Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-02 / 78. szám
Bünden érdi békénk, HKalnid^ágiink, fü^getleiiKégiiiik megvédésére! _____________Vesszenek aas hiifíeriullsla háborús ^ujio^alók! M ég egy ősbemutató... A NAP MINDEN ÓRÁJÁBAN nagy a sürgés-forgás a békéscsabai Jókai Színházban. Lázas készülődés folyik a hatalmas épület minden zugában: színészeink új darabokat próbálnak, a szabók varrják a ruhákat, a díszletesek készítik a hűs árnyékot adó fákat, a karmester heves mozdulatokkal dirigálja a zenekart... Külön-külön teremben történnek ezek, de a látogató szeme előtt és fülében mégis minden összekavarodik — nem tudja megértéssel magába fogadni a sokféle jelenséget. A látnivalók s hangok sűrű erdejében nem tud eligazodni a be nem avatott ember, valakire szüksége van, aki tisztásra vezéreli. Székely András rendező vállalja a kalauz szerepét, ő tájékoztatja az érdeklődőt: — Rövidesen két bemutatónk lesz egymásután, — az egyik április 15-én vidéken, a másik április 10-én Békéscsabán. Mindkettő új magyar darab: Csizmarek Mátyás „Bújócská“- ja az egyik, a másik címe — „Wellington hercege“; ez egy liáromfelvonásos, zenés komédia. Ezekre készülünk hetek óta a legteljesebb munkaintenzitással, s ezért fogadja meghökkenést keltő kép a színházunkba betévedt embert, aki azt hiszi, hogy nálunk csak este van élet... A »Wellington hercege« említése szöget üt a fejbe. Nem ismerős. A »Bújócska« igen, sok sikert aratott már a hazai színházakban, s megyénk színjátszó csoportjai is sok helyen tetn szésra .találtak a darab előadásával, de a »Wellington hercege« ismeretlen... A darabról Baróti Uéza — Budapesten élő író, aki ellátogatott a próbákra —így nyilatkozik: — A t>Wellington hercege« ismeretlen? Nem csoda — újszülött. De reméljük, hogy ismertté válik rövidesen. Székely András kollégámmal írtuk. Egy évvel ezelőtt kezdtünk a megírásához, az ötletet hozzá egy kis szovjet luimoreszk adta. Ez az írás a helytelen irányban alkalmazott, túlzott éberséget karikírozza, — mi az ötletet a bürokrácia hétfejü sárkányai és a hivatalokba befurakodott, s a jó káder álarcában megbúvó ellenség szatírizálásá- hoz és leleplezéséhez használtuk fel. Az volt a szándékunk, hogy megmutatunk néhány erősen, szembetűnő, fejlődésünket gátló hibát a görbe tükörben, s egyúttal megjelöljük a megoldás módját, a hibák kijavításának útjait is. EREDETI ÉS NAGYSZERÉ ez a próbálkozás; a felszabadulás óta sokan kísérleteztek a zenés szatíra műfajával, de minden kísérletből hiányzott a határozott és pártos előremutatás. Ha sikerült a »Wellington hercege« íróinak törekvésüket megvalósítani, Békéscsaba büszke lehet arra, hogy fiatal színházában kerül a darab először közönség elé. De milyen lehet az a történet, amelyben kifejezést talál a fontos és időszerű eszmei mondanivaló? — Egy szó a jellemzésére: szórakoztató! A mii meséjét aprólékosan nem volna célszerű a közönség elé tárni, érdekesebb úgy a függöny felgördülésére várakozni, ha nincs az emlékezetben semmi a színpadon történtekről. Annyit azonban elárulhatunk, hogy a nézőnek egyik neveléstől a másikig nincs ideje az ocsudásra. Számtalan komikus helyzet, félreértés, tánc és énekszám a humor melegét mindig megfelelő hőfokon tartja. A nevetés éle az ellenséges figurák ellen irányul, akik a közönség gúnyos nevelésének emésztő füzében semmisülnek meg. Ez annak a tényezőnek az egyenes következménye, hogy a mű dolgozóink szemével bírál... Napjaink eseményeibe illeszkedik a darab cselekménye, időszerű a témája, élő alakok a figurái. Mi köze lehet ezekhez Wellington hercegének? Hogyan vájhat a darab címadójává? — Wellington hercege is a szereplők között van, sokat beszélnek róla, rengeteg bonyodalomnak az elindítója, de hogy ki is ez a herceg valójában, s mi köze van a darabhoz, majd csak a harmadik felvonás elején derül la. Annyit előrebocsáthatunk addig is, hogy nagy meglepetést fog okozni. A DARAB SIKERES BEMUTATÁSA a színészek művészi munkájától függ. Remek játéklehetőségeik vannak. A figurák — melyeket meg keli eleveníteniük — reális jellemek, csak bizonyos karakterisztikus vonásaik vannak a darab műfaji jellegéneK. megfelelően eltúlozva. í Az eszmei mondanivaló szem előtt tartásával jói kell kihasználótok a darabban egyenlő arányban meglevő helyzet- és jellemkomikumot s az írók elképzelése csorba nélkül jut el a közönséghez. — Eöldeák Róbert rendező, s a szereplők — Vértes Lajos, Marczi Liza, Reményi József, Tímár Réter, Olasz Erzsi, Rutlkay Mária, Hollósi Tál, Rassig Tibor, Radur Teréz és Méreg József — lelkesen dolgoznak. Átérzik, hogy nagy jelentősége van színházunk második Ősbemutatójának... A szerzők szavait a bevégzett mű szeretete hatja át, a mondatok éreztetik, hogy munkájukkal a nép államának akarnak segíteni az ellenség elleni harcában, s a dolgozóknak kívánnak munka utáni felüdülést és hasznos szórakozást nyújtani. A színészek, a rendező, a karmester, a technikai személyzet és a zenekar tagÍ ' fi fáradtságot nem ismerve dol- oznak, hogy a darab előadása olyan élménnyel Lepje meg a közönséget, amely hosszú ideig emlékezetes marad. Ilyen nemes törekvésnek és szép munkának nem maradhat el a jutalma — a m egérdemelt siker j (OrsiJ Magyar filmhetet rendeznek a Csehszlovák Köztársaságban Hazánk felszabadulásának tizedik évfordulója alkalmából a Csehszlovák Köztársaságban április elsejétől magyar filmhetet rendeznek. A csehszlovák mozilátogató közönségnek bemutatják a „Ro[ konok“, az „Életjel”, „A város alatt” és a „2x2 néha öt“ című magyar filmalkotásokat. A filmhét alkalmából magyar | filmdelegáció is utazik a Cseh- j I szlovák Köztársaságba. Látogatás a lös Ittriben Iskolánkban a IV. osztályokban, minden csütörtökön tervezési és számviteli gyakorlat van. A gyakorlati óráknak az a céljuk, hogy elméleti ismereteinket gyakorlati tudnivalókkal egészítsük ki. Minden csütörtökön az egyes üzemek könyvelési, statisztikai, tervezési teendőit végezzük a kapott nyomtatványokon. Persze a gyakorlati napokon alkalom adódik látogatásokra is. így« a tanév folyamán voltunk már a Felső- nyomási Állami Gazdaságban, a Szabadkígyósi Tangazdaságban és a Békéscsabai Gépállomáson. A napokban a békéscsabai Vörös Október TSZ-t látogattuk meg. A termelőszövetkezet központjában Frankó elvtárs, a tsz elnöke üdvözölt bennünket és Forrai elvtársnő bemutatta a tsz tervét, könyvelését és statisztikáját. Kérdéseinkre kimerítő válaszokat kaptunk és az értékes tájékoztatás nagy mértékben gyarapította tudásunkat. Azután Frankó elvtárs végig vezetett bennünket a szövetkezet gazdaságán. Láttuk a sertéstenyésztést, a növendékáltatok nevelését, de legnépszerűbbek voltak a kiscsikók. Ezekkel sokáig eljátszottunk volna. Egy másik tanyán gépi erővel morzsolták a kukoricát és a darálóban bere- lisziet készítettek. Meggyőződtünk arról, hogy a gép mennyire megkönnyíti a nehéz mező- gazdasági munkákat,. Elbeszélgettünk a termelőszövetkezet tagjaival, érdeklődtünk munkájukról, életükről. Ezután a tehenészetet néztük meg és úgy éreztük magunkat, mintha kiállításon lennénk, amikor a sok szép állatot láttuk. A látogatás után éreztük, láttuk, hogy a Vörös Október TSZ-ben jó munkát végeznek a tagok és harcolnak a jobb megélhetésükért. Bogár Teréz Közgazdasági Technikum, IY./c o. DISZ-titkár, Békéscsaba. Olcsón kölcsönözhetők kisgépek a földmüvesszövetkezeteknél Az idén lezajlott íöidművesszö- vetkezeti közgyűléseken a tagság majdnem minden községben elhatározta, hogy kisgép-parkot a1 a- kít a dolgozó parasztság megsegítésére. Ma már nagyon sok helyen he is szerezték ezeket a kisgépeket és a tavaszi munkák során dolgozó parasztságunk ki is kölcsönözte őket. A Szövetkezetek Országos Szövetsége a földművesszövetkeze- tek részére tájékoztatót bocsátott ki a gépkölcsönzések lebonyolításáról. A tájékoztató ismerteti a beszerzett gépek karbantartását, továbbá a kölcsönzés formáit. Közli, hogy a kisgépek köl- csöndíját a földművesszövetkezet a helyi viszonyoknak megfelelően állapítja meg, felhívja a szövetkezeteket, vegyék irányadóul a gépállomásoknál ma is érvényben lévő kisgépikölcsönzé- si díjakat. A gépállomásoknál érvényben lévő kisgépkölcsönzési díjak: vetőgép egy napra 15 forint, egész hónapra 300 forint, lókapa egy napra hat, egész hónapra 120, henger tagonként naponta három, borona levelenként naponta három, motoros szelektor naponta 60, kézihajtású szelektor naponta 20, háti porozó permetezőgép egy napra öt, egész hónapra 100, kézi morzsoló naponta öt, egész hónapra 80, motoros morzsoló naponta 15, egész hónapra 300 forint. A földművesszövetkezetek az egyszerű termelési társulások (szakcsoportok; tagjai részére a kölcsönzési díjból tíz százalékig terjedhető kedvezményt biztosíthatnak. Gondoskodunk a dolgozókról Fártunk Központi Vezetőségének márciusi határozatát brigádonként, kisgyűléseken ismertettük és vitattuk meg. Dolgozóink általános megelégedéssel fogadták a határozatot és egységesen jelentették ki, hogy a jövőben még jobb és eredményesebb munkát végeznek, mert látják, érzik: pártunk mindig a mi szebb életünkért harcol. Meg is kezdtük szíwel-iélek- kel a tavaszi munkák végzését, talajelőkészítést, vetést, fejtrágyázást, stb. Ezenkívül még az egyéni parasztoknak is segítünk szántani traktorral. Várjuk az időszaki szerződött dolgozóitat. Brigádszál lásaikat otthonossá tesszük és egész nyáron — a szerződés lejártáig — gondoskodunk arról, hogy jól érezzék magukat gazdaságunkban. Így a következő évben is hozzánk jönnek vissza dolgozni. — TÉGLAÉGETÖT építenek még az idén Nagyszénáson— DÉL-KINA nagyobb rizstermelő tartom,anyaiban ez évben ft# millió hektárral növelik az öntözhető szántóterületet. Kína öntözhető szántóterületét az utóbbi öt év alab 4,6 millió hektárral növelték. Felkészültünk a jó élelemellá- tásukra. Jelenleg 4 mázsa zsír, ugyanennyi szalonna, 2 mázsa kolbász, 2,5 mázsa füstölthús áll üzemi konyháink rendelkezésére. De még márciusban feldolgozásra került ezenkívül 12 hízottsertés és június 30-ig száznegyvenet vágunk le. Ezzel javítjuk dolgozóink élelmét. Huszonöt hold konyha- kertünk elégíti ki majd a konyhák zöldségféle szükségletét. Kecskeméti László Felsőnyomási Állami Gazdaság Államunk megbecsüli a tenyésztői munkát (Nádai Árpád tudósító írja): Nagyszénáson, a termelési bizottság elnökét, Nádasi Jánost nemcsak úgy ismerik, mint jó növénytermelőt, hanem úgyis, mint példamutató állattenyésztőt Nádasi bácsi, mint mondja, szívesen foglalkozik egyéb munkája mellett, a sertés-tenyészállatok nevelésével, egyrészt, mert'szeret velük vesződni, másrészt, mert ez nagy jövedelmet jelent. Elmondotta, hogy most két kocája van, az egyik fehér-hússertés, a másik berksirei, mindkettő törzskönyvezett Hét malacra kötőit Négyévi börtönbünieiésl kapofí a tolvaj kulák Vlcskó Pál telekgerendási kulák sorozatosan lopott a Felsőnyomási ÁG darálómalmából. Éjszakánként az ablakon át mászott be a darálómalomba. Az első esetben — ez év januárjában — három zsák szemes tengerit, két zsák darát kitett az ablakon és kihordta a dűlőútra, ahonnan kocsival hazaszállította a lakására. Két nap múlva ismét ugyanoly au módon egy zsák napraforgópogácsát lopott el, amit a vá- lán vitt haza. Egy hét múlva két zsák tengeri darát vitt el ugyancsak a vállán és a negyedik alkalommal, február 15-én két zsák szemes tengerit, Uét zsák tengeridarát és egy zsák napraforgópogácsát lopott el. Az ellopott termények egy részét állataival feletette, míg másik részéből pálinkát főzött, amit 50 forintért adott el literenként. A kártevő kulák cselekményével 3450 forinttal károsította meg az állami gazdaságot. A gyulai járásbíróság Vlcskó Pál kulákot, társadalmi tulajdon sérelmére ismételten elkövetett lopás bünlelléért, négyévi börtön- bünteíésre, 1000 forint pénzbüntetésre ítélte. Ex is egy pofon a kulákoknak Uj erőt adott a tsz-lagságnak a KV márciusi határozata. Az eddigieknél mégsziMrdribbiajii harcolunk a kulákság és a kupecek mesterkedései ellen. Ezt úgy bizonyítjuk be, hogy április 4-re vállalt tavaszi munkánkat elvégezzük. Eddig már 307 kát. hold vetésünket fejtrágyáztuk. 33 kát. hold cukor- és takarmányrépa alá elszórtuk a műtrágyát. A tanya körül 170 akáccsemetét ültettünk el. Szorgalmas munkánkkal példát mutálunk az egyéni dolgozó parasztoknak, akik jó módszereinket átvéve, nem a kulákságra hallgatva, végzik munkájukat, így erősödik a tsz és az egyéni dolgozó parasztok közötti kapcsolat. Kerekes Lajos Magyarbánbegyes szerződést, ezeket 8—9 hónapos korban adja át. Ama a kérdésre, hogyan neveli őket, így válaszol: — Háromhetes korukban a malacokat már kezdem etetni, öt- hetes korukban az anyát külön rekesztem nappalra. Ilyen korban, a malacok naponta háromszor szopnak és pörkölt árpát, borsót kapnak. Ezentúl zabdarát és árpadarát péppé keverve. Nagyon fontos az ól tisztántartása. Jó alomszalmát kell tenni alájuk. Választás után a malacokat ötször etetem napjában, mégpedig háromszor pépes, kétszer szemes eleséggel. Később az etetés négyszer történik, mikor már nagyok, háromszor kapnak enni. Nagy örömöm telik most is a nevelésükben. Büszke vagyok rájuk, hiszen a fehér koca a háromszori Hálásnál 36 malacot hozott a világra. A megyei törzsszintet is elérte. A süldők rövidesen átadásra kerülnek, kilógramninnkéinlb' 34 forintos árban, s hozzá 15 százalékos prémiumot is kapok, így azután 25—26 ezer forint jövedelemre számíthatok. Államunk megbecsüli és meg is fizeti a tenyésztői munkát.
