülözött, hanem rendesen, jól élt. Többen vannak, akik faluszéli, kicsi és öreg házukat elcserélték a faluban lévő jobbra, nagyobbra 8—12 000 forint pótlással, mint Kiss Lajos, Szekeres György és Kapros Bálint. Mi ez, ha nem a felemelkedés útja, ha mindjárt kezdeti fokon is? Mert arról még nem beszéltünk, amit elérhetnek. A Dózsa TSZ-nek nemcsak egy-két tábla földje van olyan, amelyiken az ideihez hasonlóan 18—20 mázsa átlagos termést érhetnek majd el búzából. A Kossuth TSZ-nek is van lehetősége a terméseredmények növelésére, pedig föld„Az ötödik partner" A kiállítás célja, hogy a látogatókkal megismertesse a repülés történetét, a repülőgép készítésének tudományos és műszaki feltételeit, a repülőgép különféle felhasználását (légi közlekedés, mezőgazdaság, katonai repülés) és bemutassa a sportrepülés szépségét, fontosságát. A kiállítás történeti részében a látogató tájékoztatást kap arról a többévszázados kísérletezésről, amelyet az emberek a levegő meghódítása érdekében folytattak. Eredetiben kerülnek bemutatásra régi motorok, motormetszetek. A tudományos részben gazdagon alkalmazott szemléltetést (műszerek, légcsavarok működése, a rádió alkalmazása, stb.) tanulmányozhat a látogató. Motoros és vitorlázó gépek is lesznek kiállítva. A kiállításra 1 forintos jegyek válthatók a TTIT Békés megyei szervezete irodájában (Sztálin út 12) és a Magyar önkéntes Honvédelmi Szövetség Békés megyei bizottsáPá"ál (Munkácsy u. 12.). Az Országos Béketanács »Mi van a nagyvilágban« című külpolitikai füzetsorozatának legújabb száma »Az ötödik partner« címmel jelent meg. A füzet színes beszámolót ad a helsinki béke-világtalálkozóról, a finn fővárosról, a magyar küldöttség élményeiről és szerepéről. A fü- j zet második része Lausanneról szól, ahol az Anyák Világkongresszusa ülésezett. Ez a két nagy nemzetközi találkozó tovább erősítette a népek békemozgalmát, amely láthatatlan ötödik partnerként ott ült a négy hatalom kormányfőinek genfi tárgyalóasztalánál s nagymértékben hozzájárult a nemzetközi helyzet enyhüléséhez. Az érdekes képekkel, térképekkel illusztrált füzet a városi, kerületi, községi és üzemi békemegbízottaknál, továbbá a hírlapárusoknál kapható 1 forintos í áron. területe közismerten egyike a leggyengébbeknek a járás területén. De így is legkevesebb 4,20 kiló búzát, 1,5 kiló árpát, 80 deka rizst, 30 deka cukrot, 12 forint készpénzt és még több minden mást oszt munkaegységenként. És a fentiekre mondja azl Czeglédi Ferenc a népnevelőknek, hogy még megpróbálkozom egy évig az egyéni gazdálkodással. Próbálkozik, kísérletezik, amikor bebizonyított tény, hogy az egyéni gazdaság soha nem érheti utol a közöst. Madarász János és még több 40 és 60 év közötti dolgozó paraszt azzal ódázgatja a belépést, hogy öreg vagyok én már a közösbe. Mindenki annyi idős, amennyinek érzi magát Váci Lajos például már 70 éves is elmúlt. Nincs neki senki segítsége, a felesége ágyban fekvő beteg. Ezért Váci Lajos minden reggel csak 9 óra tájban jár ki a közösbe dolgozni, miután rendet tett a ház körül és ellátta a háztáji jószágot. Ennek ellenére 150 munkaegységet teljesített eddig. Könnyen ki lehet számítani, hogy mennyi jövedelme lesz. Bende István is idős már, de lánya és felesége szórványos segítségével eddig 300 munkaegységet teljesített komótos munkával. Kulák-rágalom az ugyanis, hogy az idősek a tsz-ben nem tudják teljesíteni a normát, nem tudják megkeresni azt, ami megélhetésükhöz szükséges. Viszont a tények azt bizonyítják, hogy az idős emberek is megtalálják a számításukat. Példa rá Kesztyűs István és még sokan mások. Az időseket és másokat is csak el akarják ijeszteni a kulákok a közöstől. Mesterkedésük nem sikerül, mert a dolgozó parasztok egyre jobban látják, hogy érdemes a pártra hallgatni, érdemes a közösbe lépni, mert az idő azokat igazolja, akik eddig beléptek. K. I. Új muRkaegységkönyv készül a mezőgazdasági termelőszövetkezetek számára A mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalom ismét erősen fellendült, s új munkaegységkönyv kiadása szükséges. A Földművelésügyi Minisztérium elhatározta, hogy az új munkaegységkönyv kidolgozásához sokkal nagyobb segítséget nyújt a mező- gazdasági termelőszövetkezeteknek, mint az előző könyvek készítésekor. Az új munkaegységkönyv készítését a földművelésügyi miniszter irányítja, szerkesztésével pedig a Mezőgazdasági Szervezési Intézetet bízta meg. A munkába bekapcsolódtak a felsőoktatási és tudományos kutató intézetek is. Eddig 248 termelőszövetkezetet kértek fel, hogy a munkaegységgel kapcsolatban mondja el véleményét és tegyen javaslatot. Az így összegyűjtött észrevételek és javaslatok figyelembevételével készül az új munkaegységkönyv, s kiadása előtt bírálásra kiadják a Termelőszövetkezeti Tanács megyei megbizottainak, a termelőszövetkezeteknek, a termelőszövetkezeti elnökképző iskola hallgatóinak. Terjeszd a Viharsarok Népéti ^ Akik 136 vagon gabonát csépeltek Az ifjú cséplőcsapatok országos versenyében részt vett a Felsőnyomási Állami Gazdaság Csernusif Ferenc és Simon József DISZ-brigádja is. A cséplőcsapat nevét szárnyra kapta a hír és az egész országban ismertté vált. A verseny értékelése során sokszor hallottuk a rádióban, olvastuk az újságban, hogy az első, vagy az elsők között van az országos versenyben. Szeptember 2-án, mikor a cséplést befejezték, táviratban jelentették a DISZ megyei VB- nek, hogy 13 630 mázsa gabonát csépeltek el ezen a nyáron. Ezzel megnyerték az ifjúsági cséplőcsapatok országos versenyét. Ilyen teljesítmény — 136 vagon — eddig még nem volt Magyarországon. Büszkék is erre a Csemuss-brigád tagjai. Nem volt könnyű elérni. A Bredjuk-módszerrel cséplő brigád, a vége felé már éjszaka is csépelt, hogy az időjárás által okozott kiesést behozza. Naponta élénk érdeklődéssel figyelték az újságokat, hogy mi a hír versenytársaikról, hogyan halad a cséplés a megyében, az országban. A rádió többször megajándékozta őket valamely kedves dallal, amit kint a cséplés szünetében hallgatott meg az országoshírű brigád. A cséplés véget ért, most más munkaterületen dolgoznak a Csernuss-brigád tagjai. Résztvesznek az országos ifjúsági sílózási versenyben. Biztos, hogy itt sem maradnak hátul, hanem jól szervezett, kemény munkájukkal az elsők között lesznek. 1955. szeptember 8., csütörtök Minden reggel kíváncsian nézik, mit írnak az újságok a brigádról. Éjszakai cséplés, (Csapó László felvételei),
