Viharsarok népe, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)
1955-05-18 / 115. szám
2 1955 májin 18.. tieril)i ViUaisauUt Hépe Nem a fegyvercsörtetés, hanem a tárgyalások ideje érkezett el Tito elnök május lő-i beszéde Belgrad (TASZSZ). Tito jugoszláv elnök május 15-én Polában beszédet mondott Isztria felszabadulásának 10. évfordulója alkalmából. Beszédében kijelentette: „A jelenlegi nemzetközi helyzet elemrése arról tanúskodik, hogy a békeharc nem maradt eredménytelen és hogy a nagy erőfeszítésekkel elért eredmények eléggé lel- kesítőek“. Tito elnök példa gyanánt hivatkozott a koreai és indokínai háború beszüntetésére, a trieszti kérdés megoldására és az osztrák államszerződés megkötésére. Lelkesítőén hat az is — mondotta az elnök —, hogy a három nagyhatalom közös tanácskozást javasolt a Szovjetuniónak, amelyen megtárgyalnak különböző megoldatlan problémákat. — Jelentős fontosságú az a javaslat, amelyet néhány nappal ezelőtt terjesztett elő a Szovjetunió a leszerelés kérdésében és sok más probléma megoldására. Elmondhatom, hogy ezek a javaslatok sok olyan kérdést tartalmaznak, amelyeket megelégedéssel fogadhatunk és boldogok leszünk, ha e javaslatok leglényegesebb tételei megvalósulnak. Nézetem szerint tekintélyes hozzájárulás ez a világbéke megszilárdításához, a népek és államok közötti bizalom j légkörének megteremtéséhez. Tito kijelentette, hogy a béke ügyét előmozdító hatalmas siker a jugoszláv—szovjet viszony rendezése. Tito üdvözölte a május végén Belgrádban sorra kerülő szovjet—jugoszláv tárgyalásokat és a Szovjetunió kezdeményezését. Egyenjogú alapon fogunk tárgyalni — jelentette ki Tito — az egész világ szemeláttára, az egész Nyugat és az egész Kelet tudni fogja, miről tárgyalunk és miben egyezünk meg. mivel az adott esetben nem szándékozunk színfalak mögötti manőverezést folytatni és nem szándékozunk senki rovására cselekedni. Nem a mi hibánk, ha nyugaton ki kell ábrán- c'ulniok azoknak, akik olyasféle illúziókat tápláltak, hogy Jugoszláviának valami másnak kell lenti’e, mint ami jelenleg. Tito elnök kijelentette, hogy Jugoszláviának egyforma kapcsolatokat kell fenntartania a Szovjetunióval és a többi keleteurópai országgal, valamint Nyugat országaival és sok más országgal, majd rámutatott arra, hogy Jugoszlávia nem csatlakozik semmiféle tömbhöz. Tito hangsúlyozta, hogy a belgrádi tárgyalások egyfelől Jugoszlávia, másfelől a Szovjetunió és a keleteurópai országok együttműködése és egymás mellett élése alapján fognak alapulni, a szuve- rénitás és függetlenség tisztelet- bentartásának alapján. A tárgyalások célja nem ideiglenes megoldás avégett, hogy valamiképpen kiküszöbölődjék a jelenlegi helyzet, hanem szilárdabb alap megteremtése, amelyre a jövőben általában világszerte építeni kell a viszonyokat. Peking (Uj Kína). Icsiro Hato- jama japán miniszterelnök május 14-én a japán alsóház külügyi bi- [ zottságának ülésén kijelentette, I fontolóra vehető konzulok kicserélése a Kínai Népköztársaság és Japán között. Közvetlenül azután, hogy a miniszterelnök nyilatkozata elKangTito a továbbiakban emlékeztetett arra, hogy még számos megoldatlan probléma van, ami komoly nyugtalanságot okoz, majd hangsúlyozta a német kérdés megoldásának szükségességét. Aggasztó tény — mondotta Tito —, hogy vannak a világon olyan emberek, akiknek szava döntő, s akik még mindig úgy vélekednek, hogy csak erő segítségével lehet elérni a békét. Pedig az erő koncepciója és a fegyverzetbeli fölény nem hozhat semmiféle eredményt, mivel mindkettő háborús veszélyt rejt magában. Jugoszlávia azt óhajtja, hogy a megoldatlan kérdéseket erő segítségül hívása nélkül, békés úton oldják meg. Ezért elleneztük — mondotta — az atlanti tömbhöz való csatlakozást és úgy véljük, hogy most nem a fegyvercsörtetés, hanem a tárgyalások ideje érkezett el. Ugyancsak ezért elleneztük az atomerő, az atom- és hldrogénbombák háborús célokra való felhasználását, mivel ez a legnagyobb veszélyt rejti magában az emberiségre nézve. Nem elégséges azonban csak eltiltani az atomfegyvert és megakadályozni alkalmazását, hanem bátran hozzá kell látni az általános leszereléshez is. zott, Sigemicu japán külügyminiszter azon véleményének adott kifejezést, hogy a konzulátusok felállítása egyelőre „lehetetlen", mert az „egyenértékű lenne a Kínai Népköztársaság tényleges elismerésével“ — közük tokiói sajtó- j jelentések. A két állásfoglalás j meglepetést keltett. Ellentétek a japán miniszterelnök és a japán külügyminiszter között Ünnepség a Viharsarok Népe 10. évfordulóján Tíz évvel ezelőtt indult útjára Viharsarok címmel a mai Viharsarok Népe elődje. A párt és a munkásosztály ügyét segítette minden példányával. így vált megyénk dolgozó népének megbecsült lapjává. A lap megindulásának 10. évfordulóját ünnepli A Megyei Pártbizottság lapja, a Viharsarok Népe szerkesztősége május 21-én, szombaton délután fél hat órai kezdettel ünnepséget rendez Békéscsabán, a Jókai Színházban. Ünnepi beszédet mond: Keleti Ferenc elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének osztályvezetője. Szerkesztőségünk az ünnepségre szereteitel meghívja és várja lapunk minden külső cikkíróját, tudósítóját, levelezőjét, olvasóját és terjesztőjét. Keleti elvtárs ünnepi beszédét az alábbi kultúrműsor követi. Műsor: József Attila: Ars poetica. Előadja: Almás! József, a Jókai Színház művésze. Járdányi:- Concertino. Előadják: hegedűn Dezső Ella zongorán P. Gregor Klára, a Békéscsabai Zeneiskola tanárai. Lcánybúc6ű. Előadja a Balassi-DISZ táncegyüttes. Népdalokat énekel Tövishát! Annamária, kíséri a Balassi Kultúrotthon népi zenekara. Mórkz Zsigmondi Virágnyílás (riport). Felolvassa Olasz Erzsi, a. Jókai Színház művésze. Liszt: XIII. Magyar Rapszódia. Zongorán előadja B. Fónagy Irma. Népmese-feldolgozás. Felolvassa Almási József, a Jókai Színház művésze. Népdalokat énekei Somi Sándor, kíséri a Balassi Kultúrotthon népi zenekara. Bihari táncok. Előadja a Balassi-DISZ táncegyüttes. Dísztávirat VIHARSAROK NÉPE SZERKESZTŐSÉGÉNEK, \ Békéscsaba. Szivünk melegével üdvözöljük a tízesztendős Viharsarok Né- pét. Kívánjuk, hogy a jövőben is, úgy, mint eddig, harcos segítségünkre legyen nagy feladatunk, a szocializmus felépítésében, a szebb holnap megteremtésében, Moravszki Mezőgazdasági Szövetkezet vezető I és dolgozói, Medgyesegyháza, Pártélet Következetesebb harcot a kulákság ellen I z MDP III.kongresszus» hosz- ^ szú időre megszabta 'feladatunkat politikai és gazdasági téren egyaránt. Pártunk parasztpolitikáját illetően a III. pártkong-esszus határozata kimondja: »Ami pártunk parasztpolitikáját ilieti, az változatlanul Lenin ismert hármas jelszaván alapszik: szilárdan a szegénypa- rasztságra támaszkodva, szoros szövetséget valósítunk meg a középparasztsággal, és egy pillanatra sem szüntetjük meg a harcot a zsírosparasztság., a kulák- ság ellen.« Felszabadulásunk óta sokan resztvettek szemináriumon, s a vezetők talán kivétel nélkül szó szerint el tudják mondani a hármas lenini jelszót. A gyakorlatban azonban ennek alkalmazásával sok esetben hiba van. Pártunk pnrasztpolitikájának helyes alkalmazását megköveteli a munkás-paraszt szövetség erősítése, mert csakis e politika helyes alkalmazásával erősödhetik népi demokráciánk. A párt parasztpolitikájának alkalmazásában az utóbbi másfél év alatt a sarkadi járásban is tapasztalhatók voltak az opportunista nézetek. A parasztságról legtöbb esetben csak általában beszéltünk, így előfordult, hogy a paraszt sző általános használata alapján egyes intézkedéseknél elterelődött figyelmünk az osztály- ellenségről, a kulákságról. Nem adtunk kellő segítséget s nein szenteltünk megfelelő figyelmet a szegény- és kisparasztság problémáinak intézésére. épállomásaink traktorosai, — habár ők maguk is nagyrészt volt szegényparasztok — szívesebben szántottak a tehetősebb, lovasfogattal rendelkező parasztoknak, s ami súlyos hiba, sok esetben a kulákoknak is. Emiatt nagyon kevés felelős- ségrevonás történt. Legtöbb esetben az ÁMG pártszervezeteinek figyelmét is elkerülte ez a jelenség. A szegényparasztság; a kis- parasztok számtalan példával bizonyították be a munkásosztályhoz való ragaszkodásukat. A begyűjtésben közülük van a legtöbb példamutató, aki egész évi tojás- és baromfibeadását teljesítette. E réteg érzi legjobban, hogy a felszabadulás után a munkásosztály politikája mentette meg őt az éhségtől, a munka- nélküliségtől, a kulákok földjén végzett nehéz, de semmi hasznot nem adó munkától. Nem felejtik cl a negyedén és ötödén való kukoricakapálást, a kulákoknak végzett ingyenes munkát. Nem felejti el parasztságunknak ez a része soha a nyomorúságos múltat, s mind ezért a munkásosztály politikájának leghűségesebb követője. A legsúlyosabb hibát az opportunista nézetek eluralkodásával, a kulákság elleni harc sutbadobásával követtük el. A III. pártkongresszus határozata kimondja, hogy folytatnunk kell a kulákság korlátozásának politikáját, erőteljesen kell fellépni a beadást nem teljesítők és az adót nem fizető kulákoklcal szemben. E határozatnak a nem kellő végrehajtása oda vezetett, hogy a kulákság nyíltan szabotálja a beadást, az állam iránti kötele- zettség teljesítését. A kötegyáni kulákok a kötelező napraforgóbeadásnak csak 27 százalékban tettek eleget, az 1954. évi hízott- sertésbeadási tervüket is csak 58 százalékban teljesítették. E számok pártunk márciusi határozatáig nem szolgáltak kellő figyelmeztetéssel. Csak a márciusi határozat után következett be fordulat. Tanácsaink erélyes, határozott intézkedései nyomán kiderült, hogy nem azért nem teljesítették a kulákok, mert nem volt miből, hanem a népi demokráciánk elleni gyűlöletből és látva azt, hogy minden bántódás nélkül szabotálhatják állam iránti kötelezettségüket. Okányban a kulákok alig adtak be hízottsertést. Szegedi Antalnénak 3 drb. 120 kg-os, Sípos Vencelnének 2 drb 115 kg-os hízója van, de hátralékukat nem rendezték, sertésük a tanyán volt elrejtve, spekulációs célokra tartogatták. 8 a begyűjtés dolgozói nem látogatták ezeknek a tanyájukat, inkább elmentek 3—4 holdas kisparasztokhoz. A kulákok kivétel nélkül megtalálták az állam iránti kötelezettségek szabotálá- sának formáit, kihasználták a spekuláció minden lehetőségét. Szétiratták a földjeiket, jószágaikat másnál tartották. Méhkeréken Nyiator János 31 holdas kuláknak 38.000 forint adótartozása van, földjét a fiai közt osztotta szét, de a fiai gazdaságában annyi jószág van, hogy a felesleges jószágok árubabocsá- tásával az adójukat egy fillérig rendezhetnék, s emellett a föld megmunkálása is biztosítva lenne. A márciusi határozat megjelenése után az erélyes intézkedések nyomán, 10—15.000 forintokat egyszeriben le lehetett fizettetni a kulákokkal. Ez azt bizonyítja, hogy az erélyes intézkedés véget tud vetni a ku- lákság spekulációjának. Az osztályellenséggel szemben tanúsított opportunista magatartás növelte a kisárutermelésben is a kapitalista csökevényekct. Egyre többen vettek részt spekulációban. Nem folytattunk szívós munkál a középparasztok! megnyeréséért sem, nem bizonyítottuk be eléggé előttük, hogy számukra biztonságos termelés csak a munkásosztály által vezette népi demokratikus rendszerben valósulhatott meg. A párt és kormány állandó támogatása következtében felszabadulásunk óta eltelt évtizedben egyetlen középparaszt földje sem került dobra, mint a Horthy-rendszer ideje alatt A felvilágosító munka hiánya miatt egyesek, követve a kulákot, terményeiket elvonták a beadás elől, spekulálni igyekeztek, ezzel saját maguknak, népi demokráciánknak is kárt okoztak. Okányban Bálint Antal 120 kg kukoricával hátralékos, d« góréjában 10 mázsánál több kukorica van. Többen vannak olyanok is, akik a kulákság szavára hallgatva, nem fejlesztették gazdaságukat, nem tartanak jószágot, ezzel elsősorban magukal károsítják meg, mert jelenleg a jószágtartás az, amely által dolgozó parasztságunk több jövedelemhez jut. Az osztályellens g igyekszik lebeszélni a jószágtur- tásról dolgozó parasztjainkat, ó viszont rokonainál elrejtve sok esetben többet nevel, mint az elmúlt esztendőkben. A munkás-paraszt szövetség erősítése érdekében leg.-ürgőseb- ben fel kell számolnunk minden opportunista magatartást. Nem lehet megtűrni semmi elhajlást, megalkuvást a hármas lenini jelszó alkalmazásában. Támaszkodjunk szilárdan a szegényparaszt- ságra, segítsük problémáikban^ szilárdítsuk szövetségünket a középparasztsággal, nevelőmunl á- val meg kell győzni a munkásosztály helyes politikájáról, segítsük az előnyös gazdasági lehetőségek fokozottabb felhasználásában. Egy pillanatra se szüntessük be harcunkat a kuláks g ellen. A leninizmushoz híven kemény kézzel harcoljunk ellenük, mbit a tőkés rend utolsó maradványai, az imperialisták hazánkban lévő csatlósai ellen. Ej a béke és dolgozó népünk érdeke. Szabó Mihály, a sarkadi JB első titkára
