Viharsarok népe, 1955. augusztus (11. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-02 / 180. szám
[/iUats-aiaU hepe 1933. auguszíus 2., kedd 'Pártélet DIBZ-élet l —. ■ ■* R százalék megüt! eltűntek az emberek /Fdkészfilfak az áj oktatási évre den ki haragszik. Nem közekét Iíjú^ ortve^günk II ai^ly»ek «u,gam « a párt felé, de viszont őt sem, ^ 'T *? ’ feladatni tűzte la az ifjúság szocialista szellemben való nevelését, marxista-leninista képzését. Kötelességünkké telte, hogy vegyük birtokunkba azt a tudományt, amely harcolni, győzni és óink. tanít. A kongresszusról hazajövét>zonnal hozzáláttunk a következő oktatási év előkészítéséhez. A DISZ vezetőséggel együtt azon Hosszabb idő óta megnyugvás uralkodott a szeghalmi járási pártbizottságban a gazdasági vonalon. De miért ne leltek volna nyugodtak, mikor úgy érezték, hogy okuk van rá. Nem mentek itt rosszul a dolgok, a tagdíj- fizetés sem mulatott elkeseríOő százalékot. Sőt, egyszer-másszor a felsőbb szervek meg is dicsérték őket, hiszen elsők közölt volt a járás. Januári kimutatás szerint csak két-liárom százalék hiányzott a száz százalékból, a februári már lejebb adta, hogy hogynem már alig érte el a 90 százalékot. Pedig a tagok létszáma itt sem fogyott, sőt majdnem kétszázzal gyarapodott, igaz, ezek az emberek januárban, sőt decemberben is a járásban éltok, csak erről nem szerezlek tudomást. A hibák ott kezdődtek, hogy ■fekete elvtárs, az ügyintéző — aki jelenleg iskolán van — a járásban csak azokat tartotta párttagoknak, alíik havonta rendszeresen fizették a tagsági járulékot. Így' az ügyviteli osztály kimutatása jóival eltért a nyílvfai- tarlástóü, hiszen itt azokról is számot adtak, akik már több hónapja nem fizettek tagdíjat, de tagjai a pártnak. De Ki gondolt volna abban az időben arra, hogy a tagdíjfizetési kimutatás csak akkor lesz reális1, ha a két csoport taglétszám kimutatása •egyezik. Megnyugodott ebben a JB is. Ügy voltak vele, minek zaklassák az ügyvitelt azzal, hogy egy-egy VB-ülésen beszámoltassák végzett munkájáról, mikor úgyis jé a gazdasági ügyek intézése. A tagdíjfizetés százalékai azt bizonyítják, hogy itt a párttagok minden nehézség nélkül már a holnap első napjaiban rendezik a tagdíjat. A ferde kimutatásból nem vették észre, hogy a párttagoknak egy kisebb , ,, ... . „ .... része hosszú idő Óta nem fizet - 90# hold területről Julius 25-re A hibák gyökere nemcsak a járásnál keresendő, hanem az alapszerveziefcekbcin is. Persze ia felelősség alól nem mentes a JB sem. A tagdíjfizetést nem kísérte politikai felvilágosító szó már évek óta. Ügy voltak az alapszervezeti elvtársak, akik a gazdasági munkával vannak megbízva, nekem az a kötelességem, hogy' a bizalmiaknak kiosszam a bélyeget, a pártbizalmiak pedig vigyék el a tagokhoz és adják el. A titkár elvtársak legtöbbször nem tudnak arról, hogy kik azok, akik nem fizetnek tagdijat és miért. A gazdasági vezetők elszámolnak a JB-nek úgy, hogy a titkár elv társak nem is látják a tagdíj fizetési kimutatást. Arról nem is beszélve, hogy a párttagok még így sem ismerik a gazdasági ügyeket, mert a taggyűléseken erről nem beszélnek, így van ez Vésztőn, és Körösladány egyes alapszer vezetőben. A kertészszigeti párlalapszer- vezetek alig 80 százalékos tagdíjfizetésről számoltak be. Kevesell« ezt a százalékot a vezetőség, de nem tett semmit, hogy ezen változtasson. Nem vették észre, hogy vannak olyan tagok a községben, akik 20—23 hónap, óta nem fizetik a tagdíjait, de eddig még senki sem kérdezte mag, hogy miért? A bizalmiak egyszerűen fel sem keresik, elkerülik a házukat. Szarka Ferencet, amióta kilépett a Béke TSZ-ből — ez pedig több mint 20 hónapja — senki sem kérdezte meg, liogj' miért húzódott vissza a párttól. Miért nem jár taggyűlésre és miért nem fizeti a tagsági járulékot. Úgy gondolta, hogy őrá már m kikeresték fel. Egyszer, amikor a járási kiküldöttel beszélt, így mondta: — Hosszú idő ó'ta elmaradtam a tagdíjjal, érzem hogy- adósa vagyok a pártnak. Már régen kifizettem volna, ha valaki kérné. Elejében pár hónappal elmaradtam, emiatt szé- gyeltem a pártba menni. Az idő haladt és egyre gyarapodott a hónapok száma, a tagkönyvben pedig üres maradt a bélyeg helye. Nemcsak Szarka Ferenc az egyedüli Kertészszigeten, aki így járt. Kilencen, tízen is vannak akiket fel sem keresnek az alapszervezettől. Pedig nem kis dologró1! van sző, mégsem éreznek felelősséget az aLapszervezet tagjai. Nem veszik észre, hogy maguk zárják ki hanyag munkájukkal a becsületes dolgozókat a pártból. Ezek a párttagok már nem is számítottak a párttagok sorába, azért is jelentették úgy, hogy annyi a tag, ahányian fizettek. A járási pártbizottság, de az alapszervezetek is változtassanaK. ezen a bürokratikus ügyintézésen, tó szóval közeledjenek a párt- MegggyőziT 'politikai felvilágosító szóval közeledjenek a párttagokhoz úgy, hogy azok valamennyien érezzék azt, hogy a tagdíjfizetés a párthoz való tartozásuk fokmérője is. Amikor, a pártba lépett, valamennyi tag vállalta azt, hogy anyagiakban, is támogatja a pártot. Nem másról ,mint arról van szó, hogy a vállalt kötelezettségének tegyen eleget. Ennek a megértetésére pedig lelkiismeretes munka szükséges. —Csepkó— Az aratással egyidőben bántották a tarlót A mezőberényi Petőfi TSZ-ben jóllehet, hogy nem is saját hibájából. Amikor a VB-ülésen megvizsgálták az ügyvitel helyzetét, akkor jöttek rá, hogy saját magukat, de a felsőbb pár! szerveket is félrevezették azzal, hogy kimutatásuk jóval kedvezőbbet mutat, mint, amit a valóság megállapít. Így esett meg az, hogyr egyik hónapban még az elsők között volt a járás, a másik hónapban már az utolsó helyre került a tagdíjfizetésben. learatták a gabonát. Ezzel egyidőben a tarlóbántást 90 száza- előlegként. umként osztanak ki a tagság között. Búzából 3, árpából 2 kilót osztanak egy-egy munkaegységre lékig elvégezték. Zöld takarmány, nak valót 60 holdba vetettek má- sodvetcsként. A közös gazdaságban megkezdték a cséplíst. A tagok már rendezték beadásukat és 500 mázsa gabonát szabadon adtak el az államnak. Búzából 12, árpából 15.5 mázsás átlagtermésük lesz. A terven felüli árpatermésből 195 mázsát prémiA behordási- és cséplési munkákon kívül az időszerű gazoló kapálásokat is végzik a tagok. Példamutatóan gazdálkodnak a szövetkezetiek. Jő termésükből megtelik mindnyájuk kamrája. Eredményeik láttán több egyéni gazda kérte felvételét a közösbe. Ez évben 42 család 49 taggal szaporította idáig soraikat. Zsákot foltozó öregasszony Az orgonabokor árnyékában, fatönkön ül egy öreg nénike. Hogy kényelmesebb legyen az ülése, megfoltozolt zsákokat rakott maga alá. Lábánál folt- nakvalók és lyukas zsákok he- verésznek, no meg egy szatyor, melyből cseréptányér kandikál ki. A csendet egy borsót csépelő gép zaja, víg kedy'ű fiatalok vtrécsclése«, jövő-menő emberek beszélgetése, szekerek kerekeinek nyöszörgése zavarja. Roszik néni mit sem törődik ezzel, egymagában üldögél, gondolataiba merülve és öltöget. Néha-néha kicsúszik a tűből a cérna, de kicsit reszkető kezével visszafűzi azt és tovább öltöget. Egyik zsákra három-négy, másikra öt-hat kisebb-nagyobb foltot varr. Gondosan megnézegeti kívül-belül mindegyiket, hogy a legkisebb lyuk se maradjon bevarratla- nul. Fekete, apró. fehérmintás kendője szemére van húzva. Olykor-olykor meglazul álla alatt a csomó, de addig nem húzza azt meg, amíg a megL kezdett folj ró nincs erősítve a zsákra. A tű szalad a ritka kenderszőttesben, ki tudná megszámlálni, hányadikat ölti már a 71 éves nénike. — Mit csinál mamám? — köszöntünk rá. — Láthatják — fejeli kurtán —, foltozok. Beszélgetésbe elegyedünk vele. Eleinte szűkszavúan vál iszol- gat, gyanakodva néz ránk, később felenged és barátságosan árad belőle a szó. Elmondja, hogy 1919-ben halt meg a férje, azóta mint özvegyasz- szony ól. Nem bírta az egyedüllétet tanyáján, négy hold földjén és elhatározta — három évvel ezelőtt —, hogy belép a szövetkezetbe, az örménykúti Petőfibe. — Nem bántam meg — mondja csendesen, eddig nem volt családom, de most már van, a közös minden tagja egy családba tartozik, — én is. Közös a gondunk, közös az örömünk is. Nem bánt senki, dolgozgatok így öregesen. Olyan mimkát bíznak rám, amit el tudok végezni. Kapáltam én kukoricát is az idén — élénkül meg a szava — a fiataloktól alig maradtam 1« annyira, mint ide a kerítés (20 méter). A beszélgetés nem zavarja munkáját. Újabb zsákot vesz elő, megszámolja hány folt kell rá és mekkorák. Ollóval kiszabja az első foltnakvalót és tovább folytatja az öltőge- tést. 20—22 zsák megfoltozá- eáért kap egy munkaegységet. Idáig már 70 munkaeg séget szerzett, zárszámadásig még sokkal szaporodik ez. Négy kiló búzán felül osztanak egy-egy munkaegységre, lesz kenyér- nekvaló bőven. Roszik Pálné, csak a déli harangozásra hagyja abba munkáját. Előveszi szatyorjá- ból a cseréptányért, kanalat és eltipeg a közös konyha felé ebédelni. Délután újra kezdi, ott, ahol abbahagyta az öltö- getést. Minden kis lyukat bevarr, hogy a cséplés megkezdésekor egy szem mag se hulljon ki a zsákokból. — Medve — dolgozunk, hogy minél több diszista és szövetségünkön kívüli fiatal kaposolódjék be a szervezett tanulásba. Azt szeretnénk elérni, hogy a gazdaságunkban dolgozó fiataloknak legalább fel« vegyen részt a DISZ Petőfi-iskola I. II. évfolyamán, a párt- oktatásban és a DISZ-szervezet által szervezendő előadás-só oza- ton. Munkánkat, természelesen nem egyedül magunk végezzük, Iranern a községi párt végrehajtó bizottság titkárának, Folytán elvtársnak a segítségével. A párt-végrehajtó bizottság javasl ta alapján kértük fel Ignátyik Mátyás elvtársai, aki tapas. talt párt- munkás, az állattenyésztési brigádvezetőt arra, hogy legyen a propagandistánk, segítse nevelni a fiatalokat. Ignátyik elvtárs örömmel tett eleget kérésünknek, mint brigádvezető állandóan a fiatalok között van, ismeri, szereti őket és eddig is úgv foglalkozott velük, hogy munkájuk jobb végzésére nevelve, napról- napra nagyobb eredményeket érjenek el a termelő munkában. Propagandistánk nemcsak a propaganda-munkát vállalta, hanem segít a tanulást népszerűsíteni, a hallgatókat kiválogatni. Már előre készül az október 15-én kezdődő oktatási évre, ismerkedik a Petőfi-iskola tananyagával, gyűjti a gazdaságban azokat a helyi anyagokat, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a tananyag jobb megértéséhez. A DISZ szervezet vezetősége elhatározta, hogy nem várjuk meg, amíg a fiatalok maguktól jelentkeznek a tanulásra, hanem mi, a vezetőségi tagok elsőkként jelentkezünk az oktatásra és meggyőző munkát fejtünk ki a fiatalok között. Beszélgetünk velük az elmúlt oktatási év tapasztalatairól, eredményeiről és hibáiról, megismertetjük a Petőfi-iskola anyagát, a tanulás n-ó 'sze- lét, a tanulással járó elfoglaltságot is. Mint minden munkánkban, itt is segítségül hívjuk a pártszervezet vezetőségét, megkérjük az elvtársakat, hogy vegyenek részt a beszélgetésekben. A beszélgetéseket szeptemberben megismételjük, közöljük a fiatalokkal a foglalkozások pontos időpontját, helyét és azoknak a fiatuloknak a nevét, akikkel egy ütt fognak tanulni. Gazdaságunknak többszáz kötetből álló könyvtára van és ezért lehetőségünk van olyan könvvkiállítás tartására, amelyen a Petőfi-iskola tananyagával összefüggő témájú könyveket tudunk a fiatalokkal megismertetni. A tanulás népszerűsítésére felhasználjuk a gazdaság hangos híradóját is. Gondoskodunk a technikai feltételekről is. A foglalkozás helye a szépen feldíszített, könyvtárral felszerelt, jól fűthető DISZ helyiség lesz, amelyet az oktatási év megkezdése idejére m’g otthonosabbá tesszük. Nem feledkezünk meg arról sem, hogy biztosítsuk a szemináriumok utáni szórakozási alkalmat a fiatalok számára. Oktatást előkészítő, de egész DISZ-munkáik eie menyeként azt szeretnénk, ha a gazdaságban dolgozó fiúk és leányok szívében még jobban elmélyülne az igaz hazafiság és a Szovjetunió iránti szeretet, a nemzetköziség felemelő érzése. Azt akarjuk, hogy állhatatosan kövessék pártunkat, becsüljék és tiszteljék azokat a nagy eredményeket, amelyeket dolgozó népülik, a munkásosztály az országépítésbe.n elért. Olyan emberekké szeretnénk nevelni fiataljainkat, akik szórajához? ák a tudást, kitartóan tanulnak, kultúráltan viselkednek, udvariasak, segítőkészek s e«zel ld\ ívjék az idősebb nemzedék megbecsülését is. Olyan fiatalokat akarunk nevelni, akik, ha kell, kiállnak a gátra és megmutatják: képesek megbirkózni a nagy feladatokkal. Medvegy Pál Örménykút, ÁG. DISZ titkára. Járási ifjúsági találkozó Körösladányban | Már kora reggel | ma- kaPu alatt vonultak fel a Csáki gyarruhás lovascsoportok adták ^erán Srófok eg-'korÍ Park* hírül Körösladány dolgozóinak, *a hogy mire készül a járás ifjúsága. A lovasosoportokban ott voltak a körösladányl Zalka Máté, Uj Barázda, Uj Élet TSZ-ek ifjú lovasai is. Eljöttek erre a találkozóra a járás községeinek DISZ- fiataljai, hogy ők is méltóképpen ünnepeljenek. Itt voltak a kertészszigeti, bucsai, füzesgyar- mati, vésztői, szeghalmi DISZ- fiatalok. A felvonuló fiatalok | a vásártérről indultak az ünnepség színhelyére. Díszruhába öltözött lovasok nyitották meg a menetet, majd sorra következtek a népi ruhákba öltözött úttörők. Több mint ezer fiatal vett részt a felvonuláson. A csoportok szépein feldíszített diadal| Elsőnek | Bálint Istvánná, a DISZ J. B. titkára üdvözölte a megjelenteket. Az ünnepi bestédet Láda András, a szeghalmi járási párt végrehajtó bizottság első titkára mondotta. Beszédében szólt arról, hogy a DISZ az elmúlt időkben példamutatóan helytáll. Beszédében kiemelte Lengyel Károlyt, a eserepe-pusz- tai DISZ-szervezet titkárát, aki példamutató munkája nyomán 10 fiatalt vont be a termelőszövet* kezeibe. Kzután Bálint Istvánné, a járás fiataljai nevében megfogadta, hogy a DISZ a jövőben is a párt legjobb segítője lesz. Az ünnepség további részében kultúrműsorok, sportrendezvények, szabadságharcos harci túrák voltak. Csapó László
