Viharsarok népe, 1955. augusztus (11. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-28 / 202. szám

1953. augusztus 28., va árnap­lfiUaitawU VUpt Egy nagyszerű újítás a Gyulavári Gépállomáson Ezekben a napokban csaknem tolyan a Gyulavári Gépállomás képe, mint a téli nagyjavítás Idején. A műhelyeket esztergá- lás, hegesztés hangja tölti be, az épületek előtt pedig alkatré­szek tömege hever. De mind ez példás rendben, amilyenhez ha­sonló még nem volt. Persze, ért­hető; a munkákat a gépállomás igazgatója, Ferenczi Lajos elvtárs irányítja. Az »újító« —, ahogy annak híre már majdnem az egész megyét bejárta. — Igen, újításon dolgozunk — adja meg a magyarázatát Fe­renczi elvtárs. — Kombájnt ala­kítunk ót kukorica-, meg napra­forgószár vágásra. — Hogyan született meg az újí­tás? — Erre a kérdésre szerényen azt válaszolja: — Az újítás lényegében nem az én eredeti ötletem... Nem is olyan régen (mindössze két hét­tel ezelőtt) Marsi Ferenc elv­társ, a Kétegyházi Gépállomás igazgatója mondta nekem, hogy a kombájn vágószerkezetére szalag- fűrészt szerelve, kukoricaszárat lehetne vágni. De hogy milyen formában? — arra nem tudott rájönni. Ez si­került Ferenczi elvtársnak. Igaz, nem ment valami könnyen. Sok álmatlan éjszakája volt az em­lített beszélgetés óta. — Megérte a fáradságot — mondja boldogan és ismerteti a ! már annyiszor átgondolt újítást. Előveszi saját szerkesztésű »terv­rajzát« és úgy beszél, mindent aprólékosan megmutatva. — A vágószerkezeten tulajdon­képpen csak olyan átalakítást kell végezni, ami könnyen visz- szacsinálható és a kombájn a kő­vetkező évben ismét használható lesz gabonabetakarításra. A gyűj­tővályúból kiszereljük a csigát, levesszük a kaszaszerkezetet és a vágószerkezet fölé szögvasból, a gép teljes szélességében egy 2.2 méter hosszúságú gyűjtőasz­talt készítünk. Az alját ritkán kideszkázzuk, az elejére pedig felszereljük a szalagfűrészt. Ezt a gyűjtőasztal két végén elhelye­zett hajtókerekekkel rögzítve úgy helyezzük el, hogy az ellenkező irányba futó lapok csak 30 mil­liméter távolságra legyenek egy­mástól és egyszerre vágjanak. A motolla továbbra is megmarad, csak a kukoricaszámak megfe­lelően magasítjuk. Az asztalra bukó szárat a felhordóból kisze­relt láncostovábbító viszi a szer­kezet baloldalára, ahol egy súly­érzéken)' automata kévénként ej­ti le a földre. Ez az egész. S az átalakítás ! költsége is minimális. A pótló­lag szükséges anyag értéke és a munkabérszükséglet gépenként nem haladja meg a kétezer fo­Sokoldalú segítséget kapnak az új tsz-ek és tszcs-ék tagjai A megyében ebben az évben 12 új tsz és 14 tszcs alakult. A szövetkezeti gazdálkodásra tért dolgozó parasztokat sokoldalú támogatás, szerető gondoskodás segíti át az első nehézségeken. Az új tsz tagjai sok anyagi segítséget kapnak államunktól. Dévaványán például, a pár hó­napja alakult Április 4 TSZ töb­bek között 83 hold földet ka­pott a tanácstól, tartalékterü­letből. Az államtól összesen 161.000 forintot kaptak kö­zéplejáratú hitelre, amiből szarvasmarha-, ló-, sertés- és juhtörzsállományt vásároltak. A Mezőgyánhoz tartozó Nagygvantéban a közelmúlt­ban Kiss Lajos, a gépállomás párttitkárának a segítségével alakult az Alkotmány TSZ. A megalakulás után azon­nal megkapták a terü­letükön lévő egykori ura­dalmi istállókat és silógödrő- ket, hogy mielőbb megkezdhes­sék az állatállomány szaporítá­sát. A gépállomás párttitkára azóta sem hagyja magára a tsz-t, gazdag tapasztalataival sokat segít az új utat válasz­tott gazdáknak. Testvéri segítséget nyújtanak az új szövetkezeteknek a ré­giek. Eleken, a jó gazdálko­dásáról híres József Attila TSZ — a gazdák kívánságára — egyik legjobb tagját adta a most alakult Oj Élet TSZCS-nek elnökül. Az újdonsült tszcs- elnök továbbra is a József At­tilában dolgozik, de emellett segíti a szövetkezetbe tömörült gazdákat, hogy minél eredmé­nyesebben dolgozhassanak az új úton. rintot. Annál nagyobb a siker valószínűsége. Úgyszólván felbe­csülhetetlen a szárvágásra átala­kított kombájn teljesítménye. Ut kilométeres sebességgel, óránként három hold kukorica- vagy nap­raforgószárat vág le. Tekintve, hogy éjjel-nappal dolgozhat, leg­kevesebb 40 hold a várható napi teljesítménye. A Mezőgazdasági Igazgatóság gépállomási osztálya nem is egv, hanem nyolc kombájn egyidejű átalakítására adott engedélyt. A különböző gépállomásokról össze­hozott gépek munkálatait Fe­renczi elvtárs vezetésével, a Gyu­lavári Gépállomáson végzik. Nyolc ember dolgozik e nagysze­rű újítás megvalósításán, még­pedig olyan igyekezettel, hogy a nyolc gép mindegyike kész legyen szeptember 5-re. A próbát ekkor hajtják végre a Gyulavári Fel­szabadítók Hagyatéka TSZ nap­raforgóján és a kísérlet céljára előre letört kukoricáján. Remél­jük, sikerrel. — Baráth — Asszonyok a tsz-ben Elcsépeltünk A cséplés megkezdése előtt egy vándorzászlót rendszeresítettünk községünk legjobb cséplő mun« Egyre több azoknak a tsz- asszonyoknak a száma, akik ta­vasztól őszig kiveszik részüket a munkából. Ott találhatók a növényápolásban, a cséplőgé­peknél, a tehenészetben, a ba­romfiaknál. így van ez a déva- ványai Dózsa TSZ-ben is. Az asszonyok kora tavasztól dol­goznak a tsz földjén és most egy csoportjuk a villany cséplőgép­nél munkálkodik. Több közülük idősebb özvegyasszonyt Szor­galmas munkájukat bizonyítja, hogy például az 57 éves Szitás lmrénének augusztus 1-ig már 146 munkaegysége volt. De nem maradnak el a többiek sem, mint Davasi Mihályné, Papp Elekné, Benke Zsigmond- né, Séllei Sándorné és mások. Ezek az asszonyok a 200- j as munkaegységmozgalomban résztvesznek és jelenleg átlag fl DlSZ-munkacsapat vezet Nagybánhegyes községben 8 munkacsapat kezdte meg a csép- lést. Már a meginduláskor a Szántó-brigád versenyre hívta az összes munkacsapatot. A versen­gés meg is indult. Már az első napokban megfelelő versenytársa lett a DISZ munkacsapat, amely 106 százalékos napi normáját át­lag 180 százalékra teljesíti. Még egy-két nap van hátra a cséplés- ből. Egyik nap a Szántó, másik nap a DISZ munkacsapat ér el magasabb eredményt. Jelenleg a DISZ munkacsapat vezet. Az út­törők naponta köszöntik az élre- törő munkacsapatokat. Trifonovics Károly vb. titkár. kacsapatának. Most, hogy a csép- lést befejeztük, értékeltük a mun­kacsapatok versenyét. A zászló tulajdonosa Pelyva Mihály és Bankó László munkacsapata lett, A jutalmat vasárnap ünnepélye­sen adjuk át. Erre az ünnepségre meghívtuk a termelőszövetkeze­teinkben élenjáró dolgozókat, több egyéni gazdáit s a közös va­csorán kicseréljük tapasztalatain­kat a nyári munkák végzéséről. A közös vacsora után tánc lesz. A zenét a Békési Gépállomás fú­vós és vonós zenekara szolgál­tatja. Nátor János vb. titkár Bélmegyer Tudósítás a jégkárokról Az idei rendkívüli időjárás hatásában 160—170 munkaegységük van. is megmutatkozott, hogy a korai Jég­Munkájuk mellett az MNDSZ- íverések elmaradtak. A későn érkezett . , _ _ , nyár meghozta a jégesőket is, s nem ben is végeznek tavsadalmi vo^ nap h0gy ne jelentettek volna jég- munkát. j kárt az Állami Biztosítónak. Különösen Ugyancsak a dévaványal Dó- iúnius 8 án- iúlius 4‘én' vaIamint J“liu3 mnrr . ■ ... rí j" 13 és augusztus 5 között hullott sok jég zsa TSZ tagja 1950 óta Erdos Békés megyében Békés megyén kívül Lajosné. Nemrég került az ál- károk leginkább Zala, Baranya, Somogy, lattenyésztéshez, ahol mint ál- Bács- Haidú megyében fordultak elő. latgondozó, május elejétől be- í Kalászosokban országos viszonylatban vezette az itatásos boriúneve- csak kisebb> me2yénkben azonban igen ^ ] Jelentős károk keletkeztek. Különösen a lést. Ezzel a módszevvel fel is Június 8-i jégverés okozott a kalászosok- nevelt 20 borjút. Erdösnének ban jelentős károkat, sőt, a későbbi jég- eddin 200 munkapauspae van lverések is a kalászosokat lábon találták. p r ® r 'A július közepétől bekövetkezett jégesők pedig kéthónapos kislányával főleg a dohányban, kenderben és egyéb kiesése is volt a munkából. Leg- kapásnövényekben okozlak károkat. Utóbb, a „tsz kiváló dolgozója“ ! A jégkárosultaknak a kötelező mez5- _ . # ,, ’gazdasági tűz- és jégbiztosítás alapján kitüntetést kapta jó munkája kártérítés jár. Ennek előfeltétele, hogy a elismeréséül. termelők jégkáraikat a törvényben elő­írt öt napon belül bejelentsék. A kárbecslést az Állami Biztosító me­zőgazdasági képesítéssel rendelkező kár­magasabb nappali hőmérséklet: 27—30 fok között. A Mezőhegyesi Cukorgyár répaátvételét Magyarbánhe- gyes, Medgyesegyháza, Kardoskút, Gyulamező, Orosháza, Just- major, Orosháza-külső, Pusztaszentetornya, Tótkomlós, Rákóci-telep, Vizimegálló, Pusztaföldvár, Gábortelep, Klemi- major, Csanádapáca, Kevermes-puszta, Dombiratos, Bolha­csárda, Hermina, Jakabffy nagytanya, Kunágota, Simonyi-kité- rő, Csikóhalom, Montágh-major Békéssámson vasútállomáso­kon és Kakasszék, Pusztaföldvári-iskola, Battonya-mezőko- vácsházi országúti tehergépkocsis átvételi állomásokon a cu­korrépa átvételét szeptember 1-én megkezdi. Szedni és szállítani csak annak lehet, aki arra vonatkozó engedélyt előzetesen a cukorrépa termelési felelőstől igényelt. Időjárás Várható időjárás ma estig*. Vál- becsiői végzik, a helyi tanács-szervek bs- tozó felhőzet, több helyen, főleg a vonásával. délutáni órákban záporeső, ziva- j A kalászosokban keletkezett jégkárok tar. Mérsékelt keleti, délkeleti | kifizetése már megtörtént. A kapás es szél. Meleg idő. Legalacsonyabb 1 eswéb terményekben megállapított károk hőmérséklet ma éjjel: 14—17, leg- klfizetSse folyamatban van Az Állami Biztosító már többezer egyé­ni gazdának és termelőszövetkezetnek fi­zette ki az őket megillető kártérítést. Pél­dául a füzesgyarmati Aranykalász TSZ 211.000 , a szeghalmi Dj Barázda TSZ 80.850, a tótkomlós! Viharsarok TSZ 110.060, az almáskamarás! Sallal TSZ 3368, Almás! Ferenc, Mezőkovácsháza 2650, Czabai Lajos, Kunágota 2891, fo­rint kártérítésben részesült. A szőlőben és gyümölcsösben keletkezett kárt, csak i későbbi becslések után lehet megállapí­tani. Az Állami Biztosító ebben az évben la sokmillió forintot fizet ki a jégkárosul­taknak. Kár mindenkit érhet. Éppen ez­ért a kötelező biztosítási díj megfizetése, minden termelőnek nemcsak állampolgári kötelessége, henem egyéni érdeke Is. ezután is megleszek nélküle — mondta rekedten. — Azt tudom. De... — Semmi de, ha jóba akarsz lenni velem, többé ne említsd a DISZ-tl Megértetted? Jóska ösztöne azt súgta, hogy nem szabad ezt a kérdést tovább feszegetnie. Valami ismeretlen, gátló körülményt sejtett a hát­térben. Azonban mire mindezt végiggondolta, Pista már messze járt, — faképnél hagyta. m élt, múlt az idő, Pistát va- lóban megszerették a bri­gádtagok, nemcsak szerették, de tisztelték is. Érthető, ő a brigád legjobb kőművese, még sem ön­lelt, vagy büszke. Csak az nem tetszett a társainak, hogy túlsá­gosan öreges. Soha nem ment velük szórakozni, ahelyett a könyvet bújta örökké. A DISZ-be Bem hívták többé, így hát élt háborítatlanul, csak magában ke­sergett, amikor a többi a DISZ- gyűlésre ment. Mégis jó lenne közéjük menni. Nem, nem — hcssegette el magától a gondola­tot. Felállana az a vidám kislány s a szemébe mondaná, hogy nincs kedve börtönviselt emberekkel egy szervezetben lenni. Igv volt ez az előző munkahelyén is s ő otthagyta. Innen is megszökne s mindenhonnan megszökne. így legalább titokban tarthatja s nem kérheti tőle senki számon a múltját. \ z egyik napon különösen jól a* ment a munka, amikor meghallotta a sgját nevét. Jóska öblös hangja zengte bele a mik­rofonba: — Kérjük Bartók István kar­társat, szíveskedjék azonnal a DISZ-irodába jönni. Ijedten rezzent össze a neve hallatára. — Na Pista, szedd a lábad — mondta Juliska, a nevetőszemű, — alighanem beszerveznek a DISZ-be. Tudod, — hajolt oda bizalmasabban a fiúhoz — én is javasoltam, hogy vegyünk fel té­ged, hiszen élmunkás vagy. Mogorván végignézett a kis­lányon, körülményesen letette a szerszámot s elindult hosszú, ki­mért léptekkel a közeli telephely felé. Elszántan nyomta le a ki­lincset s legnagyobb csodálkozá­sára a párttitkárt találta odabenn a helyiségben. — Szeretnék veled beszélgetni egy keveset — kezdte Mohos elv­társ. — Hogyan kerültél a bör­tönbe? — szegezte a fiú mellé­nek a kérdést. \ zt, mintha áramütés érte volna, felkapta a fejét, majd hirtelen lehajtotta, mert égő pirosság öntötte el az arcát. De a párttitkár keze apai szere­tettel nehezedett vállára s ami­kor felnézett, tekintete találko­zott annak jóindulatú, biztatást sugárzó szemével. Belekapaszko­dott ebbe a tjeMnteítíbje s úgy érez­te magát mint régen, nagyon ré­gen, kicsiny gyermekkorában, amikor esténként az apjának be­számolt egy-egv nap csínytevései­ről. Lassanként megeredt a nyel­ve. Mindent elmondott. Azt, hogy az utca nevelte s aztán sodródott egyre lejjebb, vitte a »jó ba­rátja«. S jött a bűn, a büntetés s azt, hogy most már örökre ki­taszítottnak érzi magát az em­beri társadalomból. Elmesélte an­nak a DISZ taggyűlésnek a ré­mes, megszégyenítő jelenetét. — Nem akarom ezt mégegyszer átélni — kiáltott fel fájdalma­san. — Mi pedig azt akarjuk, hogy itthon érezd magad a becsületes életben — mondta Mohos elv­társ szelíden, vígasztalóan. — Ed­digi munkád azt bizonyítja, hogy akarsz és tudsz becsületes munkás lenni. Úgy gondoljuk, ha tovább b így élsz, akkor nem kell szé­gyenkezned a múltban elkövetett bűnödön. Bebizonyítottad, hogy méltó vagy a társadalom és tár­said megbecsülésére, azt akarjuk, hogy élj ezzel a jogoddal. Menj a fiatalok közé a DISZ-be, vegyél részt az örömükben és bánatuk­ban, úgy fognak szeretni meg­látod, mint édes testvérüket. P ista csak egy nagyot bó­lintott s — a lendülettől talán — két fényes csepp repült ki nagy ívben a szeméből. Aztán széles, felszabadult mosollyal tet­te hozzá: — Most érzem először, hogy igazán szabad vagyok1 Soós Erzsébet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom