Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-02 / 78. szám
2 1935 április 2., szombat ViUaisaiőU Héftt A küldöítYálasztó és összevont taggyűlések tapasztalatairól A folyamatban lévő küldöttválasztó, illetve összevont párttaggyűlésekre a Központi Vezetőség februári „A falusi párt- politikai munka megjavításáról“ szóló határozata alapján került sor. A határozat nemcsak a falusi kommunisták számára nagyjelentőségű, hanem a falu pártonkívüli dolgozói számára is. Végrehajtása során minden községben létrejön az MDP községi szervezete, élén a községi pártvezetőség- gél, illetve a száz párttagnál és tagjelöltnél többet számláló községekben a községi pártbizottsággal és párt-végrehajtóbizottsággal. Ezzel minden községben megszűnik a különböző alapszervezetekhez tartozó kommunisták összefogásának és egységes irányításának hiá- j nya. A létrejövő MDP községi szervezteknek és azok vezetőségeinek az lesz 3 fő feladatuk, hogy megfelelően hangolják össze az alapszervezetek munkáját, összefogjak a falu kommunistáinak erejét és egységesen mozgósítsanak a párt- és kormányhatározatok megvalósítására. Az MDP községi szervezetének létrehozása jelentős lépéssel fogja előrevinni a szocializmus felé a falu politikai, gazdasági és kulturális életét. Megyénkben a Központi Vezetőség februári határozata alapján, kb. 65—70 falusi alapszervezetben lett megtartva a küldöttválasztó, három községben pedig az összevont taggyűlés. Ezek tapasztalatainak értékelése több olyan dologra hívja fel a figyelmet, amelyeket a többi taggyűlések előkészítésénél és lebonyolításánál feltétlenül figyelembe kell venniök pártszervezeteinknek és pártbizottságainknak. Melyek ezek a tapasztalatok? Járási pártbizottságaink — a gyomai kivételével — megfelelő körültekintéssel és alapossággal végezték el az előkészítés első lépését, a taggyűlések megtartásának beütemezését. Ez igen fontos dolog a munkatorlódás elkerülése és a további jó előkészítés végett. Ezen túl azonban járási bizottságaink gyakorlati munkája koránt sem mondható ilyen alaposnak. A megtartott küldöttválasztó taggyűlések többségének tapasztalata azt mutatja, hogy járási pártbizottságaink nem kezelik megfelelő gonddal azok előkészítését, nem adnak elég segítséget az alapszervezetnek. Több esetben a taggyűlés megkezdése előtt csupán 1—2 órával előbb érkeznek meg az alapszervezethez a járási bizottságok munkatársai, vagy aktívái, így tett például Szakállos elvtárs is, a Gyomai Járási Párt VB munkatársa. Sőt. előfordul az is, hogy ki sem mennek. Eleken például március 29-ig három alapszervezetben volt küldöttválasztó taggyűlés, de a gyulai JB-től egyiken sem volt kint senki. A segítés és ellenőrzés hiánya miatt épp ezért fordulhatnak elő dúrva hibák K taggyűléseken. Általános tapasztalat, hogy a taggyűlések jelentőségét nem tudatosítják megkülönböztetett gonddal a párttagság között, nem mozgósítják megfelelően az alapszervezethez tartozó kommunistákat. Több helyen még a rendes havi taggyűlések előtt szokásos pártcsoportvezetők összehívását is elmulasztják. Ez az oka annak, hogy több alapszervezetben az eredetileg tervezett időpontban nem tudták megtartani a küldöttválasztó taggyűlést, mert nem jött össze a párttagság kétharmada. így történt ez Dévavá- nyán, Eleken és Dombegyházán is. De, ahol meg tudták tartani, azokon is általában 70 —80 százalékos volt csak a párttagság megjelenése. A megjelentek közül kevesen szólnak hozzá a beszámolókhoz, ami «szintén a párttagság felkészítésének hibáit bizonyítja. Pedig ez igen fontos dolog. Itt kell a párttagságnak egyrészt az alapszervezet jövőbeli tevékenységének főbb feladatait megszabni, másrészt útmutatásokkal és tanácsokkal ellátni a községi pártértekezletre megválasztandó küldötteiket. A megftljlő vita kibontakozását gátolja az is, hogy a beszámolók nem adnak ehhez megfelelő alapot. Többnyire általánosak, nem tárják fel kellően az alapszervezet problémáit és a feladatokat sem fogalmazzák meg konkrét formában. Hiányzik belőlük a személyekig menő kritika és még in- ! kább az önkritika. A beszámo- ! lók mellől legtöbb helyen hiá- | nyoznak a határozati javaslatok. Ahol van is határozati ja- ; vaslat, az is többségében felszí- I nes. Ezek a hibák sem függetlenek a járási és községi bizottságaink nem kielégítő munkájától, hanem főleg ennek a kö- ! vetkezményei. Járási és községi ; bizottságaink többsége ezideig megelégedett azzal, hogy megadták a „fő szempontokat“ a \ beszámolókhoz és határozati ja- \ vasiatokhoz, de közvetlen nemigen adtak segítséget azok elkészítéséhez az alapszervezeti titkároknak. Ez pedig ilyen nagyjelentőségű taggyűléseken I nélkülözhetetlen. A beszámolj lóknak minden taggyűlésen, pártértekezleten a KV „A falusi pártpolitikai munka megjavítására“ szóló határozatra kell, hogy felépüljenek. Nincs rendben minden a taggyűlések technikai lebonyolításánál sem. Ez abból ered, hogy több járási funkcionárius és községi titkár nem tanulmányozta ismételten át a KV 1953 decemberi határozatát, amely a taggyűlések levezetésének módszerét határozza meg- ügy gondolják: minek azzal ismét időt pocsékolni, hiszen tavaly is annak alap- i ján történtek meg a vezetőségek j újjáváiasztásíű, az pedig nem is olyan régen volt és vissza tudnak még emlékezni arra. így gondoí- j kodott Kololi elvtárs is az end- I rődi községi párt VB titkára, j O is »emlékezetből« állította ősz. sze a taggyűlés levezetésének tematikáját és nem elég pontosan sikerült az. De Petii elvtárs, 9 körösladányi párttitkár sem tanulmányozta még március 30-ig ismételten át az említett KV-határozatot és ő is emlékezetből gondolta megoldani ezt. Nem látják ezek az elvtársak azt, hogy a taggyűlések levezetésének módja, a KV erre vonatkozó határozatának betartása egyben igen fontos politikai kérdés is. Ennek a határozatnak az újból való áttanulmányozása hiányából több helyen megengedhetetlenül durva hibákat követtek el. A Dévaványai Gépállomáson például a párttagság jogainak durva megsértésével nem titkosan, hanem nyilvánosan választották meg a küldötteket. A választás titkosságának a megsértése megengedhetetlen, mert ez nemcsak a párttagság jogainak megcsorbítását je lenti, hanem azt is, hogy megfosszuk a tagságot akaratának teljes érvényesítésétől és ez kihat az aktivitásra is. Feltehető a kérdés: nii a biztosíték arra, hogy az egész párttagság egyöntetűen fog dolgozni egy olyan pártbizottság ha, tározatainak megvalósításán, a- inelyet olyan küldöttek fognak megválasztani, akiket a tagság egyrésze és talán a nagyobbik része nem ismer el saját küldöttének, hisz meg volt fosztva attól, hogy azt válassza, akit a legméltóbbnak tart erre? Erre ilyen helyen nincs biztosítéki Ugyancsak durva módon sértették meg a választás elvét és a párttagság jogait Eleken a területi alapszervezet küldöttválasztó taggyűlésén. Itt a megyei párt VB kiküldötte és a községi párt VB titkára figyelmeztetése és tiltakozása ellenére, határozatképesnek nyilvánították a taggyűlést és megtartották a küldöttek megválasztását, holott 204 párttagból és tagjelöltből mindössze hatvanegyen vettek részt, Nem értették meg az alapszervezet vezetői és a taggyűlést levezető elnök, hogy 61 tagnak nincs joga egy 204 tagból álló alapszervezet nevében dönteni és a felsőbb pártszerv küldöttértekezletére küldötteket választani. Meg kell érteni: pártunkban megdőli tlietetten elv, hogy fontos kérdésben döntést csak. a tagság többségének van joga hozni és az így hozott döntésnek, határozatnak, a kisebbség köteles magát alávetni és megvalósításáért küzdeni. Pártunkban nincs és nem is lehet olyan elv, hogy a kisebbség határozata kötelező a többségre, hiszen egy ilyen elv bevezetése a párt sírját ásná meg. A küldöttválasztó taggyűlések ünnepélyessége sincs mindenütt biztosítva. Ez látszólag csak másodlagos kérdés, de a valóságban nem így van. A taggyűlések ünnepélyessé tétele azt a célt szol-’ gálja, hogy ezzel is kifejezésre juttassuk: nem egyszerű taggyűlésről, hanem pártunk és a falu további fe 4 idegében kiemelkedő jelentőségű kommunista tanácskozásról van itt szó. A felsorolt negatív tapasztalatokon kívül még van jó pár olyan dolog, amit a kővetkező taggyűléseknél feltétlen ki kell javítani, ilyen például az is, hogy az agitá- ciönk szinte egyáltalán nem foglalkozik a pártonkívüli dolgozók körében a küldöttválasztó és ösz- szevoot taggyűlések jelentőségének tudatosításával. Pedig ezeknek — mint már volt róla szó — a falu valamennyi becsületes dolgozója számára nagy jelentősége van. A megyei sajtónk sem foglalkozik meglel -lően ezzel a kérdéssé«, pedig a pártmunka középpontjában most ez áll. Képzőmgíyészegnk ünnepi kiállítása Megyénk képzőművészei alkotásaikban juttatják kifejezésre ünnepi érzéseiket, hazánk felszabadulásának tizedik évfordulóján. Műveikből kiállítást rendeznek a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban, mely április 3-án, vasárnap délelőtt 11 órakor nyílik meg. A kiállítási anyag rendezése közben kerestük fel Sass Árpád festőművészt, és kértük, adjon tájékoztatót az ünnepi kiállítás előzményeiről, anyagáról: A megye képzőművészei hogyan készültek a felszabadulás megünneplésére? A megye művészeinek nagy része fokozott munkával készült az április 3-án rendezendő megyei felszabadulási képzőművésze ti kiállításra. Előző kiállításunk óta csak négy hónap telt el, ezalatt a rövid idő alatt, megfelelő anyagi bázis nélkül, igen nehéz művészi feladatokat kellett megoldanunk. Milyen technikai eljárásokkal készült müvek szerepelnek a kiállításon? Szokatlanul kevés olajfestményt küldtek be a megye festői, mert a különböző grafikai eljárással rövidebb idő alatt készülhettek olyan képek, amelyek valamilyen összefüggésben vannak a felszabadulással. Sok a vízfestmény, pasztel, tempera. A színtelen grafikák között kréta-, ceruza- és tusrajzokat találunk, a sokszorosítható eljárással készültek között linóleum- és fametszeteket. A nagyrészt gipszből készült szobrokon kívül van egy műkő és több terrakotta is. Milyen a tárgy választás? A kiállított művek nagyrészének témája összefüggésben van a felszabadulással. Ennek az összefüggésnek eredménye, hogy sokkal több a figurális tárgyú kép, mint a megyei képzőművészeti munkacsoport eddig rendezett kiállításain. Egy linóleummetszet- sorozat néhány lapján és egy képzőművészeti vásznon, ha vázlat formájában is, de újból megjelent a történelmi kompozíció. Egy hasonló méretű, sokalakos olajkompozíció is szerepel a kiállításon, amelynek tárgyát a dolgozók felszabadulás utáni életéből merítette festője. Olajfestményeken, temperán, aquarellen, paszteten, fehér-fekete rajzon és metszeten, reliefen és körplasztikán, mindenütt emberábrázolással találkozunk. Szép számmal állítottak ki tájképet is a megye festői. Csendélet csak néhány akad az elfogadott munkák között. A kiállított négy színpadi díszlet-terv nemcsak a színház és képzőművészet helyes együttműködését jelzi, hanem azt is, hogy a felszabadd, lás hozta meg Békés megyének az első állandó színházat. Milyen segítséget kaptak a művészek a felkészüléshez? Az év eleje óta működik a békéscsabai kollektív képzőművészeti műterem, amelyet a Képzőművészeti Alap és a Megyei Tanács népművelési osztály segítségévei létesítettünk. A megye székhelyén hosszú idő óta nem volt egyetlen műterem sem, tehát hiányoztak a figurális képek megfestésének elemi feltételei. Amióta a tn literem berendezésére é£ üzeme tetté éré ívndxféttés'auyagi támogatást kapunk, egymásután születnek a fig utóiig «tanulmányok, vázlatok és5 kész« képéit. Hogy a tanulmányokból kompo- zició-vázlatok, a vázlatokból képek és a kisméretű kompozícióikból nagylélekzetű alkotások legyenek, megbízásokra volna szükség. Sajnos, a megye egyetlen közéletétől, vagy üzemétől sem kaptunk megbízást. Mik Békés megye képzőművészeinek további tervei? Legközelebbi kiállításunk az Orosházán júliusban rendezendő 11. megyei grafikai és kisplasztikái kiállítás lesz. Októberben rendezzük Békéscsabán a 111. megyei képzőművészeti kiállítást és novemberben résztveszünk a vidéken élő képzőművészek bu dapesti tárlatán. Tervünkben szerepei munkacsoportunk három tagjánalc a budapesti Fényes Adóit teremben és a Baján bemutatott alkotásaiból rendezendő megyei vándorkiállítás. Szorosabb kapcsolatot szeretnénk teremtem a dolgozók és képzőművészek között, ezért a békéscsabai Kollektív műterem egyik helyiségében állandó kiállítást nyitunk április 4-én. Ebben a helyi régben magánosok, üzemek, vagy közületiek bármikor megtckiitthe- tik a megye képzőművészeinek legújabb munkáit. A tavalyinál több műtörténeti és a képzőművészettel kapcsolatos más előadást akarunk tartani. Többet akarunk tenni a művészek szakmai-ideológiai képzése érdekében is. Ezeknek a terveknek megvalósításához azonban elengedhetetlenül szükséges a közüietek- nek, üzemeknek és a dolgozóknak az eddiginél sokkal nagyobb támogatása. Szándékosan csaik a tapasztalatok negatív oldalaival foglalkoztunk. Nem azért tettük ezt így, mintha jól előkészített és lebonyolított taggyűlések még nem lettek volna. Voltak ilyenek is, elég szép számmal. De mivel a negatív tapasztalatok eddig elég durva formákban mutatkoztak meg, így e sősorban ezeket tartottuk szükségesnek megvilágítani, hogy a következőkben ezek ne forduljanak elő. A felsoroltakból nyilvánvalóan következnek a feladatok is. Melyek a legfontosabb feladatok? Mindenekelőtt az, hogy járási pártbizottságaink jelentőségének megfelelően a munkájuk homlokterébe helyezzék a küldöttválasztó és összevont taggyűlésekkel kapcsolatos tennivalókat. Számolják fel a »menni fog ez úgy is« nézeteket. Ismerjék fel teijes mélységében, hogy nem egrftzirííl pártrendezvé- nyekrííl van itt szó, hanem d án munkáról, amelynek jó elvégzése nagyhaíással lesz a párt belső és az egész falu életének minden irányban való fellendítésére. Ezért adják meg a maximális segítséget az alapszervezeteknek minden téren és követeljék azt meg a községi pártbizottságoktól is. Ne engedjék meg a KV határozatától való legkisebb eltérést sem és szigorúan lépjenek fel minden, még a látszólag jelentéktelen elferdííés és különösen a választás titkosságának megsértése ellen. Tegyék minden alapszervezet, de az egész falu kiemelkedő eseményévé az MDF községi szervezetének létrehozásával kapcsolatos rendezvényeket és maradéktalanul hajtsák végre a KV »A falusi pártpolitikai munka megjavításáról« szóló határozatát. Orosz Sándor, a megyei párt VB instruktora
