Viharsarok népe, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-10 / 161. szám
1955. július 10., y»irna|ji ViUcnsawU Hifit A állami felvásárlásának szabályozásáról Általános rendelkezéseit Az egyéni termelők, a termelőszövetkezeti csoportok tagjai, valamint a termelőszövetkezetek kenyérgabonafeleslegének a községi (városi), illetve a járási tanács VB által meghatározott részét állami szabadfelvásárlási áron — kedvezményes feltételek mellett — fel kell vásárolni. A rendelet előírja, hogy a Begyűjtési Minisztérium által megyénként megállapított gabona- mennyiséget a Megyei Tanács VB-nak elnöke, a begyűjtési hivatal veztőjének bevonásával járásokra, illetve városokra köteles lebontani. A községek terveit a járási tanács elnöke, a járási begyűjtési hivatal vezetőjével együtt bontsa le. A termelőszövetkeze- | tek felvásárlásra kerülő gabonamennyiségét a járási tanácselnök, a mezőgazdasági osztályvezetője, la begyűjtési hivatal vezetőjének bevonásával állapítja meg. A termelőszövetkezeti csoportok tagijainak, valamint az egyéni termelők felvásárlásra kerülő gabonamennyiségét a községi tanácselnök, illetve a VB állapítja meg. A felvásárlás lebonyolítása A községi begyűjtési megbízottak a kenyérgabona beadására kötelezett egyéni termelőkről haladéktalanul kötelesek kimutatást készíteni. A kimutatásban fel kell tüntetni: a) A termelő vetőmagszükségletét, a kötelező vetésterv teljesítéshez kát. holdanként búzából 110 kg-ot, rozsból 100 kg-ot kell figyelembevenni: b) A termelő nyilvántartási lapja alapján figyelembe kell venni az öszses fennálló kötelezettségét (terület utáni beadási kötelezettség, kenyérgabona-kölcsön, természetbeni gépállomási munkadíj, természetbeni földadó, mezőgazda- sági fejlesztési járulék, stb.), c) Figyelembe kell venni és feltüntetni a termelők háztartási szükségletét, a vele közös háztartásban élő és általa eltartott felnőttek után 220 kg, 10 éven aluli családtagok után 180 kg kenyérgabonamennyiséget. Ä ' begyűjtési megbízott által részben a cséplés előtt, részijén a cséplőgépeknél készített kimutatást a tanács VB elé köteles terjeszteni jóváhagyás végett. A tanács VB az egyes termelők adottságainak figyelembevételével állapítja meg, hogy kenyérgabonafeleslegének hány százalékát kell felvásárolni. A felvásárlásra megállapított kenyérgabonamennyiségre a termelővel értékesítési szerződést kell kötni. A begyűjtési megbízott még a I szerződés megkötése előtt tájé- ■ koztatja a termelőt arról, hogy milyen kedvezmények illetik meg. Az értékesítési szerződést két példányban kell kiállítani és azt a termelő és a begyűjtési megbízott is aláírja. A szerződésben foglalt kenyérgabonamennyiséget az állam iránti kötelezettség teljesítésére szolgáló kenyérgabonamennyiséggel együtt, közvetlenül a csép'őgéptől az átvevő-telepre ! kell beszállítani. A felvásárlásra megállapított kenyérgabonameny- nyiséget a termelő beadási könyvébe is be kell jegyezni. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek részére megállapított felvásárlásnál biztosítani kell, hogy a tsz tagjai az egyéni termelőkkel szemben semmiféle hátrányos helyzetbe ne kerüljenek. A termelőszövetkezetekkel a terményforgalmi vállalatok tele- [ pei kötik meg az értékesítési szerződést. A termelőszövetkezetek szintén a beadási kötelezettség teljesítéséhez szükséges termény- mennviséggel együtt kötelesek a felvásárolt kenyérgabonamennyi- j séget a Terményforgalmi Vállalat telepének átadni. nevére a beadási könyvet kiállító ták. A vetőmag a feles-, illetve részesbérelt területekre csak a beadási könyvvel rendelkezőt illeti meg. Ebben az esetben a beadási könyvvel nem rendelkezők részére csak a háztartási szükséglet mértékéig szabad kenyérgabonát természetben kiadni. A továbbiakban a rendelet hangsúlyozza, hogy a felvásárlási kötelezettség törvény. Azt a termelőt, aki az értékesítési szerződés megkötését elmulasztja, vagy megtagadja, a tanács VB a megállapított terménymennyiség átadására kötelezi. írásban felszólítja a megállapított kenyérgabona mennyiségnek a cséplőgéptől való átadására. Az a termelő, aki az értékesítési szerződést nem köti meg, vagy a kötelezően vállalt kenyér- gabonát az átvevőhelyre a cséplőgéptől azonnal nem szállítja be, nem tarthat igényt az értékesítési szerződésben biztosított mélyszántási kedvezményekre, továbbá a műtrágya- és korpajuttatásra. Az ilyen esetekben az átvet kenyérgabonát búzánál 240 forintot, rozsnál 220 forintot kell mázsánként kifizetni. Azzal a termelővel szemben, aki értékesítési szerződésben vállalt, illetve a kötelező felvásárlásra megállapított kenyérgabonamennyiséget a cséplőgéptől azonnal, vagy legkésőbb huszonnégy órán belül hiánytalanul nem szállítja a begyűjtési helyre, a helyszíni behajtást nyomban meg kell indítani, A cséplési eredmény lapnak a! termelők részére történő átadását törvényes felszólításnak kell tekinteni az eljárás során. A helyszíni behajtás esetében a termelőt, a kedvezmények megvonása mellett, a behajtási költségek levonásával is megterheliki Azzal a termelővel szemben, aki az értékesítési szerződésben vállalt, illetve kötelező felvásárlásra megállapított kenyérgabonameny- nyiséget a cséplőgéptől nem adja be és abban az esetben, ha a helyszíni behajtás nem vezetett eredményre, büntető eljárásnak van helye. (Kivonat az 1955. július 8-án, a Magyar Közlönyben megjelent Miniszter- tanács 38/1955. (VII. 8.) M. T. számú I rendeletéből.) A felvásárltís után járó kedvezmények Az átvett gabonamennyiségekről az átvevő-telep négy példányban vételi jegyet állít ki. Az értékesítési szerződést kötő termelőt a következő kedvezmények illetik meg: 1. A felvásárlási ár mázsánként 210 forint, rozsnál 229 forint, ezen felül az átadott kenyérgabona minden mázsája után 20 kg-os karpajuttatás jár 159 forint térítési áron. 2. Az egyéni termelők az átadott kenyérgabona minden múzsája után 30 forintos árengedménnyel számított műtrágyajuttatást, vagy mélyszántást igényelhetnek. 3. Amennyiben az egyéni termelők a korpajuttatást nem veszik igénybe, számukra a korpajuttatás helyett az átadott kenyérgabona minden mázsája után 20 forint, illetve a műtrágyajuttatás, vagy mélyszántás helyett további 20 forint árkiegészítést kell fizetni I 4. A mezőgazdasági termelőszövetkezeteket a fent említett kedvezményeken túlmenően, még további kedvezmények illetik: a) A műtrágyajuttatásnál, illet- ive mélyszántásnál az átadott kei nyérgabona minden mázsája után 30 forint helyett 35 forintos az árengedmény. b) A műtrágyajuttatás, vagy inénvszántás helyett szabad választásuk szerint, építőanyagjut- tatást igényelhetnek meghatározott arányok szerint, állami fogyasztói áron. (Faanyagot csak 10 mázsa kenyérgabonán felüli eladásnál igényelhetnek.) | A továbbiakban a rendelet előírja, hogy a termelők a takar- j mánygabonában fennálló beadási kötelezettségre csak abban az esetben adhatnak be kenyérgabonát, ha a felvásárlásra kerülő kenyérgabona-mennyiséget már előzetesen átadták; IVe késsünk as aratással A mezőgazdaságban dolgozó szakemberek most naponta ellenőrizzék a gabona érési álla- polát, Hogy a legmegfelelőbb időben azonnal megkezdjék az aratást. A helyesen megválasztott aratási idő a termés mennyiségére és minőségére egyaránt előnyös, viszont a megkésett aratással nagymennyiségű a szemveszteség és a búza sikértartalma is gyengébb minőségű. A búza aratását aratógéppel, vagy kézi kaszával viaszérésben kezdjük meg. Ilyenkor , nincs szemveszteség, mert a szemek szorosan ülnek a pelyvák között és a termésnek is utóérésre van szüksége. A kombájnnal való aratást tefjfes érésben (kezdjük, amikor a búza víztartalma 16— 18 százalék. Ha a megérett gabonát nem aratjuk le időben, túlérik, kalásza törékeny lesz, a szem pedig kipereg. Ezzel súlyos kárt okozhatunk népgazdaságunknak, de elsősorban saját magunknak. A minisztertanács határozata szerint kézi aratásnál a legkisebb megengedett szemveszteség 5 százalék lehet, Békéscsaba viszonylatában 50 vagon gabonát jelent ez a szem veszteség. Ha idejében aratunk és csak egy százalékos szempergést takarítunk meg, akkor is Békéscsaba határában 10 vagon gabonával többet mentünk meg. Gépállomásaink nvegíe’elő arató-cséplőgépekkel rendelkeznek. Minden termelőszöi etkezet ha z- nálja ki a gépi munkát és arasson le kombájnnal minél nngvolth területet kalászosaiból. Jó szervezéssel hassanak oda, bog. g' r- sau és időben végezzék el a betakarítást. A meteorológiai jelentés alapján július hónapban erősen csapadékos időjárás lesz. Ez azt jelenti, hogy a zökkenő- mentes aratási munka akadál ózva lesz. Éppen ezért felhívjuk minden termelőszövetkezeti la«». O nak; állami g z laság do'gozó’nnk, és a dolgozó parasztok figyelmét, hogy a nap minden óráját, kora reggeltől késő estig — vasárnapokat is használják fel a munkák gyors elvégzésére. Kerekes Pál mezőgaz’á-z Yö.ös Október TSZ Békéscsaba Városi Tanács vb. tagja. Hogy jobb legyen a mindennapi kenyér Vegyes rendelkezések A rendelet előírja, hogy a termelőszövetkezeteket illetően, a járási tanácsok elnökei, az egyéni termelők esetében pedig a községi (városi) tanácsok elnökei személyükben is felelősek, hogy a felvásárlásra megállapított kenyérgabona-mennyiség átadásra kerüljön. Ezért különös gondot kell fordítani a termelőkről készített pontos kimutatások elkészítésére. A rendelet felszólítja a tanács VB-ket, hogy maximális segítséget adjanak a begyűjtési hivatalok, illetve a megbízottak részére. A rendelet a továbbiakban meghatározza, hogy a részcséplés ese- jtén mutatkozó feleslegekre nézve, értékesítési szerződést kell kötni. I Haszonbérlet esetén a haszon- bérbeadó részére kenyérgabonát csak háztartási szükséglet mértékéig szabad természetbeni kiszolgáltatásra visszahagyni. A feles, vagy részesbérlet esetében a , kenyérgabona-termést annak a I nevén kell elszámolni, akinek a Nincs bosszantóbb annál, mint amikor nem megfelelő minőségű a kenyér. Holnapokkal ezelőtt Szarvason is sok bosszúságot okozott a pékek íe- | lületes munkája. Ekkortájt, áp- j ralisban lett a Szarvasi Járási | Sütőipari Vállalat vezetője Ta- I kacs Pál elvtárs. — Miért ilyen a kenyér Szarvason? — érdeklődött a j szakmunkásoktól! — hiszen az- | előtt sütöttek itt a pékek szép kenyeret!.., Az volt a válasz erre, hogy: •Me egy vödör kellene.« »Törölközők kellenek« Mondtak még néhányat. Vettek vödröt, jőné- lvány törülközőt, s egyebekét. Valóban, voltak ilyen sürgősen beszerzendő dolgok. Nagy gond volt még a fürdés. Hidegzuhany volt, tehát veszélyeztette az emberek egészségét azzal, hogy a forró kemencétől hideg víz alá kellett államok. Először hetenként egyszeri iürdőjeggyel próbálkoztak a községi fürdőben. Ez bizony tisztálkodni kevés, fizetni meg sok. Végűi berendezték a saját melegvízü fürdőjüket. Ahol szükséges voll ás lehetett, segített a vállalatvezető, ami javította a munkakedvet. Közben, persze Takács elvtárs rendszeresen kijárt az üzletekbe. Ott közvetlenül értesülhetett a vásárlók és boltosok véleményérői. 'Egyszer azt látta, hogy piszkos a kenyerek alja. A boltosnak emiatt mindig kezet kell mosnia, amikor más árut akar kiszolgálni. »Mi az oka ennek?« »Kimaradt egy művelet, a tisztítás. Az eszköz megvan hozzá, a normába bele van számítva ez is .bizony azt el kell végezni!« — mondta a sütőmunkásoknak. Máskor meg mintát hozott: »ilyen rossz kenyeret sütnek maguk? Helyes ezl'f Bizony nem, változtatni kell ezen!« A vállalat megadja a munkásoknak, a munkások is adják meg a kenyérnek, amit kell és lehet. S a kenyér minősége javulni kezdett. Néhány hete megint rosszabbodott a kenyér. »Ha így megy tovább, akkor kiérdemeljük a »minőségi selejtgyárló üzem« címet« — mondta figyelmeztetőül Takács elvtárs a termelési értekezleten. Van tehát kívánnivaló és tennivaló. Leginkább a cserekenyér körül: lapos, nem elég szép. Szép és jó lisztjükért jobb és szebb kenyeret várnak a dolgozók. A községi pártbizottság és tanács gyakran szorgalmazza ezt Takács elvtársnál. Mint mondja, ezen azért nehéz változtatni, mert a cserekenyér sütésénél idős ember, Vitái Mihály szakmunkás dolgozik, aki hónapok múlva nyugdíjba megy. Akkor viszont Benkő István fia'ta- labb szakmunkásnak kell jobban dolgoznia, segíteni az idősebbet, hogy» javuljon a minőség. Ha ez nem menne, akkor meg egy segítőkészebb szakimul kásfl lehetne helyezni Vitái Mihály mellé. Valamiképpen meg kell olt1- dani, mert az emberek százai nem várhatnak hónapokig arra, hogy jobb legyen a mindennapi kenyér. —tg— Az árpa aratása után sem teszik nyugdíjba a kombájnt Erős fegyvert rántott ki a kételkedők kezéből a sarkad keresztúri Kossuth TSZ tagsága. Akik még a közelmúltban a közös gazdálkodás fejlettségét nem ismerték el, sőt egyik napról a másikra az ellenség hangjának ültek fel, ma már felocsúdtak a kételkedésből a Kossuth TSZ eredményeit látva. Meglepődve látták, amikor a kombájn kiállt az őszi árpa tábla egyik sarkába, s meg sem állt, amíg az aranysárga, lengedező árpatáblát le n em vágta. Ez is csodá lkodévá tette a kívülállóikat, de az még- inkább, hogy tökéletes munkát végzett a kombájn, nem volt igaz a kulákok, az ellenség híresztelése. A learatott árpa a kombájntól a szérűre került. Négy óra alatt 81,40 mázsa árpa várt tisztításra. Az árpa aratása után sem teszik nyugdíjba a kombájnt. Búzájukat is azzal aratják. Így sóit munkaerőt takarítanak meg. A legutóbbi járási tanácsülésein versenyre hívta Sarkadkeresztúr község Okáuy és Zsadány községet. A verseny győzelméhez az első kocsi gabonát a sarkad kérész túri Kossuth TSZ már beszállította. Július 7-én felvirágozott kocsin szállították be a tér m Áiy rak távba egész évi takarmánygabona beadásukat. Lipták Károly, Sarkad, Járási Tanács.
