Viharsarok népe, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-12 / 110. szám

1955 május 12., «eát«r($li

I szovjet kormány javaslata a fegyverzet esSkkeotése, az atomfegyver eltiltása ás az áj háberá veszélyének elhárítása kérdésében-----------------------—_______________________ Jikai>sawk Mfvt

M

oszkva. (TASZSZ) J, A. Malik, a Szovjetunió képviselője május 10-én az ENSZ Leszerelési Albizottságában előterjesztette a szovjet kormánynak a fegyverzet csökkentéséről, az atomfegyver eltiltásáról és az új háború veszélyének elhárításáról szóló javaslatát.

A nyilatkozat a többi között a következőképpen hangzik:

„A közgyűlés ajánlja minden államnak, tegye meg a szükséges lépéseket annak a közgyűlési határozatnak szigorú végrehajtására, amely elítéli az új háborús propaganda bármely formáját, szüntessen meg minden háborús uszítást, a népek közti ellenségeskedés szítását a sajtóban, a rádióban, a filmen, nyilvános felszólalásokban.

Úgy véli, hogy a nemzetközi feszültség enyhítésének és az államok közötti szükséges bizalom megteremtésének megfelelne, ha a négy hatalom Németországból — a szigorúan korlátozott csapatkontigensen kívül — országhatárai mögé vonná vissza csapatait, továbbá a helyi rendőr-erőket négyhatalmi ellenőrzés alá helyezné.

Szükségesnek tartja, hogy a Biztonsági Tanácsban állandó tagként helyetfoglaló államok megállapodjanak az idegen területeken létesített külföldi katonai támaszpontok megszüntetésére vonatkozóan.

Felhívja azokat az államokat, amelyek tapasztalattal rendelkeznek az atomanyagok és az atomerő előállításában, nyújtsanak széleskörű termelési és tudományos-technikai segítséget más országoknak az atomerő békés felhasználása terén és ne tegyék ezt a segítségnyújtást függővé semmiféle politikai, vagy katonai jellegű követeléstől.

Felhívja az érdekelt államokat, rendezzék a megoldatlan távol-keleti kérdéseket a szu- verénitás és a területi épség elveinek megfelelően.

Szükségesnek ismeri el, hogy az államok gazdasági kapcsolataikban megszüntessenek minden olyan hátrányos megkülönböztetést, amely akadályozza a köztük lévő széleskörű gax- dasági együttműködés fejlődését, mindenekelőtt a kereskedelem terén.

A közgyűlés (Biztonsági Ta- | nács) megbízza,, az ENSZ Le- í szerési Bizottságát, dolgozza ki í és terjessze a Biztonsági T„- ' nács elé „A fegyverset csök- j kentse és az atom-, hidrogén-, ! valamint más tömegpusztító , fegyverfajták eltiltása kérdésé- | ben kötendő nemzetközi egyezmény (szerződési “- tervezetét.

■ Az ilyen egyezményeknek elő kell írnia:

I a) a nukleáris fegyver, továbbá valamennyi egyéb tömegpusztító fegyverfajta alkal- i mazásának és gyártásának tel- 1 jes tilalmát, valamint a meg- : lévő nukleáris fegyverkészle- i tek békés célokra való felhasználását;

: b) valamennyi fegyveres erő és minden hagyományos fegy- : vérzőt jelentékeny csökkentését;

c) megfelelő jogokkal, felhatalmazással és feladatkörrel | rendelkező olyan ellenőrző i szerv létesítését, amely vala- 1 mennyi állam tekintetében biz- i tosítja a megállapodásszerű tilalmak és csökkentések egyaránt effektiv megtartását. il- I letve végrehajtását.“

Megkezdődött a varsói értekezlet

Varsó (TASZSZ). Május 11-én, középeurőpai idő szerint tíz órakor, Varsóban, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának helyiségében megnyílt az európai államoknak az európai béke és biztonság biztosításával foglalkozó értekezlete, amelyet az európai országok 1954 nov*m!>er 29— december 2-1 moszkvai értekezletén elfogadott határozatéoól eredő kérdések megvitatására hívtak össze.

Az értekezlet munkájában az 1954 december 2-i moszkvai nyilatkozatot. aláíró államok — a Szovjetunió, a Lengyel Népköz- társaság, a Csehszlovák Köztársaság, a Német Demokratikus

: Köztársaság, a Magyar Népköz- társaság, a Komán Népköztórsa- ság, a Bolgár Népköztársaság és az Albán Népköztársaság — kormányküldöttsége vesz részt. Az; említett államok küldöttségének j tagjai: a kormányfő, a külügyminiszter, a honvédelmi miniszter és más államférfiak.

A* értekezlet munkájában megfigyelőként résztvesz a Kínai j Népköztársaság képviselője Is.

Az értekezlet megnyitásánál je- | len voltak a lengyel és a külföl- ! dl sajtó tudósítói.

Az értekezlet az első ülésen elnöklő Cyranktewicanek. a Lengjél Népköztársaság küldöttsége; vezetőjének megnyitó szavaival | nyílt meg.

Ezután Bulganyin, a szovjet küldöttség vezetője tett nyilatkozatot.

*

Varsó (ADN). Kedden hivatalosan is megnyílt a varsói értekezlet sajtóközpontja, ahonnan szerdától kezdve a világ minden tájára eljutnak az értekezletről szóló sajtójelentések.

A béketábor országaiból mintegy negyven tudósító és újságíró érkezett. A kapitalista országokból is sok tudósító érkezett meg, vagy jelentette be részvételét, köztük a 1‘Humanité, a Dally Worker, az Unita, valamint az AFP, az UP és a New York Times tudósitója.

Batsányi János*

A franciaországi változásokra

Nemzetek, országok! kik rút kelepcében Nyögtök a rabságnak kínos kötelében,

S gyászos koporsóba döntő vas-igátok Nyakatokról eddig le nem rázhattátok;

Ti is, kiknek vérét a természet kéri,

Hív jobbágyitoknak felszentelt hóhéril kertek, s hogy sorsotok előre nézzétek,

Vigyázó szemetek Párizsra vessétek!

Kassán, 1789.

*Ma 110 esztendeje halt meg j polgári átalakulásért küzdő írók Batsányi János, a XVIII. szá- , között, aki gondolkodásában és 1 zad vége és a századforduló egyik müveiben a forradalmi követbe- | leghaladóbb elméje, a magyar ja- j zetességig jutott el.

! kobinus mozgalom lángklkü köl- I • korának nagy eseménye a fran- j tője. Nálunk Magyarországon, j cia forradalom. A fejlett francia i hogy fejletlen volt a polgárság, ! polgárság a XVIII. században az | a polgári átalakulás következe- ; emberiség tanítója volt. Az ú j ta- \ tes harcosai hosszú ideig az ér- | nők, az új eszmék nem ismertek \ telmiség soraiból kerültek ki. Jó- országhatárokat. Eljutottak ha- ; részt szegény és kisnemes, vagy J zánkba Is. Batsányi jó kormá- | x nemteleni származásúak az első nyosként, azonnal szélirányba ; útkereső előőrsök. Kockázatos j állt t forradalmi áramlat szülte j felderítés volt ex Ebből a nehéz { a fent közölt nagyszerű verset | munkából vette ki részét Batsá- j is, melyből a plebejusi indulat ! nyí János is. O volt az első a j forrósága árad.

A nyugatnémet ifjúság tiltakozik a kény szer toborzás ellen

Berlin. A nyugatnémetországi megszálló hatalmak képviselői a párizsi szerződések életbeléptetése után jogellenesen hatálytalanítottak harmincegy rendeletet, amelyet a második világháború j után a négyhatalmi ellenőrző ta- I nács Németország demilitarizá á- sának végrehajtására és biztosi- : fására bocsátott ki. A rendeletek hatálytalanításának legfőbb célja az, hogy szabaddá (tegyék Ny ugat-Németországban az utat az általános hadkötelezettség bevezétésére.

A Nyugatnémet Ifjúsági Szerzetek szövetségének Stuttgartban tartott küidötlértekezlele szenvedélyeshangú nyilatkozatban foglalt állást Adenauer kéíiyszerto- borzási tervei eilen.

A Fehér Ház nyilatkozata

Washington. (TASZK2) Ha- gerty, a fehér Hát sajtót!lkára a következő nyilatkozatot olvasta M a sajtó képviselői előtt,g, legmagasabb szintű négyhatalmi értekezletről: -Az elnök mindig hangoztatta, hogy ilyen értekezlet lehetséges. A külügyminiszter természetesen ismeri az elnök nézeteit és ha célszerűnek és hasznosnak látszik egy ilyen értekezlet megtartása, a külügyminiszternek teljes felhatalmazása

van egy ilyen értekezlet megszervezésére az elnök nevében.»

PÁRIZS ,| ... . r

Az AFP jelentése szerint Piuay francia külügyminiszter az Atlanti Tanács hétfői ülése után a (Jhaillot-palotáhan tartott sajtóértekezleten kijelentette: a három nyugati külügyminiszter elhatározta, hogy' a közeljövőben jegyzéket intéz a Szovjetunióhoz, és ebben javasolja, vegyen részt a négy hatalom tanácskozásán.

Alfred Gruenther, az atomhisztéria tábornoka

írta: V. Lux — Rövidítés —

SZÁRAZFÖLDI CSAPATAINK támogatására, az ellenség területért lévő objektumok bombázására szándékunkban áll esetleg atombombát alkalmazni — hangoztatja útón-útfélen Gruenther tábornok, a NATO Üt gyveres

erőinek főparancsnoka. Ezek a külsőleg hideg és közömbös szavak. lényegében az Egyesült Államok egész agresszív külpolitikáját tükrözik. De vajon ki az az ellenség, amelyet ez a harcias tábornok állandóan fenyegetésekkel bombáz? Elsősorban a Szovjetunió. De a ve!« baráti viszonyban álló országok is, amelyeket Gruenther tábornok nem lúd hadseregébe besorozni. A Daily w orker című angol lap nem alaptalanul írta: »Hitler sem merte volna .—> még legesztele- nebb pillanataiban sem — olyan kifejezésekkel fenyegetni azt az országot, amely Németországgal békés kapcsolatokat tartott fenn, mint amilyenekkel Gruenther fenyegeti a Szovjetuniót.«

De nézzük meg közelebbről ezt az elvetemült és nagyhangú háborús gyújtogatót. aki olyan kétségbeesetten töri magát, hogy hitlerista elődei nyomdákéban

mielőbb a vádlottak padjára kerüljön.

A NEBRASKA ÁLLAMBELI laptulajdonos fia ifjúkorában mindjárt a katonai pályára lépett. Mindenütt és mindig arra törekedett, hogy szem előtt ét a parancsnokok közelében legyen. Parancsnokai szeméből igyekezett kiolvasni kívánságaikat, hogy azokat azonnal és észnélkül teljesítse. Katonai pályafutásának kezdetén nem lehetett rá azt mondani, hogy ^fürdött a dicsőség fényében. Mindenütt a másodhegedűs szerepét játszotta. Mivel a csatatéren nem tudott, a zöld posztón Igyekezett babérokat szerezni.

A 20-as években Gruenther hadnagy széleskőiben ismert volt... mint híres kártyajátékos. Mesterien elsajátította a bridzselést, olyannyira, hogy végül ő lett a bridzsversenyek bírója. Egv éjszakára 100 dollár honoráriumot kapott, ami igen szép mellékkereset volt — egyik életrajzának szavai szerint — egy kisfizetésű tiszt számára. A fiatal hadnagy a kártyaasztal mellől vála«zlotta feleségét is, aki a

tiszti klub munkatársa volt és szintén jól kártyázott. Mi kell még a családi. boldogsághoz?

Gruenther talán máig is a bridzsasztal mellett „csatázna“ és „harcolna“, lassan, fokozatosan haladt volna előre a szolgálati létrán, ha 1941-ben — akkor már őrnagy volt -» egy hadgyakorlaton fel nem figyel rá egy ezredes —- D. Eiesenho- wer. Az életben oly nagy szerepet játszott találkozás következtében Gruenther nem lett tehetségesebb ugyan, de elvi- tathatatlanul mellészegődött a szerencse. Nemsokára Eisenhower mellett hadseregparancs- nok-helyettes lett.

MIUTÁN AZ EGYESÜLT Államok belépett a háborúba, Gruenther pályafutása gyorsan fölfelé ívelt, bár továbbra sem végzett önálló munkát és változatlanul a másodhegedűs szerepét játszotta. Hol Eisenhower helyetteseként, hol pedig Clark tábornok törzsparancsnokaként szerepelt. A háború után igen fontos helyet foglalt el az Egyesült Államok vezérkari főnökeinek egyesített bizottságában.' így Gruenther tábornok, aki a „U. S. News and World Report“ beismerése szerint „sohasem vezetett harcot“ és mindig „alacsonyrendű, piszkos katonai munkával fc - lalkozott“, pártfogói révén bejutott a francia köztársasági elnök Párizs melletti palotájába. „Atlanti főparancsnoki“ tisztségében végre teljes egészében kifejlesztette és megmutatta — hangját. Háborús beszédeit hazárdjátékod hévvel mondja és az egész világot játékasztalnak tekinti.

Ezek szerint Gruenther karrierjében megkezdődött a „bum“. Az eddigi másodhegedűs tábornoknak protekcióval kezébe adták az első hegedűt, beültették Franciaország köz- társasági elnökének vadásziakéba, kijelöltek számára egy irodát, amelynek ajtaján a „SACEUR“ („európai főparancsnok") felirat díszeleg, átnyújtották neki az atombombaraktárak kulcsát és rábízták azok használatát.

E1SEHOWER NEM CSINÁLT titkot abból, hogy milyen elgondolások alapján esett választása Gruentherre. »Ridgway és Gruenther az én legényem — mondotta egyszer Párizsban —, de erre a posztra Gruenther alkalmasabb.« Márpedig, ha Eisenhower azt mondta: ez az én legényem! — a monopolisták váasza sem lehetett más, minthogy: »mehet!«, ha Gruenther, akkor legyen Gruenther. Legyen ő az atlanti erők parancsnoka, fontos, hogy minél hangosabb legyen! Ezek után természetes, hogy a tábornok igyekszik kitenni magáért.

jA nucleáris fegyvert a katonai objektumokra kell irányítani — jelentette ki a napokban Londonban. — Nem szabad azonban elfelejteni, hogy emel’ett sok

esetben a polgári lakosság is szenvedhet*. A »sok esetben* szavak teljes egészében leleplezik a Gruentherek szándékait. Ezeknek a szavaknak az a célja, hogy a népeket a tömegpusztítás lehetőségével megfélemlítsék.

Gruenther sippal-dobbal hirdeti, hogy a Hhrmadik világ á- ború, amelyet annyira igyekszik kiprovokálni, »új, különleges villámháború« lesz. A NATO haderőinek főparancsnoka a »gomb- nyomásos stratégia« híve.

Mindezek ellenére azonban Gruenther tábornok nyugtalan. Egyre gyakrabban panaszkodik az amerikai tervek megvalósításának nehéxségei miatt. Panaszkodik: a NATO-t a »főveszély a hátországból fenyegeti«, ahol »saját sikereink eredményei ellen kell harcolmink«(?l)

Bármennyire is homályosak ezek a szavak, megfejtésük köny- nyű. Gruenther tábornok a világ népeinek ellenállása miatt nyugtalankodik.

Az Eszakatlanti Szövetség Tanácsának ülésszaka most vette fel Nyugat-Németországot az Észak- atlanti Szövetségbe. Ez a második világháború alatt megölt és megkínzott emberin ill lók emlékének meggyalázása. Alfréd Gruenther sátáni türelmetlenséggel várta már ezt a pillanatot. S a népek tudják róla, hogy egy hirtelen rohamában pokolgépe után nyúlhat. Éberen vigyáznak, hogy idejekorán lefoghassák e háborús-bünösjelőlt és a hozzá hasonlók kezét.