Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-19 / 91. szám

1955. április 19., kedd [/ikaisaiók képe 3 Tájkiállítás Gádoroson (Patakfalvi István tu» d*Wtó írja): Gádoroson Pongó Bertalan köz­ségi tanító, a községi tanács segítségéxel, fa­lukiállítást rendezett a tanács kultúrtermében. A k:állítás anyagát is- kolásgyermekek és a községkerek kozták össze. Pongó Bertalan 160 oldalnyi terjede­lemben írta meg a táj ée a község történe­tét. A kiállítást a na­pokban megnéztem, igen érdekesnek talál­tam. Megtudtam azt is, hogy 1326-ban a köz- r'g Bárófalva, később a Bánonifalva. 1832-' en Bánfalva elnevezést kapta. 1901-ben a Gá­doros elnevezést. így változott a község ne­ve, de az élete nem. Is­kolát 1832-' en, község- há á 181 - en, orvost 187 - an, m'g egy is­kolát 1876-ban, gyógy­szertárat 1883-ban, mű­utat 1906-ban, az első artézi kutat 1926-ban, óvodát pedig 1927-’ en kapott. Járdát 1931 — 32-ben építettek elő­ször. A felszabadulás óta sokat fejlődött a község. Hatszáznegyvenkettő la- kasba vezették be a villanyt. 32.000 forir- tot kaptak az egészség- ház korszerűsítésére, 50.000 forintot új is­kolára, 5000 forintot sportöltözőre, sportpá­lyát 13.000 forintból építettek, kútfúrásra és javításra 82.000 fork- tot, új járdákra 40.{j00 forintot, idénybölcoő- dére 86.000 forintot, útépítésre 61.000 forin­tot fordítottak. A belső teremben sa­játos gádorosi párnákat mulatnak be hófehéren, soros csipkedísszel. Ma már nem sok van belő­lük a községben. Olt látjuk a szőlőtőkéből készült csutorás- ipát, nyomtatásnál haszná't vaslehúzó gereblyét, ge­rebent 1790-ből, 150 éves dézsát, népi citerátt,; régii ág^ at, 100 évnél jó­val öregebb ládát, tré­fás feliratú rserépbut;.« kost. A szoba falain mindenütt képek, ez mindegyik kifejezi a község életét, fejlődé­sét. A képek között ott látjuk a falu legöregebb házának fényképét, a régi béresházakat a volt úri birtokokon és az új házakat, amelyek a<község jelenlegi fejlő­dését tükrözik. Nagyon értékes a munkásmoz­galmi kiállítás is. Meg­van az 1937. évi kom­munista per vádlottjai­nak névsora és az egész per anyagának egy pél­dánya. Számos olyan gádorosi név szerepel ebben a névsorban, kö; - tűk Badár Bálint, Bába István elvtársak nevei, | akik ma pártfuukcióná- riusok. Van egy újság­cikk, egy korabeli lap­ból, ami arról ad tudó­sítást, hogy Gádoroson lermlelőszövetikezeit alat- kilósára hívta a sze­gényparasztokat Ro 6« nyai Mihály. A gazdag néprajzi anyagnak van egy sajátos egysége is, lakodalmas szokások a virágkikéréstől a • vő­félybúcsúig, vagyis egy-egy lakodalmi szo­kás megörökítő:«. Var­nak ott helyi leletekből és gyűjtésből régi pén­zek, tallér, garas, fo­rint, krajcár, fillér, Kossuth-': ankó. Pongó Bertalan elv­társat dicséret illői, gazdag és szép anyagot hozott össze. A jégkárokról A jégverés a iegkiszámíthatut- \nabb elemi csapás: idejét, he- ,_,ét és mértékét illetően bizony­talanságban vagyunk. Elhárítani, pusztításait csökkenteni ma még nem vagyunk képesek. A jégverés pillanatok alatt elpusztíthatja mindazt, amiért a termelő egész éven át fárad. A jégverés által okozott kár kiegyenlítésére leg­célszerűbb eszköz a biztosítás. A jégverések hazánkban igen gyakoriak és mindén évben ki- sebb-nagyobb károkat okoznak a termésben. Sok évre visszamenő- statisztikai adatok bizonyítják, nincsen olyan vidéke az ország­nak, ahol a jégveréstől ne kellene tartani. A kötelező mezőgazda- sági biztosítás feltétlen szüksé­gességét és fontosságát egyre töb­ben látják be, hiszen csak az elmúlt két éviién több mint 3000 termelőszövetkezet és 250.000 egyé ni'eg gazdálkodó részesült jégkártérítésben. Igen fontos, hogy a terme­lők az őket megillető kártérí­tést minél gyorsabban megkap­ják és veszte: égeiket pótolhassák. Ez csak úgy lehetséges1, ha az Állami Biztosító azokról tudo­mást szerez, vagyis ha a jégkáro­sultak káraikat a törvény által meghatározott időben: a jígvfristűl fzámiieU 6 napon be­iül, ex 1*55. éri beadási ktiuyv M- muöilása mdtett a helyi lanti ennél be- Jokiilik. A bejelentés jegyzébbevéte- lértd a tanács Igazolást ad. Késedel- I mcs kárbejelentés a kártérítési igény elvesztésével jár. A tanácsok feladata, hogy a jég k á rbe j elöntése feet pontosan felvegyék, és az Állami Biztosító jégkárbecslője mellé olyan, he­lyi ismeretekkel rendelkező dol­gozót adjanak, aki kint a határ­ban is meg tudja állapítani: me­lyik földdarab káé. A tanácsok­nak a jégkárok megtérítéséhez szükséges: közreműködése — né­hány helyi kivételtől eltekintve — már a múlt évben erősen ja­vult. Minden előkészület megtör­tént, hogy a bekövetkező jég­károk felbecslése és megtérítése az idén még szervezettebben és gyorsabban történjék. A jégkárbecslés — minthogy a termelők tízezreit érinti — fontos politikai és gazdasági feladat. A jégkárbecslés kellő időben tör­ténő helyes elvégzése a begyűj­tésre is kihat, mert a jégkárosul- tak beadási kedvezményben, az Állami B'ztosító által megálla­pított kárszázalék alapján része­sülnek. A kárbecslés helyessé­;ét a tanácsnak igazolnia kell annak pontos és lelkiismeretes elvégzéséről a károsultaik a hely­színen maguk is meggyőződhet­nek. Minden jégkárosultaak 15 napon belül jogában áll a kár­megállapítás elten a helyi tanács­nál felszólamlással élni. Sok termelő szeretne jégkár esetén magasabb összegű kártérí­tésben részesülni, mint amit a kőtelező biztosítás nyújt. Erre is van mód. Az Állami Biztosító járási felügyelőségei útján a kö­telező biztosítást a várható tel­jes terméshozam értékéig önkén­tes jégbiztosítással lehet kiegé­szíteni. Különösed .indokolt ez az erősen jégérzékeny és az érté­kesebb növényeknél, mint pél­dául a szőlőnél, a gyümölcsnél, stb. A kötelező mezőgazdasági biz­tosítás messzemenően támogatja a dolgozó parasztság munkáját. Ugyanakkor fel kell hívni a fi­gyelmet arra is, hogy a károk megtérítése a befizetett biztosí­tási díjakból történik. Mindenki fizesse a díjat pontosan és ha tűz- vagy jégkára van, jelentse be időben. A dolgozó paraszt­ság, a tanácsok és az Állami Biztosító összefogása szükséges, hogy a biztosítás kár esetén ezen a nyáron is hathatós segítséget nyújthasson a termelőknek. Neveljük gyermekeinket őszinteségre Jellemünk nagymértékben otthon, a családi környezetben ala­kul ki. Éppen ezért nagy figyelmet kell fordítani a gyermek ne­velésére, hiszen a szülők tulajdonságait veszi át a szülők otthoni viselkedéséből. Ezek, bár látszólag jelentékteleneknek tűnnek, mégis kihatnak a gyermek egész életére. Az a szülő, aki felelős­séget érez gyermekéért, kell, hogy figyelje életének minden meg­nyilvánulását, a gyermek környezetét, azt, hogy ml a jó neki és ml a káros reá. A gyermek nevelése egyik fő feladata a szülők­nek. A kisgyermek másokat utánoz. Ezért a családtagoknak, a szü­lőknek kell példát mutatni. A gyermek utánozza az apa munká­ját az íróasztalnál, vagy a műhelyben, ahol dolgozik. Utánzás az orvos, a postás, a kocsis munkájának eljátszása, a könyv, az írás Iránti érdeklődés is. Később utánzásnak számít a belső fejlődés tartalmi mozzanata is. Például: ami iránt a szülők érdeklődnek, a fiúkat az apa, a leányokat az anya gondolatköre foglalkoztatja. Vannak olyan szülők, akiket a gyermek kérdezgetése „Idege­sít“ és ahelyett, hogy válaszolnának a kérdő szóra, legtöbbször rászólnak a gyermekre: „Ugyan, ne kérdezz már annyit!“, vágj’ „Mit kérdezel annyi ostobaságot“ — és a gyermek hallgat, vár, hogy újra megkérdezhesse: „Anyukám, ez mi?“ Minden kérdésre adjunk feleletet. A gyermeket oktatni kell. Vannak olyan szülők is, akik „okosnak“ szeretnék feltüntetni a kicsit és ezért már 2—3 éves korában számolni tanítják. Ez helytelen, mert megnehezíti a gyermek szellemi fejlődését, és értetlenül raktározza el a fogalma­kat. Hasonlíthatnánk ezt talán a meg nem emésztett ételhez. Ez csak kárt okoz. Mindig a korénak és képességének megfelelően ok­tassuk gyermekeinket. Pici korától neveljük szófogadásra, enge­delmességre a gyermeket, szoktassuk már egészen kicsi korában a neki megfelelő életmódhoz, később a jómodorra, tisztaságra. Ma­gyarázzuk meg neki, mit szabad, mit nem, mit miért csinálunk. Ha jól viselkedik, jutalmazzuk és dicsérjük meg. Foglalkoztassuk a gyermeket kisebb koréban játékkal, később szerettessük meg ve­le a könyvet. Az Iskolába Járó gyermeket elsősorban az iskola fog­lalkoztatja. A szülőnek kötelessége gondoskodnia arról, hogy a gyermek elvégezze és elvégezhesse az iskolai feladatait. Hagyjunk időt a játszásra, szórakozásra is. A ,,Csalódások“ Battonyán A József Attila Kultúrott­hon, névadója születésének 50. évfordulója alkalmából, színre- hozta Kisfaludy Károly szelle­mes vígjátékát, a Csalódásokat. Kisfaludy bizonyos fokig túl­jut a nemesség világnézetén, és alakjaiban már bírálja a hibá­kat és kora társadalmát is. A vígjáték egyik jellemzője, hogy nem hagy kiaknázatlanul egyetlen helyzetkomikumot sem; a másik, hogy a szerző ha­ladásvágya révén próbálja be­leélni magát a nép életébe, erő­sebben politizáló hangot üt meg, és a valóság talajába plántált magyaros alakot te­remt Mokány személyében. Bár a békéscsabai Jókai Színház szakmai referense ér­tékes segíséget nyújtott a sze­replőknek és a rendezőnek, a hogy a falujukig hozzá ne nyú’- mondva, .hogy ez már igen«, s vecskét. asart kapni, amelynek gyorsan megfordult, ragyogó arc- janak! — a cigarettaeodráslioz megígérték, hogy vigyáznak mindegyiknek adnak egy-egy földről szóló dekrétumra, oW- között. A belépő géjét> térdéhez nyomva becsukta a híre már elterjedt a különböző cal, könnybelábadt szemmel. földről szóló dekrétumra, okve:- fontokról áU^dóan érkező le- A katona letörölte a kés pen- .v — , ... ^ ... ,11» szereit katonák kozott. A belépő naptárt. Az kényelmes is, htszen «g^k » katona bizonyára hallotta be- és' visszatette a csizmaszárba, a zott a faluban és felolvassak a és egyszerre csak k ér másik felét pedig elhe. falubelieknek. 2 leszakítható, a papír megfelelő, puha és éppen elegendő egy ma- horka-e'garetta megso Írásához. Van benne összesen 365 lap, elég az saját magának is, meg a tó - Az Októberi f orradalom után sainak is... A dekrétumokat pe- néhány nappal Moszkvában elfő dig vigyék haza a falujukba — mondta Vlagyimir Iljics és csőn-esen elnevette magát, mu­latott azon, hogy megtalálta a megoldást. Elmentem a Nvevszki'-re ez egész szobát betöltő hangon j a kenvérzsákban, megszólalt: , ... . Közben Liza már bement Ma­— Mi az, hogy nincs i Kinek gyjnl}r fijjcshez a dolgozóiszobá- adnának enni, ha Vlagyimir 11­jlesnek nemi , A szoba ajtaja egyszerre csak gyott az élelem, jóformán sem- Ezzel félrehajtotta köpenyét, kitárult a két vörösgánlista őr miféle szállítóeszköz nem volt. benyúlt csizmája szárába és elő- hirtelen kihúzta magát s a ió- A kenyérrel bajok voltak Péter- vett onnan egy nagy zsebkést. kedvfi vlat.yimlr mics ’lépett ki. várt és valamennyi fronton is. Vállának gyors rándltásával há­ta mögül előre lendítette a ke- — Köszönöm elvtárs, köszö- nyérzsákot, kinyitotta, előszedett nőm!... ilyen ízletes katona­Heggel 8 órakor, amikor Vla­gyimir lljicsnek be szokták adni _______ _ ____ __ a dolgozószobájába a teát egy S zitin boltba. Az üzletvezető szí— karéj fekete kenyérrel, a kis té­vesen odaadta nekem az összes nyérkán sót, valamint két kocka cukrot, odajött hozzám Liza, a eladatlanul maradt 191 .«es le- büfésnő és majdnem sírva mond- Bzakítós naptárakat. Elvittük a ^ ßzmolnijba és minden egyes ka- ^ Most mi j^yent B, kellene gyimir lljicsnek! tonának, aki bejött hozzánk vjnnj Vlagyimir lljicsnek a teát Liza gyorsan letette belőle egy kerek fekete katona cipót és félbevágta. — No, ez elég lesz nekem az .útra — mondta és a kenyér má­sik felét odanyujtotta nekünk. — Itt van, leány, vidd be Yla­kenyeret, mint a soha nem ettem!.. magáé, még A katona kihúzta magát és tisztelgett. Az ajtó becsukódott. — O volt az? — kérdezte a katona. — Maga Vlagyimir li- a tálcát jics? Szóval Ilyent 1 Még meg is adtunk egy földről szóló dekrétu- és kenyér nincs egy falat sem. az asztalomra, majdnem futva köszönte.. mot és azonfelül egy leazakí- Mit tegyünk. Hiszen éhezni fog!... odament a katonához és elvette Mosolyogva, könnyű mozdulat­ható naptárt, hogv »cigarettát Közben a Népbiztosok Taná- a kenyeret. tál hátravette a kenyérzsákot, és sodorjon belőle«. A katonák csára bejött hozzánk egy front- — Köszönöm, nagyon köszö- fürge, öles léptekkel kiment a fo­rendkívül elégedettek voltak, ről érkezett katona, aki .kőny- nőm neked, te kedves! - és lyősóra. jórészt fiatalokból és egészen friss erőkből álló csoport az utolsó pillanatig, nem bízott a sikerben. A kultúrotthon veze­tősége ízléses, új díszleteket ké­szíttetett,, és a Budapestről ho­zatott stilushű jelmezek beál­lításával nagyban hozzájárult a darab osztatlan sikeréhez. A hosszú, szívós, sok türelmet igénylő munka, gondos csiszol­gatás után— a „Csalódások“ iga­zán kellemes csalódást keltett a kultúrotthont teljesen megtöl­tő lelkes közönség körében. A szereplők közül különösen kiemelkedett a darab rendező­jének, Bánhegyi Istvánnak ala­kítása, aki az örökké plánumo- kat szövő és terveivel állan­dóan felsülő Lomba! inspektor szerepében nyújtott kiválót. A jóízű kurtanemes, Mokány ala­kítója, Sutya Iván, aki talán a legkiegyenlítettebb teljesít­ményt nyújtotta a darabban; Luca szerepében Licsák János- né, Vilmáéban Bartha Júlia, Lináéban Blág Lukrécia, a bá­róéban Spák János, a gróféban Tóth Pál osztozott velük a si­kerben. Ki kell azonban emel­ni, hogy az előadásban nem is annyira az egyéni teljesítmé­nyeken, mint inkább a lelkes kollektíva közös produkcióján volt a hangsúly. Éppen ezért az elismerés, bár játékuk ' itt- ott csiszolásra szorul még, a ki­sebb szerepet játszóknak is ki­jár: Blág Emíliának, a két Pú­jának és Kmetykó Gyulának, mert lelkesedésük ígéretes szín­játszói jövővel biztat. Legnagyobb elismerés dere- kas munkájukért az, hogy köz­kívánatra meg kell ismételniük az előadást. A tiszta kultúra szorgos napszámosainak egész Battonya nevében kívánunk to­vábbi jó munkát. Dr. Jeney János

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom