Viharsarok népe, 1955. augusztus (11. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-09 / 186. szám

1955. augusztus 9., kedd ViUa**awk Vlépt % A „Pettyes * Orosházán Miskolci Déryné Színház Orosházán vendégeskedő művészei és a helyi postás szak- szervezet színjátszó csoportja jú­lius végén és augusztus elején, a járás több községében előadta Soős György »Pettyes« című há­rom felvonásos vígját .vít. Az első orosházi fellépésre augiiszttts 4-én került sor. A színházakban és a vidéki színjét szócső | .ortok által sikeresen színre vitt vígjá­ték nagy érdeklődést váltott ki Orosházán. A darab az 1953. júniusa utá­ni belek falusi életét adja. Cse­lekménye egy katonai táborban indul, Pettyes, a kis vézna,eset­len katona almát lop a szomszé­dos tsz kertjéből, Fótival, a raj legjobb harcosával. Az öreg csősz (Kálira Zsiga) elpanaszolja az egy ség parancsnokának. Hollós hadnagynak az esetet, aki nyo­mozást indít. Senki sem vállalja el a lopást. Amikor azonban a hadnagy kimenő-megvonással akarja büntetni egységét, Pettyes jelentkezik. A parancsnok szi­gorú fenyítést határoz el, de Papp őrvezető, a rajparancsnok, védelmébe veszi s erre Hollós hadnagy' nem zárulja le Pettyest, hanem elküldi a tsz-be, hogy vallja be cselekedetét a brigád- vezetőnek. Ezután egyre jobban kiszé'esíil a szövetkezet és a ka­tonák kapcsolata. g okrétűen ábrázolja a má­sodik felvonás egyrészről * hadsereg belső életét, másrész­ről a júniusi kormányprogram utáni betek hangulatát. Istók Vencel, egykori kupcc-lailák •lakjába« a régi világ vissza- áffításál a’.a ó ellen éget látjuk­I.ánya már — aki befészkelte magát a csoportba —, ki is lépett ebből, mert azt reméli, hogy néhány nap múlva minden meg­váltra zik és visszakapják almás- kertjüket. Fóti harcos beleszeret a kuláklányba. aki apjával egy ütt ezt fel szeretné használni a cso­port felbomlasztására, mert olt néhányan meginoglak az ellen­séges propaganda hatására. Fóti elhanyagolja nemcsak a maga nui.irkáját, hanem a többiek — főleg Pettyes segítését. Míg a raj minden szabadidejét felhasz­nálja, hogy jól szerepeljenek a lövészeten, addig ő a kóláknál mulat. Pettyessel azonban foglal­koznak társai. A tsz meghívja n katonákat a hétvégi mulatság­ra. Fóti nem tart velük. A mulatságon Pettyes belesze­ret Erzsibe, az almáskert brigád- vezetőjébe, de fél bevallani sze­relmet. Itt kapunk képet arról Is, hogy az ellenség tevékenysége mennyire megingathatja a jóhi- s enni i m ere' e‘. Több t ki aka - nők lépni a csoportból. A mulatsá­gon megjelenik Istók Vencel is a lányával, meg Fótival, de Er­zsiké, meg Petty es nem engedik be őket, mert sejtik hamis szán­dékukat. ß^z egység lövészete kiválóan sikerül. Ebben nem kis ré­sze van Pettyesnek, aki eddig még sohasem talált a céltáblába, most meg jól lőtt. Ezzel szemben Fóti gyengén szerepelt. A raj úgy határozott, hogy a tsz emlékzász­lóját a J61 dolgozó Pettyes vegye át, Megható a darabnak az a ré­sze, amikor a kis Pettyes erejét, megfeszítve küzd dadogása ellen, a szöveg tanulása folyamán. Hol­lós hadnagy most már segíti, biz­tatja és visszaadja önmagába ve­tett bitét a katonának. Fótit nem j viszik el az ünnepségre, mert ki-: I von i magát a közösség munká­jából. Ekkor a ravász kutak rá-, szedi őt lánya segítségével — ki szerelmet ígér neki — a kert és az épületek lelgyújtására. Éppen ! végre akarja hajtani kártevését, ! amikor rádöbben vétkére. Csel­lel becsukja a kulákot az egyik í helyiségbe és átadja a tsz dolao- j zóinak, hogy majd a törvény I megad ia neki a méltó büntetést. | A leleplezett ellenség aljas szán­déka szorosabbra kovácsolja a I csoport egységét. Tisztán, nem | dadogva, de szí vágható szavakkal, j veszi át Pettyes a zászlót. A mu- I fotózás alatt Erzsikének is is be- | vallja érzését és boldogságukat együtt ünnepük, a tsz-tagok és a katonák A vígjáték kettős síkon bonyolít­ja a cselekményt. Néphadsere­günk kemény munkája mellett a katonaélet derűs »fflanatait is látjuk. Ezzel párhuzamosan hű képét kapjuk annak a folyamat­nak, amikor az ellenség igyeke­zett a kormányprogramot a ma­ga javára kihasználni és a szocia­lista építést megbontani. Éppen ezeknek a leleplezése és az inga­dozók öntudatra ébredése a da­rab legsikeresebb és legjobban kidolgozott része. Nagy erénye a vígjátéknak mindvégig derűs1 hangulata» amely hűen tükrözi az építő munkában a nehézségekkel megküzdő, újttpusú parasztság optimizmusát. TVcséret illeti a miskolci szí- neszeket, amiért — a kö­rülményeket figyelembevéve — megfelelő színvonalú együttest alakítottak lei az amatőr színját­szókkal együtt. Nem volt minden szempontból kifogástalan a da­rab, hiszen meglátszott, hogy a hivatásos színészek jobban alakí­tottak, de az egész előadás jóval, fölötte állt annak, amit a vidéki: öntevékeny színjátszó csoportok adni szoktak. A színészek játéka közül ki kell emelni Farkas Zoltánt. Pettyes alakítása egészében véve, jól si­került. Különösen ott, ahol le- ; küzdi a maga gyengeségét és rá­ébred arra, hogy ő is hasznos tagja lehet a hadseregnek. Igen jól játszott Tatár Endre az öreg csősz szerepében. Simonfalvi Eta1 Erzsikéje sikeresen adta vissza a határozott, erősakaratú tsz-lányok típusát. Dicséret illeti a színház többi művészeit is —- Palotai Lászlót Hollós hadnagy, Kleszó Imrét Papp örvezető, Gyarmati Ferencet Fóti, Jaracsö Bélát And­ris szerepében. A z orosháziak közül Kéri János '*'■ Istók Vencelje emelkedik ki. Sikeresen mutatta be a ravasz- . kodó, u kormányprogram után I vérszemet kapó ellenség figurá­ját. Jó teljesítményt nyújtott még Hambarázs Joilán Kát*, Jancsó Zsuzsa a kuláklány és Garai Bé­la a tsz-elnök szerepében. Külön kell szólni Simon Géza színészi | alakításáról és rendezői tevé­kenységéről. Mint színész a rig­musfaragó nagyképű, de mégis jó cimborát személyesíti meg Be« reki honvéd alakjában. Különö­sen komoly feladat volt részére a rendezés. Az ő elmélyült munkája tette lehetővé, hogy a Pettyes nagy sikert aratott Orosházán és háromszor ismételték meg az elő- I adást. Tóth Lajos Az észszerű és takarékos gaz­dálkodás, a nyersanyagok, segéd­anyagok és pénzeszközök gazda­ságos felhasználásáról beszélget­tek a Békéscsabai Ruhagyárban a dolgozóik vasárnap délelőtt, az önköltsége s ö kkentési an,keton. Nagy Antal műszaki igazgató elv­társ számolt be a második negyedév önköltséges ökke nté si j eredményeiről. A hozzászólók is | arról beszéltek, hogy a munka minden területén pontosan és lelkiismeretesen számoljanak el a dolgoz _k a nyersanyaggal. Úgy vigyázzanak ,az egész nép vagyo­nát képező szocialista tulajdon­ra, mint a szemük fényére. Az előkészítőben 165.000 forintot takarítottak meg takarékossági rendszabályok ni ezekkel az anyagi kincsekkel, abban jut kifejezésre, mint például Körösi János a sza- termelésíiél b ásza fon, az előkészítőben Szabó A lényege hogy az anyagi maximális terméknövefceidiásC és minőségjavulást érjenek «1. Ezért alakítót tak ön költségcsökken­tési brigádokat az üzem több részében. Az elő­készítőben — ahol lényegében közvetlenül megkezdődik az anyag felhasználása — a má­sodik negyedévben 165.000 fo­rintot takarítottak meg. Említés­re méltó a rajzolók jó munkája is, akik ismét több mint 91.000 forinttal csökkentették a termé­kek előállítási költségét. A var­rodában jól dolgoztak az ön­költség csökkentésében; Répa Mária, Miszlai Mária, Csonki Jú­lia, Farkas Zsófia, Bíró Irén. Igen értékes volt annak a javas­latnak a felhasználása, hogy az ingnek saját anyagából varrják be a közbélését. Ez további több- ezer forint megtakarítást ered­ményezett. Hozzásegítette az üze­met ezeknek a jó eredményeknek eléréséhez az is, hogy a mű­szaki vezetők között jó az egyútt­al üködé s és azon vannak, hogy megfelelően gazdálkodjanak a nyersanyaggal, kellékekkel. Nap­ilap után számosán mulatnak oéldát, hogyan kell, gazdálkodó Mátyásné rajzoló, a ayersárurák- tárban pedig Párzsa János. Áll­hatatosan valósítják meg a gaz­dasági munka valamennyi terü­letén a takarékossági rendszabá­lyokat. Keresik és felhasználják a termelékenység növelésének rejtett tartalékait a ruhagyári dolgozóik. Ugyanakkor vannak még az üzemben olyanok, akik lebecsülik a takarékosság köve­telményeit, eltűrik a gondatlan­ságot és az anyagpazíarlást. A lV-es varroda 6-os szalagján pél­dául pazarolják a gamiszalagot, 25—30 cm-es darabokat vágnak le az árut végénél, így nagy mennyiségű gumiszalag kerül po­csékba. Kátai Ferenc elvtárs programozó elmondotta, hogy a 11 -es, IV-es és a VI-os varroda-1 ban sok kelléket lehet találná a szemétben ás. Ebből látszik, hogy némely dolgozó és műszaki vezető csak azzal törődik, hogy kiadja a kész termékét a kezéből, varrodájából, de azzal már nem törődik, hogy mennyibe kerül a készített áru. Mintha őrá egyálta­lán nem vonatkozna az önköltség csökkentése. A szállító vállalatok hanyagságából Érdemes megemlíteni, ha egy . költség. A varrodában is gyakran gyártmánynál csupán egy) cm J láthatni olyat, hogy a varratok j anyagot takarítanak meg, éven- végén a céniaszálak hosszúak, ként 20.000 méter anyaggal töb- 1 Itt is meg lehetne takarítani da- :| bet tudnának feldolgozni és 800 j rabonként egy méter cérnát, ami­ezer forinttal csökkenne az ön- | nek értéke évenként újabb 40.000 DISZ vezetők tanácskozása Szarvason A Békéscsabai Városi DISZ- bizottság a: alapszervezeti titká­rok és Dl SZ-vezetőik részére ér­tekezletet tarlóit vasárnap Szarvason. Az értekezlet tanul­mányi kirándulással és szórako­zással volt egybekötve és tette érdekessé az ifjúsági napot. A DIS'Z-vezetők megbeszélték az alapszervezeti vezetés megjavítá­sának problémáit, fontosabb kér­déseit. A tanácskozás alapszervi taggyűlés jegyében zajlott le, a- hol különböző megbízatásokat kaptak egyes vezetők. Volt, aki a botanikus kert megtekintését szervezte, mások pedig az ifjú természetkuUtíók állomásának megtekintését. A fiatalok motor­csónakkal utaztak a botanikus­kertbe, ami igen nagy tetszést váltott ki közöttük. így a komoly politikai munkán kívül jutott idő a nap többi részében a fejlett mezőgazdasági technika megvita­tására, szórakozásra, labdarúgás­ra. röplabdázásra is. A több mint száz fiatal élményekben gaz­dagodva tért haza és úgy véle­kedik, hogy ezen a napon igen sokat tanullak egymástól. Az újszerűén megszervezett ta­nácskozás példáját követhetik a többi járási DlSZ-bizottságok ve­zetői is, mert minden lehetőség megvan a többi járásokban is arra, hogy ilyen tartalmas, nagy­szerű programmal szervezett megbeszéléseket hívjanak össze az aiapszervezelek vezetői szá­mára. Üzérek és tolvajok kerültek hurokra Rendőrségi hírek A rendőrség őrizetbe vette és büntető eljárás indult Keresztes Gáspárné budapesti lakos ellen, mivel Dombegyháza községből huzamosabb ideig nagymennyisé­gű baromfit és tojást szállítóit fel Budapestre, hogy azzal a dol­gozókat megkárosítva, rendszere­sen üzérkedjék. * Július 11-én Nagy István, Vári Ferenc és Vágner Ádám békési lakosok az ottani vasútállomásról nagyobb mennyiségű épületanyia- got loptak el. A nyomozás során kiderült, hogy ezt megelőzően egy vagon, Dunántúlon vásárolt fá­val folytattak árdrágító üzérke­dést, ezenkívül folyamatosan, több, mint 20 borjút vágtak le feketén, amit Békés községben adtak el különböző helyekre. A rendőrség őrizetbe vette Nagy Istvánt és bűntársait, akik fö­lött a bíróság hamarosan ítél­kezik * Szakáll András nagykamarás! lakos ellen a rendőrség eljárást indított, mivel 1953-tói folyama­tos üzérkedést folytatott. Tisztes­ségtelen haszonszerzés céljából az eltelt idő alatt 719 kilogramm babot, 8000 kilogramm burgo­nyát, nagymennyiségű búzát és zabot vásárolt a Nyírségben, amit idehaza a község lakosai között feketén értékesített. Ezenkívül, csak az utóbbi időben 453 Kiló- granini hasított sertést szállított Budapestre, hogy azzal ott üzér­kedjék. A lelkiismeretlen üzér hamaro­san elnyeri méltó büntetését. forint megtakarítását jelentené. Nem szükségtelen arról sem be­szélni, hogy a szállítóvállalatok is akadályozzák a Ruhagyár dolgozói ö uköltségcsök kimlési feladatterveinek teljesítését. A Goldberger és Textilfestőből ér­kező árut nem csomagolják be és nem lehet mindjárt feldol­gozni, mert bepiszkolódott. Ezért előbb mosni és vasalni keli. Kárt okoznak vele a népgazdaságnak és mindenekelőtt a Ruhag., ár­nak ,amelyik árut gyárt belőle. Váradi Lajos elvtárs beszélt ar­ról, hogy semmivé teszi az egész kollektíva fáradozását, mert na­ponta 300 fehéringet készítenek ezekből az anya goikból és 80—90 Ing anyagát előbb ki kell mosni, újra vasalni. Hatvan fillérrel drá­gul így darabonként az ing elő­állítása. Vajon, mi kerül többe, a csomagolópapír, vagy a mosás? — kérdezte jogosan. Az üzem önköltségi tervének teljesítése mutatója annak, hogy szakszerűen szervezték-e meg a termelést, betartják-e a minőségi követelményeket. Gazdaságé san és körültekintően használják-e fel a pénz, a nyers és a segéd­anyagokat. De vajon, ösztönző-e a Ruhagyár dolgozódnak mun­kájára, hogy egyes átvevők nem egyforma mértékkel végzik mun­kájukat. Erről beszélt Vandlik János elvtárs. Sokszor 11. osz­tályú árut átvesznek 1. osztályú­nak; máskor 1. osztályút lemi­nősítenek. Nem egyszer aszerint, hogy mennyire csinos nőt osztot­tak melléjük segédkezni. Csökkenteni kell a fölösleges kiadásokat A takarékossági rendszabály­nak csók akkor van meg a kellő eredmény <V., ha következetesen megvalósítják azokat a terme­lés valamennyi területén. Ha kö­rültekintően és célszerűen szer­vezik meg az egész gazdasági te­vékenységet, mert különben az egyik területen elért sikerek sem­mivé válhatnak, a másilk terület fölösleges kiadásai miatt. Erről beszélt a vállalat főkönyvelője. O elmondotta, hogy a szabásza­ton és másutt is sok segédanya­got használnak fel. Míg az 1. ne­gyedévben 169 forint jutott, most a II. negyedévben 185 forint jut 1000 méter anyag feldolgozásánál költségként. Tehát jobban kell takarékoskodni. A társadalmi tu­lajdon gondos felhasználásával jelentős mennyiségű terven felüli eszközök kerülhetnek feldolgo­zásra. Ezért érdemes állandóan csökkenteni az önköltséget, mert a dolgozóik közvetlenül is ré­szesei lesznek ennek úgyis, hogy jutalmat is kapnak. Most har­mincnégyen 10.500 forint jutal­mat kaptak a 11. negyedévben elért jó munkájúkért és ez biz­tató erő ahhoz, hogy a 111. ne­gyedévben további jó eredménye­ket érjenek el, mint ahogyan erre ígéretet tettek a hozzászólók. (hlagy) Fejlődik a halászok szövetkezeié A Körösök halászait egyesítő Gyomai Viharsarok Halászati Termelőszövetkezet évről-évre fejlődik. Ezen a nyáron például újabb halívatókat létesítettek Endrődön és Öcsödön. Ezeket a halastavakat a Körös folyóból töltik meg. Ennek a munkának gyorsabbá, egyszerűbbé és taka- rékosságosabbá tételére most egy nagyteljesítményű benzinhajtásos szivattyúmotort vásároltak, ame­lyet tehergépkocsival visznek ah­hoz a tóhoz, amelybe vizet szí­vatnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom