Viharsarok népe, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-19 / 168. szám

5 1955. július. 19., ke<t<L Vendéglátóipari tapasztalatok ma**a**kHéf* A vendég elégedetten hagyja el a vendéglátó üzletet, Ha megkapta a kívánt italt, de ha figyelmetlenül, udvariatlanul szolgálták ki, azért bosszankodik. Tehát fontos, hogy időnként meg­ismerjük, mennyire tesznek ele­iét a vendéglátó ipar dolgozói megtisztelő hivatásuknak. A Bé­lés megyei Állami Kereskedelmi Felügyelőség a MÉSZÖV munka­társaival közösen megvizsgálta a Gyomai Földművesszövetkezeti Vendéglátó egységeit. Az ott szerzett tapasztala tokiói számo­lunk be: Sok fejlődés tapasztalható a vendég'áíó ipar hálózatában a gyomai járóiban. Dévaványán korszerű konyha, étterem, cuk­rászda, szálloda építése van fo­lyamatban. Ezenkívül más he­gyeken is voltak kisebb-nagyobb átalakítások. Jelentősen javul a vendégekkel való foglalkozás, az áruellátás és a fogyasztási árak betartása. Mind gyakrabban le­het tapasztalni, hogy udvariasan szolgálják ki a vevőket. Néhány helyen azonban korántsem lehet elmondani, hogy a vevőkről meg­felelően gondoskodnak. Gyomán pl. szükség lenne egy egység létesítésére a külső kerületekben. Továbbá a vasútállomás közelé­ben lévő egységet is meg kel­lene nyitni. Ehhez természete- |sen a tanácsnak is segítséget kel­lene adnia. Már két éve húzódik ez az ügy, ideje leime, hogy a megoldást megtalálják. Az üzle­tek egy részében sok a panasz, hogy az eladók és a vezetők kö­zömbösek és nem egyszer ki- sebb-nag_> óbb szabálytalanságot követnek el. Beszélni kell arról is, hogy a hunyai I. sz., továbbá az ecsegfalvi földművesszövetke­ze i raktárban elegendő mennyi­ségű iialt tárolnak, mégis, ital­boltjaikban nincs választék. A dé- vavanyai 2. és 3. sz. italboltban nem iehet kapni aratópálinkát. A csudaballai italbolt vezetője, amint mondja, azért nem tart belőle egy decit sem, mert a fo­gyasztók nem ke Ívelik. Ez szinte hihetetlen. Az italáruk mellett sok helyen nem gondoskodnak arról, hiygv elegendő dohány és cigaretta is álljon a vevők ren­delkezésére. Különösen súlyos ez Ölvén alkotást adnak ki a szovjet írók válogatott műveinek sorozatában Az olvasók régi kívánságára indította meg az Uj Magyar Könyvkiadó a szovjet írók vá­logatott műveinek sorozatát. A közelmúltban megalakult szer­kesztőbizottság tagjai: Alpári Pál, Karinthy Ferenc, Madarasz Emil, Sőtér István, Urbán Eszter és Veres Péter. A bizottság a Lenin Intézet szovjet irodalmi tanszé­kével együttműködve kidolgozta a sorozat ötéves távlati tervet, amely mintegy ötven művet ölel fel. A legkiválóbb szovjet írók legjobb műveit adjak közre. A köteteket a szerzők arcképe dí- | szíti Zádor István Kossuth-díjas j grafikusművész ábrázolásában. A sorozatban az idén Alekszej i Tolsztoj »Golgotha« című re­génytrilógiáját és elbeszéléseinek kötetét, valamint Leonov »Orosz vdő« című művét adják ki. í a hiba a Ballai Állami Gazdaság­ban. ahol a közelben nincs üz­let. Mi leiket az okai? | Kezd jellemzővé válni, hogy a boltvezetők körültekintés­sel járnak el az áruk átvételénél, azok minőségének megóvásánál. De itt is vannak kirívó esetek. A dévaványai központi raktár­ban a szeszárukat már hosszú ideje tárolják — mintegy három­ezer litert — és szeszfokuk emiatt jelentősen csökkent. Körülbelül 12.000 forint veszteség érte a földművesszövetkezetet. A szesz- aruk elszíneződtek, vesztettek aromájukból, mert boros hordók­ban tárolták. Hunyán, az 1. szá­mú Italboltban is tapasztalható ilyen hanyag gazdálkodás a föld­művesszövetkezet tulajdonával. A szabad ég alatt tárolják a hordó­kat. Ug anígy Gyomán és Dévavá­nyán is. Pedig jelentős értéket képviselnek ezek a göngvölegiek és fontos, hogy gondosan kezel­jék. Szakszerű kezeléssel növelni lehet használati idejüket, —ezért helyes, ha diófa-páccal bekenik és az abroncsokat míniummal be­festik. A vásárlók elég gyakran talál­koznak még haszonhajhászással, kalmárkodással. Mindazzal, ami a kapitalista kereskedelem öröksé­ge. A hunyadi 2. számú Italbolt­ban egy nagy fröccs 5 fillérrel, kis fröccs 15 fillérrel, a hosszú­lépés ugyancsak 15 fillérrel drá­gább, mint azt az árszabályzat előírja. A szövetkezeti vezetőkés ellenőrök feladata, hogy nagyobb gondot fordítsanak az árak be­tartásának ellenőrzésére. El kell érni rövid időn belül, hogy meg­szüljön az árdrágítás, a fogyasz­tók megkárosítása. Jelentős összeg a 76.000 forint. Ennyi a megtakarítás az Orosházi Vasipari KSZ-ben, az el­ső félévben az újítások után. Ló­véi István DISZ-tag egyik újításá­val a II. negyedévben a szövetke­zet 1000 forintot takarított meg. Érdemes tehát újítani, olcsóbbá válik ezáltal a termelés. Felismer­ték ezt az Orosházi Vasipari KSZ- ben. A szövetkezet a márciusi újí­tási hónap versenyében első lett az országban. Érdekes, hogy ahol ilyen szép számmal újítottak, a KV határozata után nemhogy fel­lendült volna az újítómozgalom, hanem inkább alábbhagyott. Mi lehet ennek az oka? Az élet által sokszor igazolt ta­pasztalat, hogy ahol rosszul megy valami, ott a vezetésben hiba van. A jó vezetés azért jó, mert képes a dolgok rossz menetét jóra fordí­tani. A tagok közül többen úgy mondják, hogy náluk a vezetők nem segítenek eléggé az újítómoz­galom kibontakoztatásában — bar szerintük az utóbbi hónapban van ebben némi javulás. Horváth elv­társ, a ksz elnöke máskép­pen vélekedik: a tagokban nincs kezdeményezés, az újítómozgalom azért nem fejlődik kellően náluk. Melyik az igaz? A tények melyik vélemény ellen és melyik mellett döntenek? Szokolai Kálmán elvtárs, a pártvezetőség tagja, a for­gácsoló részleg vezetője Március­ban írásban beadott egy újítási ja­vaslatot: a flott-fúrógépház egyik­másik része vékonyabb lehetne, ami által évente 30 mázsa önt­vényt lehetne megtakarítani. Hor­váth elvtársnak, a szövetkezet el­nökének 8—10 napon belül el kel- ! lett volna ezt bírálnia. Július 16-án — amikor erről a javaslatról szó került — derült ki, hogy az elnök elvtárs a fúrógép más részének vé- konyítására gondolt. Három és fél hónapon át nem kérdezte meg a javaslattevőt elgondolásairól. Né­hány hete bírálta az újítások elha­nyagolásáért a közgyűlésen Szoko- j lai elvtárs Horváth elvtársat, Szat- I mári párttitkár elvtárs is szólt emiatt többször — semmi változás nem történt. Figyelmesség a tagok elgondolá­sai iránt, az újítások iránti érdek­lődés felkeltése, sokféle módszeré­nek állandó keresése a vezetők ré­széről — ezt az igen fontos veze­tői tulajdonságot kell elsajátítania. — Ez csak elmélet — mondja er­re a megállapításra visszautasí- tóan Horváth elvtárs. Friss gya­korlati példa igazolja ezt az elmé­letet, de ő nem hajlandó elfogadni. Érthető ezek után, hogy az elnök elvtárs miért nem [ teszi szóvá Csömör Ferenc j műszaki vezető munkájában azt, I ami helytelen, ami hiányzik, ami I nem segíti elő az újítások nagyobb j tömegű létrejöttét. Azt mondják, jó ideje ugyan, de Csömör Ferenc így véleke­dett egy alkalommal: »Mi az, már mindenki újító, feltaláló lesz nálunk?« Szóval: nem elis­merőleg ny ilatkozott arról, hogy több tag újításon kezdte jár- tatni az eszét. KÖNYVISMERTETÉS Javulás mutatkozik | az italboltok belső és kül­ső tisztaságánál, ami örvende­tes jelenség, mert a fogyasztók egészségének fokozottabb megvé­dése szempontjából ez feltétle­nül szükséges. Ezt a célt szolgál­ja a poharak tisztára mosása ie, amit folyó vízzel kell megoldani. Több helyen ezt nem alkalmaz­zák, holott plakátok is felhívják figyelmüket erre. A vásárlók véleményének egyik legjobb tolmácsolója a panasz- könyv, amiből sok olyan hibát és hiányosságot ismernek fel a ven­déglátó egységek dolgozói, amit maguk nem vesznek észre. De hogyan győződhetnek meg erről az endrődi 2. sz. italboltban, ha panaszkönyvük nincs. Ha úgy törődnének a panaszkönyvek ve­zetésével és az abba beírtak el­intézésével, mint a dévaványai ügyvezetőség, akkor kevesebb len­ne náluk a hiba. Ott a beérkező panaszokat azonnal elintézik. Magyar mezőgazdasági küldöttség utazott a Szovjetunióba A Szovjetunió Ssszszövetségi mezőgazdasági kiállításának meg­tekintésére július 17-én tizen­nyolc tagú magyar küldöttség uta­zott a Szovjetunióba. A klüdött- ség vezetője Erdei Ferenc föld­művelésügyi miniszter, a küldött­ség tagjai a Földművelésügyi Mi­nisztérium és az Állami Gazdasá­gok Minisztériumának vezető szakemberei. „A fegyverek beszéltek“ című kisregényében egy dunán­túli falu felszabadulásának hite­les történetét mondja el Dobozy Imre. Mint ahogy a tengervíz egy csepp je mutatja az egész ten­ger összetételét, úgy mutatja ez a kisregény egész Magyarország felszabadulásának történetét. Megjelennek előttünk a felszaba­dulási harcok jól ismert szerep­lői, a kegyetlen nyilasok, a gyű­lölt, rabló németek, a kezdetben tanácstalan, majd az események során, az ellenállási harcba sod­ródó becsületes magvar embe­rek: a tanító, — akinek a nap­lója ,a kisregény — a szegény­parasztok és más kisemberek. A gyorsan pergő események hamar a Szovjet Hadsereg oldalára ál­lítják a falu népét. Dobozy Imre nagy tehetség­gel, művészien rajzolta meg, né­ha pár ecsetvonással, máskor az események tisztítótüzének lángjá­ban a könyv szereplőit. A kis­regény irodalmi színvonalát emeli a szerző humora és zamatos ma­gyar nyelve. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy Dobozy Imre kisregénye a leg­érdekesebb és a legjobb felsza­badulási regények között foglal helyet. Jan Petersen „Berlin — 1933“ című regénye a régi Berlin előttünk ismeretlen arcáról lebbenti fel a függönyt. Eddig keveset tudtunk, vagy elfeled­keztünk arról, hogy Hitler és bandájának hatalomra jutása előtt millió és millió német harcolt a fasizmus ellen. Az antifasisz­ták gyakran családjukat, szerel­müket és az életüket tették koc­kára a hitleristák elleni áldo­zatos harcban. Petersen, a Goethe-díjjal ki- j tűntetett író, egyike ezeknek as ■ önfeláldozó, hős kommunisták­nak. A kéziratot Berlinben írta még annak idején és kalandos körülmények között csempészte ki a fasiszta Németországból kül­földre. A könyv olvasása köz­ben Berlin atmoszférájában élünk. Izgalommal követjük az illegális szervezet vezetőjének, Franznak sorsát, aki azért kerül a Hitlei-pribékek karmai közé, mert beteg édesanyját megláto­gatja. Megindító Jan és Käthe szerelmének története... Petersen könyve hasznos, jó könyv. Mindenkinek el kell ol­vasnia, aki a német népet meg akarja ismerni. Kiadóinknál a kö^e’múlt- ban több hazai és külföldi újdon­ság látott napvilágot. A Magvető Könyvkiadó három magyar költő verseskötetét adta közre. Meg­jelent Gellért Oszkár Kossuth- díjas »Tiéd az egész föld« című versgyűjteménye, Boda István fiatal tiszántúli költő első önálló verses könyvét »Féltem a vilá­got«, Lődi Ferenc fiatal szegedi költő verseit »Érlelő évek« cím­mel adták ki. Ui regények és elbeszélés-kö­tetek: Urbán Ernő Kossuth-díias »Tere-fere« című vidám elbe- szélésgjűjteménye, Gáspár Ervin »A Krokodik« című korrajza a századforduló magyar kisváros életéről cs Tatgy Sándor »Ének a szőlőhegyről« című novelláskö- tete. A külföldi írók sorában megjelent Ketlinszkaja szovjet írónő »Életünk napjai« című üzemi tárgyú regénye napvilá­got látott’ Orzeszkowa lengyel klasszikus írónő »A folyó part­ján« című falun iálszódó regé­nye. Tornas de Iriarte XVIII. századbeli spanyol költő »Irodal­mi meséi«-t a Magv ető adta köz­Az újítási naplóban — évekre visszamenően nézve — a legtöbb újítás Csömör Ferenc nevén van bejegyezve. Helyes az, hogy so­kat újított, kívánatos, hogy még ennél is többet újítson. De a ta­gok aránytalanul kevés újítása a műszaki vezető nem kis hibájáról tanúskodik. Az a műszaki vezető, aki annyira iól ismeri az újítások jelentőségét, aki olyan szenvedé­lyesen tanulmanyozgatja a szak­könyveket még vasárnap is, mint Ő, hogy nem tudta fellelkesíteni újításra éveken át a szövetkezet dolgozóit? Arra lehet következ­tetni: az akarással, — nem pe­dig a tudással — lehet nála a baj. Az elnök azt mondja erre: »Akart segíteni. Szakmai tanfo­lyamot indított, ami az újító­mozgalmat is előrelendítette vol­na, de többen nem vettek részt rajta.« Ez igaz lehet. Az érdek­lődés felkeltésének viszont ren­geteg a módja, amire a vezető­nek nemcsak lehetőségé van, de kötelessége is. Bárhogy magyarázzák is a ksz vezetői az újítómoz- galom hibáinak okát, a tapaszta­latok egy része nem mellettük, hanem ellenük szól. így már ért­hetőbb a ksz-tagok közömbös­sége is, jóllehet ez is nagyon helytelen. -A párt többször fel­hívta és fe"hívja az újítások szük­ségességére a figyelmet — az Orosházi Vasipari KSZ tagjai hallgassanak ért«. Kezdeményez­zenek s ahol gátolja valami, lép­jenek fel ellene, jobhan követel­jék meg vezetőiktől a segítséget. Szülőknek Szóra ko s tató és oktató játékok a gyermekeknek Békése abáa, a SzS;,l n-úti gyer­mekjáték-boltban újabb és újabb játékokat lehet vásárolni. Érté­kes és hasznos játéktárgy a szép kivitelű kis írógép, azonkívül, hogy tetszetős, gyakorlati jelen­tőséggel is bír, mert megtanul­hatnak rajta írni a gyerekek. So­kaknak megtetszett a baba­varrógép. Megtalálható a dör- mögos medve, az alvós baba, sakk és dominó. Ezek a játékok nemcsak szórakoztatják, hanem tanítják is a gyermekeket a kü­lönböző technika elsajátítására. Merre tart az arab világ? Az Országos Béketanács kül­politikai füzetét Matolcsy Károly írtar »Merre tart az arab világ?« címmel. A füzet a Közel- és Kö­zép-Kelet eseményeivel foglal­kozva leleplezi az amerikai-an­gol imperialisták aknamunkáját, amelynek célja a közel- és kp* zépkcleti népek leigázása, há­borús támaszpontként való fel­használása. A füzet megismertet hennünket az arab világ népének életével, a szabadságért, függet­lenségért, felemelkedéséért foly­tatott harcával, amely elválaszt­hatatlanul összefonódik a békéért vívott harccal. A sok fényképpel, térképpel illusztrált füzet a városi, kerü­leti, községi éa üzemi béke meg­bízottaknál, továbbá a hírlapi árusoknál kapható 1 forintos Úron.

Next

/
Oldalképek
Tartalom