Viharsarok népe, 1955. augusztus (11. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-07 / 185. szám
J955. aii» sittig 7., vasárnap 5 l/iUaisaiaU ftépt A nép alkotmánya adta az emberi életmódot Fekete fejkendős nénike ül a portásfülkében, Körösi Péterné. Amikor belép valaki a Gyulai Harisnyagyárba, vele kell először találkozni. Néhány éve itt teljesít szolgálatot, ezen a poszton, azelőtt a gépek mellett dolgozott. Óvatosan emeli a telefon- kagylót a füléhez és kapcsol egy hívott számot. | Ezt a kedves beszédű asszonyt ezernyi emlék fűzi ide az üzemhez, hiszen már negyvenhét éve I dolgozik itt. Erről beszél: — Én a boldogabb emberek közé tartoztam, mert nagyanyám tejet hordott az igazgatónak és amikor 13 éves lettem, bekerül- [ tem az üzembe kócválogatónak, Tizenhárom fillért kaptam egész napra mulasztottam el feljegyezni. 1955 első félévi mérlegbeszámoló alapján családi pótlékra 33.800, születési és anyasági segély címén 64.900, táppénz címén 228 ezer s egyéb juttatásokkal együtt, ösz- szesen 331.500 forintot fizettek ki a vállalatnál ezidö alatt. De hozzá kell még ehhez számítani, hogy az igazgatói alapból tovább- bi 22.700 forintot fizettek ki a dolgozóknak segélyezés címén. és tizenkét órát dolgoztam... Sokat kellett fáradni azért a pénzért. Rögtön az jutott eszembe, hogy a mai lányok mennyire nem így élnek ebben az országban. Ezt biztosítja számukra alkotmányunk 46-os paragrafusa: „A Magyar Népköztársaság biztosítja a dolgozóknak a pihenéshez és az üdüléshez való jogát. E jogot a Magyar Népköztársaság a törvényes munkaidő, a fizetéses szabadság és a dolgozók üdülésének megszervezése útján valósítja meg.“ Szemei lángolnak Körösinének, mikor lányáról, Zsuzsáról beszél. Az ő élete már egészen máskép kezdődött, mint az övé. És amióta lánya az üzemben dolgozik, nem egyszer küldték üdülni hegyvidékre és a Balaton mellé, és Bukarestben is járt a VIT-en. Elkerülhetett mindenhová, ahová valamikor csak Salamon vezérigazgató „úr“ és a többi hasonszőiek jutottak el. —- A mai ifjúság és az akkori ifjúság élete közti különbség any- nyi, mint ég és a föld —fejezi be mondanivalóját. Nem lesz érdektelen megemlíteni, hogy amikor Kovács György igazgató elvtárshoz mentem ezek után, az asztalán sok munkakönyv hevert. Élüzem ünnepség lesz a jövő héten és aki 40 éve itt dolgozik az üzemben, az jutalmat kap. Bizonyára azért volt ott Cégényi Istvánnéé is. Akkor még Kádár Júliának hívták és 1904 decemberében lépett be a Gyulai Harisnyagyárba és azóta egyfolytában itt dolgozik. Mégis 1947-ig harminchatszor jelentették ki és be az OTl-nál a tőkések, hogy takarékoskodjanak. Ennyiszer szakadt meg a munkaviszonya. Ugyan miért? Csak egy példát említsünk. 1938 december 17- én kijelentették, 22-én visszajelentették, 24-én újból kiléptették, mert jött karácsony, Szilveszter, úiév és csak januárban jelentették újból be. így történt ez minden évben; minden ünnepkor. Érdekes és új volt ez számomra. Sietősen csuktuk be a munkakönyvét, hogy ezzel a múltat lezárjuk Mi a helyzet ma? „A Magyar Néoköztársaság védi a dolgozók egészségét és segíti a dolgozókat munkaképtelenség esetén. A Magyar Népköztársaság ezt a védelmet és segítséget széleskörű társadalombiztosítással és az orvosi ellátás megszervezésével valósítja meg.“ Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy a könyvelőségről egy kimutatást hoztak a telepvezető elvtársnak, amikor ott jártunk. Egyetlen számadatot sem Mennyiszer ígértek ilyen, vagy olyan juttatást a dolgozóknak a tőkések, de eszük ágában sem volt beváltani szavukat. Hogyisne, hiszen akkor Salamon vezér- igazgató „úrnak“ nem lett volna 54 ezer pengő fizetése évenként. Ez 1942-ben volt! Az akkori mérlegbeszámoló alapján még további 12 ezer forintot szavaztak meg neki és kilenc társának gépkocsipénz címén. „Szegényeknek“ nem volt miből kifizetni. Az egykor nyomorgó üzemi munkásoknak megváltozott az életük, „Alkotmányunk biztosítja polgárai számára a munkához való jogot és a végzett munka mennyiségének és minőségének megfelelő díjazást.“ Ma már neonfényes világítás védi egészségüket, amelyre egymillió forintot fordított államunk. Zuhanyozóra és vízöblítéses WC-re — mely ötven évig nem volt — 300 ezer forintot. Ezenkívül orvosi rendelőt és betegszobát is kaptak újabb 160 ezer forintért. Gyönyörű lett az üzem a feszabadulás óta. És ezt köszöntik a dolgozók jó munkájukkal, mert két hét múlva, augusztus 20-án ünnepeljük alkotmányunk születésének 6. évfordulóját Nagy Imre a A mezőg z: liszteséről mányhatározat — a gabonatermelés mennyiségi minőségi növelését írja elő. A píihoiiíi terméshozamának növeléséhez elengedhetetlenül sziikges a jóminőségű vetőmag. Ezt figyelembe véve, a Minisztertanács úgy határozott, hogy ehben az évben nagyobb meny- nyiségű államilag felülvhsgált és fémzárolt őszi búza, rozs és őszi árpa nemesített vetőmagot kell a termelőszövetkezetek és az eg' éni termelők részére csereakció keretében kiadni. Az akció keretében II. és III. fokú szaporítása nemesített vetőmag kerül kiosztásra. (A másodfokú szapo- rítású vetőmag a nemesítő telepeken előállított elit-vetőmagnak második, a harmadfokú szaporítási! vetőmag pedig harmadik éves utúrit érmése/) A határozat értelmében a megyei mezőgazdasági igazgatóságok által javasolt terme'őszövetkezetek saját vetőmagtermelőparcelláikra másodfokú szaporítása vetőmagot kaphatnak. Harmadfokú szaporítási! vetőmagot azok a termelőszövetkezetek és egyéni termelők kaphatnak, akiknek területét a megyei mező- gazdasági igazgatóság általános vetőmagcserére jelölte ki. Ugyancsak harmadfokú szaporítású vetőmagot kaphatnak az ország egész területén azok az újonnan alakult, vagy szántóterületükben lényegesen megnövekedett termelőszövetkezetek is, amelyek gok ájtal bevitt — nem egyöntetű — szokványvetőmaggal rendelkeznek. Mind a másodfokú, mind a harmadfokú szaporítású nemesített vetőmag ellenében azonos- ! fajú és mennyiségű szokvány- csereterményt kell adni. Azok a termelők, akik azonosfajú csereterménnyel nem rendelkeznek — az érvényben lévő búza átszámítási kulcs figyelembevételével — másfajú kenyér-, vagy takarmányg boua-vetőmag ellenében is megkapják a nemesített vetőmagot. A vetőmag előállításának, tisztításának és szállításának költségeit az állam viseli. Ezzel kormányzatunk ebben az évben is nagyarányú állami támogatást nyújt a termelőknek. A termelőszövetkezetek a másod- és a harmadfokú szaporítású nemesített vetőmagot a járási tanácsok mezőgazdasági osztályain, az egyénileg termelők pedig a harmadfokú szaporítású vetőmagot a községi tanácsoknál igényelhetik augusztus 20-ig. A vetőmagcserét a megyei terményforgalmi vállalatok bonyolítják le. A nemesített vetőmagot a cserében részvevő termelőszövetkezetek címére szállítják, az egyéni termelők pedig cseretermény ellenében a helyi termény- begyűjtőknél kaphatják meg. Az eddigi tapasztalatok bebizonyítják: a nemesített vetőmag használata nagyobb terméshozamot jelent. Minden termelőnek elsőrendű érdeke tehát, hogy éljen a határozatban biztosított kedvezményekkel és szokvány ve- nemesített vetőmagra cserélje ki. (MTI) A szerelmet másként is ki lehet fejezni, Pista! Meleg ma, Békéscsaba utcái is néptelenek. Azaz mégsem, a Sztálin úton, a Trcfort utcával szemközti pádon hárman ülnek. Egy középkorú asszony, egy 17 év körüli kislány és egy fiatalember. — aki nagy búzgón, mintha teljesítménybérbe kellene csinálnia és ettől függne az élete — a peedot faragja. Kése alól csak úgy hull a forgács. Egy szívet farag. A kislány mellette nagyokat nevet, tetszik neki, és mikor a szívből ezt olvassa: »Rózsi ka és Pisla«, nagyot sóhajt, majd összenevetnek. Csak a mellettük üldögélő néni csóválja rosszallóan a fejét. Neki nem tetszik miami. Meg is mondja: — »Nem szabad a padot rongálni. Egy nyáron át tönkremennének a padok, ha minden szerelmes faragná.« Mondana még mást is, de a fiú nem engedi, letorkolja és ezt mondja: sTalán irigyli, maya is volt fiatal. A véleményére nem kiváncsi senki, ne prédikáljon.« Szitkozódik, majd nagyot nevet azon, hogy így odamondogatott. Vele nevet a lány is. Egy ideig gyönyörködnek még a »kézimunkában« és elmennek. Az asz- szony sokáig néz utánuk... ö is és más ss, aki tanúja volt a párbeszédnek elítéli ezeknek a fiataloknak nyegle magatartását. A Minisztertanács határozata nemesített vetőmag-csereakcióról la-áyi termelés fejszóló párt- és kor- — a többi között ata- ! tőmagjait n termelékenység nevelésének feltétele a műszaki fejlődés Az utóbbi években ipari üzemeink jelentős műszaki átszervezésen mentek át. Uj, még tökéletesebb gépeket kaptak, új technológiát vezettek be. Ennek alapján a Békéscsabai Kötöttárugyárban az ötéves 'tervben háromszorosára emelkedett a termelés. Tehát a technika nem topoghat egy helyben, hanem állandóan egyre tökéletesebbé kell válnia. A régi gépeket újakkal kell kicserélni. Enél- kül nem lehetséges a szocialista 1 termelés fejlődése. A Békéscsabai Téglagyárban a következő néhány évben tízmillió forintot fordítanak az üzem fejlesztésére, új kemencék építésére. Mindez azt jelenti, sokmillió téglával gyártanak majd többet, sokezer lakással készül majd több a lakosságnak. Be kell azonban ismernünk, hogy egyes vállalatok vezetői megfeledkeznek a pártnak erről az útmutatásáról és a munkások is nem egyszer hangoztatják, mint például a Békéscsabai Kötöttárugyárban is: „mit érdekel bennünket a fejlődés, mi régi szakemberek vagyunk... mi már mindent tudunk." Az elbizakodottság, a megelégedettség pedig akadályozójává válik a termelékenység emelésének. A fejlődés megköveteli, hogy a továbbiakban is szüntelenül növeljük a munka termelékenységét, mint ahogyan ezt tették a Békéscsabai Téglagyárban, amikor ebben az évben kevés költséggel egy üj téglaprést helyeztek üzembe, közvetlenül a bánya mellett és így a termelés kétszeresére emelkedett A dolgozók javaslata alapján- készítették el. és ez a példa is azt mutatja, ha támaszkodnak a vezetők a dolgozók kezdeményezéseire, jelentős sikereket érnek el. A technika fejlődése a tudományos és műszaki dolgozók, valamint az összes ipari dolgozók közös erőfeszítéseitől függ. Sajnos. ezekkel keveset foglalkoznak üzemeinkben és nagyon kevés szó hangzik el ott az újítókról, ész- szerűsítésekről. Nem hívjuk fel a figyelmet munkájuk fontosságára és ez egyben az élenjáró módszerek elhallgatását is jelenti. Most pedig a legfontosabb, hogy növeljük az összes ipari dolgozók, — munkások, művezetők, mérnökök—termelő aktivitását. Ez szükséges a tervek sikeres teljesítéséhez és túlteljesítéséhez, az új gépek alkotásához és beállításához, a műszaki fejlődés útjában állő maradiság és bürokratizmus ellen vívott harchoz. Van tennivaló minden iparágban, így a ruházati iparban Is, mert míg a Budapesti Gyermekruházati Gyárban az élenjáró módszereket teljes egészében felhasználják, addig a Békéscsabai Ruhagyárban az ösz- szehasonlítások alapján csak 52 százalékban. A tömegek alkotó aktivitása ragyogóan kifejezésre jut az egész népet átfogó szocialista munkaversenyben. A dolgozók a versenyben minden lehetőséget megkapnak ahhoz, hogy megmutassák és kifejlesszék képességeiket, tehetségüket. Mennyi új, friss, érdekes dolgot adnak a verseny részvevői a műszaki fejlődéshez. Itt említiük meg a Békéscsabai Ruhagvárban történt egyik ész- szerűsítést. Javasolták, hogy egységesek legyenek a fazonok és ezzel darabonként nyolc centiméter anyagot takarítanak meg és húsz perccel hamarabb készül el a ruhadarab, a termelés tehát olcsóbb is lett. A műszaki fejlődés kiapadhatatlan forrása a tömegesen jelentkező újítók munkája. Ennek ellenére a vállalatoknál sok esetben elfelejtik, elbürokratizáliák törekvéseiket. Ez az egyik oka, hogy elmaradunk a műszaki színvonal fejlődésével. Egyes szak- szervezetek és ipari vezetők, művezetők nem becsülik meg kellőképpen a fejlődésnek ezt a fontos lendítőerejét. Sorsára hagyják a munkaversenyt, nem törődnek a munkások kezdeményezéseivel. A Mezőberényi Szövőgyárban az elmúlt félévben csak két újítást adtak be a dolgozók, mert nem volt, aki foglalkozzon vele. Most olyan emberre bízták, aki szívesen tevékenykedik és így az elmúlt hónapban már hét újítást adtak be a dolgozók, ezzel gyorsabbá vált jóné- hány munka elvégzése. Előfordul az is, hogy a munkások versenyvállalásait nem támasztják alá a szükséges szervezeti és műszaki intézkedésekkel. Gyakran nem tanulmányozzák, nem teszik közkinccsé, nem terjesztik a régi gépe1^ kihasználásában, az új gépek alkotásában és beállításában, a munka és a termelés jobb megszervezésében szerzett gazdag tapasztalatokat. ■ A jövőben lankadatlanul kell dolgozni azért, hogy emelkedjen a dolgozók alkotó aktivitása, hogy gyorsabban alkalmazzák a termelőmunkában a technika élenjáró eredményeit. A párt és a kormány megköveteli, hogy minden munkás, mérnök kivegye részét ebből a munkából, kövessen el mindent, hogy minél rövidebb időn belül még magasabbra emelkedjen a technika fejlődése saját üzemében. Ez megteremti az előfeltételeket a munka termelékenységének újabb növelésé’ »- és egész népgazdaságunk gyors fejlődéséhez. Az „Ünnepi Vásár“ hírei Alkotmányunk ünnepén — augusztus 20—21-én — Békéscsabán, „Ünneni Vásár“ lesz, amelyre már az előkészületeket megkezdték. Az áruházszerü pavilonokban a megye lakossága közel 60 millió forint értékű árúbőségből vásárolhat. A megyei kereskedelmi szervek valamennyi árucikkben felkészültek a vásárlók fokozottabb igényeinek kielégítésére. Ruházati cikkekből: cipő, csizma, konfekció, méteráru, iparcikkekből: tűzhely, kerékpár, mezőgazdasági kisgépek, valamint játék- és ajándéktárgyakból megfelelő választék áll rendelkezésükre. A közkívánatra megrendezett áru tombolán „Pannónia“ motorkerékpárt, szobabútort, rádiót, tűzhelyet és sok hasonló tárgyat sorsolnak ki főnyereményként. Ezenkívül számtalan háztartási cikkre sorozathúzás is történik. A tombolajegyek a földművesszövetkezeti boltokban, valamint az állami kiskereskedelmi és vendéglátó egységekben vásárolhatók 2 forintos áron. A vásár mindkét napján országos állatvásár lesz, melyen a felvásárló szerv hízott sertést, vágómarhát, vágó-, haszon-, valamint szérumlovat vásárol. A felvásárolt állatok kifizetése a helyszínen, készpénzzel történik. Gabona- és gyümölcspiac is les« a vásár területén. Több tsz és egyéni gazdálkodó hozza fel terméseit. Gondoskodás történt a vásárlátogatók szórakoztatásáról is. Egésznapos kultúrműsor, sportműsor, valamint ruhabemutató, bútor- és könyvkiállítás Is lesz. A kultúrműsor keretében mindkét napon fellépnek dr. Palló Imre Kossuth-díjas kiváló művész, N agypál László, Gencsi Sári. Raskő Magda, Angyal Nagy Gyula, Bende Margit, Fehér Pál fővárosi művészek, a rádió kisegyüttese közreműködésével. Ezenkívül a megye legjobb kul- tűrcsoportjai szórakoztatják a közönséget. Éttermek, büffék, gulyás- és halászcsárdák, borkóstolók; mindent meg lehet találni, amit szem és száj megkíván. A vásárra 100 lrm-es körzeten belül vasúton 50 autóbuszon 25 százalékos utazási kedvezmény van.
