Viharsarok népe, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-22 / 119. szám

* 4 1955 május 22., lasámap Lapunkban hirt adtunk arról, hogy megyénk városaiba, fal­vaiba vándorútra Indul az élenjáró dolgozók „Dicsőség-könyv“-*, felső útjára Békéscsabáról indul el a város legjobbjainak fény­képével, munkamódszerével. A „Diesőség-kdnyv" további menet­rend je: 1. Sarkad 22. héten, május 23—29-ig. 2. Szeghalom 23. héten, május 30—június 4-ig. 3. Szarvas 24. héten, június 5-től 11-ig. 4. Gyula 25. héten, június 12-től 18-ig. A „Dicsőség-könyv" további menetrendjéről lapunk későbbi számában adunk hirt. Hogyan lehet bekerülni a „Dicsőség-könyvibe ? A »Dicsce::g-könyv«-be bekerülhet minden fizikai és szel­lemi dolgozó, aki: 1. Mint ipari munkás, üzemében termelési tervét az üzem termelési állagán felül teljesíti, és ez a termelés egy év óta fokozatosan felfelé ível; aki a termék minőségét egy év óta fokozatosan javítja, aki az önköltséget rendszeresen ez időn be­fell csökkenti, aki a munkafegyelemben példamutató. Azok a dolgozók, akik a fent említett követelményeketr.«m érik el, mert csak például fél é ve, vagy negyed éve felelnek meg ennek a követelményeknek, a »Dicsőség-könyv« vándorút ja során egy év leteltével kerülhetnék a »Dicsőség-könyv«-be. 2. Mint a mezőgazdaságban dolgozó fizikai munkás, dolgo­zó paraszt, állami gazdaságban, tangazdaságban dolgozók. a) Aki a gépállomás fizikai dolgozói közül ebben a mező­gazdasági évben, vagy már az elmúlt mezőgazdasági évben a munka teljesítés mennyiségében, minőségében, az önköltség csök­kentésében — egy mezőgazdasági évet kitevő időtartamon — az 'átlag dolgozókon felül teljesíti munkáját. A munkafegyelem­ben példamutatóan élenjár, s példás munkája fokozott felfelé ívelést mutat. b) Aki a tsz-ben a fizikai dolgozók közül ebben a mezőgaz­dasági évben, vagy már az elmúlt mezőgazdasági évben a nö­vénytermelés, vagy állattenyésztés vonalán a munkaegység te’je- sítés mennyiségében, minőségében az átlag teljesítés felett dol­gozik, a munkafegyelemben, és a közös vagyon megbecsülésében, rendszeres példamutató, családtagjait legalább időszakonként bevonja a munkába. c) Mint egyéni dolgozó paraszt, a növénytermelés és állat- tenyésztés vonalán példamutatóan gazdálkodik. Aki a Miniszter- tanács határozatainak megfelelően, a növénytermelés be állatte­nyésztés vonalán megfelelően gazdálkodik, elvégzi a szüksége« mezőgazdasági munkákat, 8 ezzel a kisparaszti gazdálkodás le­hetőségét legjobban kihasználja. Aki az állam iránti kötelezettségét — begyűjtés, adófizetés vonalán — az elmúlt évben a begyűjtést minden területén a községben a legpéldamutatóbban téliesített«, továbbá az évi ál­lam iránti kötelezettségében semmilyen területen lemaradásban nincs, illetve előre teljesítette azokat. 3. Aki mint értelmiségi, szellemi munkát végző dolgozó — orvos, mérnök, műszaki értelmiségi, pedagógus, agronórmis. tör- ténésg, író, újságíró, színművé,*, képzőművész, stb. — ld a tu­dományos munka eredményeit az elmúlt évben, vagy már ez év­ben is szakterületén elismerve gazdagította, vagy a tudományos ismeretek gyakorlati alkalmazásában a község, vagv a város te­rületén élenjár. Vagy az a szellemi dolgozó, aki a társadalmi munka terü­letén legalább öt éve a legkiválóbb munkát végzi, s jó munká­jával elősegítette népgazdaságunk politikai, gazdasági és kultu­rális fejlesztését. Békéscsaba, 1955 május 9. MDP Megyei Végrehajtó Bizottsága, Békéscsaba Megyei Tan;'es Végrehajtó Bizottsága, Békéscsaba Emelkedik életszínvonalunk Szövetkezetünkben nemcsak be­szélünk az életszínvonal emelé­séről, hanem azt bizonyítani is tudjuk. A munkában példát mu­tat a 8 tagú női munkacsapatunk. Eddig a mákot, borsót, zöldséget kétszer megkapálták, emellett a kertészetben is dolgoznak. Tagja­ink legtöbbje épített, vagy vásá­rolt egyet-mást. Dénes Vazul 1952-ben lépett be szövetkeze­tünkbe. Fia a néphadsereg tiszt­je. Nemrégen egy 250-es „Pan­nónia“ motorkerékpárt vásárolt fiának, 14.780 forintért. Eredmé­nyeinket látják a kívülállók s így sokat érdeklődnek gazdasá­gunk után. Eddig 19-en léptek be szövetkezetünkbe. Most újabb tíz dolgozó kérte felvételét. Stecz Adám tsz-elnök, MagyarbánhegyeS; ViUaisawlt Héfte Erősödik szövetkezetünk Szövetkezetünk a tavaszi mun­káknál nem feledkezett meg a fejlett agrótechnika alkalmazásá­ról. összes kukoricánkat négyze­tesen vetettük. A cukorrépa-sara- bolás is szépen halad. Ebben a munkában a bónumiak asszony­brigádja jár az élen. Gazdaságunk tizenkét kataszt- rális hold gyümölcsössel szapo­rodott. így több mint negyven hold gyümölcsösünk van. Gyü­mölcsfáinkat most permeteztük, sajnos, háti permezetővel, ami igen nehéz munka, de jövőre ezen is változtatunk. A tavasziak mel­lett 13 hold dinnyét vetettünk, melynek jövedelme hozzájárul munkaegységünk növeléséhez. Tíz új taggal szaporodott tag­létszámunk. Mindez eredménye­inknek tudható be. Nem enged­jük meg szövetkezetünkben a ha­nyag munkát, a fegyelmezetlen dolgozókat kizárjuk közülünk, mint például Horváth Antalt és Horváth Józsefnét, akik csak „vendégségbe“ jártak szövetke­zetünkbe. Ez is szövetkezetünk erősségét jelenti. Faur Jóesef Orosháza, Uj Élet TSZ, Felhívna Felhívjuk Békéscsaba város la­kosságát, hogy a város területén a személyi igazolványok kiosztása befejezéshez közeledik. Ezért aki a személyi igazolványát nem vál­totta ki, május hó 31-ig mindenki a területén működő kirendeltség­nél személyi igazolványa kiállítá­sa végett jelentkezzen. Aki betegségénél fogva szemé­lyi Igazolványa átvétel* végett személyesen jelentkezni nem tud, azt a városi osztályon (Kazinczy u. 1/8. II. em. 4. sz. szobában) je­lentse be. Aki a kirendeltségeknél szemé­lyi igazolványa végett nem jelent­kezik, a fenti határidőig szemé­lyi igazolványát nem váltja ki, az 1/1954. MT. sz. rendelet alapján büntethető. Hidasi Andor r. hdgy Blahut János, VB-elnók A tízéves Békéscsabai Képzőművészeti Kör kiállítása Egy lelkes, fiatal művészgárda emlékezik ma a Viharsarokban.» Békéscsabán, a Munkácsy Mi­hály Múzeumban, vasárnap dél­előtt 11 órakor nyitja meg Fi­scher Ernő, a Népművészeti In­tézet képzőművészeti osztályának vezetője a helyi képzőművészeti kör jubileumi kiállítását. Ez az egyetlen területi képzőművészeti kör az országban, amely tízéves múltra tekinthet vissza. Tíz év­vel ezelőtt hívták létre a csabai képzőművészeti szabadiskolát s azóta neves rajztanárok, ftstő- és szobrászművészek, élükön a lelkes Mokos Józseffel, fáradsá­got nem ismerve, oktatják estén­ként a csabaiakon kívül a közeé- í gekből is bejáró dolgozókat, fia­talokat. A kör vezetője, Mokos Jó.S'f az idős kertész gondosságával és féltő szeretetével plántálja szí­véhez nőtt növendékeit. Tíz év alatt számos munkásszárniazású fiatal tehetsége bontakozott ki a körben, tíz növendék innen ke­rült képző- és iparművészeti fő­iskolára. A legkiválóbb növen­dékek tekintélyes része már be­járta a diósgyőri, nagymarosi és tokaji művésztelepeket is. A körültekintő gondossággal megrendezett kiállítás szemlélte­tően mutatja be ezt a fejlődést, a tanulmányi rajzoktól kezd; e egészen az önálló művészi alko­tásokig. Sok száz közül válogat­ták ki a kiállításra 32 körtjg- nak azt a 112 művét: grafikát, olaj-, akvarellfestményt, 10 szob­rot és 8 plakettet, amelyek a legérzékeltetőbben jellemzik a tíz év erőtejjes munkáját. Kösxöntjük megyénk ifjú békeharcosainak seregszemléjét! Békés megye ifjú békeharcosa 1 kétnapos találkozóra gyűltek ösz- sze. Tegnap as úttörők vidám kacagásától volt hangos Békéscsa­ba. A fegyelmezetten, színes cso­portokban felvonuló többezer út­törőt a Kazinczy utal Stadionban Bíró József elvtárs, a Megyei Párt- bizottság első titkára, és Násztor Sándor elvtárs, a DISZ MB tit­kára köszöntötte. Résztvettek az ünnepségen a DISZ KV képvise­lői és Kiss Gyula elvtárs, az ok­tatásügyi miniszter helyettese is A találkozó feledhetetlen élményt | nyújtott valamennyi résztvevő j számára. I Ma a megye dolgozó fiataljai ta­lálkoznak. Eljönnek az üzemek ifjúmunkásai, a dolgozó paraszt­fiatalok, diákok, hogy vidáman, egységesen hitet tegyenek a szo­cialista haza építése és a béke ügye mellett. Bizonyítja megyénk ifjainak seregszemléje, hogy if­júságunk a DISZ II. kongresszu­sára készülve, egységesen, foko- j zott erővel harcol a párt által rá­bízott feladatai végrehajtásáért. Békés megyei fiatalok! Diszis- ták! Köszöntünk benneteket nagy seregszemléteken. Uj munkasike­rekkel, az ifjúsági szövetség erő­sítésével készüljetek a DISZ II. kongresszusára. Békéscsaba városának tanácsa I díjakat is tűzött ki a kiváló művekre, amelyek alkotóit a zsűri döntése alapján többezer forinttal jutalmazzák. A kiállítás ünnepi megnyitó­ja egyben emlékeztető is. Száz évvel ezelőtt Csabán aszíalos- inaskodott embertelen mega'ázá- sok közepette az egyetemes em­beri kultúra büszkesége, Munká­csy Mihály. Mint a múzeumban őrzött krónikák, írásos emlékek elmondják, valóságos ünnepnap volt, ha a lelketgyötrő inas obot mellett megengedték számára a legegyszerűbb parasztbúíor fara­gását, vagy egy ajtó mázolását. A csabai dolgozók képzőmű­vészeti körét, most a jubi'etimi kiállítás megnyitóján a nagy mesterről nevezik el. Az Erdei család Meggondolta jól, apám? — Meg, fiam! Huszonnégy hold földet míg összekapargattam, na­gyon sok savanyú levest, aludtte­jet ettem meg ebédre. Tudod te magad is — nem vagy már fiatal —, hogy mennyit gürcöltünk. Alig hajnalodott, de már a család egyik tagja szántott, a másik ka­pált, s mégsem tudtuk ezt a kis viskót a fejünk felett cseréptetőre húzni. Nem jutott évekig egy új ruhadarabra sem. Szerettem vol­na néha-néha én is villanyfény mellett olvasni, rádiót hallgat­ni, de pénz erre sem futotta soha. Beléptünk a csoportba akkor., nem mondom, rossz volt, nagyon nehéz megválni attól, amire any- nyi verejték csurgott... Igaz, még nagyon meg sem próbáltuk, hi­szen még egy év sem telt el... A júniusi határozat lehetőséget ad, hogy kilépjünk. Én úgy gondol­tam, hogy... — Én is gondolkoztam, apám, de nem azon, hogy kilépjek, hanem azon, hogy maradok. A­megváltozoít élete mióta a csoportban dolgozunk, szinte úgy érzem, hogy testben- Iélekben megfiatalodtam. Idesto­va egy éve lesz, hogy az éjsza­kámat nyugodtan alszom át. Nem kell már azon töprengenem, ho­gyan, miből fizetjük ki a 8—10 ezer forint adót, miből teljesítjük a beadást — hiszen sohasem akar­tunk utolsók lenni. Nem! Nem kell nekem az az élet Tudom, ma­ga sem kívánja vissza, édesapám, 62 éves embernek már nyugodt élet kell. Miért nem ezt választja? Nehéz elszakadni a régitől, a meg­szokottól, tudom, de a jót, a ké­nyelmeset könnyű megszokni. — Az ősz végleg eldönti az én sorsomat. Akkor megmondom, hogy maradok, vagy a fele földdel kilépek, s te, fiam, pedig próbálod tovább a közöst I?rdei Imre bácsi őszig nem is szólt erről a fiának. A fia — Jóska — néha mégis úgy volt, megkérdezi: — Hát meggondolta, édesapám? — De mégsem szólt, csak azt látta, hogy az apja nem tud leszokni arról, hogy ne hajnal­ban induljon a határba. Szinte mindennapossá vált már, hogy reggelenként — amikor még alud­tak —, valaki megkocogtatja az első szoba ablakát: — Nem jössz még, fiam? A jószágot már csak itatni kell. Hozzál majd nekem is reggelit, ha anyád megfej. A fiatal Erdeiné megnézte az órát és kicsit haragosan csóválta a fejét: — Alig múlott négy óra és apám már dolgozni megy? — A csoporttagok közül is sokan voltak, akik megjegyezték: — Imre bácsi kidolgozza magát, míg mások a másik oldalukra fordul­nak. — Jóska csak arra gondolts aki így dolgozik, mint az apja, az nem úgy néz ki, mint aki elkí­vánkozik a csoportból. Őszig jócskán megszaporodott a munkaegysége az idős Erdei Im­rének. Amikor a zárszámadásnak vége lett, amit kapott, mind ha­zavitte, érezte, hogy ebből egy de­kával sem tartozik senkinek. Egy vasárnapi ebédnél Jóska megkérdezte: — Döntött már, apám? — Előbb nem szólt semmit az öreg, csak kanalazta tovább a levest, fújta is néha, pedig nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom