Viharsarok népe, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-24 / 120. szám

1935 május 24.. kedd

A gépi kapálás előnyéről

Szövetkezetünk földterületéi ek mintegy 30 százalékán, 320 holdon kapás és másodvetésű növényeket termelünk. Fontosságának megfelelően, legnagyobb helyt kapott abban a kukorica és a cukorrépa. A különböző növényféleségekből kiváló terméseredményt értünk el már a tavalyi évben is. Termésünk túlhaladta a* egyéni dolgozó parasztok, a község átlagát. Nem mondhatjuk el azonban, hogy jól használtuk ki a nagyüzemi gazdálkodás adta lelte tőségeket. Szövetkezetünk tagsága az előző években idegenkedett a gépek használatától a növény ápolási munkák során.

Az idei kapálásra körültekintőbben készültünk fel. Közösen

a termelőszövetkezet vezetőségével, tagságával, felmértük a számításba vehető emberi- és fogaterőnket. A két növénytermesztési brigádunkban 23 pár ló van beosztva és ugyanannyi fogatos dolgozik. A kapásnövények területét 103 tag között osztottuk fel. egy főre 3 hold 160 négyszögöl .jut a különféle növényféleségekből. Fogatainkkal fogatonként 7 kát. hold növény háromszori sormfivelését, ekekapázását terveztük. Számításba vettük itt, hogy a növényápolás idejére esik takarmánynövényeink betakarítása, a szénahehordás.- ®. őszi takarmánykeverék silózása. Ugyanakkor az állattenyésztésben is el kell végeznünk a mindennapi fogatos munkákat.

Termelőszövetkezetünk vezetőségével számítást végeztünk,

• rájöttünk arra. hogy a fogato# sorközi művelés lassúbb és drágább is a gépi kapálással szemben. Nézzük a gyakorlati példákon keresztül.

Egy növényápoló gép tíz óra alatt (egy műszaknorma) e!\é- gcz 15 kát. holdat.

Egy műszaknorma munkád íja 330 forint. Egy hold gépi kapálása 22 forint.

A sorok kézi kapálással történő megművelésére — napi 800 négyszögöl normát alapul véve -— a 15 hold területre 30 munka- rgy séget kell fordítani. Egy munkaegység előirányzott értéke szövetkezetünkben á bevételi terv szerint 34,34 forint. A ráfordítás a 15 kát. hold egyszeri gépi kapálására 330. kézi kapálásra 1030 forint 20 fillér, őszszesen tehát 1360,20 forint.

Ha ezt a munkát a szövetkezetünk saját erejéből, illetve a saját fogaterőivel végzi; az alábbiakba kerül:

Egy lókapa napi teljesítménye 2,5 hold, 15 kát. hold sorműveléshez tehát hat lóra , Kát fogatosra, 3 lóvezetőre van szükség. Egy pór ló napi tartási költsége 60 forint, a báróim pár lóé 180 Ft. Két ekekapánként dolgozó három fő munkaegysége 2,75, összesen a három pár fogatnál 8,25 munkaegység. S annak értéke (34,34 forint) 283.30 forint. A kézi kapálás iogatos sorközi művelés esetén is 1030 forint 20 fillérbe kerül. A 15 hold növény egyszeri kapálása fogattal történő sorközi művelés mellett 1493 50 forint Tgv

termelőszövetkezetünk naponta 133 forint 30 fillért

takarít meg,

ha igénybeveszi a gépeket a kapálásnál. Ezenkívül naponta három pár lófogat, 9 munkaerő szabadul föl, amelyek más munkában tudnak dolgozni.

Szövetkezetünk vezetőség' 300 hold gépi sorközi kapálásra kötött szerződést a Kondorosi Gépállomással. A 300 hold gépi kapálással szövetkezetünknek közel 3000 forinttal lesz több a bevétele. Egyelőre nem állt

módunkban a gépi kapálást jobban kiterjeszteni lóállomány unk számbeli nagysága miatt. Következtetést vontunk le, hogy lóállományunk mennyiségi fejlesztése helyett, figyelembevéve adottságunkat, gazdálkodásunk irányát, inkább a lótenyésztés minőségi javítására törekedünk.

Timár János

kondorosi Do'gozók TSZ pg onómusa

telepest, ezért képes elhagyni. A hindii házaspáron keresztül mér megérkezésének napján szimpátia ébred Seng Lee beiiszülött inas által a malájföld lakói iránt. Seng Lee és közte kialakult viszony hasonlít a hajón látott hindii békeharcos férfi és a matrózok viszonyához, összetett szerep ez, tehetséget és nagy felkészülést igényel. Deésy Mária elég jól megformálja ezt a lányt, bár néha kissé színtelen. Különösen érezni a harmadik kép végén, Gifforddal folytatott beszélgetése alatt, bár itt az író is túl hosszú lére eresztette ezt a párbeszédet.

T ohn Gifford szerepét Vértes ** Lajos alakítja. Gifford, a sehova sem tartozó, részeges, cinikus ültetvényes, ö az, aki felteszi a hovatartozás kérdését Christinenek, de ezt a saját életében nem tudja eldönteni. Pedig még az együtt utazás és talán az együtt maradás lehetősége is megcsillan egy pillanatra előtte, de képtelén kiszakadni. Mint a gyarmatosítók részeg lelkiismete- té jár-kel, tesz cinikus megjegyzéseket. Vértes Lajos jó érzékkel oldja meg a szerepét, bár Sokszor látszik a birkózás, és azt, hogy tisztán látja a figurában az ellentmondásokat, mélyeket nem

mindig tud áthidalni. Egyébként az ő játéka hasonlít a férfiak közül legjobban a kívánt angol figurához.

TUT an Price alakját Olasz Erzsi formálja meg. Kis epizód szerep ez, egy gyenge idegzetű nőt kell színpadra vinni. E nőnek kitörését főleg a vértől, gyilkolástól való frtózata diktálja, erre csak mint érzésmélyitő hat férje dúrvaséga. ö nem is keres kiutat, csak annyit tud. hogy tűrhetetlen a mostani élete. Ezt az alakot egyetlen kitörésen keresztül jól ismerteti meg Olasz Erzsi a nézőkkel.

Seng Lee bennszülött inast Ceglédi Sándor viszi színpadra. Seng Lee e színműben Christine után fejlődésben a legjobban követhető. Nem azért, mintha az író a megírási mű gond sorrendjét így állította volna össze, hanem azért, mert Ceglédi Sándor megtölti ezt a figurát igazi élettel, az író sokszor egy-két szót ír csak, a színész egész gondolatsort tud veié a nézőbe ébreszteni. Sengről elhiszi a néző, hogy nagy hatással tud lenni Christinens, hiszen a nézőre is hat. Ö az egyedüli, akit a maláji bennszülöttek közül megismer a közönség — nagy kár —, de rajta keresztül egy becsülete«, béke- és

[tiUoisauk hifit _______________________________

Nők az állattenyésztésben

Az istálló falai vakítóan fehérek, tiszták. A kövezetét nemrégen mosták fel a lányok, észrevenni arról, hogy imilt- amott még nedves. Egészséges borjúk kandikálnak ki a fehér kutricakból. Rotyis Ilona esengő hangon szólítja kedvencéti Csga gyere ide. — A göndörszőrű kis borjú elnyúlva fekszik a friss alom- szalmán. Gondozója hangját megismerve, fürgén ugrik fel és ügyes kis fejét kinyújtja a rácson. Ilonka szeretettel simogatja meg a kedve* kis állatot. — Mindjárt kaptok enni «— mondja nekik — csak megvárjuk, hogy a tehenészek megfejjenek.

Kifogást még a gyakorlott szakember sem találhat ebben az istállóban, A szálastakarmány szépen össze van rakva a takarmányosban. A bor« júk szállása rendben, az állatok jó kondícióban vannak, meglátszik rajtuk a lelkiismeretes gondozás.

Vajon kik végzik olyan becsületesen a munkájukat itt? Nem mások, mint Csapiár Erzsi, Rotyis Erzsi és testvére Ilonka. j

Hamar megtanulták a mesterséges borjúneve’és cslnját- bínját. Igaz, eleinte nehéz volt, de Cseke Zoltán állat- tenyésztő — szinte naponta — magyarázta, hogyan pasztőrözzék a tejet, miért kell lehűteni tőgymelegre, mennyit kell adni teljes és fölözött tejből a kisebb és nagyobb borjúknak, hogyan szoktassák rá az abrak és szálastakarmány fogyasztására. Rövid idő alatt megtanulták ezt a mesterséget és meg is szerették.

A Szabadkígyósi Tangazdaságban nemcsak a borjúnevelésnél, hanem máshol is alkalmaznak nőket az állattenyésztésben. A baromfi-telepen Dunai néni, meg Ferencziné tevékenykedik. Vátkai Emma pedig juhászlány.

A női állatgondozók becsülettel megállják a helyüket — mondja Karácsony elvtáis párttitkár. Persze a gazdaság vezetői igyekeznek a jó munkafeltételeket biztosítani. A z állattenyésztő szakmai segítséget ad, leváltót állított be, hogy minden bélen meglegyen a szabadnapjuk. Fizetésüket is pontosan megkapják a végzett munka után. A vezetők gondoskodása nem marad eredménytelen, mert az állatgondozó nők igyekeznek minél szebb borjúkat nevelni, minél több tojás-, gyapjúhozamot elérni, hogy az állattenyésztés negyedévről-negyedévTe jövedelmezőbb legyen.

... — Medve —

A kereskedelem készül a nyárra

mezőgazdasági jellegénél fogva kereskedelmi szerveinknek a jelenlegi időszakban a tavaszi és a nyári mezőgazdasági munkák végzéséhez szükséges árukat idejében kell kiszállítani. Az élelmiszer, ruházati, vegyes iparcikkekben az ellátás ma már igein sokat javult és jobb, mint bármikor az előző években. Nagykereskedelmi vállalataink, állami és földmüvesszövetkezeti kiskereskedelmünk megfelelő rak- ; tárkészletekkel rendelkezik és az ipar állandó szállításaival a megrendelések alapján megfelelően tudják kielégíteni az igényeket. A mezőgazdasági munkák idejére a szükséges ecet, szódabikarbóna,

savanyú cukorka biztosítva van. Megfelelő mennyiségben állnak rendelkezésre a raktárakban bőrtalpú saruk és szandálok, lelkészült a kereskedelem arra is, hogy elegendő mezőgazdasági szerszám: kapa, kasza, kalapács, üllő, tokmány, kaszakő álljon a vásárlók rendelkezésére. OrvenMegyénk

detes, hogy a kasza minősége is javult, mert az ipar dolgozói meghallgatták az előző évben hozzájuk érkező panaszokat és javítottak munkájukon.

| Kereskedelmi ( s^e’

f öldm ű vessz ö vétkezőteknél saját hízlalású sertéseket állítottak, be. A békési járásban 120 Sertést hizlalnak, ezeket aratáskor vágják le. Így a járás hús- és zsírellátása nagy mértékben javad. Az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben üzemi konyhákat létesítenek, hogy a mezőgazdasági munkákat a köz- étkeztetéssel is1 segítsék. A messze fekvő területekre, ahonnan a dolgozók nem tudnak könnyen bejutni — kiszállítják az ételeket. A bőséges és1 változatos étkeztetéshez saját konyha-kertészetet létesítettek nagyon sok helyen, a tavalyi 160 kát. hold helyett az idén 360 höld saját konyhakertje van az üzemi konyháknak. Ez jelentősen javítja az ellátást.

A vendéglátó Ipar Is felkészült, hogy hűsítő italokkal segítse a mezőgazdasági dolgozódat a tavaszi és nyári hónapokban. Az italbolt-egységek elkészítették a kitelepítéseket és elegendő mennyiségű hűsítő italokról gondoskodtak. Aratás és cséplés idejére csupán a földművesszövetkezetek 70 mozgóiárust indítanak. Békéscsabán, Orosházán, Gyulán szintén mozgóárusok keresik fel a betakarítást végző mezőgazda- sági dolgozókat, hogy italokkal, cigarettával, napszemüveggel és egyéb apró, uapi szükségletük kielégítését szolgáló cikkel lássák ej őket.

A feladat | ezek u,:‘n az’

hogy a kereskedelmi dolgozók az áru-utánpótlásról idejében gondoskodjanak, a megrendeléseket mindenkor pontosan eljuttassák az illetékes szervekhez. A Szakszervezeti bizottságoknak a rriunKa- verseny helyes szervezésével és irányításával mozgósítani kell a kereskedelmi dolgozókat, hogy a mezőgazdasági munkák idején jóit lássák el feladatukat.

szabadságszerető népet ismerni meg, sőt, az ő öntudatosodásán keresztül egész népének ébredését érezni. Elég baj, hogy ennek az embernek első mosolyát, mcly- lyel lelki finomságát is elárulja, a világítási elégtelenség és túlságos befordulás miatt nem láthatja mindenki (második kép Christine és Seng beszélgetése).

TJ1 üzessy Ottó Douglas Stree* tér ültetvényest, a vendéglátó gazdát játsza. Streeter alakja, típusa ezeknek a közép ültetvényes gyarmatosítóknak. Azonfelül, hogy ültetvényes és családapa, katona is, még hozzá gyarmatosító katona. És Füzessy ezt domborítja ki főleg. Igaz, hogy a szerepben is ez van aláhúzva. így tűnik el az angol burzsoázia egyik fő általános jellemvonása, a finomkodás. Streeter hangoskodó, brutálisan durva ember ebben a felfogásban. Ezért látszik az első kép felelősség- revonási jelenete és a harmadik kép bocsánatkérő jelente között áthidalhatatlan jellembeli törés. Füzessy az elsődleges feladatot oldja meg. Ezért hihetetlen, henry Seng valaha is hű volt hozzá.

Streeter feleségét, Joyee-t Lenkei Edit alakítja. Méltó párja férjének. Határozottan halad a Streeter által megjelölt úton. Ezért nincsenek problémái. Teljesen beleilleszkedett a maláji gyarmatosítók életébe. Tetszik neki ez, mert hiszen sokkal nagyobb a gazdagodási lehetőség, mint Angliában. Lenkei Edit szerencsés kézzel formálja meg ezt a figurát. Csak akkor látszik nála következetlenség, amikor meg tudja, hogy Seng is a felkelők táborába akar állni. Itt olyan nagy a zavara, hogy a legnaívabb ember is átlátna rajta. Seng pedig nem naív.

Christine vőlegénye, Roderich Howard — Híró József — csak fél éve van Malájban, tehát nála még sokkal szembetűnőbb, hogy az angliai finomkodást nem őrizte meg. Menyasszonya nem tudja elképzelni, hogy milyen katona lehet itt, a gyarmaton. Pedig Bíró József még a szerelmi jeleneteknél is nehezen tudja levetkőzni a gyarmatosító katonák brutális jellemvonását.

TUt ervyn Spencer — Rassy Ti- bor, Dorothy Spencer — Ruttkay Mária, Basil Price =* Veszprémi László — három epizód szereplője a drámának; Mindhárman hozzájárulnak ahhoz, hogy a nézőben teljes kép alakuljon ki a maláji angol gyarmatosítókról. Durvaságuk szenvtelen erkölcstelenségéi, részeg ordítozásuk megdöbbenti Christi- net. Tehát előbbrevivői a cselekménynek. Mindhárman jól oldják meg feladatukat azzal a szépséghibával, hogy a férfiaknál itt is a brutális durvaság az, amit főleg aláhúznak.

A rendező, Földeák Róbert, úgy látszik, elsődlegesen a gyarmatosítók barbár jellemvonásainak megformálására fektette a fő hangsúlyt. Ezért nem sikerült megcsillantatni a barbárságon túl az angol „gentlemant“, aki hideg vérrel és mosolyogva képes a látszólag legjobb barátjának is hátába döfni a tőrt. Tehát a darabnak nem sikerült teljesen bemutatni azt a légkört, amely jellemző nemcsak a gyarmatokon élő angol ültetvényesekre, hanem a Churchill-féle angol diplomáciában is. Szenvtelen mosolygóarc mögött, végtelen szenny és fondorlatos aljasság.

Tarr Béla díszlete jó keretet adott az előadásnak. Mint ahogy Kiss György és Dávid Józsefné ruhái is emelték az előadás nívóját. Mindent összevetve, a hibák ellenére, hasznos volt e darab bemutatása. Vita csak azon lehet, hogy az időpont (nyár eleje) megfelel-e a darab bemuta- tására,Szabó József