Viharsarok népe, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-26 / 174. szám
1955. JULIUS 26., KEDD Ara 50 fillér XI. ÉVFOLYAM, 174. SZÁM r y 1 I Eletet áldozta a népért : 4 ifi Ma: Sportoldal V _________________ V ilág proletárjai egyesüljetek? Ál MDP BÉKÉS MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNA K LA Pl A Sfözös akarattal a megvalósításért 'Az emberisén fellélegzett, több feménységgcl és bizakodással tekint a jövője elé: Genf ben eredménnyel járt a négy nagyhatalom kormányfőinek egyhetes értekezlete. Az emberek milliói reménykedtek, hittek és hisznek abban, hogy a nemzetközi ellentétek gordiusi csomóját nem karddal kell kettészelni, hanem türelmesen kt lehet azt bogozni. A genfi értekezlet annak bizonyítéka, hogy kellő jóindulattal, eredményesen lehet hozzálátni e tíz év alatt összegabalyodott csomó kibogozásához. S erre a jóindulatra most, az értekezlet után ia igen nagy szükség van. Nem lehel véletlennek tekinteni, hogy a kormányjők az értekezlet záróülésén erre is igen nagy súlyt helyeztek. Bulgany'n elvtárs szavaival élve: »Amennyiben valamennyien az együttműködésnek ugyanazt a szellemét tanúsítják, amely itt Genfbcn megnyilvánult, akkor ez biztos záloga lesz annak, hogy elérjük a béke fenntartásának nemes célját és a népek nyugodtak lesznek holnapjuk felől. . .* S a nyugati kornuíny- fök közül talán « legtalálóbban Fauré francia miniszterelnök fejezte ki ugyan zt a gondolatot, kiemelve, hogy. a kormány fők ezután sem válnak el egymástól. »Ezt úgy értem — mondotta —, hogyha nem is leszünk együtt fizikai értelem!) n mi négyen, ugyanabban a teremben, erkölcsileg egyn ’k kell maradnunk ugyanabban az akaratban .. .c A genfi értekezlet értékelésénél ezt a gondolatot feltétlenül ki kell emelnünk, hiszen a genfi határozatok — határozatok, amelyeket ezután nem kevesebb jóindulattal és közös akarattal kell valóra váltani. kétségtelenül biztató jelnek kell tekinteni azt, hogy Genf- ben az egész értekezlet folyamán érvényesült az együttműködés szelleme, ezért lehetett jelentős lépésekkel megközelíteni olyan kérdések megoldását, amelyek eddig megoldatlanoknak látszottak. Az már a négy nagy találkozója előtt nyilvánvaló volt, hogy a nemzetközi élet minden kérdését nem lehet öt-hal nap alatt véglegesen megoldani, s az emberiség nem is ezt várta az értekezlettől, hanem — amint Bul- ganyin elvtárs az értekezlet záróülésén kiemelte — »azt, hogy hozzájáruljon az államok közötti feszültség enyhüléséhez, valamint a közöttük feltétlenül szükséges bizalom helyreállításához. Genf azonban ennél jóval <többet adott az emberiségnek, többet, mint amennyire előzetes politikai 'kombinációk alapján számítani lehetett. Hiszen azok az irányelvek, amelyekre vonatkozólag megegyezés történt, éppen a leglényegesebb kérdésekben — az európai biztonság, a német egység, a leszerelés, a Kelet és a Nyugat közötti kapcsolatok — a négy nagyhatalom kormányfői közötti megállapodáson alapuló, közös utasítások, amelyeket közösen adtak külügyminisztereiknek — kitűzve egyúttal a külügyminiszterek további tárgyalásainak időpontját is. A közös megoldásig még hosz- szú az út, a genfi találkozó azonban megmutatta, hogy van ilyen út, s hogy ez az út reális, járható. Nem alaptalanul hangzott el Genf rőt az a vélemény, hogy a genji értekezlet eredménye »világtörténelmi jelentőségű eredmény; a békéért, az országok együttműködéséért és a bizalom megteremtéséért küzdő erők tíz esztendő óta aratott legnagyobb győzelme.*. Már a külügyminisztereknek a- dott irányelvek első pontjának megnevezése — t>európai biztonság és Németország« — is azt a kompromisszumot jelenti, amely e kérdések megvitatásában érvényesült. A német kérdés, vagy az európai biztonság kérdése nincs még ezzel megoldva, de megnyílt az út megoldásuk felé. S minthogy az ellentétes vélemények e kérdésben a megoldás sorrendjéről folyt vitában csúcsosodtak ki, a: emberiség bízhat abban, hogy e kérdés megoldása; ha hosszá tárgyalások útján is, de tető alá kerül. Az értekezleten nagy figyelmet szenteltek a leszerelés kérdésének is. Az ezzel kapcsolatos vita megmutatta, hogy az értekezlet valamennyi részvevője amellett foglalt állást, hogy megegyezésen alapuló megoldást kell keresni: míg a Kelet és a Nyugat közötti kapcsolatokról hozott irányelvek általában minden oldalról a gazdasági és kulturális kapcsolatok elmélyítését foglalták össze. Feltétlenül ki kell emelnünk a Szovjetunió diplomáciájának pozitív szerepét és kezdeményező készségét ezen az értekezleten, ami nagymértékben elősegítette a sikert. A Szovjetunió javaslatai mindenkor a fennálló realitásokból indultak ki, nem tűztek ki maximalista követeléseket, hanem a kérdések lépésről-lépésre való megoldására helyezték a fő súlyt. S most az értekezlet után, a szovjet diplomácia, a szovjet kormány élenjár a Genfben hozott irányelvek és határozatok megvalósulásának elöségitésében is. Bulganyin elvtárs mondotta a genfi záróüiésen: »A szovjet kormány megteszi a szükséges erőfeszítéseket azért, hogy a nemzetközi feszültség enyhítését és az egyetemes béke megszilárdítását szolgáló határozataink valóra váljanak.* A magyar nép a békére vágyik, s lelkes helyesléssel fogadja a békét szolgáló genfi megállapodásokat. A magyar nép békésen akarja építeni az országát, s életbevágó érdeke fűződik ahhoz, ami egyébként az egész emberiség életbevágó érdeke, hogy a genfi értekezlet határozatai valóravál- janak. A magyar nép minden erejével dolgozni fog ezeknek a megállapodásoknak a teljes valóra váltásáért. Most egyik legfontosabb feladatunk a kenyérgabona gyors betakarítása. Minden napi késés több mázsa szemveszteséget jelent. A gépállomások, állami gazdaságok kombájnosai, traktorosai érzik, milyen felelősség hárul ezekben a napokban rájuk. A megye egész területén a vasárnapi pihenőjüket is feláldozták, hogy minél előbb betakaríthassák a még lábon álló gabonát. A Békési Gépállomás nyolc kombájnja vasárnap reggeltől délig 47 holdról aratta-csépelte el a búzát. Oravecz István kombájnvezető vasárnap estig 130 holdról takarította be gépével a gabonát. Muronyban, az Alkotmány és az Október 1 TSZ tagjai is dolgoztak vasárnap. Egy-egy kombájn aratott a szövetkezetekben. A learatott, elcsépelt gabonát a tsz tagjai azonnal a szérűkbe szállították és ott tisztították a magot. Délután már a tiszta gaSzabó István kombájnvezető a békési Szabadság TSZ-ben aratott, csépelt gépével vasárnap. Eddig 159 brigád csatlakozott megyénkben az ifjú cséplőcsapatok országos versenyéhez Az ifjú cséplő-munkacsapatoknak a DISZ KV által meghirdetett II. országos versenyéhez megyénkben is szép számmal csatlakoztak. Az eddigi nem végleges adatok alapján megyénkben 159 ifjúsági cséplőcsapat csatlakozott az országos versenyhez. A benevezések járásonként az alábbiak szerint alakultak: 1. Szarvasi járás, 42 ifjú cséplőcsapat, 2. Mezőkovácsházi járás 32, 3. Békési járás 26, 4. Sarkadi járás 15, 5. Szeghalmi járás 14, 6. Gyomai járás 11, 7. Gyulai járás 11, 8. Orosházi járás 8 ifjú cséplőcsapat. A versenyben megyénkben és országosan is első az örménykút! Állami Gazdaság Munka Vörös Zászló-renddel kitüntetett Zalka Máté ifjúsági munkacsapat, mely 1370 dobmilliméteres Bredjuk módszerű cséplésre átalakított géppel eddig 40 vagon gabonát eresztett zsákba. Második — egyben országos második is — a Felsőnyomási Állami Gazdaság Csernus DISZ-brigádja, amely 1370 dobmilimétteres géppel eddig 33 vagon gabonát csépelt el. Harmadik a Mezőhegyesi Állami Gazdaság ifjúsági cséplőcsapata, mely 1370 dobmilliméteres géppel eddig 17 vagon gabonát csépelt el. A verseny még teljesen nyílt, minden cséplőcsapatnak ki kell használni a lehetőségeket, hogy jó eredményt tudjanak elérni. Ha valamely cséolőcsapat még csatlakozni kíván a versenyhez, azt Jelentse be a járási DlSZ-bizottság- nál. A DISZ Megyei Bizottsága A múlt héten 140 dolgozó paraszt választotta a közös gazdálkodást A termelőszövetkezetek eredményeinek láttán egyre több dolgozó paraszt választja a boldogulás egyedüli helyes útját, a szövetkezést. Az elmúlt héten megyénk területén 140 dolgozó paraszt kérte felvételét a termelőszövetkezetekbe. A füzesgyarmati Petőfi TSZ tagjai nem régen tértek át az I-es típusról a fejlettebb III. típusú szövetkezeti gazdálkodásra. Azóta a Petőfi TSZ-ben 16 dolgozó parasztot vettek fel új tagnak. I Szombaton Eleken a Petőfi, Béke és Uj Élet TSZCS-ben ünnepélyes tagfelvétel volt. A három termelőcsoportban összesen 43 tagot 1 vettek fel. « j bonát a szövetkezet tagjai a begyűjtőhelyre vitték. Az Oki óber 1 TSZ gazdái 50, az Alkotmányé pedig 40 mázsa búzát adlak be vasárnap. A Békéscsabai Gépállomás dolgozói is alaposan kivették részüket az idei gabonatermés betakarításából. Vasárnap minden gép dolgozott. Az Előre TSZ-ben délutánig három kombájnnal 19 holdról 248 mázsa búzát takarítottak be. A vasárnapi szorgos munkának az lett az eredménye, hogy a békéscsabai Vörös Október TSZ- ben a kombájnok részére kijelölt terület kivételével befejezték az aratást. A szövetkezetben vasárnap kombájn is dolgozott. Fél nap alatt négy holdról 84 mázsa búzát takarított be. A békéscsabai Petőfi TSZ-ben két aralógép vágta a gabonát és négy kombájn. A siö.etkeze: tagjainak többsége a négy kombájn után a szemet szállította be és a tisztítást végezte. A négy kombájn fél nap alatt 11 holdról 235 mázsa gabonát aratott-csépc'tel. Szorgalmasan dolgoztak vasárnap az állami gazdaságok dolgozói is. A Mezőhegyesi Állami Gazdaságban 14 aratógép 140 holdról vágta le a kalászost. Le- lióczki János, Antal István, Kulcsár József traktoristák aratőgIp- jükkel egy nap alatt 11 holdat arattak le. A gazdaság 12 kombájnja is egész nap a gabonaföldeken ara- tott-csépelt. A 12 kombájn 100 holdon végeztééi az ara'ást, ccép- lést. Ifj. Takács Károly kombájn- vezető vasárnap 14 holdról vágta le, csépelte el a búzát. A gazdaságban összesen 500 holdról takarították be a gabonát vasárnap. A Felsőnyomási Állami Gazdaság kereki üzemegységében 4 kombájn 26 holdról aratta le, csépelte el a gabonát. Négy aratógép pedig 32 holdról vágta le a búzát fél nap alatt. , A begyűjtőhelyeken sem szünetelt a munka. Több községben, a termelőszövetkezetek vasnrnap is szállították a gabonát. Orosházán a Dózsa TSZ tagsága 250 mázsa búzát adott át ezen a napon az államnak. A GYULAI Állami Gazdaság július húszadikáig 12 vagon kenyér- gabonát és 15 vagon őszi árpát adott át államunknak. A GYULAVÁRI Felszabadítók Hagyatéka TSZ 10 mázsás átlagtermést tervezett be. Az aratásnál és a cséplésnél kellemes meglepetés érte a tagságot. 12,80 mázsa átlagtermést takarítottak be. Ez 600 mázsa többlettermést jelent a tsz-nek. Az aratás után a gabona magtisztítóba került, s utána a begyűjtőhelyre. Eddig 300 mázsa búzát adott át a tsz az államnak.
