Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-26 / 97. szám
2 1953 április 26., kedd---------------------------------------------------------------------------------------------------------------- ViUaisatak VLépt B efejeződött a handling! értekezlet Az ázsiai-afrikai értekezlet vasárnap délutáni záróüléssel végétért. Ezen felszólalt Csou En-laj miniszterelnök, a kínai küldöttség vezetője is. A kínai küldöttség nevében köszönetét fejezte ki az öt colombóli hatalomnak, az értekezlet összehívása kezdeményezéséért, és a vendéglátó indonéz kormánynak, az értekezlet sikeréért kifejtett fáradozásáért. Majd többek között ezeket mondta: „Ennek az értekezletnek eredménye abban van, hogy az ázsiai és afrikai országok közötti megértés kezdetét jelenti és hogy egyetértésre vezetett néhány nagyobb jelentőségű kérdésben. Eredményt értünk el a gyarmatosítás ellenzése, a világbéke megóvása, a politikai, gazdasági és kulturális együttműködés javítása terén, mert az ázsiai és afrikai országok sorsa és óhaja azonos. Éppen ezért ismét hangsúlyozni szeretném, hogy a kínai nép teljes rokonszenwel támogatja Algír, Marokkó és Tunisz népének harcát az önrendelkezésért és függetlenségért, Palesztina arab népének küzdelmét az emberi jogokért, Indonézia népeinek törekvését a Nyugat-Irian fölötti szuveréni- tás elnyerésére, valamint Ázsia és Afrika minden népének igazságos harcát a nemzeti függetlenségért, a nép szabadságáért, a gyarmati rendszer lerázásáért. Kínának és az Egyesült Államoknak tárgyalásokat kellene kezdeniük, hogy megkíséreljék a tajvani térségben uralkodó feszültség enyhítését Ezek a tárgyalások azonban a legkisebb mértékben sem érintik a kínai népnek azt a követelését, hogy szuverén jogainak gyakorlásaként felszabadítsa Tajvant. Végül remélem, hogy az ázsiai és afrikai országok tanácskozásai és a népeink közötti érintkezés mostantól kezdve gyakoribbá válik.“ A lipcsei értekezlet felhívással fordul Európa dolgozóihoz Záróközlemény az értekezletről Az ázsiai-afrikai értekezlet huszonkilenc résztvevő államának képviselői egyhangúlag közös közleményt fogadtak el. A záróközlemény foglalkozik az ázsiai-afrikai népek együttműködésének módozataival. Részletesen tárgyalja a gazdasági és kulturális együttműködés, az emberi jogok és az önrendelkezés, a függő népek problémái, a leszerelés és a világbéke biztosításának nagyjelentőségű kérdéseit. „Csou En-laj magához ragadta a kezdeményezést' London. (TASZSZ) Az angol saitót élénken foglalkoztatja Csou En-laj bandungi nyilatkozata, amelyben kijelentette, hogy a kínai kormány kész tárgyalásokat kezdeni az Egyesült Államok kormányával'' a Távol-Keleten, elsősorban a Tajvan térségében fennálló feszültség enyhítéséről. „Csou En-laj magához ragadta a kezdeményezést a béke kérdésében“ — írja a Sunday Times bandungi különtudósítója, aki Csou En-laj bejelentését „nagy diplomáciai sikernek“ nevezi. Az AFP londoni tudósítja jelenti, hogy az angol főváros diplomáciai köreiben „derűlátóan ítélik meg a jövőt, abban a reményben, hogy Csou En-laj bandungi nyilatkozta alapot nyújthat a formózai kérdés rendezéséhez.“ Peking. (Uj Kína) Az Asso- j eiattd Press párizsi jelentése szerint a francia külügyminisztérium egyik szóvivője kijelentette, hogy Franciaország „óvatos derűlátással“ fogadta Csou En-laj miniszterelnök szombati bandungi nyilatkozatát. A szóvivő hangsúlyozta, hogy Franciaország mindig örömmel fogad olyan javaslatokat, amelyek a nemzetközi feszültség enyhülését idézhetik elő. New York. (TASZSZ) Csou ] En-laj javaslata, hogy a Kínai Népköztársaság és az Egyesült Államok folytasson egymással közvetlen tárgvalásokat a távolkeleti feszültség enyhítése végett, továbbra is az amerikai sajtó figyelmének központjában áll és széleskörű visszhangot kelt a politikai körökben. Az európai országok szak- szervezeteinek és dolgozóinak lipcsei értekezlete vasárnap befejezte a napirendi kérdések megvitatását. A felszólalók elmondották, hogy megbízóik a békeszerető munkások, az ak- eióegység megteremtése révén szilárd egységfrontba kívánnak tömörülni a német militarizmus nyeregbeültetése, az atomháború előkészítése, a párizsi szerződések végrehajtása ellen. A vasárnapi ülésen Krinizs Károly, a magyar küldöttség vezetője is felszólalt. A többi között ezeket mondta: „A magyar dolgozók gyűlölik a német militarizmust, de ugyanakkor őszinte szívvel egvütt éreznek az egész német néppel, amely annyit szenvedett a többi európai néppel együtt. A ma«var nép is nagyon jól emlékezik a hitleri Wehrmacht és a magyar fasiszták rémtetteire. A magyar nép mindkét világháborúban keserves árat fizetett a német militarzmus hódító törekvéseiért. A magyar szakszervezetek és a magyar dolgozók mindent megtesznek a konferencia határozatainak megváló ’ isára, a német militarizmus elleni harc fokozására. Tovább fogjuk erősíteni kapcsolatainkat valamennyi európai ország dolgozóival.“ Az értkezelet résztvevői több ország küldöttének hozzászólása után elfogadták az Európa dolgozóihoz intézett lipcsei felhívást, melyben a 25 európai állam dolgozóinak választott küldöttei egységes fellépésre szólítják fel Európa dolgozóit, az atomháború előkészítése és a német .újrafelfegyverzés ellen. Mindent meg kell tennünk, hogy az Elbánál tett fogadalom ne legyen hiábavaló“ Washington (TASZSZ). Apia is 23-án Washingtonban neg’e'.dő- dött az »Elbái találkozás amerikai ve e ánjai« szervezet háromnapos értekezlete. Az értekez e- let annak emlékére hívták össze, hogy a szovjet és az amerikai íeapatok tíz évvel ezelőtt, 1945 KÜLFÖLDI HÍREK MOSZKVA A szovjet-lengyel szerződés aláírásának 10. évfordulója alkalmából J. Cyrankiewicz vezetésével a Szovjetunióban tartózkodó lengyel kormányküldöttség szombaton meglátogatta a Szovjet Tudományos Akadémia atomvillanytele- pét, amely — mint ismeretes — a világ első atomerővel működő yillanytelepe. TAJPEJ Az AFP jelentése szerint Csang Kaj-sek vasárnap fogadta Radford amerikai tengernagyot, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökét és Robertson távolkeleti ügyekkel megbízott külügyi államtitkárt, s megbeszélést folytatott velük az amerikai— csargkajsekista, úgynevezett „kölcsönös védelmi szerződésre“ vonatkozólag. ROMA Tíz évvel ezelőtt, 1945 április 85-én kezdődött Olaszországban a nemzeti felkelés a hitleri megszállás és a fasizmus ellen. A haladó olasz sajtó megemlékezik e történelmi jelentőségű eseményről. Az Un if a Luigi I.ongonak, az Olasz Kommunista Pórt főtitkár- 1 elyettesének, az Avanti áandre Portini-nek, az Olasz Szocialista Párt vezetőségi tagiának cikkét közli. UJ DELHI Április 21-én megnyílt Kalkuttában az indiai-kínai baráti társaság második országos értekezlete. április 25-én találkoztak az Elba folyónát. Az értekezleten Joseph Polow- ski, a történelmi nevezetességű találkozó egy ik résztvevője mondott beszédet. »Az amerikai és a szovjet hadsereg régóta várt történelmi je'entőségfi találkozásának pillanatában — mondotta Polowski — minden katona megfogadta, hogy minden tőle te'he- tőt megíeiz egy jobb világ megteremtéséért, amelyben a gyermekek egészségben és szabadságban nőhetnek fel... Én. mint azoknak az amerikai katonáknak az egyike, akik tíz évvel ezelőtt átlépték az Elbát, mint azoknak az amerikai és orosz katonáknak egyike, akik az Elba mellett ezt a fogadalmat tették, azt h'szem valamennyiünknek az érzelmeit és gondolatait juttatom most kifejezési«. Ezért újabb megbékélésre és barátságra hívom fel a népeket, arra, hogy újra tegyenek tanúságot az emberi felelősségérzetről annak ér e .é en, hogy a vér áztatta, történelmi El- baparlon tett fogadalom ne legyen hiábavaló.« A munkásság egységakciójának sikerei a francia járási választásokon Párizs. (MTI) Vasárnap tar- j hatalmas nyomása és minden tották meg Franciaországban a ! erőszakoskodása ellenére, á járási választások második fordulóját. kommunista pártnak nagyon sok helyen sikerült újabb man- Nem végleges adatok szerint * dátumokat szereznie. A szocia- a mandátumok a következő- j listákkal és egyéb köztársaságiakképpen oszlanak meg: kommu- j kai kötött választási megegye- nisták 43 mandátum fáz 1949. évi járási választásokon 37), szociáldemokraták 279, (269), különféle baloldaliak 86 (67), radikálisok 393 (282), MRP 106 (93), mérsékeltek 519 (497), köztársasági szocialisták 72 (1949-ben ez a párt még nem létezett, de a gaulleisták mandátumainak száma 151 volt). Baloldali körökben rámutatnak arra, hogy a Francia Kommunista Párt a második fordulóban megerősítette állásait és szavazatainak arányszáma 1,5 százalékkal emelkedett úgy, hogy ma Franciaország első pártja, amely megszerezte az érvényes szavaztok 22,5 százalékát, ugyanakkor az úgynevezett mérsékeltek (függetlenek, ARS, parasztpárt, független parasztpárt) összesen 21,5 százalékot tudtak megszerezni. A 1‘Humanité a választásokról többek között ezeket írja: „A kapitalisták és a kormány zések több mint 130 járásban tették lehetővé, hogy csapást mérjenek a reakciói' és közös program alapján tekintélyes számú kommunista, szocialista és más köztársasági jelöltet válasszanak meg. Érdemes megjegyezni — folytatja a l‘Huma- niti —, hogy a közös jelölt a második fordulóban általában több szavazatot szerzett, mint a kommunista és szocialista jelöltek külön-külön, az első fordulóban. Ez bizonyítja, milyen nagy vonzóerővel bír a munkásság egységakciója.“ PEKING A Kínai Országos Szakszervezeti Szövetség meghívására vasárnap vietnami, mongol, csehszlovák, magyar, albán és jugoszláv szakszervezeti küldöttségek érkeztek Pekingbe, hogy résztvegye- nek május 1. kínai ünnepségein. Négy emlék régi május elsejékről választ el benAlig egy hét | nünkl4 május elsejétől, a proletárnemzetköziség nagy ünnepétől. Hazánkban ezúttal már tizenegyedszer ünnepeljük szabadon, boldogan ezt a napot. L)e hiába születtek különböző rendszabályok, hiába volt a csendőrszurony, a diósgyőri munkások legtöbbje, a Horthy-terror idején, de még előbb is a maga módján ünnepelte május elsejét. Erre emlékeznek most. 1Q1o I Szép, napsugaras reg- I gelre ébredt Lacz- házy Géza, a gyár ifjúmunkásainak egyik vezetője. — Ez kell nekünk! — villant át az agyán. Gyorsan kiugrott ágyából, felöltözött és sietett a megbeszélt találkozóra. Az úton azon töprengett, vajon ott lesznek-e a fiúk, akad-e közöttük, aki mégis bemegy dolgozni? Vagy úgy fog sikerülni, ahogy Kiss Józseffel, a gyár egyik idősebb munkásvezetőjével megbeszélte? Felizgatták ezek a gondolatok. Az út nem volt olyan hosszú, mint máskor, percek alatt ódáiért a gyár VI. számú kapujához, ahol már többen vártak rá. Mintegy 70 ifjúmunkás gyűlt össze, s a szokott játszóhelyre, a Mexikói rétre indultak, ahol egész nap játszadoztak, futball óztak, labdáztak. Vidáman telt el a nap. Jód érezték magukat. De annál kevésbé a gyár urai, vezetői, akik majd megpukkadtak mérgükben, amikor látták az ünneplő munkásokat. — Majd adunk mi nektek május elsejét! Csürhe banda I A megtorlás nem is maradt el. Másnap Laczházy Gézát és még több társát berendelték az irodába. — Hol voltatok tegnap ? — för- medt rájuk Vancsma művezető. — A Mexikói réten ... — Ünnepeltetek, mi? — mérte végig gúnyosan. Laczházy Géza hallgatott. — Beszélj hát! Mit csináltatok? Ki szervezte, kinek az utasítására? — ordította teli torokkal, magából kikelve a művezető. Néma hallgatás volt a válasz. Laczházy Gézának arcán a pofonok csattantak, de nem tört meg. A művezető kizavarta az irodából. — Majd lesz rád gondom, csirkefogó! 1921 A gyár falára ezt a hirdetményt ragasztották: Május 1-én mindenkinek dolgoznia kell. Szabadságra senkit nem engedünk — Én bizony nem jövök be, akármi is lesz — határozta el magát Nagy Károly, a gépműhely dolgozója. — Olvastátok már a hirdetményt? — kérdezte Nagy Károly barátait, Zaványi Gyulái, Nátter Istvánt és Kovik Sándort. — Olvastuk... — Nos, mi a véleményetek? — ÜnnepeJjú fogunk! —■ hangzott a válasz. Rövid idő alatt a gépműhely minden dolgozója csatlakozott hozzájuk. A találkozóhely az újgyőri vendéglő volt, amely már kora délelőtt benépesedett. Ott ültek az asztalnál Nagy Ká- rolyék is. Elmondták egymásnak bújukat, bajukat, beszélgettek tüntetésekről, sztrájkokról. — Tudjátok, soha nem felejtem el — kezdte Nagy Károly. ■— Kinn voltunk a Katalin utcában egy nagygyűlésen. Azt mondja ott a szoc. dem. előadó: tartsunk ki, folytassuk a sztrájkot, ne féljünk, mert nem vagyunk egyedül; úgy növekszik a sztrájk, szélesedik és nagyobbodik, mint a hógolyó, amelyet elgurítanak. A következő gyűlésen ismét ez az előadó szónokolt. De érdekes, most már azt mondta, hagyjuk abba a sztrájkot, vegyük fel a munkát, dolgozz^ ,k csak nyugodtan. Közbekiáltottam: — Mi az, már elolvadt a hógolyó? A többiek kacagtak a történeten s valamennyien elmondtak egy-egy élményt életükből. így ünnepeltek május elsejét. Másnap Sztolik főművezető magához rendelte Nagy Károlyt. — Mi az, magának nem szólt a felirat?
