Viharsarok népe, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-12 / 110. szám

1955 május 12., «eát«r($li I szovjet kormány javaslata a fegyverzet esSkkeotése, az atomfegyver eltiltása ás az áj háberá veszélyének elhárítása kérdésében-----------------------—_______________________ Jikai>sawk Mfvt M oszkva. (TASZSZ) J, A. Malik, a Szovjetunió képvise­lője május 10-én az ENSZ Le­szerelési Albizottságában előter­jesztette a szovjet kormány­nak a fegyverzet csökkentésé­ről, az atomfegyver eltiltásáról és az új háború veszélyének el­hárításáról szóló javaslatát. A nyilatkozat a többi között a következőképpen hangzik: „A közgyűlés ajánlja minden államnak, tegye meg a szüksé­ges lépéseket annak a közgyű­lési határozatnak szigorú vég­rehajtására, amely elítéli az új háborús propaganda bármely formáját, szüntessen meg min­den háborús uszítást, a népek közti ellenségeskedés szítását a sajtóban, a rádióban, a filmen, nyilvános felszólalásokban. Úgy véli, hogy a nemzetközi feszültség enyhítésének és az államok közötti szükséges bi­zalom megteremtésének megfe­lelne, ha a négy hatalom Né­metországból — a szigorúan korlátozott csapatkontigensen kívül — országhatárai mögé vonná vissza csapatait, továbbá a helyi rendőr-erőket négyha­talmi ellenőrzés alá helyezné. Szükségesnek tartja, hogy a Biztonsági Tanácsban állandó tagként helyetfoglaló államok megállapodjanak az idegen te­rületeken létesített külföldi ka­tonai támaszpontok megszünte­tésére vonatkozóan. Felhívja azokat az államokat, amelyek tapasztalattal rendel­keznek az atomanyagok és az atomerő előállításában, nyújt­sanak széleskörű termelési és tudományos-technikai segítsé­get más országoknak az atom­erő békés felhasználása terén és ne tegyék ezt a segítségnyúj­tást függővé semmiféle politi­kai, vagy katonai jellegű köve­teléstől. Felhívja az érdekelt államo­kat, rendezzék a megoldatlan távol-keleti kérdéseket a szu- verénitás és a területi épség el­veinek megfelelően. Szükségesnek ismeri el, hogy az államok gazdasági kapcsola­taikban megszüntessenek min­den olyan hátrányos megkülön­böztetést, amely akadályozza a köztük lévő széleskörű gax- dasági együttműködés fejlődé­sét, mindenekelőtt a kereskede­lem terén. A közgyűlés (Biztonsági Ta- | nács) megbízza,, az ENSZ Le- í szerési Bizottságát, dolgozza ki í és terjessze a Biztonsági T„- ' nács elé „A fegyverset csök- j kentse és az atom-, hidrogén-, ! valamint más tömegpusztító , fegyverfajták eltiltása kérdésé- | ben kötendő nemzetközi egyez­mény (szerződési “- tervezetét. ■ Az ilyen egyezményeknek elő kell írnia: I a) a nukleáris fegyver, to­vábbá valamennyi egyéb tö­megpusztító fegyverfajta alkal- i mazásának és gyártásának tel- 1 jes tilalmát, valamint a meg- : lévő nukleáris fegyverkészle- i tek békés célokra való felhasz­nálását; : b) valamennyi fegyveres erő és minden hagyományos fegy- : vérzőt jelentékeny csökkenté­sét; c) megfelelő jogokkal, felha­talmazással és feladatkörrel | rendelkező olyan ellenőrző i szerv létesítését, amely vala- 1 mennyi állam tekintetében biz- i tosítja a megállapodásszerű ti­lalmak és csökkentések egy­aránt effektiv megtartását. il- I letve végrehajtását.“ Megkezdődött a varsói értekezlet Varsó (TASZSZ). Május 11-én, középeurőpai idő szerint tíz óra­kor, Varsóban, a Lengyel Népköz­társaság Minisztertanácsának he­lyiségében megnyílt az európai államoknak az európai béke és biztonság biztosításával foglalko­zó értekezlete, amelyet az euró­pai országok 1954 nov*m!>er 29— december 2-1 moszkvai értekezle­tén elfogadott határozatéoól ere­dő kérdések megvitatására hív­tak össze. Az értekezlet munkájában az 1954 december 2-i moszkvai nyi­latkozatot. aláíró államok — a Szovjetunió, a Lengyel Népköz- társaság, a Csehszlovák Köztár­saság, a Német Demokratikus : Köztársaság, a Magyar Népköz- társaság, a Komán Népköztórsa- ság, a Bolgár Népköztársaság és az Albán Népköztársaság — kor­mányküldöttsége vesz részt. Az; említett államok küldöttségének j tagjai: a kormányfő, a külügy­miniszter, a honvédelmi minisz­ter és más államférfiak. A* értekezlet munkájában meg­figyelőként résztvesz a Kínai j Népköztársaság képviselője Is. Az értekezlet megnyitásánál je- | len voltak a lengyel és a külföl- ! dl sajtó tudósítói. Az értekezlet az első ülésen el­nöklő Cyranktewicanek. a Len­gjél Népköztársaság küldöttsége; vezetőjének megnyitó szavaival | nyílt meg. Ezután Bulganyin, a szovjet küldöttség vezetője tett nyilatko­zatot. * Varsó (ADN). Kedden hivatalo­san is megnyílt a varsói értekez­let sajtóközpontja, ahonnan szer­dától kezdve a világ minden tájá­ra eljutnak az értekezletről szóló sajtójelentések. A béketábor országaiból mint­egy negyven tudósító és újságíró érkezett. A kapitalista országok­ból is sok tudósító érkezett meg, vagy jelentette be részvételét, köztük a 1‘Humanité, a Dally Wor­ker, az Unita, valamint az AFP, az UP és a New York Times tu­dósitója. Batsányi János* A franciaországi változásokra Nemzetek, országok! kik rút kelepcében Nyögtök a rabságnak kínos kötelében, S gyászos koporsóba döntő vas-igátok Nyakatokról eddig le nem rázhattátok; Ti is, kiknek vérét a természet kéri, Hív jobbágyitoknak felszentelt hóhéril kertek, s hogy sorsotok előre nézzétek, Vigyázó szemetek Párizsra vessétek! Kassán, 1789. *Ma 110 esztendeje halt meg j polgári átalakulásért küzdő írók Batsányi János, a XVIII. szá- , között, aki gondolkodásában és 1 zad vége és a századforduló egyik müveiben a forradalmi követbe- | leghaladóbb elméje, a magyar ja- j zetességig jutott el. ! kobinus mozgalom lángklkü köl- I • korának nagy eseménye a fran- j tője. Nálunk Magyarországon, j cia forradalom. A fejlett francia i hogy fejletlen volt a polgárság, ! polgárság a XVIII. században az | a polgári átalakulás következe- ; emberiség tanítója volt. Az ú j ta- \ tes harcosai hosszú ideig az ér- | nők, az új eszmék nem ismertek \ telmiség soraiból kerültek ki. Jó- országhatárokat. Eljutottak ha- ; részt szegény és kisnemes, vagy J zánkba Is. Batsányi jó kormá- | x nemteleni származásúak az első nyosként, azonnal szélirányba ; útkereső előőrsök. Kockázatos j állt t forradalmi áramlat szülte j felderítés volt ex Ebből a nehéz { a fent közölt nagyszerű verset | munkából vette ki részét Batsá- j is, melyből a plebejusi indulat ! nyí János is. O volt az első a j forrósága árad. A nyugatnémet ifjúság tiltakozik a kény szer toborzás ellen Berlin. A nyugatnémetországi megszálló hatalmak képviselői a párizsi szerződések életbelépteté­se után jogellenesen hatálytala­nítottak harmincegy rendeletet, amelyet a második világháború j után a négyhatalmi ellenőrző ta- I nács Németország demilitarizá á- sának végrehajtására és biztosi- : fására bocsátott ki. A rende­letek hatálytalanításának leg­főbb célja az, hogy szabaddá (tegyék Ny ugat-Németországban az utat az általános hadkötele­zettség bevezétésére. A Nyugatnémet Ifjúsági Szer­zetek szövetségének Stuttgartban tartott küidötlértekezlele szenve­délyeshangú nyilatkozatban fog­lalt állást Adenauer kéíiyszerto- borzási tervei eilen. A Fehér Ház nyilatkozata Washington. (TASZK2) Ha- gerty, a fehér Hát sajtót!lkára a következő nyilatkozatot olvas­ta M a sajtó képviselői előtt,g, legmagasabb szintű négyhatalmi értekezletről: -Az elnök mindig hangoztatta, hogy ilyen értekez­let lehetséges. A külügyminisz­ter természetesen ismeri az el­nök nézeteit és ha célszerűnek és hasznosnak látszik egy ilyen ér­tekezlet megtartása, a külügymi­niszternek teljes felhatalmazása van egy ilyen értekezlet megszer­vezésére az elnök nevében.» PÁRIZS ,| ... . r Az AFP jelentése szerint Piuay francia külügyminiszter az At­lanti Tanács hétfői ülése után a (Jhaillot-palotáhan tartott saj­tóértekezleten kijelentette: a há­rom nyugati külügyminiszter el­határozta, hogy' a közeljövőben jegyzéket intéz a Szovjetunióhoz, és ebben javasolja, vegyen részt a négy hatalom tanácskozásán. Alfred Gruenther, az atomhisztéria tábornoka írta: V. Lux — Rövidítés — SZÁRAZFÖLDI CSAPATAINK támogatására, az ellenség terüle­tért lévő objektumok bombázásá­ra szándékunkban áll esetleg atombombát alkalmazni — han­goztatja útón-útfélen Gruenther tábornok, a NATO Üt gyveres erőinek főparancsnoka. Ezek a külsőleg hideg és közömbös sza­vak. lényegében az Egyesült Ál­lamok egész agresszív külpoliti­káját tükrözik. De vajon ki az az ellenség, amelyet ez a harcias tábornok állandóan fenyegetések­kel bombáz? Elsősorban a Szov­jetunió. De a ve!« baráti viszony­ban álló országok is, amelyeket Gruenther tábornok nem lúd hadseregébe besorozni. A Daily w orker című angol lap nem alaptalanul írta: »Hitler sem merte volna .—> még legesztele- nebb pillanataiban sem — olyan kifejezésekkel fenyegetni azt az országot, amely Németországgal békés kapcsolatokat tartott fenn, mint amilyenekkel Gruenther fe­nyegeti a Szovjetuniót.« De nézzük meg közelebbről ezt az elvetemült és nagyhangú háborús gyújtogatót. aki olyan kétségbeesetten töri magát, hogy hitlerista elődei nyomdákéban mielőbb a vádlottak padjára ke­rüljön. A NEBRASKA ÁLLAMBELI laptulajdonos fia ifjúkorában mindjárt a katonai pályára lé­pett. Mindenütt és mindig arra törekedett, hogy szem előtt ét a parancsnokok közelében legyen. Parancsnokai szeméből igyekezett kiolvasni kívánságaikat, hogy azokat azonnal és észnélkül tel­jesítse. Katonai pályafutásának kezdetén nem lehetett rá azt mondani, hogy ^fürdött a dicső­ség fényében. Mindenütt a má­sodhegedűs szerepét játszotta. Mi­vel a csatatéren nem tudott, a zöld posztón Igyekezett babéro­kat szerezni. A 20-as években Gruenther hadnagy széleskőiben ismert volt... mint híres kártyajátékos. Mesterien elsajátította a bridzse­lést, olyannyira, hogy végül ő lett a bridzsversenyek bírója. Egv éjszakára 100 dollár hono­ráriumot kapott, ami igen szép mellékkereset volt — egyik élet­rajzának szavai szerint — egy kisfizetésű tiszt számára. A fia­tal hadnagy a kártyaasztal mel­lől vála«zlotta feleségét is, aki a tiszti klub munkatársa volt és szintén jól kártyázott. Mi kell még a családi. boldogsághoz? Gruenther talán máig is a bridzsasztal mellett „csatázna“ és „harcolna“, lassan, fokozato­san haladt volna előre a szolgá­lati létrán, ha 1941-ben — ak­kor már őrnagy volt -» egy hadgyakorlaton fel nem figyel rá egy ezredes —- D. Eiesenho- wer. Az életben oly nagy sze­repet játszott találkozás követ­keztében Gruenther nem lett tehetségesebb ugyan, de elvi- tathatatlanul mellészegődött a szerencse. Nemsokára Eisenho­wer mellett hadseregparancs- nok-helyettes lett. MIUTÁN AZ EGYESÜLT Államok belépett a hábo­rúba, Gruenther pályafutása gyorsan fölfelé ívelt, bár to­vábbra sem végzett önálló munkát és változatlanul a má­sodhegedűs szerepét játszotta. Hol Eisenhower helyetteseként, hol pedig Clark tábornok törzs­parancsnokaként szerepelt. A háború után igen fontos helyet foglalt el az Egyesült Államok vezérkari főnökeinek egyesített bizottságában.' így Gruenther tábornok, aki a „U. S. News and World Report“ beismerése szerint „sohasem vezetett har­cot“ és mindig „alacsonyrendű, piszkos katonai munkával fc - lalkozott“, pártfogói révén be­jutott a francia köztársasági el­nök Párizs melletti palotájába. „Atlanti főparancsnoki“ tisztsé­gében végre teljes egészében ki­fejlesztette és megmutatta — hangját. Háborús beszédeit ha­zárdjátékod hévvel mondja és az egész világot játékasztalnak tekinti. Ezek szerint Gruenther kar­rierjében megkezdődött a „bum“. Az eddigi másodhege­dűs tábornoknak protekcióval kezébe adták az első hegedűt, beültették Franciaország köz- társasági elnökének vadásziaké­ba, kijelöltek számára egy iro­dát, amelynek ajtaján a „SACEUR“ („európai főpa­rancsnok") felirat díszeleg, át­nyújtották neki az atombomba­raktárak kulcsát és rábízták azok használatát. E1SEHOWER NEM CSINÁLT titkot abból, hogy milyen elgon­dolások alapján esett választása Gruentherre. »Ridgway és Gru­enther az én legényem — mon­dotta egyszer Párizsban —, de erre a posztra Gruenther alkal­masabb.« Márpedig, ha Eisenho­wer azt mondta: ez az én legé­nyem! — a monopolisták váasza sem lehetett más, minthogy: »me­het!«, ha Gruenther, akkor le­gyen Gruenther. Legyen ő az atlanti erők parancsnoka, fon­tos, hogy minél hangosabb le­gyen! Ezek után természetes, hogy a tábornok igyekszik ki­tenni magáért. jA nucleáris fegyvert a ka­tonai objektumokra kell irányí­tani — jelentette ki a napokban Londonban. — Nem szabad azon­ban elfelejteni, hogy emel’ett sok esetben a polgári lakosság is szenvedhet*. A »sok esetben* sza­vak teljes egészében leleplezik a Gruentherek szándékait. Ezek­nek a szavaknak az a célja, hogy a népeket a tömegpusztítás lehe­tőségével megfélemlítsék. Gruenther sippal-dobbal hir­deti, hogy a Hhrmadik világ á- ború, amelyet annyira igyekszik kiprovokálni, »új, különleges vil­lámháború« lesz. A NATO had­erőinek főparancsnoka a »gomb- nyomásos stratégia« híve. Mindezek ellenére azonban Gruenther tábornok nyugtalan. Egyre gyakrabban panaszkodik az amerikai tervek meg­valósításának nehéxségei miatt. Panaszkodik: a NATO-t a »fő­veszély a hátországból fenyege­ti«, ahol »saját sikereink eredmé­nyei ellen kell harcolmink«(?l) Bármennyire is homályosak ezek a szavak, megfejtésük köny- nyű. Gruenther tábornok a vi­lág népeinek ellenállása miatt nyugtalankodik. Az Eszakatlanti Szövetség Ta­nácsának ülésszaka most vette fel Nyugat-Németországot az Észak- atlanti Szövetségbe. Ez a máso­dik világháború alatt megölt és megkínzott emberin ill lók emlé­kének meggyalázása. Alfréd Gruenther sátáni türelmetlenség­gel várta már ezt a pillanatot. S a népek tudják róla, hogy egy hirtelen rohamában pokolgépe után nyúlhat. Éberen vigyáznak, hogy idejekorán lefoghassák e háborús-bünösjelőlt és a hozzá hasonlók kezét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom