Viharsarok népe, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-26 / 174. szám

ViUaisaióU Vlípi

1955. július 26., kedd

„Ha az együttműködés Géniben kialakult szellemében dolgozunk, a népek nyugodtak lesznek holnapjuk felől“

Mint ismeretes, a genfi négyhatalmi értekezlet július 23-án, szombaton este végétért, A szombati ülésen valamennyi napirenden szereplő kérdésről megegyezéses döntést hoztak. A négy kormányfő elfogadta a külügyminisztereknek szőlő irányelveket, A zárón lésen a négy kormányfő rövid beszédet mondott.

N. A. Bulganyin a Géniben megtartott négyhatalmi találkozót pozitív jelentőségűnek mondotta az államok közötti feszültség enyhítése, valamint a közöttük elengedhetetlenül szükséges bizalom szempontjából. Röviden összefoglalta az értekezlet legfontosabb kérdéseit, majd így fejezte be felszólalását; »Minden nép iegliőbb törekvése a békére való törekvés. A szovjet kormány megteszi a szükséges erőfeszítéseket azért, hogy a nemzetközi feszültség enyhítését és az egyetemes béke megszilárdítását szolgáló határozataink valóra váljanak. Amennyiben valamennyien az együttműködésnek ugyanazt a szellemét tanúsítjuk, amely itt Genfben megnyilvánult, akkor ez biztos záloga lesz annak, hogy elérjük a béke fenntartásának nemes célját.

f au re, francia miniszterelnök záróiűlésen tett nyilatkozatában egyebek közt a következőket mondotta: »Ülésünk végéhez közeledik. De azért még nem válunk el egymástól. Ezt úgy értem, hogyha nem is leszünk együtt fizikai értelemben mi négyen ugyanabban a teremben, erkölcsileg egynek kell maradnunk ugyanabban az akaratban.«

A négyhatalmi értekezlet záróülésének befejezése után a részvevő küldöttségek elhagyták a történelmi tanácskozások színhelyét, Genfet, és visszatértek hazájukba.

A kormányfők irányelvei n külügyminiszterek számára

Genfből jelenti az MTI: Franciao.szág, az Egyesült Királyság, a Szovjetunió és az Amerikai Egvesült Államok kormányfői attól az óhajtól vezérelve, hogy hozzájáruljanak a nemzetközi feszültség csökkentéséhez és az államok közötti bizalom megszilárdításához,

utasítják kü'ügvminis tereiket, hogy folytassák a következő kérdések tanulmányozását, figyelem- bevéve azt az eszmecserét, amely a genfi értekezleten folyt s javasoljanak hathatós eszközöket e kérdések megoldására, tekintetbe véve a Németország újraegyesítése és az európai biztonság problémája közötti szoros összefüggést és azt a tényt, hogy e problémák mindegyikének sikeres rendezése a béke megszilárdításának érdekét szolgálná:

1. Európai biztonság és Németország Abból a célból, hogy létrehozzák az európai biztonságot, kellő tekintettel valamenm i nemzet törvényes érdekeire s az egyéni és kollektív önvédelemhez való alapvető jogára, a minisztereket utasítják, hogy vizsgálják meg az erre vonatkozó különböző javaslatokat, beleértve a következőket:

Egy Európára, vagy Európa egy részére kiterjedő biztonsági paktumot, amely rendelkezést foglalna magában arra vonatkozóan, hogy a tagállamok kötelezik magukat: nem folyamodnak erőszakhoz és megtagadják a segélynyújtást az agresszornak; a fegyveres erők és fegyverzet korlátozását, ellenőrzését, és felügyeletét, olyan övezet létesítését Kelet és Nyugat között, ahol a fegyveres erők elhelyezése kölcsönös megegyezésnek lesz alávetve és az e probléma megoldását érintő lehetséges javaslatok figyelembevételét.

A kormányfők, felismerve kölcsönös felelősségüket a nemet kérdés rendezéséért és Németország újraegyesítéséért, megállapodtak abban, hogy a német kér (lés rendezését és Néniéi országnak szabad választások útján való új raegyesítését a német nép nemzeti érdekeinek és az európai biztonság érdekeinek megfele lően kell megvalósítani. A kül ügyminiszterek maguk fognak rendelkezést hozni — amennyi ben kívánatosnak látják — más érdekelt felek részvételére vagy meghallgatására vonatkozólag.

2. Leszerelés

A négy kormányfő a háborús veszély megszüntetését és a fegyverkezési /terhek csökkentését óhajtva s meggyőződve annak szükségességéről, hogy — a szilárd béke és az emberiség jóléte érdekében — hathatós biztosítékok mellett létrehozzanak egy rendszert minden fegyverzet cs fegyveres erő ellenőrzésére és csökkentésére,

felismerve, hogy az ezen a téren elért eredmény hatalmas anyagi javakat és erőforrásokat szabadítana fel, amelyeket a : em- zetek békés gazdasági fejlődésére, a jólét emelésére, valamint az elmaradott országok megsegítésére lehetne felhasználni,

a következőkben állapodik meg:

(1) E célok érdekében együttműködnek, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete leszerelés' bizottságának albizottsága útján elfogadható leszerelési rendszert dolgozzanak ki.

(2) Utasítják az albizottságban helyet foglaló képviselőiket, hogy az ENSZ-től kapott megbízásukat teljesítve, munkájuk- ban vegyék tekintetbe azokat a nézeteket és javaslatokat, amelyeket a kormányfők ezen az értekezleten kifejtettek:

(3) Azt javasolják, hogy az albizottság következő ülését 1955. augusztus 29-én New Yorkban tartsa.

(4) Utasítják külügyminisztereiket, hogy vegyenek tudomást

Eletet áldozta a népért

»A mai idők hősöket kí\annak és a KMP hősökkel fog példát adni népének, osztályának a helytállásban és a harcban.« Irta 1942-ben az illegális Szabad Nép első száma. Scliönherz Zoltán, aki az akkori időkben a párt itthoni vezetőjeként dolgozott, e mondathoz méltóan adta életét a pártért, a magyar népért.

Schünherz Zoltán tegnap lett volna 50 éves, ha a Horthy fasizmus ki nem oltja harcos életét. Schönherz Zoltán rajongásig szerette a népet, a pártot, ezért tudta életét adui oly hősiesen s ezért volt oly biztos a nép ügyének győzelmében a halála előtt is.

Schönherz Zoltán egész élete példamutató volt, de példamutató ma is. Ő már az elnyomatás évei alatt a szocializmus építésére készült. Ezért is lett elektromérnök. Sokszor mondogatta, hogy arra nagyon nagy szükség lesz a jövőben. Fiatal diákkora óta a párt katonája volt. Talán a röpíratszórással, vagy a házi agitációval kezdte el mozgalmi tevékenységét, hogy később mint a párt munkájának itthoni vezetője irányítsa a párt harcát, a független, szabad, demokratikus Magyarországért. A háború és a reakció nyomasztó sötétségében fényt, bizakodást és a biztos ót kijelölését jelentette a párt, a munkásosztály, a dolgozó nép számára. Ő azért harcolt, hogy a párt betöltse ezt a magasztos hivatást.

1942-ben tartóztatták le, mint a párt itthoni vezetőjét, mindenki másnál jobban megkínozták a Horthysta pribékek. Állandóan vasban tartották, de megtörni mégsem tudták. A hadbíró- sági tárgyaláson Sehönherz elvtárs a magyar nép igazi érdekeiért harcoló párt képviselőjek ént lépett fel. Bebizonyította vádlóival szemben, hogy a Kommunista Párt a nemzet igazi érdekeiért harcol, hogy Horthyék katasztrófáim Sodorják az országot. Az igazságba vetett hite és a végső győzelembe vetett hite tette képessé Sehönherz Zoltánt arra, hogy félelem és ingadozás nélkül járja végig útját, amely hősi halállal végződött.

Sehönherz Zoltán most lenne 50 éves. De a fasiszták 37 éves korában kioltották életét. Áldozata nem volt hiábavaló. Az az ügy, melyért harcolt, győzedelmeskedett, az a nép, melyért életét adta, saját maga urává lett. N épünk, a fölszabadulás után eltelt tíz esztendő alatt megismer:« Sehönherz Zoltán nevét és áldozatos hősi halálát. Kegyelettel őrzi emlékét s ifjaink példának tekintik, mint ahogy példája ő minden kommunistának.

arról, ami a leszerelési bizottságban történik, vegyék figyelembe a kormányfők által ezen az értekezleten felvetett nézeteket és javaslatokat és vizsgálják meg, vajon a négy kormány tehet-e bármily további hasznos kezdeményezést a leszerelés terén, vagy megszervezéséről.

3. A Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok fejlesztése A külügyminiszterek szakértők útján tanulmányozzák azokat az intézkedéseket — nemkülönben az ENSZ azon szerveit és intézményeit, amelyek

a) létrehozhatják azoknak az akadályoknak fokozatos kiküszöbölését, amelyek zavarják a népek közötti szabad közlekedést és békés kereskedelmet és

b) olyan szabadabb kapcsolatokat és cserét hozhatnak létre, amelyek az illető országok és népek kölcsönös előnyére szolgálnak.

4. A négy hatalom külügyminiszterei Genfben október hó folyamán fognak összeülni, hogy megkezdjék e kérdések tanulmányozását és döntsenek munkájuk megszervezését.

Alakítsák ki a népművelési munka jobb rendszerét

A NÉPMŰVELÉSI MUNKA feladata, célja egész dolgozó népünk műveltségének emelése, művészeti, könyvtári és egyéb kulturális munkák segítségével. A népművelés általános nagy feladatán túl minden esetben munkát vállal a következő láncszemek, a párt és az állam soronlevő feladatainak végrehajtásában. A Központi Vezetőség márciusi és júniusi határozata az egész dolgozó népünk, s ezen belül főleg mezőgazdaságunk előtt álló feladatot rögzíti le. E határozatok természetes, a népművelés általános feladatának végrehajtásán túl követelményeket állítanak kultúrmunkásaink elé is. E követelményeket értekezleteken, a párt és az állam szervei állal tartott megbeszéléseken a kultúrmunkások általánosságban megismerték. Megyénkben is megrendezték e tájékoztató és továbbképző jellegű megyei és járási szintű értekezleteket.

Ezeknek az értekezleteknek a feladata az volt, hogy megszabják a kultúrmunkásoknak a Központi Vezetőség márciusi határozatából eredő feladatait. És mégis ezen értekezletek utón a népművelési apparátus dolgozói sem mindenütt találták meg a módszereket, melyekkel a márciusi határozatok végrehajtását legjobban tudták volna támogatni. Ennek okát a továbbképzések bizonyos mértékű elvonatkoztatásában és nagymérvű általánosításában kereshetjük. Nem esett szó arról, hogy megyénk községei nem egyformán állnak a szövetkezetesítésben, nem vették számításba, hogy vannak olyan községek, ahol már csak néhány parasztcsalád belépése hiányzik ahhoz, hogy szövetkezeti községgé fejlődjék. Nem esett szó arról sem, hogy olyan községek is vannak, ahol viszont a dolgozó parasztoknak mintegy 60 százaléka egyénileg termel. Tehát esetenként más és más a helyzet. Ebből eredően a népművelés dolgozóinak sem teljesen azonos a feladata.

EZEKET ELÖREBOCSÁJTVA, vizsgáljuk meg Elek község népművelési problémáit. Elek azokhoz a községekhez tartozik, ahol már a dolgozók csak elenyésző kisebbsége egyéni. A kultúrotthon igazgatója, Nyisztor György egyben népművelési ügyvezető is. Nyisztor elvtárs többszörösen kitüntetett kultúrmunkás. A kultúrotthon eddigi munkája is tükrözi azt, hogy benne jó gazdát talált Eleken a népművelési munka. A kultúrotthonnak van egy háromnyelvű népi együttese és egész sereg jól működő szakköre. Hogy ezek jól dolgoznak, abból adódik, hogy Nyisztor elvtárs igyekszik minden szakkört megfelelően ellátni feladattal. Újszerű — és ezentúl a régi népszokásokat felelevenítő — módszerek egész seregét alkalmazza. Ilyen például a jól dolgozóknak esti szerenáddal való köszöntése. Vagy az úttörő köszöntő-brigádok alkalmazása. Egész sor szórakoztató és nevelőjellegű előadást rendez a kultúrotthon.

Nyisztor elvtárs állandó közvetlen kapcsolatban áll a helyi párt- szervezettel. A pártszervezet vezetői építenek a kultúra munkásaira , s egy-egy feladat végrehajtásánál mindig számbaveszik, hogy a népművelés dolgozói milyen segítséget tudnak adni. így Nyisztor elvtárs a párt helyi, szerveitől sok segítséget kap. A tanácsszervek is segítik, bár ez a segítség főleg gazdasági természetű. A DISZ azonban nem támogatja kellően a kultúrotthon erőfeszítéseit. Sőt vannak olyan DISZ-vezetők, akik konkurrenciát látnak a kultúrotthon előadásaiban, holott a saját rendezvényeik nem ütik meg azt a szintet, melyet elvárnánk a Dísztől. Néhány — főleg engedély nélkül működő — zenész befolyására meghonosodott az értelmetlen táncmulatságok rendezése Eleken. E mulatságokat nem tarkitja semmiféle műsor, sőt elő sem készítik azokat, így aztán természetes, hogy a népművelés dolgozóinak megvan a maguk véleménye az ilyen rendezvényről. És az is természetes, hogy meg is mondják az illetékes szerveknek a véleményüket. A DISZ járási szervei viszont nem adnak kellő segítséget ahhoz, hogy ez az állapot megváltozzék Eleken.

HOGYAN SEGÍTIK a járási népművelési szervek az eleki kul- túrotthont? Elvi irányítást kizárólag az értekezletek és továbbképzések adnak. Arról már beszéltünk ,hogy mennyire töltik be feladatukat ezek az értekezletek. Tehát igen nagy szükség lenne az ellenőrzéseken, a személyes beszélgetéseken a segítségadásra. Mert ezek hiányában még az eleki kultúrotthon Igazgatója is magáraha- gyott, s ha a község pártszervezetétől nem kapna segítséget, egyedül volna, s igen nehezen tudná ellátni feladatát Az ellenőrzés úgyszólván Ismeretlen fogalom, a járás és a megye szervei félórákat töltenek a kultúrotthonokban, de ennyit is ritkán. Ezek a látogatók nem általános, átfogó képet akarnak kapni a kultúrmunkáról, hanem egy -egy kérdést néznek meg futólag. A módszertani segítség- adás is ismeretlen fogalom. Hangsúlyozzák, hogy diavetítéseket kellene tartani és kihasználni erre a moziban a szüneteket is. De még

senki sem mondta el az eleki fo- to-szakkömek, hogy egyszerű házi módszerrel hogyan készíthetnek vetítésre alkalmas helyi diafilmet.

Ha már a moziknál tartunk, meg kell állapítani, hogy úgyszólván az egész megyében a mozik külön úton járnak. A népművelés dolgozóinak is az a véleménye, hogy a MOKÉP-nél elsődleges az üzlet, a pénzszerzés. Ezért van az, hogy a műsor nem alkalmazkodik egy-egy község politikai életének időszerű kérdéseihez. S hogy mennyire nem látja ennek szükségét a népművelési osztály sem, azt bizonyítja a füzesgyarmati példa. Füzesgyarmat körülbelül ugyanolyan fokon áll a szövetkezetesítésben, mint Elek, s mégsem kezelik a községeket égyformán. A füzesgyarmatiak tsz-filmeket kértek, eljuttatták nekik, de e filmeket sem Elekre, sem máshová nem küldik tovább.

NEM TARTJÁK SZÁMON sem a járásban, sem a megyénél a kultúrotthonok kérdéseit. Egész sorát szervezték meg a brigádműsoroknak a megyében anélkül, hogy a kultúrotthonok igazgatódnak véleményét kikérték volna. Vajon megvan-e annak a hétköznap délutáni, vagy esd brigádműsornak az eredménye, melyet a helyi szervek csak iminel- ámmal készítenek elő és összesen húszán, vagy harmincán nézik végig olyan parasztemberek, a-