Viharsarok népe, 1955. augusztus (11. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-28 / 202. szám
1953. augusztus 28., va árnaplfiUaitawU VUpt Egy nagyszerű újítás a Gyulavári Gépállomáson Ezekben a napokban csaknem tolyan a Gyulavári Gépállomás képe, mint a téli nagyjavítás Idején. A műhelyeket esztergá- lás, hegesztés hangja tölti be, az épületek előtt pedig alkatrészek tömege hever. De mind ez példás rendben, amilyenhez hasonló még nem volt. Persze, érthető; a munkákat a gépállomás igazgatója, Ferenczi Lajos elvtárs irányítja. Az »újító« —, ahogy annak híre már majdnem az egész megyét bejárta. — Igen, újításon dolgozunk — adja meg a magyarázatát Ferenczi elvtárs. — Kombájnt alakítunk ót kukorica-, meg napraforgószár vágásra. — Hogyan született meg az újítás? — Erre a kérdésre szerényen azt válaszolja: — Az újítás lényegében nem az én eredeti ötletem... Nem is olyan régen (mindössze két héttel ezelőtt) Marsi Ferenc elvtárs, a Kétegyházi Gépállomás igazgatója mondta nekem, hogy a kombájn vágószerkezetére szalag- fűrészt szerelve, kukoricaszárat lehetne vágni. De hogy milyen formában? — arra nem tudott rájönni. Ez sikerült Ferenczi elvtársnak. Igaz, nem ment valami könnyen. Sok álmatlan éjszakája volt az említett beszélgetés óta. — Megérte a fáradságot — mondja boldogan és ismerteti a ! már annyiszor átgondolt újítást. Előveszi saját szerkesztésű »tervrajzát« és úgy beszél, mindent aprólékosan megmutatva. — A vágószerkezeten tulajdonképpen csak olyan átalakítást kell végezni, ami könnyen visz- szacsinálható és a kombájn a kővetkező évben ismét használható lesz gabonabetakarításra. A gyűjtővályúból kiszereljük a csigát, levesszük a kaszaszerkezetet és a vágószerkezet fölé szögvasból, a gép teljes szélességében egy 2.2 méter hosszúságú gyűjtőasztalt készítünk. Az alját ritkán kideszkázzuk, az elejére pedig felszereljük a szalagfűrészt. Ezt a gyűjtőasztal két végén elhelyezett hajtókerekekkel rögzítve úgy helyezzük el, hogy az ellenkező irányba futó lapok csak 30 milliméter távolságra legyenek egymástól és egyszerre vágjanak. A motolla továbbra is megmarad, csak a kukoricaszámak megfelelően magasítjuk. Az asztalra bukó szárat a felhordóból kiszerelt láncostovábbító viszi a szerkezet baloldalára, ahol egy súlyérzéken)' automata kévénként ejti le a földre. Ez az egész. S az átalakítás ! költsége is minimális. A pótlólag szükséges anyag értéke és a munkabérszükséglet gépenként nem haladja meg a kétezer foSokoldalú segítséget kapnak az új tsz-ek és tszcs-ék tagjai A megyében ebben az évben 12 új tsz és 14 tszcs alakult. A szövetkezeti gazdálkodásra tért dolgozó parasztokat sokoldalú támogatás, szerető gondoskodás segíti át az első nehézségeken. Az új tsz tagjai sok anyagi segítséget kapnak államunktól. Dévaványán például, a pár hónapja alakult Április 4 TSZ többek között 83 hold földet kapott a tanácstól, tartalékterületből. Az államtól összesen 161.000 forintot kaptak középlejáratú hitelre, amiből szarvasmarha-, ló-, sertés- és juhtörzsállományt vásároltak. A Mezőgyánhoz tartozó Nagygvantéban a közelmúltban Kiss Lajos, a gépállomás párttitkárának a segítségével alakult az Alkotmány TSZ. A megalakulás után azonnal megkapták a területükön lévő egykori uradalmi istállókat és silógödrő- ket, hogy mielőbb megkezdhessék az állatállomány szaporítását. A gépállomás párttitkára azóta sem hagyja magára a tsz-t, gazdag tapasztalataival sokat segít az új utat választott gazdáknak. Testvéri segítséget nyújtanak az új szövetkezeteknek a régiek. Eleken, a jó gazdálkodásáról híres József Attila TSZ — a gazdák kívánságára — egyik legjobb tagját adta a most alakult Oj Élet TSZCS-nek elnökül. Az újdonsült tszcs- elnök továbbra is a József Attilában dolgozik, de emellett segíti a szövetkezetbe tömörült gazdákat, hogy minél eredményesebben dolgozhassanak az új úton. rintot. Annál nagyobb a siker valószínűsége. Úgyszólván felbecsülhetetlen a szárvágásra átalakított kombájn teljesítménye. Ut kilométeres sebességgel, óránként három hold kukorica- vagy napraforgószárat vág le. Tekintve, hogy éjjel-nappal dolgozhat, legkevesebb 40 hold a várható napi teljesítménye. A Mezőgazdasági Igazgatóság gépállomási osztálya nem is egv, hanem nyolc kombájn egyidejű átalakítására adott engedélyt. A különböző gépállomásokról összehozott gépek munkálatait Ferenczi elvtárs vezetésével, a Gyulavári Gépállomáson végzik. Nyolc ember dolgozik e nagyszerű újítás megvalósításán, mégpedig olyan igyekezettel, hogy a nyolc gép mindegyike kész legyen szeptember 5-re. A próbát ekkor hajtják végre a Gyulavári Felszabadítók Hagyatéka TSZ napraforgóján és a kísérlet céljára előre letört kukoricáján. Reméljük, sikerrel. — Baráth — Asszonyok a tsz-ben Elcsépeltünk A cséplés megkezdése előtt egy vándorzászlót rendszeresítettünk községünk legjobb cséplő mun« Egyre több azoknak a tsz- asszonyoknak a száma, akik tavasztól őszig kiveszik részüket a munkából. Ott találhatók a növényápolásban, a cséplőgépeknél, a tehenészetben, a baromfiaknál. így van ez a déva- ványai Dózsa TSZ-ben is. Az asszonyok kora tavasztól dolgoznak a tsz földjén és most egy csoportjuk a villany cséplőgépnél munkálkodik. Több közülük idősebb özvegyasszonyt Szorgalmas munkájukat bizonyítja, hogy például az 57 éves Szitás lmrénének augusztus 1-ig már 146 munkaegysége volt. De nem maradnak el a többiek sem, mint Davasi Mihályné, Papp Elekné, Benke Zsigmond- né, Séllei Sándorné és mások. Ezek az asszonyok a 200- j as munkaegységmozgalomban résztvesznek és jelenleg átlag fl DlSZ-munkacsapat vezet Nagybánhegyes községben 8 munkacsapat kezdte meg a csép- lést. Már a meginduláskor a Szántó-brigád versenyre hívta az összes munkacsapatot. A versengés meg is indult. Már az első napokban megfelelő versenytársa lett a DISZ munkacsapat, amely 106 százalékos napi normáját átlag 180 százalékra teljesíti. Még egy-két nap van hátra a cséplés- ből. Egyik nap a Szántó, másik nap a DISZ munkacsapat ér el magasabb eredményt. Jelenleg a DISZ munkacsapat vezet. Az úttörők naponta köszöntik az élre- törő munkacsapatokat. Trifonovics Károly vb. titkár. kacsapatának. Most, hogy a csép- lést befejeztük, értékeltük a munkacsapatok versenyét. A zászló tulajdonosa Pelyva Mihály és Bankó László munkacsapata lett, A jutalmat vasárnap ünnepélyesen adjuk át. Erre az ünnepségre meghívtuk a termelőszövetkezeteinkben élenjáró dolgozókat, több egyéni gazdáit s a közös vacsorán kicseréljük tapasztalatainkat a nyári munkák végzéséről. A közös vacsora után tánc lesz. A zenét a Békési Gépállomás fúvós és vonós zenekara szolgáltatja. Nátor János vb. titkár Bélmegyer Tudósítás a jégkárokról Az idei rendkívüli időjárás hatásában 160—170 munkaegységük van. is megmutatkozott, hogy a korai JégMunkájuk mellett az MNDSZ- íverések elmaradtak. A későn érkezett . , _ _ , nyár meghozta a jégesőket is, s nem ben is végeznek tavsadalmi vo^ nap h0gy ne jelentettek volna jég- munkát. j kárt az Állami Biztosítónak. Különösen Ugyancsak a dévaványal Dó- iúnius 8 án- iúlius 4‘én' vaIamint J“liu3 mnrr . ■ ... rí j" 13 és augusztus 5 között hullott sok jég zsa TSZ tagja 1950 óta Erdos Békés megyében Békés megyén kívül Lajosné. Nemrég került az ál- károk leginkább Zala, Baranya, Somogy, lattenyésztéshez, ahol mint ál- Bács- Haidú megyében fordultak elő. latgondozó, május elejétől be- í Kalászosokban országos viszonylatban vezette az itatásos boriúneve- csak kisebb> me2yénkben azonban igen ^ ] Jelentős károk keletkeztek. Különösen a lést. Ezzel a módszevvel fel is Június 8-i jégverés okozott a kalászosok- nevelt 20 borjút. Erdösnének ban jelentős károkat, sőt, a későbbi jég- eddin 200 munkapauspae van lverések is a kalászosokat lábon találták. p r ® r 'A július közepétől bekövetkezett jégesők pedig kéthónapos kislányával főleg a dohányban, kenderben és egyéb kiesése is volt a munkából. Leg- kapásnövényekben okozlak károkat. Utóbb, a „tsz kiváló dolgozója“ ! A jégkárosultaknak a kötelező mez5- _ . # ,, ’gazdasági tűz- és jégbiztosítás alapján kitüntetést kapta jó munkája kártérítés jár. Ennek előfeltétele, hogy a elismeréséül. termelők jégkáraikat a törvényben előírt öt napon belül bejelentsék. A kárbecslést az Állami Biztosító mezőgazdasági képesítéssel rendelkező kármagasabb nappali hőmérséklet: 27—30 fok között. A Mezőhegyesi Cukorgyár répaátvételét Magyarbánhe- gyes, Medgyesegyháza, Kardoskút, Gyulamező, Orosháza, Just- major, Orosháza-külső, Pusztaszentetornya, Tótkomlós, Rákóci-telep, Vizimegálló, Pusztaföldvár, Gábortelep, Klemi- major, Csanádapáca, Kevermes-puszta, Dombiratos, Bolhacsárda, Hermina, Jakabffy nagytanya, Kunágota, Simonyi-kité- rő, Csikóhalom, Montágh-major Békéssámson vasútállomásokon és Kakasszék, Pusztaföldvári-iskola, Battonya-mezőko- vácsházi országúti tehergépkocsis átvételi állomásokon a cukorrépa átvételét szeptember 1-én megkezdi. Szedni és szállítani csak annak lehet, aki arra vonatkozó engedélyt előzetesen a cukorrépa termelési felelőstől igényelt. Időjárás Várható időjárás ma estig*. Vál- becsiői végzik, a helyi tanács-szervek bs- tozó felhőzet, több helyen, főleg a vonásával. délutáni órákban záporeső, ziva- j A kalászosokban keletkezett jégkárok tar. Mérsékelt keleti, délkeleti | kifizetése már megtörtént. A kapás es szél. Meleg idő. Legalacsonyabb 1 eswéb terményekben megállapított károk hőmérséklet ma éjjel: 14—17, leg- klfizetSse folyamatban van Az Állami Biztosító már többezer egyéni gazdának és termelőszövetkezetnek fizette ki az őket megillető kártérítést. Például a füzesgyarmati Aranykalász TSZ 211.000 , a szeghalmi Dj Barázda TSZ 80.850, a tótkomlós! Viharsarok TSZ 110.060, az almáskamarás! Sallal TSZ 3368, Almás! Ferenc, Mezőkovácsháza 2650, Czabai Lajos, Kunágota 2891, forint kártérítésben részesült. A szőlőben és gyümölcsösben keletkezett kárt, csak i későbbi becslések után lehet megállapítani. Az Állami Biztosító ebben az évben la sokmillió forintot fizet ki a jégkárosultaknak. Kár mindenkit érhet. Éppen ezért a kötelező biztosítási díj megfizetése, minden termelőnek nemcsak állampolgári kötelessége, henem egyéni érdeke Is. ezután is megleszek nélküle — mondta rekedten. — Azt tudom. De... — Semmi de, ha jóba akarsz lenni velem, többé ne említsd a DISZ-tl Megértetted? Jóska ösztöne azt súgta, hogy nem szabad ezt a kérdést tovább feszegetnie. Valami ismeretlen, gátló körülményt sejtett a háttérben. Azonban mire mindezt végiggondolta, Pista már messze járt, — faképnél hagyta. m élt, múlt az idő, Pistát va- lóban megszerették a brigádtagok, nemcsak szerették, de tisztelték is. Érthető, ő a brigád legjobb kőművese, még sem önlelt, vagy büszke. Csak az nem tetszett a társainak, hogy túlságosan öreges. Soha nem ment velük szórakozni, ahelyett a könyvet bújta örökké. A DISZ-be Bem hívták többé, így hát élt háborítatlanul, csak magában kesergett, amikor a többi a DISZ- gyűlésre ment. Mégis jó lenne közéjük menni. Nem, nem — hcssegette el magától a gondolatot. Felállana az a vidám kislány s a szemébe mondaná, hogy nincs kedve börtönviselt emberekkel egy szervezetben lenni. Igv volt ez az előző munkahelyén is s ő otthagyta. Innen is megszökne s mindenhonnan megszökne. így legalább titokban tarthatja s nem kérheti tőle senki számon a múltját. \ z egyik napon különösen jól a* ment a munka, amikor meghallotta a sgját nevét. Jóska öblös hangja zengte bele a mikrofonba: — Kérjük Bartók István kartársat, szíveskedjék azonnal a DISZ-irodába jönni. Ijedten rezzent össze a neve hallatára. — Na Pista, szedd a lábad — mondta Juliska, a nevetőszemű, — alighanem beszerveznek a DISZ-be. Tudod, — hajolt oda bizalmasabban a fiúhoz — én is javasoltam, hogy vegyünk fel téged, hiszen élmunkás vagy. Mogorván végignézett a kislányon, körülményesen letette a szerszámot s elindult hosszú, kimért léptekkel a közeli telephely felé. Elszántan nyomta le a kilincset s legnagyobb csodálkozására a párttitkárt találta odabenn a helyiségben. — Szeretnék veled beszélgetni egy keveset — kezdte Mohos elvtárs. — Hogyan kerültél a börtönbe? — szegezte a fiú mellének a kérdést. \ zt, mintha áramütés érte volna, felkapta a fejét, majd hirtelen lehajtotta, mert égő pirosság öntötte el az arcát. De a párttitkár keze apai szeretettel nehezedett vállára s amikor felnézett, tekintete találkozott annak jóindulatú, biztatást sugárzó szemével. Belekapaszkodott ebbe a tjeMnteítíbje s úgy érezte magát mint régen, nagyon régen, kicsiny gyermekkorában, amikor esténként az apjának beszámolt egy-egv nap csínytevéseiről. Lassanként megeredt a nyelve. Mindent elmondott. Azt, hogy az utca nevelte s aztán sodródott egyre lejjebb, vitte a »jó barátja«. S jött a bűn, a büntetés s azt, hogy most már örökre kitaszítottnak érzi magát az emberi társadalomból. Elmesélte annak a DISZ taggyűlésnek a rémes, megszégyenítő jelenetét. — Nem akarom ezt mégegyszer átélni — kiáltott fel fájdalmasan. — Mi pedig azt akarjuk, hogy itthon érezd magad a becsületes életben — mondta Mohos elvtárs szelíden, vígasztalóan. — Eddigi munkád azt bizonyítja, hogy akarsz és tudsz becsületes munkás lenni. Úgy gondoljuk, ha tovább b így élsz, akkor nem kell szégyenkezned a múltban elkövetett bűnödön. Bebizonyítottad, hogy méltó vagy a társadalom és társaid megbecsülésére, azt akarjuk, hogy élj ezzel a jogoddal. Menj a fiatalok közé a DISZ-be, vegyél részt az örömükben és bánatukban, úgy fognak szeretni meglátod, mint édes testvérüket. P ista csak egy nagyot bólintott s — a lendülettől talán — két fényes csepp repült ki nagy ívben a szeméből. Aztán széles, felszabadult mosollyal tette hozzá: — Most érzem először, hogy igazán szabad vagyok1 Soós Erzsébet