Viharsarok népe, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-18 / 115. szám

1955 május 13.. sÁertfa A kollektív szerződés teremtette meg a jé munka feltételeit ViUaisawU Hifit | Sok segítséget nyújtott | e Békéscsabai Sertéstenyésztő és Hizlaló Vállalat dolgozóinak a kollektív szerződés megkötése, Szervezettebbé vált a munka. Ismeretes, hogy a kollektív fzierződés kétoldalú kötelezett­ségvállalást jelent. Egyrészt a vállalat vezetősége, másrészt a dolgozók vetik papírra, mit akar­nak megvalósítani a Szerződés Weje alatt. Ennek alapján a dolgozók igyekeztek kötelezett­ségeiket teljesíteni. Az egy ser­tésre jutó ráhizlalási súly 12,2 kilogramm, s a takarmány értéke­sítési százalékot megfelelően tél­iesítettek. A süldőnevelők érték el' a vállalatnál a legjobb ered­ményt és az országban ez az íizemág az első helyezést érte el. A sertéshízlalásnál dolgozók is teljesítették a ráhizlalási és a ta­karmányértékesítési százalékot. Lemaradás csupán az összes rá- bízlalt súlynál és kiadási darab­nál mutatkozik, aminek oka, hogy a süldők későn érkeztek meg. Ezeket az .eredményeket úgy valósították meg, hogy a legjobb műszaki feltételek mel­lett dolgoztak, a szakszerű ta­karmánytárolás céljából megfe­lelő magtárakat létesítettek. Nagy lendítő ereje volt a tervteljesí­tésnek, hogy párosversenyben voltak a Pécsi és Szegedi Ser- . téstenyésztő és Hizlaló Vállalat dolgozóival. Ezt a versenyt mindkét vállalattal szemben meg­nyerték. A versenymozgalom tel­jes kibontakozását azonban nagy­ban akadályozta, hogy a sztaha­novista szinteket kellő segítség nélkül a vállalat csak későn dol­gozta ki. ben kitűnt dolgozókat az üzemi bizottság javaslatára esetenként pénzjutalomban is részesítették s egyrészét ingyenes üdültetésre küldték. Csupán néhány telepen volt tapasztalható, hogy a mun­kafegyelem nem volt kielégítő, főként azokon a helyeken, ahol a dolgozók egyrésze mezőgaz­dasági munkára is szegődött és nem egyszer emiatt igazolatlanul mulasztott. Ebből következik!, hogy az üzemi bizottságnak jobb felvilágosító munkát kell végez­nie. A kollektív szerződés megkö­tése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a vállalatnál biztosították- a munka- és a védőruhát a dol­gozóknak. Rendszeresen megtar­tották a munkávétdelmi ellen­őrzést, Azonban itt tapasztalha­tó, hogy a havi szemlék megtar­tásakor a munkavédelmi megbí­zottak rés/JtMettek ugyan, dt nem szorgalmazták kellő erély- lyel az esetleges hibák megszűn­tetését. I Hogy eleget tegyenek a vállalat vezetői és a dolgozók az elkövetkezendő időkben a kollektív szerződésben foglaltak­nak, a KV márciusi határozata alapján javítani kell a termelé­kenységet a sertés-iizemágaknál. Az asszonyokra lehet számítani fiatal, kedves arcú asszony Varga Eerencné, a kígyiósi Uj Élet TSZ könyvelője. Akármi­ről kérdezősködünk, mindenre pontosan tud válaszolni. Az iro­dában van egész nap, hogyan is­meri a szövetkezet életét? — kér­deztük. — Nem mindig ülök én bent — válaszolt mosolyogva. — Ha sürgős a munka, én is1 kimegyek dolgozni. Most, hogy vetettük a kukoricát, négy napot kint dol­goztam. Százhúsz holdat négy­zetesen vetettünk. Ha nincs is kint dolgom, csaknem minden­nap elmegyek a kertészethez, vagy ki a határba, megnézni a gabonát, cukorrépát, mert en­gem is érdekel, milyenek a ve­téseink, milyen termésre számít­hatunk. Útközben találkozom ta­gokkal: lányokkal, asszonyokkal, akik elmondják mit csináltak egész nap, hogyan halad a mun­kájuk. Mert olyan ez a szövetkezet, mint egy nagy család Ismerjük egymás munkáját, gondját, baját. Ha akarja, elmon­dom, mostanában mit csinálnak •a szövetkezet asszonyai. Ha ér­demesnek látja, írja meg. Nem olyan nagy ez a mi szö­vetkezetünk, 541 holdunk van. Tavaly a 111 tagból alig lát­tunk negyvenet kint a határhan. f érfiak még csak voltak, de asz- szonyok — néhány kivételével az egyéb állattartásnál és a me­zőgazdaságban. Ezért helyes, ha j szoknyás, piroscsizmás kislányok. ft békéscsabai ifjúság kulturális seregszemléje Hétfőn este a Jókai Színház­ban zsúfolt nézőtér előtt rendez­ték meg az ifjúsági kulturális seregszemle városi döntőit. A IV. sz. általános Iskola énekkara nyitotta meg a ver­senyt. A gyermekkórus sikerrel adta elő műsorszámait. Nagy tetszést aratott a 111. Sz. álta­lános iskola tánecsoportja: szé­pen mozogtak a színpadon a feliérblúzos, fehérpettyes, piros1 | Az üzemi bizottság lés! ankétokat tartanak a sztaha­novisták bevonásával, ahol meg­beszélik az élenjáró módszereket. Szükséges, hogy a telepi dolgo­zók ne csak saját telepük felá- datait lássák, hanem az egész vállalat termelését ismerjék és a törődjenek azzal. A kollektív tér- szerződés megvalósulásához szük- mclési tervek teljesítését a dől- séges, hogy az üzemi bizottság gozók nevelésével, a munkaver- továbbra is jól dolgozzon és a seny széleskörű kiterjesztésével; jelenleg még hiányzó reszortokat igy ekezett elősegíteni. A dolgo- | betöltve, mind nagyobb segítséget »ók 93 százalékát vonta be a adjon a dolgozóknak vállalásaik versenymozgalomba. A termelés- 1 teljesítéséhez. a vállalat műszaki vezetői terme- j Sikerük volt a 11. sz, általános iskola vörösnyakkendős úttörői­nek is, akik ének- és zeneszá­mokkal mutatkoztak be. Szűnni nem akaró taps köszöntötte az 1. sz. általános iskola fúvószene- karáuak és furulya-zenekarának számait. Nagyon megnyerte a jtözönség tetszését a gimnázium és a Vizműépítő Technikum énekkara, s óriási sikere volt a Balassi Kultúrotthon »B« tánc- csoportjának, a Szlovák Gimná­zium tánccsoportjának és a Ba­lassi Kultúrotthon népi zeneka­rának. Özv. Botos Istvánná (Békés, V., Arany J. u. 20. sz.) nemrég kéréssel fordult szerkesztősé­günkhöz. Arról írt, hogy két kát. hold földje után, mint idős asz- szony, szeretne szociális kedvez­ményt kapni. Kérését megírtuk a községi tanácsnak. Pár nappal ezelőtt Bótosné levelében arról Másodszor kapálnak A végegyházi Szabadság TSZ- ben a cukorrépa, napraforgó első kapálását régen befejezték, néhány nappal ezelőtt hozzá­kezdtek a maghoziá cukorrépa, napraforgó, hagyma másodszori kapáláshoz. Szorgalmas munká­val elérték, hogy a múlt héten tájékoztatta szerkesztőségünket, j ezeket a munkákat is elvégezték, hogy kérését a községi tanács be- • Kedden hozzákezdtek a négyze- gyüjtési hivatala teljesítette. 1 tes kukorica kapálásához. — néha-néha fordultak meg a szövetkezetben. Ősszel, zárszám­adáskor voltak, akik mondogat­ták, hogy kevés a kilenc forint, meg a négy és fél kiló csöves- kukorica munkaegységenként. Persze akadtak aztán, akik meg­válaszoltak az elégedetlenkedők­nek: »Jobban kellett volna dol­gozni, hogy több teremjen.« Vol­tak, akik őszintén megmondták, hogy a szövetkezet asszonyok nélkül nem sokat ér. Olyan, ez, mintha az ember csak félkézzel dolgozna. Az asszony ezelőtt is segített férjének a kapálásban, betakarításban. A szövetkezetben sem lehet nélkülözni a paraszt­asszonyok dolgos kezét. Tavasszal, hogy megkezdődött a munka, az asszonyok egymás­után jelentkeztek munkára. Mi­kor arról volt sző, hogy a 120 hold kukoricát kapával vetik, a családtagok is jelentkeztek a ku­koricavetéshez. Akik már a ku- korioavetésnél résztvettek, ké­sőbb sem maradtak el a közös munkától, ifj. Kovács lilésné, Tóth Lászlómé, ifj. Dézsi ML- hályné, Szőke Mihályné, Gedö Béláné, Karádi Györgyné a ka­pálásnál is mindennap ott van­nak. Halad is a munka. A 9 hold dohánypalánta kiüitetését a napokban már befejezik. A cukorrépát megsaraböltuk, 20 hóid napraforgó kapálása is ha­marosan véget ér. Ez évben nem lesz baj a növényápolással. A kukoricát háromszor akarjak kapálni, de meg is lesz. Igaz, van még kapásnövényünk a ku­koricán kívül: öt hold burgo­nya, 30 hold cukorrépa, öt hold takarmányrépa, 20 hold napra­forgó, kilenc hóid dohány, hét hold borsó, öt hold kertészet, két hold ricinus és egy hold fenyőfacsemete. Ezt is megka­páljuk. Tegnap beszélgettünk kint a kertészetben néhányon, asszo­nyok. Azt mondja az egyik, hogy — jő volna, ha hamarosan meg­lenne a zárszámadás. Igaz, M kicsit ezen nevettünk, hogy ítéli minden héten zárszámadás kel­lene, de aztán komolyra fordult a szó. — Vajon mennyi lesz ez évben egy munkaegység értéke? — kérdezték. — Tervszerint pénz­ből 12,50 forintot osztunk, ku­koricából 4,6 kg morzsoltak — Ennél többet is el tudunk érni — mondta Krajcsné. — Ez évben az asszonyokra nem ter­veztek, pedig mi is dolgozunk. Mi is járunk dolgozni, többször tudunk kapálni, több lesz a ter­més, több jut egy munkaegység­re. Mindenki igazat adott Krajcs- nénak és arról beszéltünk, hogy azokat az asszonyokat, akik még nem járnak dolgozni, felkeres­sük és elbeszélgetünk velük, ha lehet, egy héten három-négy na­pot jöjjenek dolgozni. Mert né- künk, asszonyoknak sem közöm­bös, hogyan lesz megkapálva a kukorica, vagy a cukorrépa, mert ha jó termés lesz, a mi munka­egységünk értéke is növekszik. Mikor elbúcsúztam Vargáné- tói, még utánam szólt; — A mi asszonyainkra mindig lehet szá­mítani. Minden munkában meg­állják a helyüket. íipcs<ei Tizenhét hízó Bagi Lajos néhány napja szál­lított be tizenkét hízót az átvevő helyre. Tizet szerződésre, kettőt beadásra adott át. Bagi Lajosnak 9 holdja van és tartalék földet is bérel hozzá. Fő dolog a földművelés, szokták mondani, ő is azt tartja, de azt is tudja, hogy állattenyésztés nélkül nem lehet gazdálkodni. Állattenyésztés nélkül még a föld sem terem annyit, mintha meg­van a gazdasághoz a kellő jó­szág is. Hogyan műveli meg a földjét úgy, hogy állattenyész­■ ' ■♦■♦■♦■♦■♦■♦■♦■«■♦■♦■♦■♦■♦■♦•♦■♦■♦»-'»■♦■♦■♦■♦■♦■♦■♦■♦■♦■♦■♦■♦■♦■♦■♦■♦■♦■♦■♦a vissza az édesanya és elszende- redik. Másnap reggel 8 órakor Hamza néni újságolja a hírt az őt le­váltó Licska Margitnak, hogy Minden csendes, ezt a csendes­A kismarnak 11 séget négy óra felé hirtelen erős csengetés töri meg. A szülő­S zarvas község házaira sötét fiatal mama mindnyájuk gondo- otthon új lakót kapott, Szakéi köpenyt borít az éjszaka, tatát fejezi ki, mikor hozzáteszi Istvánná óvónő személyében. Éjfél elmúlt, a szarvasiak nyu- — és békében éljenek. Elbe- govóra tértek. Csak a szülőotthon szélgetnének reggelig is, ha Hamza néni az éjszakai deren- az óvónéni is bejött az éjjel és gésben is felismeri a szomszéd- már nincs egyedül... ablakából szűrődik ki a fény. Ott még ébren vannak. Talán éppen most készül a világra egy kí­váncsi emberke s őt várják... De nem. A szülőotthon ideig­lenes lakói nem várnak senkit. A kis jövevények már megérkeztek. Hamza néni, a szülésznő ki nem jelenti: — Itt az ideje aludni, asszo­nyok. ban lakó fiatalasszonyt és ba­rátságosan üdvözli. Kísérőit, az édesanyját és a fiatal férjet ha- zaküldi. Megnyugtatja őket — nem lesz semmi baj. A kísérők elmennek, a Államunk segítségével tavaly " épült fel az új szülőotthon több mint félmillió forint költ­séggel. Az anyák már kedvezőbb egészségügyi körülmények között szü- szülhetnek, mint a régi, kezdet­szülőotthon­Szót fogadnak neki, jó éjszakát kívánnak egymásnak és elhall- lésznő egyenesen a szülőszobába leges felszerelésű Itt már mindenki boldog anya, gatnak. Hamza néni megigazítja vezeti az izgatott, remegő fiatal- ban. mert valamennyiüknek teljesült a fejpárnákat, gondosan betakar- asszonyt. Nem sokkal később az Nagy segítséget jelent ez a a vágya. Illés Lajosné kisfiút várt gatja őket, ezt teszi minden kór- óvónéni már hófehér ágyon fék- szarvasi és környékbeli községek és lám kisfia született. A szülész- teremben és mielőtt a szolgálati szik. anyáinak. Erről beszélgetnek a nők tréfálkoznak is a mamákkal: szobába vonul, benyit a jövő — Ej ha, a kis jövevény ugyan- látogatók most is. Csupa virág „Nálunk rendelésre születnek a nemzedék szobájába is. Elgyö- fsak igyekszik — morfondíroi minden szoba. De talán a leg­gyerekek, ha fiút akar, fiú lesz, györködik néhány percig a béké- magában Hamza néni — és m-g- szebb, a legtöbb virág mégis ab­s ha lányt akar, akkor kislányt sen szendergő gyermekekben, az- gyorsítja az előkészületeit. ban a szobában van, ahol az óvó­szül.“ Talán a nagy boldogságtól után szobájába megy és virraszt Mire a templom toronyórája néni fekszik. Cserepes virág, or van az, hogy éjfél elmúlt, de az a mamák és kicsinyeik álma fe- elütötte a hajnali öt órát, meg­anyák még mindig nem alsza- lett. Az éjszaka minden neszére született a kisgyermek, nak, gyermekeik jövőjéről be- felfigyel, hallgatózik, nem sír-e — Kisleány — súgja a kisma­szélgetnek. — Csak felnőjjenek — fel valamelyik gyermek, az anyák mának a szülésznő és megkér­sóhajt fel az egyik fiatalasszony szobájából nem-e hallatszik va- dezi — mi legyen a neve? —, csak egészségük legyen... Egy lami panaszos jaj-szó. — Katica, kis Kató — súgja gona, gyöngyvirág és szekfű pompás illata terjeng a levegő­ben. A férj, a rokonok, Ismerő­sök és a kis óvodások kedvesked­tek virággal az óvónéninek és a Katica babának. Bánfalvi Ilona tésre is van ideje, egyszerű a vá­lasz. — Van gépállomás Is a vilá­gon «- miondja mosolyogva. — Ab ősszel Is a gépállomás szántott. S aratni is az segít majd. A* apró gyerekek — mert van be- lőlü hat — még nem sokat tud­nak segíteni. De pótolja munka­erejüket az állam segítsége. így aztán soha sem jelentett gondot az adő és a beszolgáltatás. Nem Is tudom elképzelni az olyan gazda portáját, aki elmarad az ilyennel — s Bag5 Lajos nem csak beszél a gazdálkodásról, hanem munkája is bizonyítja, érti mit kell tennie. Mert igencsak ke­resni kell még a kamut! határ­han is az olyan gazdát, aki egy­szerre — ilyenkor májusban — tíz kövér sertést ad le szerződé­ses hizlalásban. — Szeretnék átütemeztetni az ülén is vagy két kövér disznót kukoricára — mondja Bagi La­jos.— Azért maradt most is annyi kukoricám, mert tavaly sikerült hízót adni kukorica helyett. A disznó megvan, a tizenkettőn kí­vül még 22 sertés röfög otthon az udvaron. — Nincs gazdaság sertéste­nyésztés nélkül. Sokat elgondol­kodtam már az olyan gazdákon, akik panaszkodnak, hogy nincs hízójuk. Nem tudom elképzelni, hogyan látják az ilyenek egész életüket — mondja a beszélge­tés végén Ragi Lajos. Ragi Lajos minden egyénileg dolgozó paraszt példája lehet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom