Viharsarok népe, 1955. augusztus (11. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-02 / 180. szám

1953. augusztus '2-, kedd A szülői tekintélyről Gyakran lehet a szülőktől hallaná: mit tegyünk a gyermekkel, ha nem fogad szólt. Ez a íszólogadatlianság« a jele «innak, hogy üt szülőknek nincs tekintélyük a gyermek előtt. Honnan ered a szülői tekinítély, s . hogy szerezhető meg f Azok a szülők, akiknek gyermekei nem fogadnak szót, haj­landók azt hinni, hogy a tekintély valami természettől adott kü­lönös tehetség. Ez a felfogás téves. A tekintélyt meg lehet sze­rezni minden családban, s ez mégcsalt nem is nagyon nehéz do­log. Sajnos, akad szülő, aki ezt a tekintélyt hamis alapokon akarja megszerezni. A hamis tekintélynek sok válfaja van. Ilyen az elnyomás tekintélye. Ez a leghőkzasztóbb fajtájú tekintély, bár nem a legkárosabb. Leginkább az édesapák szenvednek ebben- a tekintély-betegségen. Ha az apa otthon őrökké kiabál, mérge­lődik, minden kérdésre gorombasággal felel és a gyermek min­den csínyjét büntetéssel torolja meg ez az elnyomás tekintélye. Az így nevelt gyerek keményszívű, ugyanakkor elesett és aka­ratnélküli, később pedig mafla, sem mi re való, legtöbbször ön­ző ember válik belőle. Egy másik sajátos válfaj, a kérkedés tekintéllyé, talán ez a legkárosabb. Egyesek úgy képzelik, hogy ők a legérdemesebb, a legfontosabb tényezők, ezt otthon derűre-borum mutogatjáüd gyermekeiknek is. folyton a maguk érdemeit hirdetik és dőly- fösen néznek le mindenki mást. A tekintély-betegségek köze tartozik a távoltartás tekintélye, amikor azt gondolják a szülők, hogy az a jó, ha minél keve­sebbet beszélgetnek a gyerekekkel, olykor főnöki minőségben je­lennek meg előttük. A leckéztető» tekintélyében szenvedő édes­anyák és édesapák pedig valósággal tönkreteszik a gyerek életét örökös prédikációikkal és épületes beszédeikkel. Ezeken kívül is nagyon sokféle hamis tekintély van. Végül pedig az is megtörténik, hogy a szülők egyáltalán nem. törőd­nek gyermekeikkel és csak maguk nyugalmát tartják sten előtt. Miben nyilvánuljon hát meg a családban az igazi szülői tekintély? A szülői tekintély legfőbb alapja csak az édesapák és édes­anyák élete és munkája, állampolgári, emberi arculata, magalar- 'tása lehet. Ha a szülők becsületesen dolgpznak, ha ők maguk tisztában vannak tetteikkel és" viselkedésükkel ez a legbiztosabb «lapja az igazi szülői tekintélynek. Mihelyt a gyermekek cseperedni kezdenek, feltámad ben Vika-isaíalc hépe Egy pohár víz Medgyégegyházán | Meglepett a hír, | hogy a medgyesegyházi kultúrház szín- játszócsoportja szombaton és va­sárnap este három felvonásos vígjátékot mutat be. Ennek a meglepődésnek két oka is van. Egy ik az, hogy a téli és tavaszi igen nagyfokú 'operettláz meg­ijesztett s azt gondoltam, az operett-betegségből sokkal. e- hezebben gyógyulnak ki színját­szó-csoportjaink, mint ahogy a példa mutatja. A meglepődés másik oka a bemutató idejének szokatlanságából adódik: a ta­pasztalat ugyanis azt bizonyítja, hogy a nyári hónapokban kevés csoport vállalkozik háromfclvo- -oásos darab betanulására, örven­detes jelenség, hogy a mezőko­vácsházi járásban nem is *gy ilyen van. A medgyesrgyháziak mellett a magyarhánhegyesiek is júniusban-júlinsban ke zültek el egy háromfelvonásos előadással. Azok js prózai darabbal léptek fel... Az elmondottak kettős győ­zelemről beszélnek: Egyrészt az operett-kultusz letöréséinek, más­részt a folyamatos lóul túlmunka útjáa való elindulásukról adtak -példát ezeknek a községeknek színjátszói. Ez a szép megnvi'at- kozásuk — sajnos, minden tál­zás nélkül állapíthatjuk meg — nem annyira a já ási iréymöve é-i szerv irányító' munkája nyomán, mint inkább az egyes községek csak amelyeket a kultúrház szín­játszó csoportja rendezett. Még az a szerencse, hogy ez a szín- jatszócsoport olyan, amelynek előadásai színvonalasak, annak szereplői tebetségességéhez a a rendező szakértői hozzáértéséhez nem fér kétség. A legutóbbi — már említett — háromfelvonásos előadásuk bemutatója is igazol­tenni. Az egyes jelenetekben el­látják feladatokat a melléksze­replők: Czirják András, Csernaj Janos, Buri Janos, Vidovenyecz Judit és Koszna Ilona. Említésre méltó még az a díszlet is, amelyet ugyan umen-onnan szedtek össze, de megfelel a követelménynek. Elis­ia‘ ennek a feltevésnek •, helves í" azért llüS>' ncm SJTk. a bye6~ sajnálták a Budapestről köl­ségét. Igaz ugyan, hogy Hagy fába vágták a fejszét, dicsére­tükre legyen mondva, mégis be­csönzött ruhákért az anyagi áldo­zatot, ezek a szereplők játéká­nak hiteléhez sokat adnak. A | Seribe, francia szerző Maradjunk | Medgyesegy­nük: hol dolgozik az apa, vagy az anya, milyen az ő társa- i . 7? ' dalmi helyzetük. Tudják is meg minél előbb, l»gy miből élnek, - határozotton kifejezett igényé mi iránt érdeklődnek, kikkel vannak egysorhan az ő szüleik. ; eredményéként születtek meg. A gyerek előtt az apa, vagy az anya dolga legyein komoly:, tisz­teletreméltó. Ügy kell azonban nevelni a gyerekeket, hogy soha se lássák szüléikben munkájuk egyedüli csúcsteljesítőit, hanem vegyék észre és tiszteljék más tel&ltefök érdeméi - is. A' mi életünk '% szocialista társadalom életet-lAa. öpjMs gz:-a;aLa íeohek-az étet-j bek részeseiként álljon gyermekei előtt. A nemzetközi elet ese­ményeinek, az irodalom eredményeinek, a társadalom építés eredményéinek tükröződniök kell a szülők gondolataiban, ér­zéseiben, törekvéseiben. Csak az ilyen teljes életet élő szülők­nek, hazánk polgárainak lesz igazi tekintélyük, gyermekeik előtt. A szülőknek todniok kell hogyan él, mi iránt érdeklődik, mit szeret, mit nem szeret, mit akar és mit nem akar a gye­rek Tudniuk kell, kivel barátkozik, kivel és mit játszik, mit olvas és hogyan hat rá az olvasmány. Mindezt tudatok kell, de ez koránt sem jelenti azt, hogy unos-antálán faggatásokkal, kórdazősködésekkel, esetleg kémkedésekkel kell zaklatni a gye­reket Kezdettől fogva arra kell nevelni, hogy maga meselgen dolgairól, kedve legyen azokat szüleinek elmondani. A gyerekek szeretik,’ha szűkük'tudnak dolgaikról és tisztelik ezért szülei­ket. A gyerek életében sokszor előfordul, hogy tanácsra, segít­ségre szórni. Ez a segítség néha lehet tanács, máskor tréfa, oly­kor utasítás, sőt, néha egyenesen parancs is. Ha a szülők isme­rik gyerekük életét, tudni fogják, mikor mi a legjobb eljá­rás. S tudnia kell a gyerek nek azt is, hogy az édesapa vagy édesanya memcsupán önmagáért, hanem a társadalom előtt o érette is felelős. A -családban szükség van tekintélyre. Meg kell azonban kü­lönböztetni' az igazi tekintélyt, a hamis áltekintelytól A valódi tekintély az emberek állampolgári tevékenységén alapul, s azon, hogy mennyire ismerik a gyerek életét, mennyire segítik ot es menvire érzik a felelősséget gyerekük neveleseert. házéinál... A község eléggé népes s viszonylag kultúrált. Sokan ol­vasnak, különösen a magyar- és a világirodalom klasszikusaitól. A könyvtár látogatottsága bizo­nyítja ezt. Igényük — az előbbi­ből is következik — nem áll ala­csony szinten, ennek megfelelő előadásokat azonban mégsem kaptak évek óta. Görbe János megyeszerte hírhedtté vált ope­rettelőadásán, Kazal László g cs- cses műsoros estjén, a Jókai szín­ház brigádjának Janika és Mama előadásán kívül úgyszólván egyet­len művészi színvonalú rendez­vény sem került a medgyesegy- bázi közönség elé. (Tévedés ne essék, a felsorolt előadásoknak »em volt köze a művészi színvo­nalhoz. De ezen nem is lehet csodálkozni: a Janika előadás! pel Iául nemcsak rendezte »néhai« jó Földeák Róbert, hanem ját­szott is benne. Sőt még a szer­vezőnek is juttatott szerepet.) Ezeknél jobb előadás nem volt mostanában Medgveregy házán, csiiiettel megbirkózt ak a nagy I __, , , , ■ , , , , , i | rendezés sok-sok erdeme me.lett fogyatékosságaként a színpadi tér j kihasználásának és az ezzel ösz- szefüggő színpadi mozgás mér1 tekének elégtelenségé* kell meg­említenünk. A darabot bemutatják még né­hányszor, előadásuk minden bi­zonnyal sokat fog még csiszolód­ni, hiszen annak pozitívumai je­lenleg is hibái fölött vannak. Végezetül a darabválasztásról még néhány szót: a megyében sok rosszul bemutatott operett után öröm, hogy a medgyesegy- háziak prózához mertek nyúlni. A későbbiekben azonban lehe­tőleg mai témájú darab beta­nulásával foglalkozzanak, meri azzal még többet és még közvet­lenebbül segítenek, használnak községük dolgozóinak, mint Scri- be vígjátékával. Egyrészt, mert jobban elő tudják adni, más­részt, mert a mai élet problé­máiról mutatnak a nézőnek vi­lágos képet. Szólni kellene arról is, hogy ez a lelkes kis együttes milyen segítséget kapott felülről —’ á ■járáslói, a megyétől —, de ér­től'Tehet'’a legkevesebbet mon­dani. A próbák idején a járási népművelési csoportvezető kétszer látogatott el Medgyesegyházára. de jó szón kívül egyebet nem kapott tőla az együttes... Ennyi az egész, ■— majdnem semmi. Ennél feltétlenül többet érde­mel nemcsak ez az együttes, ha­nem a járásnak azok a kultúr- ceoportjai is, amelyek még ennyit sem kapnak. — 'Örsi Tóth László — Egy pohár víz« című vígjáté­két adták elő teljes és megérde­melt sikerrel szombaton és va­sárnap este. A darab rendkívüli élességgel szatírizálja a XIX. szá­zad monarchiáit, lerántja a lep­let a hatalom birtokosainak gáláid üdéiméiről s egyúttal megmutat­ja, mennyire nem törődött senki a nép sorsával, nyomorával. Hal- má-gyi László rendezte a darabot s annak mondanivalóját helyesen domborította ki az «^őadásban. A szerepek szinte kivétel nélkül sokrétűek, viszonylag Abigail a legegy szerűbb, színjátszó számára a legkönnyebb feladat. így nem is csoda, hogy ennek a bájos kislánynak a szerepében Vár­nai Ibolyának legegyenletesdbb, legvilágosabb a játéka az elő­adásban. A darab jórészt Marl­borough hercegnő és az ellen­zék vezérének, Bolingbrokenak szén vedéi \ es hatalmi harcára van felépítve, ebből következik, hogy a legnagyobb feladat erre a két szereplőre hárul. Bolingbroket Li­ker Lajos alakítja, Marlborough hercegnőt Gál Anci. Mindketten — kisebb törésektől eltekintve — igen színesen jellemzik játé­kukkal a figurák jellemét s ez­zel a darab feszültségét is a kí­vánt fokra emelik. Ilcsák Ilona a báb-királynő szerepében lép színre, — több jó jelenet van, csupán alakításának egyenesvo- nalúsága hézagos még. Mashamot Babarezy Laj-os sikerültén kör­vonalazza, de a figurát egészé­ben még sem tudja érthetővé A nagy kiállítás előkészületeiről Az Országos Mezőgazdasági Ki­állítás területén élétik ütemben folynak az építési munkák. Né­hány nappal ezelőtt kezdték meg az öt legnagyobb kiállítási csar­nok színezését, S ezzel egy időben a mélyépítési munkákat. A jobb vízellátás céljából, az albertirsai úton vezetett íőnyom-óvez eteket is bekapcsolták a kiállítás — im­már három oldalról biztosított — vízhálózatába. Már összeállítottá! a növény­bemutatóik és dokumentációk részletes forgatókönyvét is. Makarenko 19T7-brn Wf" WT VIT ‘»'»f*1 V (2) Egy temetés SZÜAT DERVIS NOVELLÁJA — Verseket mondani a lelkek üdvösségéért, ez az igazhívőnek a kötelessége. — Köszönöm — mondta halkan Rükije. — De a te uradért semmit nem tehetek. Rémülten kérdezte: — Miért? — Hiszen te magad mondtad, hogy nincsen pénzed, hogy azon­nal kifizess. — Igen... de... — Tudod, hogy özvegy vagyok. — Igen. — Tudod ,hogy azokból az aján­Ezt jól tudom. nincs szó adósságról. A következő héten pedig megkapod a pénzt. — Oh, szerencsétlen, a fájdalom | miatt összevissza beszélsz. Azt hi- I szed, istentelen vagyok? Azt hi­Van egy dolog, amít^úgy lát- sze(^ ej tudnám titkolni az igazsá­i got Allah előtt? — Nem azt kérdtem, —dadogott plaszteres pénzdarabot és félén­ken mondta: Nem. tiltakozik a boltos, 6 I ugyanakkor visszavette az egyik — Vedd el ezt egyenlőre. Mondd gyertyát. Nem lehet hitelbe vett el az imát, s a többit... gyertyát égetni halotti ágynál, ez — Ej, elég ebből! Huszonöt piasz- bűn. szik, nem tudsz, « ez az, hogy egy özvegyet nem szabad megkárosíta­"-TenTértem, mit akarsz ezzeL ^kije egészen összezavarodva mondani. — Menj most haza és hozd az el­— Jól figyelj. Az idő alatt, amíg hunyt ruháit, én a te urad leikéért a holtak imá­ját elmondanám, máshol pénzt Keresnék. — De mondom, hogy a jövő hé­ten lesz. TJ afiz Dzsemile megbotránkoz- va emelte karját az ég felé — Holtak imája, hitelre!! Ez le­dékokból élek, amit imáim után hetetlen. Egy adós ember lelke so- igével. Rükije lehajtotta a fejét: — A kabátot zálogba adtam, a nadrágot pedig el kellett tegnap­előtt adnom hogy egy kis levest főzhessek neki. — Ti mind egyformák vagytok, soha nem gondoltok a másvilág­ra, nem törődtök a telketek üdvös­ter egy imáért. Ez még annyi sincs, hogy két gyertyát tehessen tyávaL venni az ágya mellé. A gyertyák, ah! igen a gyertyák, erre nem gondolt. Rükije visszatért egyetlen gyer­/’Ytthon a bejáratnál találta a szomszédokat. Egyikőjük új­kapok, — Es? — Te csak egy tudatlan vagy. Nem értesz semmihez. Mondtam már, hogy özvegy vagyok. ha nem találna nyugtot. — De ott van a „Hélal“ a vallá­sunkban: az Ima elmondása után. — Beteg volt és gyenge. — De megmentetted a levesed­ha te Allah előtt kinyilatkoztatod, i üel? Ugye, nem? hogy cserébe nem kívánsz semmit,' Rükije kivett a zsebéből egy 25 ságolta: A kis utca sarkán lévő boltos | — Eljött az orvos és aláírta a te­jö muzulmánra számított. Minden metési engedélyt. Hasszán Aga el- pénteken bement a mecsetbe és jön 7 rendszeresen imádkozott. Mikor | — Nem, mert -azt mondta, hogy Rükije két gyertyát kért, tetette a nagyon későn van és csak holnap pultra és mondta: — Két .gyertya... Mire kelj a gyertya Rükije néni? — Az uramnak. A boltos megértette, összekul­csolta kezét —Nyugodjék békében — mor­mogta. Hirtelen észrevette a 25 pi- aszterest és hangot változtatott. — Még 25 piasztert kérek. — Holnap megadom. fog eljönni. Bement a szobájába, bezárta az ajtót, odament az ágyhoz és le­térdelt. Kezét az ég felé tárta és mormogott. — Allah! Tudod, hogy szegény vágyóin Nincs pénzem, hogy el­mondassam a holtak imáját Kér­tek, fogadd ét a mennybe, mert jó volt, jó hozzám és }ó másokhoz. {Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom