Viharsarok népe, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-10 / 161. szám

yikmsüuk Képe 1955. JéSíbis IC., w ár-nap Mi történik A szomszédos Román Népköztársaság életéből Algírban ismét vt'r fo­lyik..T kilenc millió éhező al­gíri harcol a szabadságért és gyermekeinek kenyeréért. A francia hatóságok a legvadabb terrort alkalmazzák, hogy el­fojtsák Algír népének szabad­ságmozgalmát. lie 1 randaor­szág haladó része az algíri ha­zafiak mellett száll síkra. A francia uralkodói köröz .Igyekeznek, félrevezetni a világ közvéleményét. Edgár Kan re francia miniszterelnök a kö­zelmúltban kijelentette, hogy Algírban nincs semmi politikai probléma, nincs gazdasági vál­ság és nincsenek megoldásra váró szociális kérdések. Ezzel szemben ismeretesek azok az ijesztő számadatom, amelyek 1 ran ciaor szag algíri gyarmati uralmának Következ­ményeit jelzik. Az európai gyar­matosítók — akik az algíri lakosságnak mindössze egy tize­dét teszik ki — kezükben tart­ják az ország földterületének felét. Másfélmillió algíri ten­gődik munka nélkül; a tankö­teles gyermekek 81 százaléka nem jár iskolába. A francia hatóságokat rend­kívül aggasztják az algíri ese­mények. Juin marsai sürgősen Észak-Afrikába utazott. A fran­cia expedíciót? hadtest volt Ka­tonái előtt nagy beszédet tar­tott és felszólította őket, hogy kegyetlenül számoljanak le az algíri sterroristákkal«. A frau- -cia hatóságok, mint mindig, amikor igazolniuk kell a sza­badságharcosok ellen alkalma­zott terrort, úgy állítják be Algírt, mint valamilyen, földi paradicsomot, amelynek nyu­galmát mindössze maroknyi -zavargó", akarja megbontani. A lények azonban lie" leplezik ezt a dajkamesét. Le­leplezik mindenekelőtt azok a megtorló módszerek, melyeket a francia hatóságok alkalmaz­nak. Algírba nap mint nap újabb katonai csapatok, állig felfegyverzett rendőrök és csendőrök érkeznek. Az Algír Hepublicain című demokratikus lap így írja le a francia gyarmatosítók harci ké­szülődését; »Uj, gyorsan mozgó alakulatok és rendőri megerő­sítések érkeznek Algírba. Már több, mint 100.000 katona és tiszt állomásozik itt, de a ka­tonai kormányaó szerint ez sem elegendő. Az algíri vizeken a haditengerészeti flotta egységei cirkálnak. Készenlétben áll a légierő és a tüzérség is.« Elhihető-e, hogy egy »ma­roknyi terrorista csoport« le­győzésére szükséges a tankok­kal, repülőgépekkel és tüzér­séggel felfegyverzett 100 000 fő­nyi hadsereg ? Nem! Az algíri hegyekben ez­rével ragadnak fegyvert a ha­zafiak. A lakosságtól támogat­va partizán háborút viselnek a francia csapatok ellen. A fran­cia katonák »átfésülik« Algír falvait, felgyújtják a nyomo­rúságos viskókat és eMizik a parasztokat. A francia katonai re­pülőgépek és hadihajók, nem­csak csendőröket, hanem időn­ként minisztereket is szállíta­nak Algírba. Nemrég Bour- ges-Maunoury francia belügy­miniszter látogatott el ide. Constantáiéban, mondott beszé­dében nyíltan hangoztatta, hogy véres terrorral kell el­nyomni az algiriak felkelését. »Nincs kegyelem azok számá­rai akik ’ felkeltek a köztársa­ság törvénye ellen — mon­dotta a francia miniszter. — Megsemmisítjük őket az utolsó szálig.« Az amerikai uralkodó körök osztoznak a francia gyarmato­sítók rémületében. Attól félnek, hogy esetleg elvesztik észak- afrikai katonai támaszpontjai­kat. Az amerikaiak francia szövetségeseiknek nyújtott se­gítség leple alatt igyekeznek, véglegesen a kezükbe kaparin­tani Lranciaország észak-afri­kai birtokait. Az idő azonban, a gyarmato­sítók ellen dolgozik. Az elő­relátóbb francia politikusok megértik ezt. Edmond Miche­let volt francia miniszter, a köztársasági tanács tagja, cik­ket írt a Monde-ban az észak- afrikai kérdésről. Cikkében Óva intett attól, hogy Algírban erő­politikát alkalmazzanak. Miche­let ezzel kapcsolatban az in- dikínai példára utalt. »Sajnos, láthatjuk mihez vezet napja­inkban az erőszakra alapozott megoldás,« — állapítja meg ke­serűen a volt miniszter. Nem elsőízben fordul elő, hogy a gyarmatosítók vér­rel akarják eloltani az elnyo­mott népek szabadságharcának fellobbanó tüzet. A nemzeti felszabadító mozgalom azonban napról napra erősödik. Sem tűzzel, sem vassal nem tud­ják elfojtani. (Sz. Turbánom.) A m unkatelepek hidromechanizálása a Román Népköztársaságban A Román Népköztársaság több hidrotechnikai építkezésénél ha­talmas hidromonitorok és olyan úszóberendezések dolgoznak, ame­lyek a vízsugarak erejével helyet­tesítik az emberi munkát a föld kotrásánál és elszállításánál. Az elmúlt év folyamán a hidro- techmkai építkezések trösztje hid- rogépesítéssel majdnem 1,250.000 köbméternyi exkavációs munkát végzett el a Cernavoda-i cement­gyár mészkőbányájánál, a Va- lennii de Munte-i kvarchomok­bányánál és más hasonló jellegű munkatelepeknél. Ugyanilyen be­rendezésekkel végezték el a Cer­navoda-i és a Giurgiu-i dunai kikötők karbantartási munkála­tait is. A közelmúltban elkészültek az ez évi hidromechanizálási mun­kálatok tervei is. Hidromechani- zálással fognak különféle kikötői munkálatokat elvégezni, csatorná­zási munkálatokat, halastó-épít­kezéseket, továbbá ezzel a mód­szerrel fognak elvégezni kotrási munkálatokat vízduzzasztó-me- dencéknél, amelyek vízierőművek mellett működnek, stb. A hidro­technikai építkezések trösztje 1955-ben hidromechanizálással fogja 1,4 millió köbméter föld exkavációs és szállítási munká­latait elvégezni. tegyük mérlegreI Két vár fis költségvetéséből A nyugalnémetországi Dort- mundban a középiskolai tanulók 14 százaléka volt tandíjmentes, további 14 százalék tandíjkedvez­ményben részesült. A város költ­ségvetése 24.000 D-márkát irá­nyoz. elő az összes iskolásgyerme­kek 1955. évi nyári vakációjára. A város 1955-ben 5.50 D-már­kát fordít lakosonkint a szín­házak támogatására. És falun Haliéban, az NDK-ban. a kö­zépiskolai tanulók 65 százaléka volt tandíjmentes, a tanulók 40 százaléka ösztöndíjat is kapott. Habár a lakosság száma a dort- mundinak csak a fele, a város 316.000 D-márkát folyósít idén az iskolások nyári táborozására, kirándulásaira és változatos szün- 1 idei programjára. A színházak lakosonkint 13.30 D-márka állami támogatást kap­nak. Bonnban nemrégiben új tör­vényt iktattak be, amely szerint A Német Demokratikus Köz­társaságban azok a dolgozó pa­a gabona ára aratáskor a legalá- ! rasztok, akik szeptember 20-ig csonyabb. Az erősen eladósodott kisparasztok persze azonnal kény­telenek túladni az új termésen, bogy a gyakran 18 százalékot is elérő uzsorakamatot és a magas adót törlesszék. A mindenféle ál­lami kedvezményben részesülő földbirtokosok és kulákok nyu­godtan kivárhatják, míg a ga­bona ára a legmagasabb. teljesítik egész évi gabona-beada- si kötelezettségüket, még jelentős felárat is kapnak a gabonáért Az NDK dolgozó parasztjainak munkáját lényegesen megköny- nyítik a hatalmas gépállománnyal rendelkező gépállomások, ame­lyek idén már az összes gabona 72 százalékát aratják le és a tarlóhántás 69 százalékát végzik Kombájnjuk, cséplőgépiük csak e*­. , 1 - 1 1 '1 i A 20 hektárnál nem nagyobb a ioldbírtokosoknak es ku lakok- , , ,, . parasztgazdasagokban mindössze nak van, akik 160 D-márkát is. 3() D-márkát fizetnek a gépállo- elkérnek egy-egy hektár gabona másoknak egy hektár gabona le­adásáért és csépléséért. j aratásáért és kicsépléséért. Olvasd a Viharsarok Népéti INNEN-0NNAN „Koh-I-Noor*‘ az egész világon A világszerte ismert csehszlo- | vák „Koh-1-Noor“ ceruzagyár kétszer annyi ceruzát exportál a világ minden részébe, mint 1938- ban, a háború előtt. A 170 szín- árnyalatban készülő ceruzák gyártásához főleg kaliforniai céd- rusfät használnak. Megnyílt a második gyermekmozi Kínában 1 A nemzetközi gyermeknap al­kalmából Tiencsinben megnyílt a j Kínai Népköztársaság második I gyermekmozija. Az első kínai | gyermekmozi ez év januárjában, Csangcsunban tartotta első elő­adását. Azóta több mint félmillió gyermek nézte meg a filmelőadá­sokat. Egyre szélesednek a gazdasági kapcsolatok Lengyelország és India között j A Lengyelországból Indiába irányuló kivitel 1954-ben 15-szó- rösen nőtt 1953-hoz képest. Az idén előreláthatólag még négysze­resére emelkedik, Uj-Delhiben október 29-től december 15-ig nemzetközi ipari vásárt tartanak, amelyen a Lengyel Népköztársa­ság is résztvesz. Mintegy 2400 négyzetméter területen mutatja be iparának újabb vívmányait. India elhatározta, hogy 2500 fe­dett tehervagont vásárol Lengyel- országtól. Érdemes megemlíteni, hogy Lengyelország kapta meg ezt a rendelést ugyanakkor, ami­kor több kapitalista ország is sze­rette volna megszerezni, Sok ezer új lengyel pedagógus A lengyelországi tanítóképzők­ben és óvónői líceumokban ez év júniusában 7800 tanító és 2500 óvónő végzett. A pedagógusok száma, 1945-höz képest, megkét­szereződött. A háború előtt az elemi iskolákban egy-egy tanítóra 64 gyermek jutott. Ma már csu­pán 32 tanuló Jut egy-egy peda­gógusra, s ez nagymértékben megkönnyíti a tanítók munkáját. A mai Oiténiában 01 téri ja, Homániának ez a déli országrésze a múltban elmara­dott mezőgazdasági tartomány volt. Az elmúlt évek során azon­ban virágzó, fejlett iparral ren­delkező tartománnyá vált. Oiténáában jött létre a Craio- va-i »Eleetroputere« villamos- sági gépgyár, a Turnu Severin-i élelmiszerkombinát, a Podari-i »Harm da < étolajgyár, a Váde- ni-i gyümölcsfeldolgozó gyár, stb. A régi vállalatokat és gyára­kat, mint amilyen. a Túrna Se­verin-i hajógyár, a Targu-Jiu-í »Tudor Vladiiniresí'u« konfekció­gyár, valamint az itteni dohány­gyár volt, teljesen újjáépítették Ezeket a gyáraikat modern gé­pekkel látták el. A gépek egy ré­szét a Szovjetunió és a népi demokratikus országok szállítot­ták, más részét a román ipar ál­lította elő. Nagy állami beruhá­zásokkal a »Barbu Druga« szá- rított-tésztagyárat az ország leg­nagyobb szárított-tésztagyárává alakították át. Ugyanekkor egy volt műhelyből felépítették a »November 7« mezőgazdasági gépgyárat. A tartomány szántóföldjein ma traktorok és kombájnok százai zúgnak. 16 gépállomás és 24 ál­lami gazdaság működik. 27.290 dolgozó parasztcsalád önkénte­sen 163 kollektív gazdaságot ala- I felvonód működtetésére. kitolt és 518 mező gazdasági tár­sulást. Több mint 300 társulás alakult ipari növények termesz­tésére. Craiova tartományban nagy területeken elkezdődött az ipari növények termesztése. Az ország felszabadulása előtt erről szó sem lehetett. Ebben az évi jen 44.000 hektáron termesztenek gyapotot, 12.700 hektáron cukorrépát, 1200 hektáron ricinust, stb. A Homán Népköztársaság fo­lyami hajózása rövidesen új ha­lászhajókkal fog kibővülni. A Turnu Severin-i hajógyár állít­ja elő ezeket a hajlókat. Ugyan­ekkor a Craiova-i »Eleetropu­tere« villamossági gépgyár új vil­lamoskocsikat gyárt az ország nagy városai számára. Ugyancsak az lElectropwtoíóc gyárban készülnek a mezőgazda­ság szocialista szektora számára az új szinkrongenerátorok, Die­sel-motorokkal Ezek az etektro- gén egységek biztosítani fogja* a különféle munkafolyamatok vil­lamosítását a mezőgazdaságbíwk. Az »Eleetroputere« gyár villamos- gépeket gyárt továbbá a Komán Népköztársaság vegyipara szá­mára is. Így példáid most készül a 750 kw-os motor (nem szink­ronmotor) és az első generátor- motor az Aninoasa-i szénbányák Hírek Csehszlovákiából Uj csehszlovák orvosi műszer A csehszlovák kórházak és gyógyintézetek a legkorszerűbb orvosi műszerekkel vannak fel­szerelve. Egyik ilyen kiváló mű­szer a múlt év folyamán fel­talált csehszlovák gyártmányú spaciokardiograf. E műszer se­gítségével az orvosok könnyen meg tudják állapítani a szív fekvésére vonatkozó összes ada­tokat, a szívizomelfajulás vala­mennyi beteges tünetét, sőt a betegség helyét is pontosan ki lehet mutatni. Az új és igen nagy jelentőségű műszer V. Lauf- berger állami-díjas akadémikus találmánya. A találmány iránt világszerte igen nagy az érdek­lőd«. A csehszlovák spaciokar- diograffal végzett eddigi kísér­letek már most igen nagy jö­vőt jósolnak az új műszernek. Automatikus gép a bútorgyártás számára Rudolf Bezák, a brat is lávái fejlődéskutató üzem főmérnöke nemrég készítette el a henger­alakú automatikus lakkoz.ó-gép mintapéldányát. Az új automati­kus gép kezelése igen egyszerű, nagyban hozzájárul az önköltség csökkentéséhez és jelentékenye« emeli a bútoripar termelékeny­ségét. Világszerte nagy az érdeklődés a cseh sör iránt A cseh sör a múltban is vi­lágszerte igen nagy keresletnek örvendett. A felszabadulás után a népi demokratikus rendszer mindent elkövetett annak érde­kében, hogy tovább öregbítse a cseh sör hírnevét, A csehszlo­vák söripari dolgozók új sike­reket érnek el a munkájukbant Geské Budeovicéban, a Budvar- ban készülő 12 fokos Cry-stá! -sör­nek van a világon a leghosszabb jótállási ideje — egy év. Ceské Budeovicéből jelenleg még Sin- gapourba, Dél-Amerikába, Cey­lonba, Dél-Afrikába és egyéb tá­voli országokba is szállítanak sört. A Budvar jelenleg egy hó­nap alatt annyi Bőrt exportál, mint régebben egy év alatt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom