Viharsarok népe, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-15 / 113. szám

i/tuaisawli Hcfit 1955 májú« 15., vnsáraap PARTÉLET A bírálat, önbírálat éltető erőnk A VÜI. osztályos úttörők a DISZ-be kérik felvételüket A bírálat és önbírálat pártunk, népi demokráciánk fejlődésének egyik legfontosabb hajtóereje. A bírálat és önbírálat a kommu­nista és munkáspártoknak nélkü­lözhetetlen és állandó fegyvere. Lenin elvtárs erről a »Balolda- liság a kommunizmus gyermek- betegsége« című művében a kö­vetkezőket írta: »A hibát nyíl­tan beismerni, okait feltárni, ki­elemezni azt a helyzetet, amely a hibát szülte, gondosan megvi­tatni, hogy milyen eszközökkel lehet a hibát kijavítani — ime ez jellemzi a komoly pártot, így teljesíti a párt kötelességét, így neveli és tanítja az osztályt, s azután a tömegeket is.« A kommunista kritika cél­ja, hegy szüntelenül javítsa a párt- és az állami szervek munkáját, szilárdítsa a párt- fegyelmet, feltárja munkánk fogyatékosságait, megmutassa leni engesztelhetetlen harc szel­lemében neveljék a párt tagjait, tagjelöltjeit. A bírálat nem le­het kampányfeladat. Ez arra kötelezi a part tagjait, hogy a hibákat azonnal tárják fel, ami­kor észreveszik. Hogy a pártnak e fontos fegy­verét helyesen tudjuk alkalmaz­ni, elengedhetetlenül szükséges a párt politikájának ismerése. Ezért szükséges a Központi Ve­zetőség márciusi határozatát párttagságunkkal és a pártonkí- vüli tömegekkel még jobban megértetnünk. Megyénkben a márciusi párthatározat óta van javulás. Számos tag­gyűlésen az egyszerű párt­tagok bátran bírálták a párt­bizottság tagjainak, vagy az ál­lamhatalmi szervek egyes tagjai­nak sokszor gyenge és megalku­vó magatartását, intézkedését. A márciusi határozat megnö­névtelen, rágalmazó leveleket küldtek be szerkesztőségünkbe. Mindezt a bírálat ürügye alatt tették. Ezek a rágalmazók fon­tos feladatok megoldásáról igye­keztek elvonni a dolgozók fi­gyelmét. Ezek ellen — mint a párt tekintélyének aláásói, előre j haladásunk kerékkötői — szigo-j rúan fel kell lépni. De fel kell lépni azok ellen is, j akik a dolgozók véleményei­vel szemben önelégülten, j nemtörődöm módon viselked- j nek. vagy éppen üldözik a bírálókat. Nem kevésbé ve-1 A gyulai III, sz. | ]a szélves és elítélendő, amikor elfogadják a bírálatot, sőt ön­kritikát is gyakorolnak, de hibájukon nem változtatnak. a hibák kijavításának módját. .Így az egész dolgozó nép meg­sokszorozott erejével gyorsabban tudjuk az elkövetett hibát kijaví­tani. Ez azt bizonyítja, hogy a kommunista kritika — alkotó kritika. A kommunista kritika egyik fő vonása: a magasfokú elviség. Ez azt jelenti, hogy a fogyaté­kosságot a párt, az állam és a közösség szempontjából bíráljuk. Bárkit bírálunk, a hibákat nem kenhetjük el. A Központi Veze­tőség márciusi határozata meg­állapítja, hogy a bátor,pártsze- rfi elvi bírálat — különösen munkánk fogyatékosságát tekint­ve— nélkülözhetetlen. E nélkül aines előrehaladás és mindinkább fennáll az önteltség, a babérokon való megnyugvás, a tespedtség veszélye. A pártszerű bírálat nö­veli a pártvezetés tekintélyét, szilárdítja a párt egységét, a tö­megekkel való kapcsolatát. A párt szervezeti szabályzata az nlapszervezetek fontos feladatá­ul jelöli meg, hogy a hibák el­velte megyénkben is a párt­tagok, de a A bírálat ilyen »elfogadása« a hibákat nem szünteti meg, el­lenkezőleg, a tömeget a tétlen­ség, a nemtörődömség felé viszi. »Olyan bírálatra van szükség — partonkivüliek I mondotta Sztálin elvtárs — a­az önköltségcsökkentésről, a takarékosságról a termelé­kenység növeléséről — ipar­ban és mezőgazdaságban egy- nemcsak több szó aránt esik. hanem egyre több a I tett is. A Központi Vezetőség márci­usi határozata megállapította, hogy az utóbbi időben a jobb­oldali veszély mindinkább erő­teljesebben éreztette hatását. Az ellenséges elemek, s a jobbol­dali elhajlók a kritika égisze alatt tagadták a munkásosztály vezető szerepét, a munkásosz­tály és a dolgozó nép által elért történelmi jelentőségű sikereket. Az ilyen cselekmény a párt le­járatására, a dolgozó nép ellen irányul. Ez az irányzat különö­sen elterjedt a Központi Vezető­ség 1953 júniusi határozata után. j Nem egyszer előfordult, hogy1 bályzata kimondja felelősségérzetét. Ezt hízó- | mely növeli a munkásosztály mű- nyítja, hogy a határozat óta veltségét, fejleszti harci szelle­—— ---------------------------------! mét, megerősíti a gy őzelembe v etett hitét, megsokszorozza erű­it és segíti abban, hogy' az or­szág igazi gazdájává váljék.« A pártszervezeteknek, a pártbizott­ságoknak olyan szellemet kell kialakítaniok városban és falun egyaránt, hogy a dolgozók bát­ran lépjenek fel a hibák elköve­tői ellen. Ne tűrjék meg a laza­ságot, a fegyelmezetlenséget, a társadalmi tulajdont pazarlását, herdálását, a telhetetlenséget, a- melyek a megyében még több helyen tapasztalhatók. A párt, a nép s az egész or­szág érdeke megkívánja, hogy pártszerű, tárgyilagos bírálat, ön­bírálat, nem utolsó sorban az alulról jövő bírálat a párt-, az állami és társadalmi élet min­den területén éltető erőként jus­son érvényre. Tartsa ezt szem­eiéit minden kommunista úgy, ahogy azt a párt szervezeti sza- Balkns Imre osztálya előtt izgalommal gyüle­keznek a tanutók. Meg-megvil- lannakavörös nyakkendők, az al­sóbb osztályok tanulói kíván­csian settenkednek a közelben, szeretnék megtudni a nagy izga­lom okát. Most kinyílik a tan­terein ajtaja, s a sok leány el- csöndesülvle tódul be rajta. A rajvezetők meglepetést készítet­tek erre a fontos rajgyülésre, melyen mind a két Vili. osz­tály megjelent. A táblán, szép színes felírás hirdeti, hogy is­kolánk úttörőcsapata a DISZ példáját követi, s a DISZ mun­káját akarja a csapat is előse­gíteni jó munkájával. Az osztály csupa virág, az arcok ünnepé­lyesen ragyognak. Néma várakozással teli a leve­gő, amikor Sál Margit pajtás áll a közösség elé. — Pajtások! — kezdi szavait — A mai nap ünnep csapatunk életében. Mi, Vili. osztályosok, nemsokára elhagyjuk az általá­nos iskolát, s munkánkat más területen folytatjuk tovább. Az úttörő közösségből, amely először fogott bennünket igazi, szoros egységbe, most kilépünk. Ez a közösség a szívünkhöz nőtt, ne­héz volna elválni tőle. Én, mint kitűnő tanuld, szeretném kérni, hogy engem a DISZ tagjai közé vegyenek fel. Csapatvezetőnktől hallottuk már, hogy a DISZ II. kongresszusa tiszteletére az a ki­tüntetés éri a legjobb pajtáso­kat, hogy a DISZ tagjainak so­rába léphetnek. Én nagy kitün­tetésnek venném, ha engem is méltónak tartanának erre. Ígé­rem, hogy mint DISZ-tag, a jö­vőben is felkeresném iskolámat és segíteném a csapat munkáját. követte Sal pajtás sza­| vegyék fel őket még most, a Vili, j osztályban a DISZ ‘tagjai közé. j 1 elvételüket kérlek többek kö- j zött; Németh Erzsébet, Namys* lov Katalin, Paskucz Erzsébet, j a gyulai 111. sz. iskola kiváló I tornásza és még nagyon sokan. Középessy Kinga hozzászólásá­ban elmondta, hogy gyermek- j orvos szeretne lenni, jó tanulásá­val eddig is kivette részét a csa­pat munkájából. Kitűnő tanuló, s a DISZ tagja szeretne lenni. A rajösszejövetel végéig 40 tanuló kérte felvételét a D1S2- szervezetbe. Nagy7 lelkesedés közben szólalt fel Cserháti Istvánná csapatve­zető. — Örömmel látom, hogy mindnyájan lelkesen vesztek részt ezen a rajgyülésen, s úgy látom, mindnyájan szívesen len­nétek már most a DISZ tagjai. A DISZ 11. kongresszusa tisz­teletére azonban most csak a legjobb pajtásokat veszik fel a DISZ tagjai sorába, de év végére mindazok a pajtások felvételt nyernek, akik jó munkájukkal bebizonyítják, hogy7 méltók erre. folytassátok munkátokat tovább­ra is nagy lelkesedéssel és buz- gósággal, a nyári munkák vég­zésében is segítsétek a csapa­tott, s a jövőben is támogassá­tok iskolánkat. A pajtások el­határozták, hogy a Harisnyagyár ÜlSZ-szervezetével felveszik a kapcsolatot és a gimnázium egyik tanulóját, aki iskolánk növen­déke volt, s most kiváló tanuló — meghívjak magukhoz, hogy beszéljen pajtásainknak a DISZ szerepéről, munkájáról, felada­tairól. Lelkes taps vált. Egy’más után emelkedtek szólásra a pajtások, akik megerő­sítették azt a kívánságot, hogy Vidám énekszóval ért vé­get ez a rajösszejövettel, s hisz- szük, hogy igen szép tettekre, eredményekre buzdítja még Vili. osztályosainkat. f utás Mária Vili. osztályos, a Gyulai 111. sz. Alt. isk. tan. Mikor véget ért a III. párt- kongresszus, pártunk tagsága előtt világossá vált, hogy a kongresszus hosszú időre meg­szabta a kommunisták tenniva­lóit. Ahhoz, hogy a kommunis­ták jól végezzék el feladataikat, alaposan kellett és kell tanul­mányozni a III. pártkongresz- szus határozatait. Mint ismere­tes, az idén az eddigitől elté­rően, a kongresszusi anyagot nem kampányszerűen, hanem az egész oktatási évben szerve­zetten tanulmányozták párttag­jaink. Igaz, hogy Méhkeréken tavaly sok kívánni valót ha­gyott maga után a pártoktatás. Mindössze két politikai iskola volt. Az egyik a politikai is­kola első évfolyama, a másik az SZKP történet első évfo­lyama. A politikai iskola első évfo­lyama még a tél folyamán le­morzsolódott. A vezetője. Koz­ma György elvtárs sok esetben mást helyezett előtérbe, nem a párttagság elméleti oktatását, így ez a politikai iskola nem tudott eredményt felmutatni. Az SZKP történet tanfolya­mán már más volt a helyzet. A vezető jól foglalkozott a pártoktatással, Cséffán György elvtárs, mint propagandista fi párttagság elméleti oktatásáért érezte a párt iránti felelősséget és lelkiismeretesen végezte fel­adatát. E két példa is igazol­ja, hogy a politikai Iskola hall­gatóinak aktivitása, a politikai iskolavezető munkájának a tü­körképe, vagy fordítva. A gyakorlati munka irány­tűje a forradalmi elmélet. A forradalmi elmélet elsajátítása a propagandistán, a pártszerve­zet vezetőségén múlik. Az elmélet elsajátítása nem máról holnapra való dolog, hanem kemény, odaadó mun­ka és elszánt akarat kell hozzá. A községi pártszervezet veze­tőségének a múlt évben többet kellett volna foglalkoznia a pártoktatással, de a járási párt- bizottságnak is több segítséget kellett volna adni alapszerve­zeteiknek. A pártvezetőség tavaly nem kellően foglalkozott a DISZ- szervezet oktató munkájával sem. Az alapszervezet vezető­sége úgy gondolta, hogy megfe­lelő elvtársat bízott meg Dú­ló György személyében a po­litikai iskola vezetésével. Igaz, az elmúlt esztendőben sok min­dent tett Dúló elvtárs, ami a község dicsőségét és hírnevét emelte, de mindezeken túl, nem lett volna szabad elhanyagolnia a DISZ Petőfi-iskola vezetését sem. A községi pártszervezet a má­jus 9-i vezetőségi gyűlésen meg­tárgyalta az oktatás helyzetét és határozatot fogadott el, hogy május 12-ig kiválogatja a pro­pagandistákat, egyénileg be­szélget velük és tájékoztatja őket a jövő évi oktatási felada­tokról. Ezt már végre is haj­tottuk. A pártvezetőség alapo­san foglalkozott a propaganda- munka módszertani kérdéseivel is. Az a vélemény alakult ki, hogy nem szabad görcsösen ragaszkodni az egyféle módszerhez, hanem figyelembe kell venni párttagságban az elvi kérdések hallgatóink képzettségét és ér- iránti érdeklődést és legjobban deklődésl körét. Ilyenformán megértetjük valamennyi hali­akarjuk kialakítani azt a mód- gatóval a párt politikáját. fLz szert, amellyel felkeltjük a oktatás előkészítésére alap­szervezetenként bizottságok it hoztunk létre, amelyek három­három tagból állanak. Minden bizottságnak a vezetője a közsé­gi pártvezetőségnek egy-egy tagja. A bizottságban résztvesz a leendő politikai iskola veze­tője és egy alapszervezeti ve­zetőségi tag is. A községi párt­vezetőség egyik leglendülete­sebb tagját — Juhász Tivadar elvtársat — a DISZ-oktatás előkészítésével bíztuk meg. Az ifjú párttagokat és tagjelölte­ket a DISZ politikai iskolákra osszuk be, hogy megfelelő se­gítséget adjanak azoknak a DISZ-fiataloknak, akik nem jártasak még a politikai mun­kában. A DISZ-szervezetben a Petőfi-iskola vezetője. Makovei György elvtárs lesz. Már kiok­tattuk, hogy mik lesznek a fel­adatai és örömmel kezdett munkához. Az oktatási bizottságoknak szép feladatuk lesz, de alapos gonddal és körültekintéssel kell, hóm» dolgozzanak. A poli­tikai iskola hallgatóinak kivá­logatásához pénteken már hoz­zá is fogtunk és beszélgetünk a hallgatókkal. Az egyéni be­szélgetés kettős célt szolgál. Az egyik: hogy növeljük a párttag­jaink bizalmát és állandóan foglalkoztassa őket az a tudat, hogy közelebbről ismerjék meg a párt politikáját. A másik fon­tos cél, hogy mozgósítani tud­juk párttagjainkat a minden­napi feladatok elvégzésére, a tavasziak elvetésére, az idejé­ben való növényápolásra, az aratásra való fekészülésre és az állampolgári fegyelem be­tartására. A hallgatók kiválo­gatásánál az önkéntesség elv­vének a betartását fogjuk szem előtt tartani, viszont az önkén­tesség nem jelentheti azt, hogy ha akarunk, tanulunk, ha nem akarunk, nem tanulunk. Min­den elvtársnak lehetőséget adunk a tanulásra és megma­gyarázzuk, hogy a szervezeti szabályzatban megszabott kö­telessége. a politikai tudásának fejlesztése, a marxizmus-lenin- izmus alapjainak elsajátítása. A májusi taggyűlésen íő na­pirendként az oktatási munkát tárgyaljuk. Ott ismertetjük, hogy kit szándékozunk bevon­ni az oktatásbr. Ügyelünk arra is, hogy adminisztratív eszközökkel senkit se vonja­nak be az oktatásba, viszont az alaoszervezetek vezetőségét és a tömegszervezetek vezetőit képességüknek megfelelően osszuk be a különböző okta­tási formákba. Kára Mihály, MDP-titkár, Méhkerék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom