Viharsarok népe, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-01 / 205. szám

1955. szeptember csütörtök Vikauawk Hint Dévaványa termelőszövetkezeti község! i ■■■ Általános földrendezést kérnek a tsz-tagok A türelmes és meggyőző fel- világosító munka nyomán, ame­lyet a dcvavánvai kommunisták, népnevelők végeztek ez év júliu­sában és augusztusában, tömege­sen léptek a dolgozó parasztok a községben lévő tizenegy llf-as típusú és négy I-es típusú ter­melőszövetkezetbe. A nagy fej­lődést látva, négy szövetkezet tagsága augusztus közepe táján közgyűlésen részleges tagosítást kért. Már a tagosító bizottság is megkezdte akkor a munkáját (le­hetséges, hogy nem számoltak legépelték és elküldték a kérel­müket tartalmazó jegyzőkönyve­ket, újabb és újabb dolgozó pa­rasztok jelentkeztek felvételre. Augusztus 15-én például 11.185 hold volt a szövetkezetek birto­kában, 25-én már 11.717, négy nappal később, 29-én pedig már 11.9Kb s a növekedés folyamatos. Ezért a termelőszövetkezetek s az egyes típusú csoportok tagjai is a 30-án és 31-én megtartott közgyűléseken általános földren­dezést kértek Dévaványán, a felsőbb szervektől. Kérelmük indoklása nagyon nyomós. kük van, családi pótlékot s a tsz- asszonyok pedig szülési segélyt kapnak. Az idősek és a munka- képtelenek, ha legalább két éven át dolgoztak a tsz-ben, háztáji földterületet, évente 1000 forin­tot, legkevesebb két mázsa búzát kapnak, ha a közgyűlés többet meg nem állapít. A termelőszövetkezetek szere­tettel gondoskodnak máris az elöregedett, vagy munkaképtelen­né vált tagjaikról. S ez a gondos­kodás a jövőben a tsz-ek fejlesz­tésével párhuzamosan annyira fo­kozódik, hogy a kiöregedett tagok gond nélkül élhetnek. Nem kell attól tartaniok, hogy a kórházi ápolás elvjsZi fejük felől a fedelet és nem kell attól tartaniok, hogy nem lesz betevő falatjuk, mint aminek ki voltak téve a múlt rendszerben az öregek. Telik az építkezésre, telik a villanyra A Dózsa TSZ-ben is több Idős tag van. Kedélyesen, jó kedvűén dolgoznak ott, amihez kedvük és erejük van. A négyholdas Pál Im- réné például azzal indokolta az ő és férje belépését, hogy az öreg Erdős bácsinak több a jövedel­me, mint az övéké. Pedig a tsz nagy összegeket fordít építkezé­sekre. Tavaly modem istállót, ser- tésfiaztatót építettek villanyvilá­gítással. Az idén fejezik be egy nagy birkahodály építését. Emel­lett a megdolgozott munkaegysé­gekre bőséges jövedelem jut. A szikes és helyenként vízkáros föl­dön magasnak mondható 7,46 má­zsa átlag búza és 9 mázsa tava­szi árpatermést értek el az idén. Most az a gondjuk, hogy táblásít- sák a majdnem 2000 hold földjü­ket. A táblásítás egyrészt gazda­ságosabbá, eredményesebbé teszi a gépi munkát, s általában a ter­melést. Másrészt a vízkár csök­kentésére, vagy teljes eltünteté­sére bővítik, korszerűsítik a csa­tornahálózatot és állandó javítás­sal termőbbé teszik a szikes ta­lajt. Ez a célja nemcsak a Dó­zsa, hanem valamennyi dévavá- nvai termelőszövetkezet tagjának is. Ezeknek a céloknak a megva­lósításához megvan minden lehe­tőség, mert sok segítséget kap­nak pártunktól, kormányzatunk­tól. Meglévő erejüket tovább nö­velik az újonnan belépő, a földet nagyon szerető, szorgalmas dol­gozó parasztok. Kukk Imre újabb belépőkkel). De miközben A község; külterületének több mint íO százaléka már a szövetkezetek és állami gazdaságok tulajdonában van, másrészt a korszerű nagyüzemi gazdálkodás, a termésátlagok nö­velése el sem képzelhető széjjel tagolt területeken. A Szabad Nép TSZ területe például 198, a Gá­bor Áron -TSZ területe pedig 128 darabban volt. Most már maguk sem tudják talán, hogy hány da­rabban van. A Szabad Nép-hez közel százan, a Gábor Áron-ba pedig 40-en léptek be az utóbbi időben. Hasonló a hely zet a töb­bi szövetkezetben is. Csupán a Május 1 TSZCS képez kivételt, ahova mindössze egy tag lépett be. A dolgozó parasztok ugyanis leginkább a Ill-as típusú termelő­szövetkezetet kedvelik Dévavá- nván. A Dózsa TSZ például kedden este a közgyűlésen is 17 új tagot vett fel. Hajdú Gerzsont ll.Ungi Károlyt 11, Szatmári Lajost- 10, Erdős Kálmánt 9 holddal vették fel. A közgyűlés napirendi pont­ja, nagyon helyesen, a tagfelvétel­Szociális juttatások a tsz-ben Hajdú Gerzson élete egyéb­ként nagyon tipizálja az egyéni parasztok sorsát. A tavasszal ha­láleset történt a családjában s a temetési költség miatt el kellett adnia az egyik lovát. Nem új dolog ez. Hány meg hány dolgozó parasztnak vitte el a temetési, vagy a kórházi költség az iga­vonó állatját. Ott maradt igavonó erő nélkül. A szövetkezeti pa­rasztoknak nem viszi el az or­vosi, vagy kórházi költség a jó­lel kezdődött, mert így az újdon­sült tagok is állást tudtak foglal­ni a földrendezés kérdésében. Mondani sem kell, hogy egyhan­gú igennel szavazták meg az ál­talános földrendezést. Hajdú Ger­zson egész életében tapasztalta a föld széjjeltagoltságának hát­rányát. Míg 6 holdat át nem adott a fiának, 17 hold földje csaknem 17 darabban volt. — Kínlódás volt azon, nem gazdálkodás — mondta felvétel közben. — Tavasz óta bizony, nem igen aludtam. De vasárnap sem volt kettő se, amit megün­nepelhettem volna. A Dózsa tag­jai ott járnak el a tanyám előtt. Mikor jöttek kifele reggel, én már elfáradtam s késő este hagy tam abba a munkát, amikor ők már valahol szórakoztak. Egy­szóval, jobban éltek, mint én. Ezért lépett be három hete a fiam 17 holddal és ezért lépek be most én is. szágát. Azért, mert szóba került 6 a nagy családos Bodnár Mihály — akit 28 éves gyakorlattal ezen a közgyűlésen vettek fel kanász­nak — megkérdezte, milyen ked­vezményekben részesülnek a tsz- tagok. Bakk Imre elvtárs, a tsz pártszervezetének titkára ismer­tette az SZTK-jutfatásokat. El­mondotta, hogy minden 16 éven felüli tsz-tag havonta 6 forint SZTK tagdíjat fizet. Azok, akik­nek több 10 éven aluli gyerme­Non György felszólalása az Interparlamentáris Unió ülésén Helsinki. (MTI) Kedden az In­terparlamentáris Unió helsinki konferenciája az unió megerősí­tésére vonatkozó javaslatot és a békés együttélés gazdasági és kul­turális kérdéseit vitatta meg. Dél­után megkezdődött a vita a békés együttélés kulturális kérdéseiről. A javaslat előadója, Nothomb, elő­terjesztette a kulturális bizottság javaslatait, amelyek a békés együttélés elősegítésére irodalmi, művészeti és tudományos művek cseréjét szorgalmazzák, s szoro­sabb kulturális kapcsolatokat az egyes országok között, tekin­tet nélkül társadalmi rendszerük­re A vitában a magyar küldöttség részéről Non György népművelési : miniszterhelyettes szólalt fel. Megállapította, hogy a genfi ha­tározatok máris jelentős eredmé­nyeket hoztak a nemzetközi tu­dományos és kulturális kapcsola­tokat illetően. Ezt igazolja az atom békés felhasználásáról tár­gyaló genfi konferencia is. Willey amerikai szenátor — mondotta Non György — tegnap azt állítot­ta, hogy nyugaton nehezebb lesz az új genfi politikát a gyakorlatba átvinni, mint keleten. Egyetér­tünk Willey szenátor megállapí­tásával. Ez azért van így, mert mi keleten évek óta következetes békepolitikát folytatunk. A mi törvényeink büntetik a háborús propagandát. Tudományos és kul­turális vonatkozásban igyekszünk szoros kapcsolatokat teremteni minden országgal, a nyugati or­szágokkal is. Non György számos adatot sorolt fel Magyarország és más országok között fennálló kul­turális és sportkapcsolatok ered­ményéről. Beszélt a Bartók-évfor­duló tervezett ünnepségeiről is. Rámutatott, hogy a tudományos, kulturális kapcsolatoknak nagy szerepük van a hidegháború ide­ológiai következményeinek fel­számolásában. Elmondotta, hogy a Kínai Népköztársaság felvételé­nek ellenzése nem más, mint kí­sérlet a hidegháború folytatására Ha az unió következetes akar ma­radni határozataihoz, nem zárkóz­hat el a népi Kína felvétele elől. A konferencia szerdán dönt az előterjesztett határozati javas­latokról, majd megválasztja az öl új végrehajtóbizottsági tagot. Aa unió tanácsa titkos szavazással döntött, kiket javasoljon az új végrehajtó bizottság tagjai közé A legtöbb szavazatot Mihajlov szovjet, Heljas finn és Pisanelli olasz delegátus kapta. A finn parlament elnöke fogadta az Interparlamentáris Unió kon­ferenciáján résztvevő küldött­ségeket Helsinki. (TASZSZ) Fagerholm, a finn parlament elnöke augusz­tus 29-én este fogadást rendezett az Interparlamentáris Unió 44. konferenciájára Helsinkibe ér­kezett parlamenti küldöttségek tiszteletére. A különböző országok parlamenti képviselőin kívül Kek- konen miniszterelnök és a finn kormány más tagjai, a diplomá­sai testület és a közélet képvise­lői vettek részt a fogadáson. Széleskörű munkalehetőségek várják a leszerelt csehszlovák katonákat Prága. (CTK) Az Obrana Lidu, a csehszlovák nemzetvédelmi mi­nisztérium lapja azzal kapcsolat­ban, hogy a csehszlovák kormány elhatározta fegyveres erőinek 34 ezer fővel való csökkentését, au­gusztus 30-i számában felsorolja a leszerelt csehszlovák katonák rendelkezésére álló munkalehető­ségeket. A cikk tanácsokkal lát­ja el a polgári életbe visszatérő katonákat és tájékoztatja őket azokról a kedvezményekről, amt lyekkel a különböző foglalkozási ágakban élhetnek. LONDON A londoni rádió hírül adja, hogy az ázsiai és afrikai orszá­gok ENSZ-képviselői kedden megbeszélésre ültek össze New Yorkban'. Elhatározták, hogy hi­vatalosan felkérik a biztonsági tanácsot, foglalkozzék az észak­afrikai helyzettel. E lépés meg­tételének időpontját nem hatá­rozták meg. NEW YORK New Yorkban .kedd este foly­tatta munkáját az ENSZ lesze­relési albizottsága. Az ameri­kai terv újabb részleteit ismer­tették. Az angol rádió szerint Nutting angol küldött kijelentet­te, hogy; a leszerelési albizottság­ban képviselt államok gondosan fogják tanulmányozni e javasla­tokat. óévéin írta: Örsi Tóth László 17 aszájával suhintott még ** egyet, aztán megállt, mert élesítésre szorult a kenyéradó szerszám. Annyira megszokta már a fé­ltéssel járó mozdulatokat, hogy nem is nézte mit csinál — a fü­lével érzékelte, hogy a pengén jól húzza-e a követ, szemével pedig a szomszédos búzatáblát méregette. Azt is aratták, de nem arra volt kíváncsi, hanem a helyét kereste annak a kis tanyácskának, amely­ben született. Meg is találta pilla­natok alatt. Nem volt nehéz — azon a részen magasabb volt a bú­za, mint másutt. De egyébként is ráakadt volna, hiszen úgy ismer­te a környéket, mint a tenyerét: még a látóhatár peremén hullám­zó délibáb vizébe úszó nádas ta­nyának múltját sem felejtette el f— s éppen azt ne érezte volna meg, hogy hol van az a föld, amelynek minden rögéhez kedves emlékek kötötték a szívét? Tói esett a múltra gondolnia, ” mostanában inkább csak a jövővel törődött. Persze, nem az­ért indult visszafelé az idő ös­vényén, mintha fájlalta volna, amit már úgy sem lehet vissza­hozni, hanem az emlékekért. Mert azok akkor is megmelengetik a szivet, ha nem a legszebbek. Kü­lönösen a gyerekkori emlékek kedvesek. Igen, igen.:: ö ezen a részen cseperedett legénnyé. Ab­ban a tanyában látta meg először a napvilágot, amelyben később annyi öröme — persze bánata is — volt. Nem sok szántó tartozott a tanyához, csak amilyen széles volt a parlag: néhány hold csu­pán. Amit az évenként termett, eltartotta hármójukat — anyját, apját és őt. Ha jó termés volt, még új csizmára is jutott, ha gyé­ren hullt csépléskor a szem a zsákba, szűkösen tengődtek; De nem haltak éhen. Apját sem a koplalás ültette Szent Mihály lo­vára, hanem a háború. Az öreg bajuszos Nyéki — ahogy a kör­nyékbeliek nevezték — elment és nem jött vissza többé, valahol Ukrajnában maradt.;? Büszke, és egy kicsit nagyravágyó ember volt: az egész határt magáénak szerette volna mondani. Még, amikor a frontra vitték is, azzal búcsúzott: — Ha netán nem jönnék vissza, ti akkor se búsuljatok! Gondoto- kot viseli majd a jó Isten!..-. Pista fiam, ember legyen belőled! Ha azt akarod, hogy neked köszön­jenek s ne neked kelljen másoknak előre köszönni, akkor Burai Gás­pár lányát vedd el, a kis Ilust, Akkor gazda leszel, mert a kettő­tök földje hozza majd a többit is.., Dehát kár erről beszélgetni, úgy­is visszajövök; Nem megyek én oda, ahonnét nem lehet visszajön­ni! — így beszé’t, s még nevetett is hozzá. De nem jött vissza még­sem, odamaradt..; 1 bbahagyta a fenést, a fenő- ■“ követ a nadrágszíján lógó tokba helyezte és csípőjére csúsz­tatta kezét, hogy nyugtassa egy kicsit, szemét pedig megint a bú­zával benőtt parlagon pihentette meg. Most meg az jutott eszébe, hogy mennyire nem igaz, amit annyian mondanak: hogy az alma nem esik meszire a fájától..-: ö ugyan cseppet sem ütött az ap­jára! Neki nincs meg az a rossz tulajdonsága, hogy az egész ha­tárt szeretné. Pedig, ha éppen akarná, magáénak mondhatná, egészen ameddig ellát a szeme. Mert az pontosan odáig a szövet­kezeté. S ami a szövetkezeté, az a szövetkezet tagjaié is. így hát az övé is..-. Na de, hogy ő mennyire más ember, mint az apja, azt leg­jobban a Burai Ilussal való esete bizonyítja: a szőke fürtű, kerek arcú, formás kislány itt van mö­götte, kévékbe gyűjti utána a ren­det. Nem tudja ő, hogy szereti-e, vagy csak megszokta, de annyi bizonyos: ha minden jól megy, ősz­szel úgy lesz, ahogy az öreg baju­szos Nyéki akarta — megfelezi Ilussal a1» élet gondjait. De nem a tizenöt holdjáért, ahogy az apja gondolta, hanem, mert elég taka­ros kislány; Ilyen a faluban nem sok van. Talán egy még — Agócs Eszti, akivel szinte együtt nőtt fel, de elmaradtak egymástól, alighanem azért, mert őt mindig Burai Ilusra uszították. Csak kö­szöntek egymásnak; De a lány mégis elárulta nem egyszer iránta való hajlandóságát. Nem szőke volt, hanem barna és örökké nó- táskedvű. Különösen akkor, ha dolgozott. Azt a nótát fújta leg­többet, hogyj Gesztenyefán fészket rak a csóka Barna legény tanított a csókra... Pillantásuk találkozott néha-né­ha — olyan lány tekintete elől nem lehet kitérni! Valami külön­leges tűz izzik benne, amelynek melegéhez — ha akar, ha nem —i kívánkozik az ember. Ilus jó né­hányszor meg is szidta már értej — Úgy bámulod ezt az Agócs lányt, mintha fel akarnád falni — mondogatta olyankor. — Pe­dig nem sok néznivaló van rajta, soha nem volt semmijük..; UJzt nem szerette Húsban, ezt a fennhéjázó természe­tét. Volt ebben valami az anyja rátartiságából, de az apja nyakas- ságából is. Sokszor próbálta mái kiölni belőle, de hiába. Ilus csak azért sem engedett a negyven- nyolcból soha. Ehol van ni, már megint rákezdte: — Mit bámulod őket? Irigy- led tán, hogy jobban haladnak? Nekik jobb búza jutott, könnyebb vágni. És még könnyebb szedni; Pista meglepődött — hát any- nyira elmerengett, hogy még Ilus is észrevette? Persze, persze a gondolatok gyorsabb szárnyakon repülnek, mint a szavak, még az a szerencse, hogy senki sem gon-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom