Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-10 / 84. szám

2

1355 április 10., vasárnap

___________________________________________________ UiUaisaiaU Héfu

LEGFRISSEBB HÍREINK

Az Országos Béketanács közleménye az aláírásgyűjtésről

Hazánkban a Béke-Világta- nács Irodája bécsi felhívásának nyomán országszert« tovább folyik az atomháború és Nyugatid émetország felfegyverzése ellen tiltakozó aláírásgyűjtés. Az aláírások száma elérte a 6,163.700-at.

A békebizottságok az aláírásgyűjtést körültekintő felvilágosító munkával kötik egylse. E munkában nagy segítséget kapnak a tanácstagokról, a Hazafias Népfront-bizottságok tagjaitól és a tömeg szervez? lek aktíváitól.

Az aláírásgyűjtők lelkes, jó munkájának eredményeképpen a tiltakozó aláírások gyűjtése több nngvében befejezéshez közeledik B rsod megyében például három járás és Miskolc város kivitelével mindenütt befejeződött az aláírásgyűjtés.

Zala megyében két község kivételével mindenünnen beérkeztek az aláírások a megyei békebizottsághoz. Ugyancsak rövidesen befejezik az aláírás- gyűjtés Tolna és Győr—Sopron megyében is. Veszprém megye devecseri járásában április 4-ig több mint harmincezer aláírást gyűjtöttek, ez azt jelenti, hogy a járás felnőtt lakossága kivétel nélkül aláírta a békeíveket.

Az Országos Biketauács arra kéri a hékebizottságokat, hogy fokozzák továldj felvilágosító munkájukat. Jussanak el minden házba az atomháború és a nyugatnémet felfegyverzés elleni tiltakozás békeíveivel, a felvilágosító szóval. Érjék el, hogy hamarosan befejeződhessék az aláírásgyűjtés és hazánk minden békeszerető felnőtt lakosa aláírja a bécsi felhívást.

Amnesztia a külföldön élő magyarokra

A külföldön élő magyar állampolgárokra vonatkozó amnesztia- rendelettel kapcsolatban, amit a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa hazánk felszabadulásának 10. évfordulója alkalmából bocsátott ki, a Magyarok Világszövetsége felvilágosító irodát állított fel. A felvilágosító iroda az amnesztia aiá eső külföldön élő magyar állampolgárok hazatérésével kapcsolatos kérdésekben ad felvilágosítást Magyarországon élő hozzátartozóiknak.

A Magyarok Világszövetsége felvilágosító irodája (Budapest, V., Alkotmány utca 4. sz., 11. em„) szombat és vasárnap kivételével tíz órától 16 óráig fogad.

hutákkal való összejátszásért

— háromévi börtön

Hírt adtunk arról, hogy Bi- rizdó László, volt dévaványai begyűjtési megbízott, összejátszolt Vincze Sándor kulákkal, hogy az serlését feketén levághassa. Biriz- dó a kulák nyilvántartólapjáS, melyen a hátralék fel volt tűntetve, megsemmisítette és helyette újat állított ki, melyen nem szerepelt a hátralék. Majd a kulák részére megszerezve a vágási engedélyt, maga is segített a sertésvágásnál. Mindezért a kuliktól 100 forintot és 3 kiló kóstolót kapott. Birizdó más visszaélést is követeti eL A bíróság Bi- lizdó Lászlót 3 évi börtönre, 500 foiint vagyonelkobzásra, Vincze Sándor kulákot pedig 2 évi börtönre és 2000 forint vagyonelkobzásra ítélte.

— Orosházán, a községportai lakosok 500 méteren facsemetét ültettek. Ebben a munkában az asszonyok is résztvettek.

Összehívták az országgyűlést

A Népköztársaság Elnöki Ta- | az országgyűlést 1955. április 18- nácsa az alkotmány 12. szakaszá- j án délelőtt tíz órára összehívja, nak második bekezdése alapján |

Az Edenhez intézett első interpelláció

a négyhatalmi tárgyalások kérdését veti fel

London. (TASZSZ) A Reuter ] vében táv iratot intézett az új híi ügynöki ég je eníése szerint az miniszterelnökhöz. A távirat em. első kérdés, amelyet Edém ek, az ! lékezteti Edent, hogy »5 maga ü miniszíe élni knek az angol al- írta alá az 1935. évi moszkvai sóimban lelveictiek, Norman deklarációt«, valamint az 1942. Djiids munkáspárti képvi elő in- évi angol-szovjet háború utáni te-pellációja volt arra vonatkozó- együttműködési és kölcsönös sebig, hogy legyen Eden nvilutko- gely nyújtási szerződést. »Nyo- talot az angol kormány állás- maíékosan felszólítjuk önt — ponttá ól sa nemre közi feszült- mondja a távirat —, hogy ha- eég enyhítése érdekében a leg- ladéktalanul ismételje meg a n;a a ajh -ikon meg!artapcé, tátv szovjet kormánynak a legmaga- g a á ok ó «. Eden április 19-én sabb síkon megtartandó tárgyául! választ Dot'dsnak: az alsóház i lásokról Churchill által kezdet- ugyanit a bús é.i s ür.et után ek- ben előterjesztett, de később Makor ül üs,ze eifs őr. lotov tavaly nyáron tör.ént beleS oan. az Angol-Szovjet Bará i egyezése után visszavont javasla- Ts a ág főd kára a tá s ság ue- ; tot«.

NEMZETKÖZI SZEMLE

Az elmúlt napok sokrétű nemzetközi eseményei közül különösen az angol miniszterei nöK-val - tozás és Japán kérdése foglalt

el vezelőhelyel a világsajtóban.

Eden pályája

Noha az angol miniszterelnökcserével kapcsolatban a »szenzációt« sokkal inkább Churchill

visszavonulása, mint Eden mi" niszterekiöksége okozta, számunkra mégis az most a legfontosabb: mit jelent az angol miniszterelnök személyének vá to á a, mit várhat a világ az angol kormány új fejétől. : •

Vessünk egyfutó pillantást az új angol miniszterelnök eddigi pályájára. Az 58 éves Eden az angol úriosztály jellegzetes képviselője. Bárói ranggal, birtokkal és tekintélyes vagyonnal rendelkező apja Etonhan és Oxfordiján, az angol uralkodó körök ;>ldvá" lasztotlságol« hirdető és ápoló

iskoláiban tani itatta. Anthony Edöl kétszer nősült és családi kapcsolatai csak még szorosabbra fűzték kötelékeit a felsőbb tízezrekhez. Első feleségének apja baji kúp, s a Yorkshire Post című napilap főirányítója. Második felesége Churchill unokahúga.

Eden 1923. óta konzervilív képviselő. 1931-ben külügyi ál’am- titkár, 1935-ben az angol kormány képviselője a népszövetségben, 1935-lői 1938-ig külügyminiszter. 1938-ban a müncheni válság idején szembekerül az akkori miniszlerelnök, Chamberlain politikájával és lemond. A Churchiil-kormányban újra szerepre jut és ennek a kormánynak kúlügyuiiaiszíei'e 19-1(3-101 1945-ig. A munkáspárt 1951-től választási veresége után ismét 6 tölti be Churchill új kormányában a külügyminiszteri tisztséget, egészen pár nappal ezelőtt tőre tént miniszterelnöki kinevezéséig.

A ehurehilli vonal folytatója

Működése ezekben a sorsdönlő években jellegzetesen konzervatív politikusnak mutatja. Belpolitikában feltétlen híve az angol j nagytőkések és a földbirtokos j osztály uralmának, külpolitika- j ban az angol birodalmi és gyarmati érdekek hűséges kiszolgálója és egyben az amerikai politikával folytatott legszorosabb együttműködés követője. Akár az | atlanti politikához való ragasz-1 kodására, akár a német kérdésben követett hidegháborús irány-1

i - enpittVo:" stínoq yga flat

Pham Van Dong

Pham Van Dong, a Vietnami | Demokratikus Köztársaság mi- niszterelnökhelyettese és kül-1 ügyminisztere kíséretével pénvonalára, vagy a hidrogénfegyverek alkalmazásáról hírei e.ett nézeteire gondolunk, a \ * íingtad vonal elfogadása lényeget része politikai magatartásának.

Mindent egybevéve, Eden miniszterein öksége nem hoz lényeges változást az angol kormány politikájában. E tekintetben ai amerikai nagytőke vezető lapjai sem táplálnak semmiféle kétséget. Mint a New York Hera'd Tribune írja »Nagy-Britannia .-s az Egyesült Államok barátsága nála biztos kézben, van.«

Delhibe érkezett

teken Delhibe érkezett. Pham Van Dong az indiai kormány meghívására látogatást tesz Indiában.

JÓZSEF

ÖT VEIM ÉVVEL ezelőtt (április 11-ín) született és mar tizennyolc éve halott a XX. század egyik legnagyobb proletárköltője. A külváros szegény negyedéből indult el, hogy meghódítsa a költészet világát és a kizsákmá- nycíít dolgozó nép szószólója legyen nemzetünk elnyomatásának legsötétebb éveiben. Apja, mint gokan mások, elhagyva családját, Amerikába véndorolt.Tizenötéves volt, amikor elvesztette édesanyját. Az árván maradt gyermek nagy nélkülözések között, fáradhatatlan energiával végezte el a gimnáziumot, majd Szegeden az egyetem bölcsészkarára iratkozott be. Itt érte az első komoly összetűzés a világgal, mely azután lépten-nyomon kísérte. Az egyetem egyik professzora, Horger Antal eltanácsolta a „Tiszta szívvel“ cíniú verse miatt. Ezután Bécsije, majd Párizsba ment. A nyomor azonban mindenütt vele járt. Ebben a végtelenül küzdelmes hányattatásban érlelődött meg költészete Külföldi tartózkodása idején is a proletárnegyedeket kereste fel. Jtt ismerkedett meg a munkásmozgalom emigránsaival. Nagy iskola ’.'olt ez! Megtanulta, hogy harcolni kell a burzsoá rend ellen, mert a társadalmi ellentét ek csak akkor oldódnak meg, ha a proletariátus széttöri szorongató bilincsét. Mikor hazatért, azonnal bekapcsolódott a munkásmozgalomba, szemináriumokat vezetett és közATTILA

ben írta a harcra lelkesítő költeményeket.

A HARMINCAS ÉVEKBEN egyre jobban kiéleződött az ellentét a burzsoázia és a proletariátus között. A fasizmus minden erővel a munkásosztály forradalmi harcát akarta leszerelni. Ebben a fojtogató légkörben születtek meg a világi re dalom legszebb proletárverse1 közé tartozó költemények („Szocialisták“, „Mondd mit érlel“, „Munkások”, „Levegőt“, stb.). A költő átélte az elnyomott magyarság valamennyi osztályának, rétegének életét a „Mondd, mit érlel...“ c. költeméVALOBAN KIÁLLT ÉRTÜK. Megénekelte a lebukott pártmunkásnak és családjának őrjítő szenvedéseit. Esténként a munkásnegyedekben bolyongott és ez a rideg környezet harcos sorokra ihlette. („Külvárosi éj“, „Elégia“, „Téli éjszaka”.). Ilyen hagulatban írta meg a „Város Uj nép, másfajta raj.... ...Nem isten, nem is az a szén, vas és olaj, a való anyag teremtett e szörnyű társadalom

nyében. Hangot adott ezenkívül több versében a szegényparaszt- ségnak, mert jól tudta, hogy az eljövendő korszakban — melyet úgy várt és annyira harcolt érte — csak a munkások és parasztok testvéri összefogása hozhatja meg a boldog, szabad életet. A „Munkásokéban reális képet festett a proletariátusról: Amikor a munkanélküliek tömege lepi el az országot, s még azok is rettentő keveset keresnek, akik dolgoznak. A sivár lakásokra a tőke tá- tott szájának büdösségfelhője nehezedik. De a munkásosztályban való bizalmát ebben a sötétségben sem vesztette el, forradalmi hitét kifejezi a vers végső szakaszában.

és hű leírása a proletár-életnek. A lerakodott korom sötét képe döbbenti rá, hogy: „Lelkünkre is így ül ez a kor“. S a munkásszivekre rászórt piszkát hiába akarja az elnyomó rend — ha kell, vérrel is — lemosni, mert a proletariátus

ész, hanem minket

De — elvtársaim! — ez az a munkásság, mely osztályharcban vasba öltözött.

Kiállunk érte, mint a kémény: lássák!

És búvunk érte, mint az üldözött.

A történelem futószalagára szerelve ígyen készül a világ, hol a munkásság majd a sötét gyárra szegzi az ember vörös csillagát.

peremén“-t, mely lírai kifejezése

öntőformáiba löttyintve,

forrón és szilajon,

hogy helyt álljunk az em beriségért,

az örök tulajon.

Ezért kívánta 6 a „levegőt nemcsak önmagának, hanem minden elnyomottnak, mert mit ér az élet, ha nem szabad az ember: „Jöjj el, szabadság! Te szülj nekem rendet!“ De érezte, ha el* jön ez az idő, nagy feladat vár a jelen kivetettjeire. Ezt a „Duna* nál“-ban fejezte ki a legszebbem

s rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk; és ez nem is kevés.

Költői hitvallását pedig az „Ars poetica“ tükrözi a legjobban:

Más költők — mi gondom ezekkel?

Mocskolván magukat szegyig,

Koholt képekkel és szesze kkel,

Mímeljen mámort mindé gyik.

Én túllépek e mai kocsmán,

Az értelemig és tovább!

Szabad ésszel nem adom ocsmány Módon a szolga ostobát.

És ebben a harcban nincs al- gulatban írhatta meg a „Hazám“ ku! Bizonyos volt a győzelemben, c. költeményét. A Horthy-Ma* s hiába üldözték verseit a megfi- gyarország hiteles képe ez. Es zetett tolibérencek, ő nem fogta ha kesereg is a „nemzeti nyomo- be „Poros száját“. Ilyen izzó han- ron“, azért így ír:

S mégis magyarnak számkivetve, lelkem sikóllva megriad — édes Hazám, fogadj szívedbe, ,

hadd legyek hűséges fiad.

NEM FOGADTA BE A RENDSZER, kitépte kezéből a tollat. A‘ küzdelmekkel, nélkülözésekkel teli élet megviselte idegzetét és öngyilkosságba kergette századunk legnagyobb proletárköltőjét.

De ma, amikor hálás szívvel

gondolunk rá, szívében őrzi emlékét felszabadult népünk, mert a nagy költő tanítása mélyen a lelkek mélyébe erősítette gyökereit, s annak hajtása szabadon búvik most a tiszta levegőre, frissen zöldéi és dúsan virágzik.

Tóth Lajos, Orosháza