Viharsarok népe, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-24 / 120. szám

4 1953 május 21., kedd ViUai&auyk Héfit PÁWTÉLCT _____Jt T anácskozott a Megyei Pártbizottság A Megyei Pártbizottság május 20-án egész napos ülést tartott, i megvitatta a falusi pártpoliti­kai munka egynéhány fontos kérdését. Borbély Mihály elvtárs beszámolójában elmondotta, hogy a falusi MDP-szervezetek meg­alakulásával, a pártbizottságok megválasztásával lüktetőbb élet költözött pártszervezeteinkbe. Az: elmúlt hónapok során, a KV már­ciusi határozata óta erősödött a tsz-mozgalom fejlesztésére irá­nyuló politikai munka. A Köz­ponti Vezet őség februári és már­ciusi határozata a falusi párt- szorvek és pártszervezetek leg­fontosabb feladatává azt tette, hogy pártszervezeteink hely isen magyarázzák pártunk politikáját, szem előtt tartva a mezőgazda­ság szocialista átszervezését. A határozat végrehajtása a pártszervezete 1 tik tő 1 azt köve­teli, az önkéntesség betartásával, szívós politikai nevelőmunkát végezzenek a termelőszövetkezetek számsze­rű fejlesztéséért, s a már meglévő tsz-ek fejlesz* lésén kívül a lenini elvek szigo­rú betartásával, minél több új termelőszövetkezet alakul jón. Mindezekkel egyidőben pártszer­vezeteink politikai munkájának arra kell irányulnia, hogy tovább fokozódjon a mezőgazdasági ter­melés fellendítése, a termelé­kenység, a kenyérgabona- és ku- korioatermelés, valamint a szarv^sniarhatenyésztés fokozása. Az elmúlt gazdasági év ered­ményéi azt mutatják, ftögy meg­lévő termelőszövetkezeteink meg-* erősödtek és túlnyomó többsé­gükben ma már a tagok jöve­delme eléri, jelentős részében Dcdig meghaladja az egyéni dolgozó parasztokét. Az elért eredmények nyomán, különösen a Központi Vezetőség márciusi határozatát követően, jelentősen nőtt az egyénileg dolgozó kis- és középparasztok érdeklődése a tsz-ek iránt. Ahol pártszerveze­teink helyesen magyarázzák a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit az egyéni dolgozók között, meg is van az eredménye. Dombc-gy- iá. / if* .elmúlt hetekben két tsz-előlészítő bizottság alakult. A kommunisták agitációja nyo­mán nagy az érdeklődés Kétegy- házán is a tsz-mozgalom iránt, de mondhatni a megye többi községében is. Az eddigi eredmények mel­lett azonban még sok kívánni­való var, pártbizottságaink, pártszervezetink munkájában. Mein c’éggé tisztázott a fokoza­tosság elvének értelmezése — mondotta Borbély elvtárs. — Párt­szerv ezeteink az elmúlt években kevés gondot fordítottak arra, hogy a már régen megalakult I. típusú tszcs-ink tovább fejlődje­nek. Olyan hangulat van kiala­kulóban párt- és tanácsszerve­inkben, hogy ezek tagjai úgyis tsz-tagolc s majd csak meggyő­ződnek maguktól is arról, hogy számukra kedvezőbb a fejlet­tebb III-as típusú szövetkezet. Ezek az elvtársak nem látják világosan, bogy a különböző tár­sulások, az I-es és II-es típusú tszcs-k még nem a szocialista nagyüzemi gazdálkodás, hanem ■csupán az ahhoz vezető út átme­neti formái. Az ilyen gondolko­dás elvonja a figyelmet attól, hogy az alacsonyabb típusú tár­sulási formákat fokozatosan a nagyüzemi szocialista gazdálko­dás helyes vágányára, a fejlet­tebb és a technika korlátlan le­hetőségeit kihasználó magasabb társulási formára vigyük. E mun­ka semmi körülmények között nem járhat adminisztratív mód­szerek alkalmazásával. Ennek fő módszere, hogy lépésről lépésre bebizonyítsuk a III-as típusú gazdálkodás előnyét s fokozato- j san meghonosítsunk olyan ter­melési és elosztási formákat, me­lyek a III-as típus irányában fejlesztik őket. A legfontosabb itt elsősorban és mindent kizá­róan a tagok között végzett ala­pos politikai, felvilágosító mun­ka, a jól működő, f ettebb tár­sulási formák bemutatása, a III- as típusú szövetkezetek Iáit gi- tása. A politikai agilációnknak fő iránya tehát az elkövetke­ző időben falusi pártszerveze­teink munkájában a tsz-moz­galom további szélesítése kell. hogy legyen — mondotta Borbélya elvtárs. Me­gyénk valamennyi községében, járásában adva vannak azok a feltételek, amelyek dolgozóink megfelelő nevelésére, mozgósítá­sára szükségesek. Megyénk va­lamennyi községében megfelelő számú pártszervezet működik, s az új MDP-szervezetek létre­hozásával, a pártbizottságok meg * választásával tovább izmosodtak. S munkájukban jelentős segítség a tömegszervezetek s különösen I a több ^tízezer tagot számláló DISZ-szervezetek. Az eredmény azon múlik, hegy ezeket az erő­ket járási és községi bizottsá­gaink mennyire tudják szerve­zetten mozgósítani. Ahhoz, hogy a tömegek kö­zött végzett politikai munkát lényegesen megtudjuk javítani, legfontosabb feladatunk a párt belső életének megjavítása. Ezért járási bizottságaink munkájában elsőrendű követelmény, hogy biztosítsák falusi pártszervezete­inkben a jpártdemokrácia, a kol­lektív vezetés elvének megvaló­sítását, a bírálat és önbírálat egészséges kibontakozását. A Központi Vezetőség februári határozata végrehajtásának első aktusai, a vezetőségek és pártbi­zottságok megválasztása a befe­jezéshez közeledik. Téve* nézet lenne azt hinni, hogy ezzel a ha­tározatnak eleget tettünk. A ne­heze még most jön. Meg kell tanítani az új veze­tőségeket, pártszervezeteket a vezetés helyes módszerére s sokoldalú elvi és gyakorlati se­gítséget adni a munkájukhoz. A beszámoló és a vita során kialakult hozzászólások egyaránt arról tettek bizonyságot, hogy járási pártbizottságainknak a jö­vőben sokkal hathatósabb segít­séget kell adniok az alapszerve­zetek és pártbizottságok munká­jához. Ahol ezt teszik, rövidesen jelentkeznek az eredmények. A gyulai járási pártbizottság első­titkára, Sipos elvtáis hozzászó­lása is ezt bizony gatta. A gyulai járási bizottság egyik legfonto­sabb munkájának tekinti most az új vezetőségek és pártbizott­ságok instruálásét. A járási párt- bizottság munkatársai az eddigi helytelen gyakorlattól eltérően, most meghatározott céllal men­nek ki egy-egy községbe és huza­mos ideig, ba kell több napi kint tartózkodásukkal segítik az új vezetőségek munkáját. A feltételek adva vannak min­den községben, csak meg kell találni a módját, hogyan gyü- mölcsöz'tessük őlkelt — hlaingoztatta F. Nagy elvtárs, a füzesgyar­mati pártbizottság titkára. A község büszke a Vörös Csillag Terin elősző vetkezette. Ez a tsz Uiitick köszönheti a sikert? Csak­is annak, hogy erős, harcos párt- szervezete van. Csak így tudott ilyen eredményeket elérni s hegy még jobb legyen, az csakis a kommunistái nevelőinunk áj átél függ. A szeghalmi járási bizott­ságnak ez intő példa arra, hogy még fokozottabb gonddal töre­kedjen létrehozni a pártszerve­zeteket a tsz-ekben. V párt szervezetek csak akkor tudják a rájuk háruló feladatot jól elvegezni, ha erejük állan­dóan növekedik. A Megy ei Part­bizottság határozatban utasítot­ta a járási pártbizottságokat, léire kell hozni minden tsz-ben, ahol a lehetőségek adva vannak s ahol még nincs, a pártszerve­zeteket. A járási pártbizottságok az elkövetkező időben a megvá­lasztott vezetőségeknek, párt- bizottságoknak a legmesszebb­menő, a helyszínen történő elvi és g; nkorlati segítséget adjanak. Kommunistáinknak legfonto­sabb feladata most — mondotta Bíró elvtárs felszólalásában —, hogy az egész politikai munkát úgy végezzék, hogy az a szövet­kezeti mozgalom egészséges fej­lődésével, 8/ámszerű növekedésé­vel s az egész mezőgazdasági termleés állandó fokozásával e- gyütt haladjon. Különös gondot kell fordítani az állattenyésztésre,, a szarvasmarliaállomány további gyors fejlesztésére, a tsz-ekben, állami gazdaságban és az egyéni gazdaságokban egyaránt. Ter­melőszövetkezeteink pártszerve­zeteinek úgy kell dolgozniok, különösen most a tavaszi munká­ban, hogy a jó gazdálkodás, a jó növényápolás alapján már most mutatkozzon meg az esz gazdag ígérete a szövetkezet jö­vedelmében. _______________ A kendergyári munkások véleménye A Mezőhegyesi Kendergyár mun­kásai már hozzáfogtak a tavalyi termésű kenderkóró feldolgozásá­hoz. * A kikészítés! munkák so­rán üzemünk munkásai örömmel állapították meg, hogy a korábbi év kenderterméséhez viszonyítva tavaly sokkal jobb minőségűt termelt a mezőgazdaság. A leg­jobb minőségű kenderkórót a Mezőhegyesi Állami Gazdaság, a mezőhegyes! Törekvő és Szikra tsz-ek adták. Lehetővé vált, hogy a kikészítéskor olyan termelési eredményeket érjenek el a ken­dergyári munkások, amilyenekre eddig még nem volt példa. Filó Dorottya, Rekeny Mária elvtérs- nők naponta 180—200 kg kendert adnak le kikészítve. Huszár József, párttitkár, Mezőhegyesi Kendergyár Gépállomási dolgozók versenye A Megyei Tanáos gépállomás! osztálya jelenti: Növényápolásban legjobb traktorosok: Garami Illés (Battonya) 199,5holdat kapált meg; Bicski István (Battonya) 125 holdat; Pilinszki András (Medgyesegyliáza) 90 hol­dat kapált meg, Talajmunkában legjobb traktorosok: Sári János (Füzesgyarmat) 123 műszaknormát teljesített; Kiss Mihály 92,4 százalékos műszaknormát teljesített; Váci István (Sar­kad) 90,4 műszaknormát teljesített. Legjobb brigádok: A tavaszi idényterv teljesítésében legjobb eredményt Zsoldos Mihály (Mezőgyán) brigádja ért el, 195 százalékra teljesítették tavaszi tervüket; Csordás János brigádja (Füzesgyarmat) 188; Cs. Nagy Sándor brigádja (Sarkad) 150 százalékra teljesítette tavaszi tervét. Legjobb gépállomások: A tavaszi idényterv teljesítésében a legjobb eredményt a Bu- csai Gépállomás érte el. Tavaszi tervét 122 százalékra teljesítette. A versenyben második a Nagyszénás! Gépállomás 118,6, har­madik a Mezőgyáni Gépállomás 114,4 százalékos teljesítéssel. ♦ ¥ ♦ A legjobbak közül Zsoldos Mihály, Csordás János brigádjai és Sári János: Kiss Mihály traktorosok részesei az országos if­júsági traktoros és traktoros-brigádok versenyének. Élenjáró termelőszövetkezeti asszonyok értekezlete a Békéscsabai Vá­rosi Tanács nagy­termében több mint 150 élenjáró termelőszövetkezeti asszony jött össze értekezletre, ahol egyé­nileg dolgozó parasztasszonyok is résztvettek. Boros Gáborné elv­társnő, az MNDSZ megyei elnö­ke beszédet mondott. A nemzet­közi helyzet jelenlegi eseményeit ismertette, majd az anyák or­szágos konferenciájáról szólt. Ezt követően a termelőszövetkezetek eredményeit ismertette, majd az asszonyok feladatairól szólt. A felszólalók nagy többsége arról adott számot, hogy a már­ciusi határozat óta új belépők­kel erősödtek a termelőszövetke­zetek. Jó jelenség — ahogyan Fe­ledi Károlyné, az eleki Villám TSZ tagja mondotta —, hogy szö­vetkezetükben nemcsak bevon­ják az asszonyokat a munkába, de követelik is segítségüket. Valamennyi asszony örömmel beszélt arról, hogy eb­ben az évben sokkal jobban in­dult be valamennyi termelőszö­vetkezetben a tavaszi munka, mint tavaly; Számos helyen — mint a csorvási Vörös Október TSZ-ben — az MNDSZ-asszonyok egyéni beszélgetést folytattak azokkal a tsz-tagokkal, akiknek feleségeik, családtagjaik eddig nem vettek részt a munkában. Beszélgetésük nem volt hiába­való. A békéscsabai Május 1 TSZ-ből Zelenyánszkl Andrásné örömmel újságolta, hogy kerté­szetükből eddig majdnem 20 ezer forintot árultak. Kapás búzájukat — amely 40 kát. hold — az asz- szonyok mér megkapálták. E hé­ten már megkezdik az uborka szedését is, és újdonságukat a békéscsabai piacra hozzák. Náluk az asszonyok munkáját megbecsü­lik a férfiak. De nincsenek el­szakadva az egyéni dolgozó pa­rasztoktól sem. A napokban 44 egyéni dolgozó parasztot és I. típusú tsz-tagokat láttak vendé­gül és bemutatták vetéseiket, gazdaságukat. Van még hiányosság is | megyén k termelőszövetkezetei­ben. Többen elmondták hozzá­szólásaikban, hogy nem értékelik az asszonyok munkáját a veze­tők. Elhanyagolják az idény-nap­közik felállítását, melynek kö­vetkeztében az ásszonyok nem tudnak dolgozni, területet vál­lalni. Így van ez az endrődi Dó­zsa TSZ-ben is, noha a már­ciusi párthatározat óta .harminc­ötén léptek be a szövetkezetbe. Éppen azért, mert az asszonyokat nem vonják be a munkába, elhanyagolták a kerté zetet is, amely tavaly jól jövedelmezi ti. De a nagyszénási Dózsa TSZ- ben is van tennivaló bőven. Hídvégi I erenené, arról beszélt, hogy náluk nem veszik figye­lembe az asszonyok munkáját. Javaslataikat kézlegyintéssel el­intézik és nem egyszer durván beszélnek velük. A hibákon túl összességében az értekezlet arról tett bizonyságot, hogy az asszonyok és a család­tagok munkába valló bevonása is megváltozott a műkövekhez viszonyítva. Az asszonyok több­sége arról beszélt, hogy ebben az évben többen kértek munkát a szövetkezetekben olyanok, akik a múlt évben hallani sem akar­tak róla. Most termelőszövetkezeti tag­jainkon — többek közt az asz- szonyokon — a sor, hogy bebi­zonyítsák a közös gazdálkodás fölényét az egyéni gazdálkodás­sal szemben. Példamutatásukkal, magasabb term é átlag eredmé­nyeivel Agitáljanak, hogy dol­gozó parasztságunk az eddigi­nél nagyobb számmal lépjen a szövetkezeti gazdálkodás útjára. — Balkus — Tegnap Országos Ifjúsági Bélyeg kiállítás (Szilcora András budapesti tu­dósítónktól.) A Magyar Bélyeg­gyűjtők Országos Szövetsége a II. DlSZ-kongresszus tisztele­tére, 1955 május 21—29-ig ter­jedő időre, a szövetség Buda­pest, VI., Sztálin út 3. szám aiatti helyiségében lévő állandó kiállí­tási termében Országos Ifjúsági Bélyegkiállítást rendezett. A kiállításon a nagybudapesti és vidéki bélyeggyűjtő szakkörök közül a legkiválóbb eredményt elért szakkörök vesznek részt bé- lyeggyüj temen veikkel, melyek az iskolai tantárgyak szerint cso­portosítva kerülnek bemutató ra. Azonkívül igen sok bélyeg­gyűjtő pajtás egyéni bélyeggvüj- teményét matatja be. A kiállí­táson külön csoportban kerül be­mutatásra a közép- és általános iskolás pajtások kiállítási anyaga.

Next

/
Oldalképek
Tartalom