Viharsarok népe, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-31 / 179. szám
M55. július 3fi, vasárnap. WU&U&wU VLfyi a táncteremben Városszerte ismert az Építők Munkácsy Mihály kultúrótt- hona. Ki a könyvtárát, ki pedig Van esőnadrágos, térdigérő za- kós fiatalember sok, de vannak rendes viselkedésűek is, sajnos nak olyanok is, akik ingben és mest'' nadrágtartóval felszerelve táncolnak, sót vannak egyesek, akik sapkában. Kicsit szokatlan és furcsa kép a Balassi Kultúrotthon megszokott táncestjei után. A nők egyrészének viselkedését és ruházatát nem érdemes részletezni, itt nagyszerűen beválik az a mondás: »minden zsák megtalálja á foltját.« Az udvaron még mindig akad egy-két nézetcz nagyon ritkán fordul elő. a kultúrcsoportot, de legtöbben | azonban ezeken is szokatlan báli a szombati táncesteket ismerik | öltözetet lehet látni. A meleg Gondolatban tárjuk fel az aj- miatt ingre vetkőznek s azt tot és nézzük meg, hogyon fe6t ameddig lehet, kigombolják, van- a táncterem éjjel 12 órakor. 1 -.................................... Szól a zene, a terem zsúfolásig telt. Az ajtótól néhány lépésnyire kis teret látunk, amelynek közepén »Füles« és partnernője mutatják be a legújabb táncfigurákat. Szinte káprázik az ember szeme, ahogy a lábukat nézi, előre-hátra, oldalra s minden elképzelhető irányba lépkednek, vagy csúsztatják »csinos« cipőjüket. Néha elugranak •egymástól egv jó méterre s ott csinálják tovább akrobata mutatványaikat. Mikor megunják a rángatózást, újból derékon kapják egymást és megy minden élőiről. Az csodálatos, hogy össze nem csavatodik, ki nem íicamo- dik a lábuk! Nézzük, bol vannak a rendezők. akik megengedik az ilyen, táncteremből száműzött produkciókat. Barucza, az egyik karszalagos ott áll a két »jampecet« csodáló tömeg közt és az ar- rar 1 szinte ez sugárzik: »ha V y tudnék...« S dehogy szólít •' dehogy intené le őket, hisz »Mw> kitől tanulna meg »igazán« táncolni. Nemcsak ezek az egyedüliek, .«tik így táncolnak 8 így öltözködnek. Fiatal 16 év körüli fiú nyakkendőjén úgy vigyorog egy rr *.romfej, mint maga a gazdája. A SZOCIALIZMUS ORSZÁGAIBÓL 350.800 kombájn A Szovjetunió mezőgazdaságának gépesítése gyors ütemben halad. A Szovjetunió földjein idén már 350.000 kombájn aratja a tera Kultúra és Tudomány Palotájának építése. Mint ismeretes, a Szovjetunió ajándékként építette ezt a ragyogó palotát a baráti lengyel nép számára. Mintegy 4 ezer szovjet munkás és mérnök dolgozott vállvet- £s ve ezer lengyel munkással és Szibéria művelés alá vett szűz mérnökkel, hogy a lengyel kultú- földjein 1952 augusztusáig további fának méltó otthona legyen. Gru- 2100 kilométer új vasútvonalatJ zia és Ural márványt küldött, Felépült a varsói kultúrpalota Három esztendő szorgalmas | építkezésével együtt élt az egész munkáját siker korona ti. Három í város, az egész ország. Hatalmas évvel ezelőtt kezdődött Varsóban tömegek figyelték azt a pilla2100 kilométer vasútvonal a szűzföldeken Az Uralvidék, Kazahsztán, építenek. Bulgária már vasbetont is exportál Bulgária július közepén szállíRiga és Harkov szállította a csil lárökat, 80 szovjet város dolgozott a varsói kultúrpalota számára. Az épület szerkezedéhez 27 e er eltérés a részegek közt, de már tott először külföldre vasbetont. A tonna fémet és az egész építke„Lenin“ kombinátban, Bulgária el- j zéshez még további 20 ezer ton- v.u . , ■ , | ső kohászati kombinátjában ké- j nát fel A ]ota al Változtatni kellene ezeken szüu vasbeton első külföldi szállít-1 ,, , - .r n \\ i ,, i u * *• , , ... , . , zatahoz es falaihoz felhasznált a hibakon valahogy. A zene- , mányát Törökország kapta, amely ; t ezenkívül gépeket, motorokat, vil- eglak'ool, ha sorba raknánk őket, »Ne jampizzunk!* jlamossági cikkeket, hangszereket, ; Varsótól a Csendes-ooeamg eme porcelánt és üveget vásárolt a I a tegiasor. munkálatok során szék néha mondják ugyan mikrofonba: s után'a a legvadabb jazz-ra zen dítenek rá és csodálkoznak azon. hogy a közönség egy része nem hallgat a felszólításra. Játsszanak szelídebben és figyelmeztessék a Bolgár Népköztársaságtól. Beszédes számok A Kínai Népköztársaságban 1952-ben 63,5 millió tonna szenet 500.000 tonna különböző építőanyagot használtak fel. A palotában 33 felvonó műmagúkról megfeledkezetteket sű- | bá^ósztak" —'Tüöíben, az ötéves ködik’, amelyek egyidejűleg 400 rűbben. A rendezőket gondosak- terv utolsó évében már 113 millió 8/®mel>t szállíthatnak. Az a tíz ban válasszák meg, hogy ne | tonnát fognak bányászni. 1952-ben j ‘c‘von<>’ am_ >' közülük a 33. jampec-rajongók, hanem egész- i Kínában 7,26 milliárd kilowattórái emeletig röpíti fel utasait,egyet- séges gondolkozású DISZ-tagok áramot fejlesztettek - 1957-ben | len perc leforgása alatt teszi meg tartsák fenn a rendet. Az illetékes szervek pedig sűrűbben látogassanak el ide, figyelmeztessék a kultúrotthon vezetőit » akkor nem a jampecek szórakozóhelye lesz, hanem a jó érzésű, rendes gondolkozású do’go- zó fiataloké. T. L. csehszlovák nemzetgyűlés küldöttségének látogatása Sztálinrárosban-íliszlovák nemzetgyűlés hazánkban vei szombaton Sztálinvárosba látogatott •dő küldöttsége Zdenek Fierlingnek, el. A városi tanács épületében Tapolczal zlovák nemzetgyűlés elnökének, a Jenő tanácselnök üdvözölte a csehszlovák ovák Kommunista Párt Központi nemzetgyűlés küldöttségét, s Ismertette ága Elnöksége tagjának vezetésé- előttük az új város történetét. már 15,92 milliárd kilowattórát fejlesztenek. Az acéltermelés az 1952. évi 1,35 millió tonnával szemben 1957-ben már 4,12 millió tonna lesz. Három az utat. A több mint- 230 méter magas palota Európa tíz legmagasabb épületeinek egyike. Derűs napokon körülbelül 40—50 kilométer natot, amikor ráemelték a palota tornyára a ragyogó toronycsiícsőt, amelynek órája a város minden pontjáról látható. A varsói dolgozók vágya most már az, hogv a toronyiról nézhessenek szét szeretett városuk felett. A Palota belső kiképzése semmivel sem marad a csodálatos külső mögött. A márványból alkotott árkádos folyosók, a műgond aprólékpsságával készü!t előcsarnokok, impozáns méretű és mégis intimhangulatú termek, ház. mozi, hangverseny, bábszínház és a sport szolgálatába állított helyiségek sorakoznak a Palota belsejében és valameny- nyi a modern építészeti technik." vívmányainak szellemében készült. A sok varázslatosan clraga dó megoldás közül, említsük meg a nagy előadói termet, am-elybei. egy gombnyomásra tűnik el a hatabnas elnöki emelvény, hogy a másik pillanatban helyet adjon a színpadnak. A művész keze nyúlt mindahhoz, ami a Palota belsejét díszíti, az .emberi kényelmet szolgálja és aminek célja szemetjeiket gyönyörködtetni. Több zá ragy ogó csillár! ontja a fényt, a nézőterek széksorainak kényelme az igazi művészettel faragott vagy vert vasból készült ajtók A ViWíllVíHftL NpIW>1 VIHARSAROK NEPE w, v marsravh dicjw. szerkesztőségének, (lel előlijei eilte«) Békéscsaba. és fél méter magas napraforgó A Német Demokratikus Köztársaságban a kukoricát és naprafor- j gót is kombájnnal vágják lé. A grimmaí körzetben fekvő nimb cheni állami gazdaságban csak az | 1953. május elsején jelentek okozott egy kis nehézséget, hogy j meg az első szovjet munkások a napraforgó 3,6 méter magasra az építkezésen és hozzáláttak az nőtt meg, vagyis magasabb volt a alapozáshoz. Népvándorlás-szerű , , I mind-mind valóságos remekműkörzetből kivehetők a palota vo- j v<,^ nalai. Ha az ember repülőgép- _ , , ,, ... ... ,, , - I Europa legnagyobb tere veszi pel erkc ik Varsóba, az első amit I ...... 1 „ OJ, , , messziről megpillant: a Kultúra j koro' « KuRúiyalotat, amely a Palotá jának csodálatosan s ép szi- eM?'e 'a osePltes egje eg-ele luettje. kombájnnál. Tizenkétezer új lakást építettek Szlot ákiában 1 sebb förniációjából, a négyszögű piactérből indul ki. A Kultúra és Tudomány Palotája teljesen készen áll, fényben és pompában ragyog. Július 22- én, Lengyelország felszabadulási ünnepén méltó keretek között átadták a lengyel népnek, a tudomány és kultúra művelőinek. A magasba emelkedő, Sztálin nevét viselő palota örök időkre hirdeti a lengyel és szovjet népek megbonthatatlan testvéri barátságát. A lengyel nép azáltal. ,h<|gy a palota építésén keresztül közelről is mtjgismerkedett a szovjet munkással és a szovjet munkatempóval, megtanulta még jobban megbecsülni a számára felszabadult és boldog életet hozó teljesítette túl a tervet. I és lendületes munkáját. A palota szovjet népet. • , yulai Erkel TSZ tagjai jú- | Mi, a nagykopáncs! Táncsics TSZ öröm7-én teljesítették 145 mázsa "tel jelentjük, hogy az aratást befejeztük. ügyi megbízotti Hivatalhoz tarto, . . : ^adásukat, ezenkívül 100 ,406 kh- tavaszi búzát, 72 kh őszi árpát, j zó üzemek hat hónap alatt 4w)6 la_ n ■ t adtak el az allamnak sza- zabot nk ,e 335 holdat kombájnnal kőhazat építettek, amely mintegy 10.800 forint adójukat is ai.attu„k le. Ebből 72 kh őszi árpa is !2 ezer lakos számára nyújt új ott■I-ndeziik. Fajta-borsójukat elszál- ^ hold ^ búza volt jelentjük még, hont. A szlovákiai lakásépítkezé■k már cséplés után. Terme- hogy egész éV| terménybeadásunknak (16 sekből különösen a kassai, apriefolyamként özönlött Varsó lakossága már az első napoktól kezdve az építkezés színhelyére. Büszkék voltak erre az ajándékra, Szlovákiáról joggal mondják, | de eleinte aggódtak is egy kicsit. hop az egész ország egy hatalmas • -Féltették a hatalmas felhőkarco- építkezéshez hasonlít. Az Építés- (ótól a mar kibontakozó, szép város arculatát. Ez az aj azonban az építés ütemével együtt csökkent. Lázas érdeklődéssel figyelte a varsói nép a •Ejpról-napra hatalmasabb mére- rvüket 200 százalékra telje- vagon 36 mázsa) eleget tettünk. Szabadfel-j vidzai építési trösztök vették ki j Lekben kibontakozó Palota ragyo- ,ívhók, mert 4 mázsa helyett 8 1 vásárlási gabonát pedig 4,5 vagonnal j legjobban részüket. Az előbbi 58, góaii szép vonalait és megeső* i : ! borsót termeltek egy-egy szállítottunk be. j az utóbbi 24 lakóház felépítésével dálta a szovjet építők tervszerű 1. | TÁNCSICS TSZ VEZETŐSÉGE egyik a másik után. Hozzá mentek, kezet fogtak, néhány részvét-szót mondtak, majd mintha ő ott sem lenne, az asszonyok egymás között beszélgetni kezdtek: — Alapjában véve szabadulás volt a számára, hiszen annyit szenvedett! — És milyen fáradt volt már. — Rükije néni most már nyu- godtabb lesz; az ő korában elég volt kettőjükre dolgozni. — Bizony, pénzre van szükség, ha egy beteget úgy akarnak gondozni, mint ahogy kell. Hirtelen egy fiatalasszony felkiáltott: — Valamit csinálni kellene. A test nem maradhat éjjelre a házban. El kell temetni naplemente előtt. Rükije felrezzent ezekre a szavakra. Egy másik hozzátette: — Nem, már nagyon késő van. Temetést nem lehet végbevinni a nap harmadik imája előtt... — De ebben a hőségben és ennyi gyerek közt nem lehet itthagyni a holttestet. gy harmadik odament Rü- kijéhez és mondta: — Rükije néném, hallgass meg. Megértjük a bánatodat, nagy veszteség ért, de mit akarsz, nem halhatsz vele együtt. Az élet folytatódik. Most te magányos asszony vagy s aTra kell gondolnod, hogy a férjed iránti utolsó kötelességedet teljesítsed. — Igen. — Akkor gyerünk, gondoskodj, hogy elvigyék a holttestet. Rükije felkelt, odament az ágyhoz, ura kezét az övébe vette: — Oh! A keze még majdnem meleg. Még ma éjjel virrasztani akarok fölötte. A fiatal nő parancsolólag mondta: — Nem, Rükije néni, itt nem lehet holttestet őrizni. A bácsi meghalt s az élőkre kell gondolni, főleg a gyerekekre. Félni fognak é6 nem alusznak egész éjjel. Rükije szeme és torka száraz volt. — Mondd meg, mit csináljak? — Meg kell keresni Hasszán Agát, éjjeliőrünket. Mindent el fog intézni, az ő dolga s ilyenkor kap néhány fillért. — Nincs erőm, nagyon gyengének érzem magam. — Szedd össze magad, néném. Én elküldöm a fiamat az orvosért a temetési engedély végett, te pedig keresd meg Hasszán Agát. H asszán Aga nem volt otthon, hanem a kis sarki kávéházban ült. — Itt van Hasszán Aga? — kérdezte Rükije. — Az, aki ott kártyázik. Hasz- szán Aga! Keres az öregasszony. Rükije lerogyott egy székre és várt. Hasszán Aga a kártyaparti befejezése után odament. — Mi újság, Rükije néni? Felemelte a szemét és döbbenten felelt: — Elvesztettem az uramat, Hasszán Aga. — Ah! Istenem, pedig derék ember volt. Az öregasszony boldog volt, hogy más szájából hallja azt, amit ő az egész világnak ti akart mondani. — Rükije néni, légy bátor, ö most már megszabadult. Emlékezz, az utóbbi időben szánalom volt ránézni. Megértettem; m új- haza, én mindent megcsinálok ami kell és holnap, a déli ima utál s! írba teszik. — Köszönöm. Csüggedt hangon nyomban hozzátette : — De szomszédaim azt akarják, hogy ma legyen eltemetve. — Az lehetetlen. Nagyon késő van. Hogy képzeled, hogy fel lehessen menni a mecsetre a nap harmadik imája előtt? Nem temethetjük el Sakir bátyámat úgy, mint egy hitetlent. ehéz léptekkel tért vissza és fel volt dúlva a »hitetlen« szó miatt. Mit telt az ura lelkének üdvösségéért? Még arra sem gondolt, hogy fcam- zamot* keressen, amit a haldokló szájába önthetne. Minthogy nem tudta soha megtanulni a holtak imáját, -amit mindig arabul kell elmondani, nem imádkozott az ura üdvösségéért. Valamit tenni kellene. Hafiz Dzsemilére gondolt, aki nagyon vallásos asszony hírében állott. Könyv nélkül tudta a Korán verseit és szükség esetén hozzá fordultak. Hafiz Dzsemile komolyan hallgatta. * Zam-zam: szenteltvíz-féle. (tolíftatása következik.) 5353485353482323235323485323235353232301301702483100024823232323534823535348235353482323234831235323482348535348235348232353482353234848535353482353020100020248020102235348235353530001530100010248485348484853482348484853
