Viharsarok népe, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-01 / 205. szám
5 1955. sacptomber 1., reiitörttih ViUaísaiok Hépt Minőségjavítás perion-szálakkal a Békéscsabai Kötöttárugyárban A Békéscsabai Kötöttárugyárban a Német Demokratikus Köztársaságból hozott perion-szálakkal végeznek kísérleteket a pamut alsóneműek minőségének megjavítására. A perion-szálakat a kötésnél pamuttal keverik, s az így készített nyári férfiingek pl. nemcsak jóval tartósabbak, hanem tetszetősebbek is. A perion-szálak felhasználásánál két irányú kísérletekek folytatnak: elsősorban a műszálak kötési technikáját kutatják, hogy műszakilag megfelelően előkészítsék feldolgozásának módját. Másodsorban azt figyelik, hogy a I készáru hogyan viseli el a kopást és a nyúlást. A kísérletek céljából a gyárnak húsz, különböző munkát végző ! dolgozója viseli az így készített férfiingeket. Ezenfelül különböző I vegyi hatásoknak, szakítási és igénybevételi kísérleteknek vetik alá a perlon-pamutszálas anyagot. Az eddigi eredmények sze- Irint ezek nyolc-tízszer tartósab- i bak kopás állóságban, mint a pamutingek. A jövő évben már ebben a jobb minőségben akarják készíteni a | férfi és női alsóruha-féléket. Legyen ez intő példa másoknak is Vannak mindenre elszánt asz- szonyok, akik gondolkodás nélkül vállalkoznak bűnös cselekményekre, képesek elpusztítani jövendő életeket. Bodócz György- né békési lakos anyjától — aki szülésznő volt — megtanulta, hogyan lehet magzatot elhajtani. Az örökölt műszerekkel 200—300 forintért magzatelhajtásokat végzett. Bűnös cselekedete nem maradt titokban, mint ahogyan ö gondolta. Néhány nappal ezelőtt a békési járásbíróság Bodócz Györgynét egy évi és nyolc hónapi börtönbüntetésre ítélte. A legjobb szakmunkás Rükk Henrikné, a Pamutszövőipari Vállalat mezőberényi telepén dolgozik. Munkáját mindig becsülettel elvégzi — mint mondják —, ő a telep legjobb szakmunkása. Kiváló minőségű munkát végez és mint szövőnő, már 16 hónap óta tartja a sztahanovista szintet. Harc a technológiai fegyelemért A Sarkadi Cukorgyárban a vezetők harcolnak a technológiai fegyelem betartásáért. Egyéni beszélgetés alkalmával és szakmai tanfolyamon mondják el a dolgozóknak azt: ha betartják a technológiai fegyelmet, emelkedik a termelés és ezzel együtt nő a keresetük is. Eddig 27 munkás vett részt a szakmai tanfolyamon. A tanulóifjúság a papírgyűjtő versenyben Szeptemberben a fiatalok sok százezrei foglalják el helyüket az iskolák padjaiban. Amikor a tanuló az első iskolai nap után otthon fellapozza új tankönyvét, szüleinek bizonyosan eszébe jut, hogy milyen hatalmas áldozatokat hoz pártunk, kormányunk, az egész magyar nép azért, hogy a tanuló- ifjúságot minél korszerűbben iskoláztassa. Gondoljanak a többi között arra, hogy mibe kerül a tankönyvek kinyomtatásához szükséges nagymennyiségű papír, amelynek gyártásához a nyersanyag jelentős részét külföldről kell behoznunk. Ezt a sok valuta, deviza árán vásárolt lucfenyő faköszörületet, cellulózé, stb. behozatalát csak úgy csökkenthetjük, ha az országban minden heverő papírt, papírJó kezekben van az egészségű EZERKILENCSZAZNEGYVE- NBS ÉVEK ... Fülledt, nehéz levegőjű, sötét kis szobában, rongyok közt fekszik a családfő. Szaggatottan lélegzik, arca és '“gész teste verejtékben úszik. Re- negő hitvese az ágy lábánál aggódva figyeli betegét. A szoba sarkában gyermekek játszadoztak csendben. Egy szomszédasz- szony orrát az utcai kisablakhoz nyomva, kémleli az utcát. Valakit várnak. S ez a valaki meg is érkezik. Nagyhangon köszön, táskájából mindenféle „gyógyszert“ szed elő.. Orvos? Nem. Azaz, igen, a szegényember orvosa ő, a javas- asszony. A beteg nagyon lázas. A javasasszony gyorsan dolgozik. Vizespohárban keverget valami kétes színű folyadékot és bátorí- tón mosolyog a betegre. „No, lelkem, igya meg, ettől meggyógyul, meglássa.“ A beteg undorodva néz a pohárra, de mielőbb szeretne meggyógyulni, hát leönti. A feleség is megkönnyebbül, mikor látja, hogy a beteg látszólag jobban van. — No hát Borcsa néném, sose hittem volna, hogy ilyen tudománya van, akár egy orvosnak. — Hát lelkem, az ember mindent megtesz, csak az a baj, hogy ebből a keresetből nem él meg az ember — siránkozik —, nem értékelik a munkánkat. Pedig az öreg Kovácsot is majdnem meggyógyítottam. Ha nem hívnak hozzá orvost, nem hal meg. Az én orvosságom jót tett neki. Hiszen a „gyógyszert“ magam készítem. A HITVES HÁLÁLKODIK és az utolsó fillérjeit és az utolsó sonkát is a „csodadoktornak“ adja hálából. Csak, mikor kikíséri és a gyermekek enni kérnek tőle, jut eszébe, hogy nincs mit adni. A kenyér árát is a javasasszonynak adta. Gyermekei fejét megsí- mitja és ezt súgja nekik: Nem baj, majd apuka meggyógyul és akkor zsíroskenyeret is adok nektek, de most nincs semmi... semmi. Borcsa néni „gyógyszere hatott". A családfenntartó hosszú hónapokig nyomta az ágyat, mi®áii elhagyhatta. Csoda, hogy életben maradt, dé egészségét többesem nyerte vissza. Mindig beteges volt. Az ilyen csodatevő doktorok majd minden községben voltak. Nem egy háznál játszódott le a fenti eset. A javasasszonyok sok embert segítettek a másvilágra. Persze, volt, aki meggyógyult, mert erős volt a szervezete. A csodadoktorok mégis saját mágusnak és „gyógyszereiknek“ könyvelték el a betegek felépülését. A szegény embereknek nem Igen telt orvosra és ezért hívták a beteg mellé a javasasszonyokat. * A FELSZABADULÁST KŐVETŐ ÉVEKBEN a falukban letűnt a csodadoktorok világa, megszűnt a könnyű kereseti lehetőség és kénytelenek voltak más kereset után nézni. A mezőberényi javasasszonyok csillaga is lehanyatlott. Nem szorul már rájuk senki. Azok, akiknek régen ! nem telt orvosra, ma szakorvosi ellátásban részesülnek. Termelőszövetkezeti tagok, az egykori cselédek bármikor igénybe vehetik az orvosi ellátást. Dr. Bakk Mihály körzeti orvos, a szülőotthon vezető orvosa, elismerően nyilat- j kozik arról, hogy ma már egyre több tsz-tag keresi föl rendelőjében és rendbe hozatja fogsorát, ha betegnek érzi magát, azonnal jön hozzá, megelőzi a nagyobb betegséget. Nem idegenkednek a kórháztól sem, a tsz-tagoknak ez sem kerül pénzükbe. Az asszonyok is teljesen díjtalanul vehetik igénybe a szülőotthont. Nyolc napig kapnak ott orvosi kezelést. Pallagi Mihályné és Bálint Imré- né, az Előre TSZ tagjai örömmel beszélnek arról, hogy milyen jó az ellátás a szülőotthonban, s nyolc nap múlva már felerősödve hagyják ott. Azok az egyéni dolgozó parasztok, akik felvételüket kérik a mezőberényi termelőszövetkezetekbe, erre is gondolnak. Tudják, ha megbetegszenek, őket is díjtalanul gyógyítják; I hulladékot összegyűjtünk és mint a papírgyártás értékes nyersanyagát, papíripari dolgozóinknak átadjuk. Ki a legilletékesebb arra, hogy a papirost összegyűjtse? Az a tanulóifjúság, úttörők és diszisták, akik a legnagyobb „papírfogyasztók“ és akiket legszívesebben fogad minden család, minden üzem, vállalat, hivatal, intézmény, városban, falun, tanyán, amikor a kiselejtezett papírokért, papírhulladékért jelentkeznek; A szülők ne csak saját íróasztaluk, háztartásuk fölös papirosát adják át továbbítás végett gyermekeiknek, hanem biztassák őket arra is, hogy szabadidejükben mindenütt gyűjtsék a papírt. A pedagógusok tudatosítsák a rájuk bízott fiatalok körében a papírgyűjtés népgazdasági fontosságát, ösztökéljék őket arra, hogy versenyezzenek á miinél'több papírért. Azt a hibás vélekedést, ...hogy ez a társadalmi munka élvonja a tanulót a tanulástól, már régen megcáfolták maguk a tanulók. A legserényebb, kiváló fémgyűjtő jelvénnyel kitüntetett úttörők, középiskolás diszisták, egyben kitűnő tanulók; Ha megyénk minden tanulój szeptemberben fejenként csupán kiló papírt gyűjt össze és ad át MÉH-nek, a sok kicsiből lett sói papírhulladék jelentős mértékbe segíti és olcsóbbá teszi a továbt papírgyártást, egyben lehetőv teszi azt is, hogy az így megtak* rított devizáért sok más fonto nyersanyagot és készárut hozhas sanak be külföldről. (e. k.) Bíróság előtt állnak a bűnösök Szerdán reggel 8 órakor a megyei bíróság tárgyaló nagytermében megkezdődött Baumann Flórián, az iparengedély nélküli általános féregírtó vállalat vezetője és hat társa elleni társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűntett tárgyalása. A tárgyalás nyilvános, mely hét napig tart. Baumann Flórián és hat társa által elkövetett bűntett már eddig is nagy érdeklődést váltott ki megyénkben, mert e társaság — amely most a megyei bíróság előtt áll és közös cselekedetéért ad számot — majdnem félmillió forinttal károsította meg a nép államát. A bűnösök — akik most valamennyien alázatosságot és megbánást színlelnek — hét nap múlva megkapják méltó büntetésüket, amit lapunkban a tárgyalás befejezése után bővebben közlünk. Az új tanév előtt “77—:--------;—;----í iskoláinkJ unius vegeit | ba nyári hallgatónak beiratkozott a csend. Megtörtént a nagy »rollóhúzás«. Elkezdődött a nyári szabadság. Várta ezt már nevelő és tanuló egyaránt. Kellemes dolog szabadságon lenni. Ezt vallják a sarkadi járás nevelői is, a tanulókkal egyetértésben. Hozzá is kezdett ki-ki a maga módján élni ezzel a joggal. A tanulók egy része odahaza, szüleinél hasznosította magát, sok tanuló vállalatoknál (Cukorgyár, MÁV stb.) és a helyi termelőszövetkezeteknél kapott életkorának megfelelő munkát. Azonban nyáron a legnagyszerűbb dolog elutazni hazánk valamelyik szép üdülőhelyére s ott eltölteni a nyár egy részét! Kellemes tudomásul venni, hogy ebben is sok tanulónak és nevelőnek volt része. A tanulósereg legjobbjai különböző központi táborokba és a megyei oktatási osztály által szervezett városerdei táborba kaptak beutalást. A Sarkadi I. sz. Általános Iskola és a Sarkadi Gimnázium tanulói ezen felül még saját tábort is létesítettek Siófokon, illetve Szentkirályszabadján. E táborok fenntartási költségeit az év folyamán szervezett rendezvények bevételéből fedezték. Hasonló „sors“ | egy részére is. Több nevelő a balatonparti és más üdülőkben szórakozott, vagy pihente ki az év fáradalmait. Volt, aid a háztáji gazdaságát rendezte. Sok nevelő a begyűjtési hivatalnál vállalt munkát. Mások viszont a távolabb élő hozzátartozóikat keresték fel. Ezek után könnyen azt gondolhatnánk, hogy az iskolákban két hónapra megállt az élet. Nem állt meg. Igaz, hogy két hónapig nincs tanítás, de ez az idő a komoly előkészület ideje. Ha végig látogattuk a járás iskoláit, (Körösnagyharsény, Bi- harugra, Zsadány stb.) a legtöbb helyen malteros ládákat, meszes vedreket láttunk és a nyári tata- rozási munkálatokat végző munkásokkal találkoztunk. Megszépültek, felújultak szeptember 1- re a járás iskolái. | Aki a nyári szünet előtt \ járt a sarkadi gimnáziumban, most már nem ismerne rá. Világos, tiszta új tantermekkel, szertárakkal, DISZ-helyiséggel, könyvtárral és a politechnikai képzést szolgáló műhellyel és még több fontos és nagyszerű létesítménnyel gazdagodott. Erre a nagy átalakításra 60 ezer forintot kapott az iskola. Azonban ezt az összeget megnövelte a munkásoknak, szülőknek és tanulóknak az iskolához való ragaszkodása, amely kifejezésre jutott abban, hogy 25 ezer forint értékű társadalmi munkát vállaltak és végeztek el. Megnövelte az összeget Csausz Vilmos igazgató hivatás-szeretete, aki minden fillért a leggazdaságosabban használt fel. Örömmel állapítható meg az is, hogy a téli tüzelőbeszerzés valamennyi iskolánál folyamatban van, vagy már meg is történt. A fokozott nyári munkák miatt mutatkozó munkáshiány nem okozott nehézséget Sarkad- keresztúron. Tóth' Sándor, asar- kadkeresztúri iskola igazgatóhelyettese a hivatalsegéddel összefogva végezte el 400 mázsa szén tárolását. A tanítás sem szünetel teljesen. Minden iskolánál találunk egy-egy zugot, ahol kisebb csoportok nevelői felügyelet tanulnak. Ezek az „elmúlt, évben gyengébb eredményt «léét tanulók, akiket a beosztott nevelők korrepetálnak. így állunk a tanév előtt. így készülnek iskoláink az 1955— 56-os tanévre. így készülnek a névelők, a tanulók. Készülődés ez mind. A tatarozás, a korrepetálás, a tüzelőbeszerzés, még a balatonparti homokban heverő pedagógus pihenése is készülés, erőgy űjtés volt az új nevelői feladatok megoldására. Azokra a nagy s egyben ^nagyszerű feladatokra, melyek az 1955—56-os iskolai év jellemzői lesznek. Gönczi József ált. felügyelő. A nyolcadik számú képrejtvény helyes megfejtése: Gabonazsákolás. A megfejtők közül sorsolással egy-egy könyvet nyertek: Szabó Pálné, Békésszentandrás, Széchenyi u. 4, Molnár József, Mezőko- vácsháza, Járási Tanács VB Nép- műv. Csop., Vencellák János, Nagybánhegyes, Kállay István, Orosháza, Kossuth u. 38., Onódy Lászlóné, Békéscsaba, Sztálin u. 52. I. 8. A vidékieknek a nyereményeket postán küldjük el. Mai 9-es számú rejtvény: Mit ábrázol képünk? Megfejtések beküldendők szeptember 7-én 12 óráig. 9. sz. képrejtvény
