Viharsarok népe, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)
1955-05-18 / 115. szám
1955 május 13.. sÁertfa A kollektív szerződés teremtette meg a jé munka feltételeit ViUaisawU Hifit | Sok segítséget nyújtott | e Békéscsabai Sertéstenyésztő és Hizlaló Vállalat dolgozóinak a kollektív szerződés megkötése, Szervezettebbé vált a munka. Ismeretes, hogy a kollektív fzierződés kétoldalú kötelezettségvállalást jelent. Egyrészt a vállalat vezetősége, másrészt a dolgozók vetik papírra, mit akarnak megvalósítani a Szerződés Weje alatt. Ennek alapján a dolgozók igyekeztek kötelezettségeiket teljesíteni. Az egy sertésre jutó ráhizlalási súly 12,2 kilogramm, s a takarmány értékesítési százalékot megfelelően téliesítettek. A süldőnevelők érték el' a vállalatnál a legjobb eredményt és az országban ez az íizemág az első helyezést érte el. A sertéshízlalásnál dolgozók is teljesítették a ráhizlalási és a takarmányértékesítési százalékot. Lemaradás csupán az összes rá- bízlalt súlynál és kiadási darabnál mutatkozik, aminek oka, hogy a süldők későn érkeztek meg. Ezeket az .eredményeket úgy valósították meg, hogy a legjobb műszaki feltételek mellett dolgoztak, a szakszerű takarmánytárolás céljából megfelelő magtárakat létesítettek. Nagy lendítő ereje volt a tervteljesítésnek, hogy párosversenyben voltak a Pécsi és Szegedi Ser- . téstenyésztő és Hizlaló Vállalat dolgozóival. Ezt a versenyt mindkét vállalattal szemben megnyerték. A versenymozgalom teljes kibontakozását azonban nagyban akadályozta, hogy a sztahanovista szinteket kellő segítség nélkül a vállalat csak későn dolgozta ki. ben kitűnt dolgozókat az üzemi bizottság javaslatára esetenként pénzjutalomban is részesítették s egyrészét ingyenes üdültetésre küldték. Csupán néhány telepen volt tapasztalható, hogy a munkafegyelem nem volt kielégítő, főként azokon a helyeken, ahol a dolgozók egyrésze mezőgazdasági munkára is szegődött és nem egyszer emiatt igazolatlanul mulasztott. Ebből következik!, hogy az üzemi bizottságnak jobb felvilágosító munkát kell végeznie. A kollektív szerződés megkötése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a vállalatnál biztosították- a munka- és a védőruhát a dolgozóknak. Rendszeresen megtartották a munkávétdelmi ellenőrzést, Azonban itt tapasztalható, hogy a havi szemlék megtartásakor a munkavédelmi megbízottak rés/JtMettek ugyan, dt nem szorgalmazták kellő erély- lyel az esetleges hibák megszűntetését. I Hogy eleget tegyenek a vállalat vezetői és a dolgozók az elkövetkezendő időkben a kollektív szerződésben foglaltaknak, a KV márciusi határozata alapján javítani kell a termelékenységet a sertés-iizemágaknál. Az asszonyokra lehet számítani fiatal, kedves arcú asszony Varga Eerencné, a kígyiósi Uj Élet TSZ könyvelője. Akármiről kérdezősködünk, mindenre pontosan tud válaszolni. Az irodában van egész nap, hogyan ismeri a szövetkezet életét? — kérdeztük. — Nem mindig ülök én bent — válaszolt mosolyogva. — Ha sürgős a munka, én is1 kimegyek dolgozni. Most, hogy vetettük a kukoricát, négy napot kint dolgoztam. Százhúsz holdat négyzetesen vetettünk. Ha nincs is kint dolgom, csaknem mindennap elmegyek a kertészethez, vagy ki a határba, megnézni a gabonát, cukorrépát, mert engem is érdekel, milyenek a vetéseink, milyen termésre számíthatunk. Útközben találkozom tagokkal: lányokkal, asszonyokkal, akik elmondják mit csináltak egész nap, hogyan halad a munkájuk. Mert olyan ez a szövetkezet, mint egy nagy család Ismerjük egymás munkáját, gondját, baját. Ha akarja, elmondom, mostanában mit csinálnak •a szövetkezet asszonyai. Ha érdemesnek látja, írja meg. Nem olyan nagy ez a mi szövetkezetünk, 541 holdunk van. Tavaly a 111 tagból alig láttunk negyvenet kint a határhan. f érfiak még csak voltak, de asz- szonyok — néhány kivételével az egyéb állattartásnál és a mezőgazdaságban. Ezért helyes, ha j szoknyás, piroscsizmás kislányok. ft békéscsabai ifjúság kulturális seregszemléje Hétfőn este a Jókai Színházban zsúfolt nézőtér előtt rendezték meg az ifjúsági kulturális seregszemle városi döntőit. A IV. sz. általános Iskola énekkara nyitotta meg a versenyt. A gyermekkórus sikerrel adta elő műsorszámait. Nagy tetszést aratott a 111. Sz. általános iskola tánecsoportja: szépen mozogtak a színpadon a feliérblúzos, fehérpettyes, piros1 | Az üzemi bizottság lés! ankétokat tartanak a sztahanovisták bevonásával, ahol megbeszélik az élenjáró módszereket. Szükséges, hogy a telepi dolgozók ne csak saját telepük felá- datait lássák, hanem az egész vállalat termelését ismerjék és a törődjenek azzal. A kollektív tér- szerződés megvalósulásához szük- mclési tervek teljesítését a dől- séges, hogy az üzemi bizottság gozók nevelésével, a munkaver- továbbra is jól dolgozzon és a seny széleskörű kiterjesztésével; jelenleg még hiányzó reszortokat igy ekezett elősegíteni. A dolgo- | betöltve, mind nagyobb segítséget »ók 93 százalékát vonta be a adjon a dolgozóknak vállalásaik versenymozgalomba. A termelés- 1 teljesítéséhez. a vállalat műszaki vezetői terme- j Sikerük volt a 11. sz, általános iskola vörösnyakkendős úttörőinek is, akik ének- és zeneszámokkal mutatkoztak be. Szűnni nem akaró taps köszöntötte az 1. sz. általános iskola fúvószene- karáuak és furulya-zenekarának számait. Nagyon megnyerte a jtözönség tetszését a gimnázium és a Vizműépítő Technikum énekkara, s óriási sikere volt a Balassi Kultúrotthon »B« tánc- csoportjának, a Szlovák Gimnázium tánccsoportjának és a Balassi Kultúrotthon népi zenekarának. Özv. Botos Istvánná (Békés, V., Arany J. u. 20. sz.) nemrég kéréssel fordult szerkesztőségünkhöz. Arról írt, hogy két kát. hold földje után, mint idős asz- szony, szeretne szociális kedvezményt kapni. Kérését megírtuk a községi tanácsnak. Pár nappal ezelőtt Bótosné levelében arról Másodszor kapálnak A végegyházi Szabadság TSZ- ben a cukorrépa, napraforgó első kapálását régen befejezték, néhány nappal ezelőtt hozzákezdtek a maghoziá cukorrépa, napraforgó, hagyma másodszori kapáláshoz. Szorgalmas munkával elérték, hogy a múlt héten tájékoztatta szerkesztőségünket, j ezeket a munkákat is elvégezték, hogy kérését a községi tanács be- • Kedden hozzákezdtek a négyze- gyüjtési hivatala teljesítette. 1 tes kukorica kapálásához. — néha-néha fordultak meg a szövetkezetben. Ősszel, zárszámadáskor voltak, akik mondogatták, hogy kevés a kilenc forint, meg a négy és fél kiló csöves- kukorica munkaegységenként. Persze akadtak aztán, akik megválaszoltak az elégedetlenkedőknek: »Jobban kellett volna dolgozni, hogy több teremjen.« Voltak, akik őszintén megmondták, hogy a szövetkezet asszonyok nélkül nem sokat ér. Olyan, ez, mintha az ember csak félkézzel dolgozna. Az asszony ezelőtt is segített férjének a kapálásban, betakarításban. A szövetkezetben sem lehet nélkülözni a parasztasszonyok dolgos kezét. Tavasszal, hogy megkezdődött a munka, az asszonyok egymásután jelentkeztek munkára. Mikor arról volt sző, hogy a 120 hold kukoricát kapával vetik, a családtagok is jelentkeztek a kukoricavetéshez. Akik már a ku- korioavetésnél résztvettek, később sem maradtak el a közös munkától, ifj. Kovács lilésné, Tóth Lászlómé, ifj. Dézsi ML- hályné, Szőke Mihályné, Gedö Béláné, Karádi Györgyné a kapálásnál is mindennap ott vannak. Halad is a munka. A 9 hold dohánypalánta kiüitetését a napokban már befejezik. A cukorrépát megsaraböltuk, 20 hóid napraforgó kapálása is hamarosan véget ér. Ez évben nem lesz baj a növényápolással. A kukoricát háromszor akarjak kapálni, de meg is lesz. Igaz, van még kapásnövényünk a kukoricán kívül: öt hold burgonya, 30 hold cukorrépa, öt hold takarmányrépa, 20 hold napraforgó, kilenc hóid dohány, hét hold borsó, öt hold kertészet, két hold ricinus és egy hold fenyőfacsemete. Ezt is megkapáljuk. Tegnap beszélgettünk kint a kertészetben néhányon, asszonyok. Azt mondja az egyik, hogy — jő volna, ha hamarosan meglenne a zárszámadás. Igaz, M kicsit ezen nevettünk, hogy ítéli minden héten zárszámadás kellene, de aztán komolyra fordult a szó. — Vajon mennyi lesz ez évben egy munkaegység értéke? — kérdezték. — Tervszerint pénzből 12,50 forintot osztunk, kukoricából 4,6 kg morzsoltak — Ennél többet is el tudunk érni — mondta Krajcsné. — Ez évben az asszonyokra nem terveztek, pedig mi is dolgozunk. Mi is járunk dolgozni, többször tudunk kapálni, több lesz a termés, több jut egy munkaegységre. Mindenki igazat adott Krajcs- nénak és arról beszéltünk, hogy azokat az asszonyokat, akik még nem járnak dolgozni, felkeressük és elbeszélgetünk velük, ha lehet, egy héten három-négy napot jöjjenek dolgozni. Mert né- künk, asszonyoknak sem közömbös, hogyan lesz megkapálva a kukorica, vagy a cukorrépa, mert ha jó termés lesz, a mi munkaegységünk értéke is növekszik. Mikor elbúcsúztam Vargáné- tói, még utánam szólt; — A mi asszonyainkra mindig lehet számítani. Minden munkában megállják a helyüket. íipcs<ei Tizenhét hízó Bagi Lajos néhány napja szállított be tizenkét hízót az átvevő helyre. Tizet szerződésre, kettőt beadásra adott át. Bagi Lajosnak 9 holdja van és tartalék földet is bérel hozzá. Fő dolog a földművelés, szokták mondani, ő is azt tartja, de azt is tudja, hogy állattenyésztés nélkül nem lehet gazdálkodni. Állattenyésztés nélkül még a föld sem terem annyit, mintha megvan a gazdasághoz a kellő jószág is. Hogyan műveli meg a földjét úgy, hogy állattenyész■ ' ■♦■♦■♦■♦■♦■♦■♦■«■♦■♦■♦■♦■♦■♦•♦■♦■♦»-'»■♦■♦■♦■♦■♦■♦■♦■♦■♦■♦■♦■♦■♦■♦■♦■♦■♦■♦■♦a vissza az édesanya és elszende- redik. Másnap reggel 8 órakor Hamza néni újságolja a hírt az őt leváltó Licska Margitnak, hogy Minden csendes, ezt a csendesA kismarnak 11 séget négy óra felé hirtelen erős csengetés töri meg. A szülőS zarvas község házaira sötét fiatal mama mindnyájuk gondo- otthon új lakót kapott, Szakéi köpenyt borít az éjszaka, tatát fejezi ki, mikor hozzáteszi Istvánná óvónő személyében. Éjfél elmúlt, a szarvasiak nyu- — és békében éljenek. Elbe- govóra tértek. Csak a szülőotthon szélgetnének reggelig is, ha Hamza néni az éjszakai deren- az óvónéni is bejött az éjjel és gésben is felismeri a szomszéd- már nincs egyedül... ablakából szűrődik ki a fény. Ott még ébren vannak. Talán éppen most készül a világra egy kíváncsi emberke s őt várják... De nem. A szülőotthon ideiglenes lakói nem várnak senkit. A kis jövevények már megérkeztek. Hamza néni, a szülésznő ki nem jelenti: — Itt az ideje aludni, asszonyok. ban lakó fiatalasszonyt és barátságosan üdvözli. Kísérőit, az édesanyját és a fiatal férjet ha- zaküldi. Megnyugtatja őket — nem lesz semmi baj. A kísérők elmennek, a Államunk segítségével tavaly " épült fel az új szülőotthon több mint félmillió forint költséggel. Az anyák már kedvezőbb egészségügyi körülmények között szü- szülhetnek, mint a régi, kezdetszülőotthonSzót fogadnak neki, jó éjszakát kívánnak egymásnak és elhall- lésznő egyenesen a szülőszobába leges felszerelésű Itt már mindenki boldog anya, gatnak. Hamza néni megigazítja vezeti az izgatott, remegő fiatal- ban. mert valamennyiüknek teljesült a fejpárnákat, gondosan betakar- asszonyt. Nem sokkal később az Nagy segítséget jelent ez a a vágya. Illés Lajosné kisfiút várt gatja őket, ezt teszi minden kór- óvónéni már hófehér ágyon fék- szarvasi és környékbeli községek és lám kisfia született. A szülész- teremben és mielőtt a szolgálati szik. anyáinak. Erről beszélgetnek a nők tréfálkoznak is a mamákkal: szobába vonul, benyit a jövő — Ej ha, a kis jövevény ugyan- látogatók most is. Csupa virág „Nálunk rendelésre születnek a nemzedék szobájába is. Elgyö- fsak igyekszik — morfondíroi minden szoba. De talán a leggyerekek, ha fiút akar, fiú lesz, györködik néhány percig a béké- magában Hamza néni — és m-g- szebb, a legtöbb virág mégis abs ha lányt akar, akkor kislányt sen szendergő gyermekekben, az- gyorsítja az előkészületeit. ban a szobában van, ahol az óvószül.“ Talán a nagy boldogságtól után szobájába megy és virraszt Mire a templom toronyórája néni fekszik. Cserepes virág, or van az, hogy éjfél elmúlt, de az a mamák és kicsinyeik álma fe- elütötte a hajnali öt órát, meganyák még mindig nem alsza- lett. Az éjszaka minden neszére született a kisgyermek, nak, gyermekeik jövőjéről be- felfigyel, hallgatózik, nem sír-e — Kisleány — súgja a kismaszélgetnek. — Csak felnőjjenek — fel valamelyik gyermek, az anyák mának a szülésznő és megkérsóhajt fel az egyik fiatalasszony szobájából nem-e hallatszik va- dezi — mi legyen a neve? —, csak egészségük legyen... Egy lami panaszos jaj-szó. — Katica, kis Kató — súgja gona, gyöngyvirág és szekfű pompás illata terjeng a levegőben. A férj, a rokonok, Ismerősök és a kis óvodások kedveskedtek virággal az óvónéninek és a Katica babának. Bánfalvi Ilona tésre is van ideje, egyszerű a válasz. — Van gépállomás Is a világon «- miondja mosolyogva. — Ab ősszel Is a gépállomás szántott. S aratni is az segít majd. A* apró gyerekek — mert van be- lőlü hat — még nem sokat tudnak segíteni. De pótolja munkaerejüket az állam segítsége. így aztán soha sem jelentett gondot az adő és a beszolgáltatás. Nem Is tudom elképzelni az olyan gazda portáját, aki elmarad az ilyennel — s Bag5 Lajos nem csak beszél a gazdálkodásról, hanem munkája is bizonyítja, érti mit kell tennie. Mert igencsak keresni kell még a kamut! határhan is az olyan gazdát, aki egyszerre — ilyenkor májusban — tíz kövér sertést ad le szerződéses hizlalásban. — Szeretnék átütemeztetni az ülén is vagy két kövér disznót kukoricára — mondja Bagi Lajos.— Azért maradt most is annyi kukoricám, mert tavaly sikerült hízót adni kukorica helyett. A disznó megvan, a tizenkettőn kívül még 22 sertés röfög otthon az udvaron. — Nincs gazdaság sertéstenyésztés nélkül. Sokat elgondolkodtam már az olyan gazdákon, akik panaszkodnak, hogy nincs hízójuk. Nem tudom elképzelni, hogyan látják az ilyenek egész életüket — mondja a beszélgetés végén Ragi Lajos. Ragi Lajos minden egyénileg dolgozó paraszt példája lehet.
