Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-10 / 84. szám
AI MDP BÉKÉSMEGYEI .PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK" LAPJA 1955 ÁPRILIS 10., VASÁRNAP Ára 50 fillér XI. ÉVFOLYAM 84. SZÁM A kulákok cselszövései Sem gazdasági, sem politikai életünk nem mentes a kulák- kártevéstől, amely mindenkor attól függ, érzi-e az állam- hatalom helyi szervei, a tanácsok következetességét a törvények betartatásában, érzi-e a helyi pártszervezetek, pártszervek határozott, meg nem alkuvó álláspontját, érzi-e az ellene forduló egységes népi erőt. Ha nem érzi ezt, vérszemet kap, megindul a susmogás és a legvadabb rémhírek kelnek szárnyra. Terjed a rágalom és a hazugság népi demokráciánkkal szemben, lábra kap a spekuláció, meglazul az állampolgári és a munkafegyelem: hu- za-vona van a begyűjtésben, az adófizetésben, meglassul a munka és így tovább. De, ha érzi az ellene forduló egységes népi erőt, kevésbé merészkedik kártevésre, hiszen hamar kitudódik a dolog, s utálattal, gyűlölettel fordulnak el tőle, megvetik a becsületes emberek. Vajon, milyen módon okozhat kárt a kulák a szövetkezeti parasztoknak és az egyéni parasztoknak? Többféle módon. Hadd említsük meg, hogy ta- j valy tavasszal a szeghalmi Uj Barázdában elsőnek az oda be- j furakodott négy kulák adta be | kilépési nyilatkozatát. Nyílván- ; való volt céljuk: lazítani az egy- Béget, bizonytalanná tenni a \ szövetkezet, tagjait, ezzel gátol- j ni a munkát, hisz az természe- j tes, ha valaki féllábbal kint, fél: lábbal bent van, annak a mun-! ka nem megy jól. Állandóan előtte van: ki tudja, hogyan lesz? S ehhez hozzájön a nyílt i uszítás: nem a magatok gazdái vagytok; csak parancsolgatnak nektek. Ha magatok gazdái lennétek, akkor dolgoznátok, ami- j kor akartok. Persze, régi igazság, hogy nem akkor kapálnak, és nem akkor aratnak, amikor akarnak, hanem, amikor lehet és amikor kell. Ezt az egyszerű igazságot mindenki tudja, aki a mezőgazdaságban dolgozik, tudja azt, hogy aratáskor a ka- parékot nem délben, hanem hajnalban a legjobb felszedni. Persze, erről mélyen hallgatnak a kulákok és arról is, hogy ők tényleg akkor dolgoztak, amikor akartak, hiszen a cselédek szántottak, vetettek kapáltak. Ezt a régi, „boldog“ világot pedig csak úgy lehetne visszahozni, ha a szövetkezetek- ! ről lemondana a dolgozó pa- | rasztság. S a kulákoknak ez a ■ fő céljuk, ezt sohasem szabad elfelejteni! Érdemes azt is megemlíteni, amikor leleplezték a négy kulákot és ki akarták őket | zárni a szövetkezetből, ők vol- I tak azok, akik legjobban tiltakoztak ez ellen. Nem furcsa? Előbb kilépési nyilatkozatot adnak be, azután meg tiltakoz- l nak a kizárás ellen. Nem! I Ez bizonyság arra, akár kívül vannak, akár belül, egyet akarnak: gyengíteni a szövetkezeteket és a parasztságot eltéríteni a szövetkezeti mozgalomtól. De menjünk tovább. A máreiusi párthatározat után a~t súgdosták az egyéni parasztok között: jönnek a megszorítások, több lesz a beadás, az állam most már nem ad segítséget és így tovább. Itt is világos a szándék: bizonytalanságban tartani az egyéni parasztokat, hogy kedvetlenül dolgozzanak, ne törekedjenek jól megművelni a földet, ami odavezetne, hogy kevesebb lenne a termés. Lényegében: károsodna az egyéni paraszt, károsodna' az ország, károsodna minden becsületes dolgozó. Erre az — enyhén szólva — hazugságra, nem nehéz választ adni: a beadási kötelezettség nem változott és nem változik, ezt törvény írja elő, ami pedig az állam segítségét illeti, ha csupán egy dolgot említünk meg, nyilvánvaló, fondorlatról van szó. Nevezetesen: a gépállomások az egyéni parasztokat továbbra is segítik gépi munkával, ami egyrészt gyorsabb és jobb talajmunkát jelent, másrészt olcsóbb is. Egy hold földet 20 cm mélyen 106 forintért szánt fel a gépállomás, s ha ehhez még 6 forintot fizet valaki, meg is foga- solja. Lófogattal pedig 200 forintért szántanak egy holdat és 30 forintért fogasolnak. És éppen itt van a kutya elásva. Az orosházi Simon Imrének sem kellett most tavasz- szal a kulákoknál kopogtatnia, a gépállomással megvolt a szerződése és a tavasziak alá jól és idejében megmunkálta földjét a gép. Ez persze, a kulákok húsába vág, hiszen ezzel is csökken gazdasági hatáskörük, nem vezethetik orruknál fogva a parasztokat, megszűnik a kulák igauzsora, amelynek nyűgét sok paraszt szenvedte. A márciusi párthatározat óta arról is fecsegnek a kulákok, hogy „megszűnik a szabadpiac“. Az persze, közismert dolog, hogy ez r.em igaz, hogy minden termelő terményfeleslegét szabadon adhatja el a kialkuit napi áron. És mégis mire alapozza a kulák ostoba híresztelését? Arra, hogy kormányzatunk megszűntette a hasítottsertés szabadforgalmát. Ez bizony fájós pontja a kuláknak, mert csökkent ezzel spekulációs lehetősége, amely már olyan méreteket öltött, hogy veszélyeztette közellátásunkat. De miért is vált szükségessé a hasított-sertés szabadforgalmának megszüntetése? Azért, mert a kulák és más spekuláló elemek odáig vetemedtek — minden törvényességet felrúg*!—, hogy a kis- és szegényparasztoktól a beadásra szánt sertéseket is összevásárolták, ügynökeikkel összevásároltatták, s hasított állapotban, búsás haszonnal árusították és árusítatták az ipari centrumokban és másutt. (Persze, beadási kötelezettségüket nem teljesítették.) Ezzel nemcsak gazdasági, hanem politikai kárt is okoztak, lazították népi demokráciánk alapját — a munkásparaszt szövetséget, mert a méreg drágán árusított sertéshúsért, zsírért, szalonnáért az ipari munkások a falut, a parasztságot okolták. Hiszen az csak ter- mészetos, hogy a spekulánsok nem saját képükben jelennek meg a piacon, hanem álarcban, mint termelők, mint dolgozó parasztok árusítanak. Ezzel belegázolnak a dolgozó parasztok becsületébe s egyben kedvét szegik az ipari munkásoknak, akik az iparcikkeket és a mezőgazdasági munkát könnyítő gépeket gyártják a falunak. Ha mi ezt tűrnénk tovább, a kulákok malmára hajtanánk a vizet és ártanánk az egész parasztságnak, az egyénieknek épp úgy, mint a szövetkezetieknek — gátolnánk, hogy mind több iparcikk és mezőgazdasági gép jusson a falunak. Nem másról van szó, mint arról, hogy a kulákokat és egyéb spekuláló elemeket megfosszuk a munka nélküli jövedelemtől. A kulák agyafúrtság kimeríthetetlen. Csupán egy esetet erre: V. Szabó Ferenc békési kulák négy unokájának és egy fiának adta ki haszonbérbe földjét, s magának két holdat tartott meg. így bújt ki, többek között, a mezőgazdasági fejlesztési járulék fizetése alól. Most, hogy minden hasonló esetben a törvény szigorával járunk el és visszamenőleg minden kötelezettséget meg kell té- ríteniök a kulákoknak, nyugtalanságot igyekeznek kelteni az egyéni parasztok között. Arról suttognak, hogy most már „itt is megszorítások jönnek“. Az igazság az, hogy a jövőben semilyen furfanggal nem bújhat ki a kötelezettségek teljesítése alól a kulák. Nem tűrjük ?"t, hogy a becsületes parasztok rovására élősködjön, hogy a szövetkezeti és egyéni parasztokat támogató állami eszközöket élvezze, megszegje a népi demokrácia törvényeit. A mi államunk a dolgozók állama, amely nem tűrhet meg sem szövetkezetellenes, sem egyéni parasztellenes cselekményeket. Bíróságaink is könyörtelenül járjanak el az ilyen esetekben s egész dolgozó parasztságunk pedig egységesen utasítsa visz- sza a kulákság minden cselszövését, A% anyák világkongresszusára készülnek megyénk asszonyai Megyénkben is lázasan készülődnek asszonyaink az anyák világkongresszusára. Legtöbb községben, üzemben, tsz-ben már tartják az anyák gyűléseit, melyeken az anyák megyei gyűlésének küldöttjeit választják meg. Az anyák megyei gyűlésén, ápr. 15-én választják meg azokat a küldötteket, akik Békés megye édesanyáit képviselik az anyák országos konferenciáján, május 7—8-án Budapesten. Több helyen anyagi segítséget is nyújtanak már az MNDSZ- szervezetek a konferencia sikeres megrendezéséhez. Sarkadon, Endrődön, a háziipari szövetkezetek MNDSZ-szervezelei, a bél" megyeri, szeghalmi községi MNDSZ-szcrvezet.ek, a hunyal Uj Élet TSZ MNDSZ-szerve»ete és még sok MNDSZ-csoport adott anyagi támogatást. MNDSZ-élet A szarvasi járásban, Ezüst- szöllőn az MNDSZ-szervezet nőgyűlést tartott; 160-an jelentek meg. A gyűlés befejezése után kultúrműsorral szórakoztatták a résztvevőket. * Debreazeni Andrásnét, tizen- kétgyermekes édesanyát és Topne Józsefnét választották küldöttnek a dobozi asszonyok az anyák megyei gyűlésére. * A kevermesi MNDSZ-asszo- nyainák kultúrcsoportja kultúrműsorral szórakoztatta Dombiratos MNDSZ-asszonyaít. Az előadás jól sikerűit és kérték, hogy többször látogassanak el falujukba. A mezőhegyest Petőfi-puszta MNDSZ-asszonyai megtartot- 1 ták az anyák gyűlését. Huszonhét tagból 22-en jelentek meg, Az anyák megyei gyűlésére küldöttnek Török Imrénét választották. A gyűlésen az asz- szonyok elmondották, hogy a párt mindenkor számíthat munkájukra. *■ A mezőberényi Petőfi TSZ MNDSZ-asszonyai április 12-én délután 1 órakor tartják as anyák gyűlését. * Bucsán április 13-án tartják az anyák gyűlését. Itt választják meg a megyei küldöttválasztó gyűlésre küldötteiket. Ontok a javából Akár esik, akár fúj, bármilyen is az idő odakint, az Erőműjavító és Karbantartó Vállalat békéscsabai öntödéjében mindig tavaszias az idő. Olykor, mikor megindul a csapolás, szinte kánikula van. Diszisták, fiatal öntők, formázok dolgoznak itt. Vidám daluktól hangos az öntöde környéke. Dalukat messze viszi a tavaszi szél, hirdeti: szép élet, az öntő élet. Az öntöde ablakán felkapaszkodva, nem egyszer látni 13— 14 éves fiúkat, amint nagy érdeklődéssel lesnek be, figyelik az öntők munkáját, s gyönyörködnek az izzó vas-folyadékban. Közülük többen arra gondolnak, hogy öntők lesznek, Öntő élet szép élet, Akármilyen veszélyes. Aki Sntö akar lenni, Nem kell annak megijedni, Csuhajja . . . Ám, ezek az öntők nemcsak dalolni tudnak. Kezük nyomán több öntvény, gépalkatrész készül. Nem akárhogy dolgoznak« Bizonyítja ezt az is, hogy április 4-re tett vállalásukat becsülettel teljesítették, Száz százalékos tervszerűség mellett, 130 százalékos teljesítést értek el. Csökkent a selejt is. Az Erőműjavító és Karbantartó Vállalat b-pesti központjától elnyerték az első díjat, a 3000 forintot. A munka ünnepét, május 1-ét, ismét újabb eredményekkel akarják köszönteni. A locsolkodás nem marad el... Húsvét napja van. A gyerekek várták a nyuszikát, a húsvéti ajándékot. A kisfiúk azért várták ezt a napot, mert mehetnek locsolni, gyüjthetik a piros tojást, a kislányok azért, mert illatos lesz a hajuk, a nagylányok, mert várják a báli táncosokat, akik megöntözik őket. Sok helyen ezen a napon tartják a fiatalok eljegyzését. Az asztal mindenütt gazdagon megterítve. Sonka, kolbász, tojás, tészta és bor várja a vendégeket. Már napokkal ezelőtt húsvétra készülődtek mindenütt. Az illatszer-boltokban egyre fogyott a kölnivíz. Lo- csolkodásra készülődtek a legények. A lányok a fodrászüzleteket lepték meg. Nagy volt a forgalom a cukrászdákban is. A mamák vásárolták a nyuszikat, a csokoládé- és cukortojást, amivel vasárnap reggel megajándékozzák gyermekeiket.
