Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-26 / 97. szám

2 1953 április 26., kedd---------------------------------------------------------------------------------------------------------------- ViUaisatak VLépt B efejeződött a handling! értekezlet Az ázsiai-afrikai értekezlet vasárnap délutáni záróüléssel végétért. Ezen felszólalt Csou En-laj miniszterelnök, a kínai küldöttség vezetője is. A kínai küldöttség nevében köszönetét fejezte ki az öt colombóli hata­lomnak, az értekezlet összehí­vása kezdeményezéséért, és a vendéglátó indonéz kormány­nak, az értekezlet sikeréért ki­fejtett fáradozásáért. Majd töb­bek között ezeket mondta: „Ennek az értekezletnek ered­ménye abban van, hogy az ázsiai és afrikai országok kö­zötti megértés kezdetét jelenti és hogy egyetértésre vezetett néhány nagyobb jelentőségű kérdésben. Eredményt értünk el a gyarmatosítás ellenzése, a világbéke megóvása, a politi­kai, gazdasági és kulturális együttműködés javítása terén, mert az ázsiai és afrikai orszá­gok sorsa és óhaja azonos. Éppen ezért ismét hangsú­lyozni szeretném, hogy a kínai nép teljes rokonszenwel támo­gatja Algír, Marokkó és Tu­nisz népének harcát az önrendel­kezésért és függetlenségért, Pa­lesztina arab népének küzdel­mét az emberi jogokért, In­donézia népeinek törekvését a Nyugat-Irian fölötti szuveréni- tás elnyerésére, valamint Ázsia és Afrika minden népének igazságos harcát a nemzeti füg­getlenségért, a nép szabadsá­gáért, a gyarmati rendszer le­rázásáért. Kínának és az Egyesült Ál­lamoknak tárgyalásokat kellene kezdeniük, hogy megkíséreljék a tajvani térségben uralkodó feszültség enyhítését Ezek a tárgyalások azonban a legki­sebb mértékben sem érintik a kínai népnek azt a követelését, hogy szuverén jogainak gya­korlásaként felszabadítsa Taj­vant. Végül remélem, hogy az ázsiai és afrikai országok ta­nácskozásai és a népeink kö­zötti érintkezés mostantól kezd­ve gyakoribbá válik.“ A lipcsei értekezlet felhívással fordul Európa dolgozóihoz Záróközlemény az értekezletről Az ázsiai-afrikai értekezlet huszonkilenc résztvevő ál­lamának képviselői egy­hangúlag közös közleményt fogadtak el. A záróközlemény foglalkozik az ázsiai-afrikai né­pek együttműködésének módo­zataival. Részletesen tárgyalja a gazdasági és kulturális együttműködés, az emberi jo­gok és az önrendelkezés, a füg­gő népek problémái, a leszere­lés és a világbéke biztosításá­nak nagyjelentőségű kérdéseit. „Csou En-laj magához ragadta a kezdeményezést' London. (TASZSZ) Az angol saitót élénken foglalkoztatja Csou En-laj bandungi nyilatko­zata, amelyben kijelentette, hogy a kínai kormány kész tár­gyalásokat kezdeni az Egye­sült Államok kormányával'' a Távol-Keleten, elsősorban a Tajvan térségében fennálló fe­szültség enyhítéséről. „Csou En-laj magához ragadta a kezdeményezést a béke kér­désében“ — írja a Sunday Ti­mes bandungi különtudósítója, aki Csou En-laj bejelentését „nagy diplomáciai sikernek“ nevezi. Az AFP londoni tudósítja je­lenti, hogy az angol főváros diplomáciai köreiben „derűlá­tóan ítélik meg a jövőt, abban a reményben, hogy Csou En-laj bandungi nyilatkozta alapot nyújthat a formózai kérdés ren­dezéséhez.“ Peking. (Uj Kína) Az Asso- j eiattd Press párizsi jelentése szerint a francia külügyminisz­térium egyik szóvivője kijelen­tette, hogy Franciaország „óva­tos derűlátással“ fogadta Csou En-laj miniszterelnök szom­bati bandungi nyilatkozatát. A szóvivő hangsúlyozta, hogy Franciaország mindig örömmel fogad olyan javaslatokat, ame­lyek a nemzetközi feszültség enyhülését idézhetik elő. New York. (TASZSZ) Csou ] En-laj javaslata, hogy a Kínai Népköztársaság és az Egyesült Államok folytasson egymással közvetlen tárgvalásokat a tá­volkeleti feszültség enyhítése végett, továbbra is az amerikai sajtó figyelmének központjában áll és széleskörű visszhangot kelt a politikai körökben. Az európai országok szak- szervezeteinek és dolgozóinak lipcsei értekezlete vasárnap be­fejezte a napirendi kérdések megvitatását. A felszólalók el­mondották, hogy megbízóik a békeszerető munkások, az ak- eióegység megteremtése révén szilárd egységfrontba kívánnak tömörülni a német militarizmus nyeregbeültetése, az atomhá­ború előkészítése, a párizsi szerződések végrehajtása ellen. A vasárnapi ülésen Krinizs Ká­roly, a magyar küldöttség ve­zetője is felszólalt. A többi kö­zött ezeket mondta: „A magyar dolgozók gyűlö­lik a német militarizmust, de ugyanakkor őszinte szívvel egvütt éreznek az egész német néppel, amely annyit szenve­dett a többi európai néppel együtt. A ma«var nép is na­gyon jól emlékezik a hitleri Wehrmacht és a magyar fa­siszták rémtetteire. A magyar nép mindkét világháborúban keserves árat fizetett a német militarzmus hódító törekvései­ért. A magyar szakszervezetek és a magyar dolgozók mindent megtesznek a konferencia hatá­rozatainak megváló ’ isára, a német militarizmus elleni harc fokozására. Tovább fogjuk erősíteni kapcsolatainkat vala­mennyi európai ország dolgo­zóival.“ Az értkezelet résztvevői több ország küldöttének hozzászólá­sa után elfogadták az Európa dolgozóihoz intézett lipcsei fel­hívást, melyben a 25 európai állam dolgozóinak választott küldöttei egységes fellépésre szólítják fel Európa dolgozóit, az atomháború előkészítése és a német .újrafelfegyverzés el­len. Mindent meg kell tennünk, hogy az Elbánál tett fogadalom ne legyen hiábavaló“ Washington (TASZSZ). Apia is 23-án Washingtonban neg’e'.dő- dött az »Elbái találkozás ameri­kai ve e ánjai« szervezet három­napos értekezlete. Az értekez e- let annak emlékére hívták össze, hogy a szovjet és az amerikai íeapatok tíz évvel ezelőtt, 1945 KÜLFÖLDI HÍREK MOSZKVA A szovjet-lengyel szerződés alá­írásának 10. évfordulója alkalmá­ból J. Cyrankiewicz vezetésével a Szovjetunióban tartózkodó lengyel kormányküldöttség szombaton meglátogatta a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia atomvillanytele- pét, amely — mint ismeretes — a világ első atomerővel működő yillanytelepe. TAJPEJ Az AFP jelentése szerint Csang Kaj-sek vasárnap fogadta Rad­ford amerikai tengernagyot, a ve­zérkari főnökök egyesített bizott­ságának elnökét és Robertson tá­volkeleti ügyekkel megbízott kül­ügyi államtitkárt, s megbeszélést folytatott velük az amerikai— csargkajsekista, úgynevezett „köl­csönös védelmi szerződésre“ vo­natkozólag. ROMA Tíz évvel ezelőtt, 1945 április 85-én kezdődött Olaszországban a nemzeti felkelés a hitleri meg­szállás és a fasizmus ellen. A ha­ladó olasz sajtó megemlékezik e történelmi jelentőségű esemény­ről. Az Un if a Luigi I.ongonak, az Olasz Kommunista Pórt főtitkár- 1 elyettesének, az Avanti áandre Portini-nek, az Olasz Szocialista Párt vezetőségi tagiának cikkét közli. UJ DELHI Április 21-én megnyílt Kalkut­tában az indiai-kínai baráti társa­ság második országos értekezlete. április 25-én találkoztak az Elba folyónát. Az értekezleten Joseph Polow- ski, a történelmi nevezetességű találkozó egy ik résztvevője mon­dott beszédet. »Az amerikai és a szovjet hadsereg régóta várt tör­ténelmi je'entőségfi találkozá­sának pillanatában — mondotta Polowski — minden katona meg­fogadta, hogy minden tőle te'he- tőt megíeiz egy jobb világ meg­teremtéséért, amelyben a gyer­mekek egészségben és szabadság­ban nőhetnek fel... Én. mint azoknak az amerikai katonáknak az egyike, akik tíz évvel ezelőtt átlépték az Elbát, mint azoknak az amerikai és orosz katonáknak egyike, akik az Elba mellett ezt a fogadalmat tették, azt h'szem valamennyiünknek az érzelmeit és gondolatait juttatom most kife­jezési«. Ezért újabb megbéké­lésre és barátságra hívom fel a népeket, arra, hogy újra tegye­nek tanúságot az emberi felelős­ségérzetről annak ér e .é en, hogy a vér áztatta, történelmi El- baparlon tett fogadalom ne le­gyen hiábavaló.« A munkásság egységakciójának sikerei a francia járási választásokon Párizs. (MTI) Vasárnap tar- j hatalmas nyomása és minden tották meg Franciaországban a ! erőszakoskodása ellenére, á járási választások második for­dulóját. kommunista pártnak nagyon sok helyen sikerült újabb man- Nem végleges adatok szerint * dátumokat szereznie. A szocia- a mandátumok a következő- j listákkal és egyéb köztársaságiak­képpen oszlanak meg: kommu- j kai kötött választási megegye- nisták 43 mandátum fáz 1949. évi járási választásokon 37), szociáldemokraták 279, (269), különféle baloldaliak 86 (67), radikálisok 393 (282), MRP 106 (93), mérsékel­tek 519 (497), köztár­sasági szocialisták 72 (1949-ben ez a párt még nem létezett, de a gaulleisták mandátumainak száma 151 volt). Baloldali körökben rámutat­nak arra, hogy a Francia Kom­munista Párt a második for­dulóban megerősítette állásait és szavazatainak arányszáma 1,5 százalékkal emelkedett úgy, hogy ma Franciaország első pártja, amely megszerezte az érvényes szavaztok 22,5 száza­lékát, ugyanakkor az úgy­nevezett mérsékeltek (függetle­nek, ARS, parasztpárt, függet­len parasztpárt) összesen 21,5 százalékot tudtak megszerezni. A 1‘Humanité a választások­ról többek között ezeket írja: „A kapitalisták és a kormány zések több mint 130 járásban tették lehetővé, hogy csapást mérjenek a reakciói' és közös program alapján tekintélyes számú kommunista, szocialista és más köztársasági jelöltet vá­lasszanak meg. Érdemes meg­jegyezni — folytatja a l‘Huma- niti —, hogy a közös jelölt a má­sodik fordulóban általában több szavazatot szerzett, mint a kommunista és szocialista je­löltek külön-külön, az első for­dulóban. Ez bizonyítja, milyen nagy vonzóerővel bír a mun­kásság egységakciója.“ PEKING A Kínai Országos Szakszerve­zeti Szövetség meghívására vasár­nap vietnami, mongol, csehszlo­vák, magyar, albán és jugoszláv szakszervezeti küldöttségek ér­keztek Pekingbe, hogy résztvegye- nek május 1. kínai ünnepségein. Négy emlék régi május elsejékről választ el ben­Alig egy hét | nünkl4 május elsejétől, a proletárnemzetközi­ség nagy ünnepétől. Hazánkban ezúttal már tizenegyedszer ünne­peljük szabadon, boldogan ezt a napot. L)e hiába születtek kü­lönböző rendszabályok, hiába volt a csendőrszurony, a diós­győri munkások legtöbbje, a Horthy-terror idején, de még előbb is a maga módján ünne­pelte május elsejét. Erre emlé­keznek most. 1Q1o I Szép, napsugaras reg- I gelre ébredt Lacz- házy Géza, a gyár ifjúmunkásai­nak egyik vezetője. — Ez kell nekünk! — villant át az agyán. Gyorsan kiugrott ágyá­ból, felöltözött és sietett a meg­beszélt találkozóra. Az úton azon töprengett, vajon ott lesznek-e a fiúk, akad-e közöttük, aki mégis bemegy dolgozni? Vagy úgy fog sikerülni, ahogy Kiss József­fel, a gyár egyik idősebb mun­kásvezetőjével megbeszélte? Fel­izgatták ezek a gondolatok. Az út nem volt olyan hosszú, mint máskor, percek alatt ódá­iért a gyár VI. számú kapujához, ahol már többen vártak rá. Mintegy 70 ifjúmunkás gyűlt össze, s a szokott játszóhelyre, a Mexikói rétre indultak, ahol egész nap játszadoztak, futball óz­tak, labdáztak. Vidáman telt el a nap. Jód érezték magukat. De an­nál kevésbé a gyár urai, veze­tői, akik majd megpukkadtak mérgükben, amikor látták az ün­neplő munkásokat. — Majd adunk mi nektek má­jus elsejét! Csürhe banda I A megtorlás nem is maradt el. Másnap Laczházy Gézát és még több társát berendelték az iro­dába. — Hol voltatok tegnap ? — för- medt rájuk Vancsma művezető. — A Mexikói réten ... — Ünnepeltetek, mi? — mérte végig gúnyosan. Laczházy Géza hallgatott. — Beszélj hát! Mit csinálta­tok? Ki szervezte, kinek az uta­sítására? — ordította teli to­rokkal, magából kikelve a mű­vezető. Néma hallgatás volt a válasz. Laczházy Gézának arcán a pofonok csattantak, de nem tört meg. A művezető kizavarta az irodából. — Majd lesz rád gondom, csirkefogó! 1921 A gyár falára ezt a hirdetményt ragasz­tották: Május 1-én mindenki­nek dolgoznia kell. Szabadság­ra senkit nem engedünk — Én bizony nem jövök be, akármi is lesz — határozta el magát Nagy Károly, a gépmű­hely dolgozója. — Olvastátok már a hirdet­ményt? — kérdezte Nagy Ká­roly barátait, Zaványi Gyulái, Nátter Istvánt és Kovik Sán­dort. — Olvastuk... — Nos, mi a véleményetek? — ÜnnepeJjú fogunk! —■ hangzott a válasz. Rövid idő alatt a gépműhely minden dolgozója csatlakozott hozzájuk. A találkozóhely az újgyőri vendéglő volt, amely már kora délelőtt benépesedett. Ott ültek az asztalnál Nagy Ká- rolyék is. Elmondták egymás­nak bújukat, bajukat, beszél­gettek tüntetésekről, sztrájkok­ról. — Tudjátok, soha nem felej­tem el — kezdte Nagy Károly. ■— Kinn voltunk a Katalin ut­cában egy nagygyűlésen. Azt mondja ott a szoc. dem. előadó: tartsunk ki, folytassuk a sztráj­kot, ne féljünk, mert nem va­gyunk egyedül; úgy növekszik a sztrájk, szélesedik és nagyob­bodik, mint a hógolyó, amelyet elgurítanak. A következő gyű­lésen ismét ez az előadó szóno­kolt. De érdekes, most már azt mondta, hagyjuk abba a sztráj­kot, vegyük fel a munkát, dol­gozz^ ,k csak nyugodtan. Köz­bekiáltottam: — Mi az, már el­olvadt a hógolyó? A többiek kacagtak a tör­téneten s valamennyien el­mondtak egy-egy élményt éle­tükből. így ünnepeltek május elsejét. Másnap Sztolik főművezető magához rendelte Nagy Ká­rolyt. — Mi az, magának nem szólt a felirat?

Next

/
Oldalképek
Tartalom