Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-26 / 97. szám

Termelőszövetkezeti tagok! Fegyelmezett munkával, példamutató gazdálkodással karcoljatok a nagyobb termésért, az olcsóbb, gazdaságosabb termelésért, a nagyobb jövedelemért! Többszázezer forint veszteség Visszamegyek a tsz-be — Úgy is késünk már a ve­téssel , minek itt a gép meg a hégy.e 'éj veié3. Az a íonlos- rni- hél előbb földben legyen a mag, inert jöhet az eeő, nem lesz ku­koricánk — mondta a legutóbbi vezetőségi ülésen Sznaola Vince, az endrddi Rákóczi TSZ elnöke. — Nem is kell nekünk négy­zetes vetés. Ezelőtt is kikelt á barázdába perge ett n;ag. jó ne­künk most is úgy — egyezett bele k vezetőség többi tagja. — Igaza van az elnöknek — mondja Magyar János, az egyik vezetőségi tag. Minden erőt«! Vetni kel!. Beállítjuk a fo­K okat is ekével hamarosan te­jük a 110 holdat.— így történt a döntés a kukoricave- tésről. A vezetőségi ülés résztve­vői, Magyar János, Giricz Péter. Knapcsek Bálint, Bálint Péter, Mészáros Mátyás egyhangúkig | megszavazták a fogatos vetést. Érdemes lett volna elgondolkoz­nia a tsz vezetőségitek, hogy ez­zel a határozattal — amit az el­nök javasolt és az agronómus támogatott — hány ezer forintot dobtak ki az ablakon. A négyzetes vetés, igaz, több munkával jár. A gépállomásnak még nincs elég négyzetesen vető gépje, amivel kellően tudná se­gíteni a szövetkezeteket. De ott a tagság. A kukoricának jól elő­készítették a földet, könnyen le­het kapával, puskával, ásóval vetni. Szorgalmas ember ezerhá­romszáz—e e négy s áz négyszög­ölet elvégez naponta. Ha legalább 100 holdon vetnének négyzeteden — amire minden lehetőség meg­van — három, négy nap alatt így is végeznének a vetéssel. A tapasztalatok bizonyítják, | hogy érdemes volna azt a több­Négyzetes vetéshez készítik a gépeket A Tótkomló&i Gépállomás nagy műhelyében nap mint pap szorgalmasan végzik mun­kájukat a kovácsok, a gépla­katosok és a szerelők. Munka van bőven. Most a vetogépek átalakításán dolgoznak. Tíz vetőgépet alakítanak át, hogy a négyzetesen történő ku­koricavetésre alkalmas legyen. A termelőszövetkezeteknek tnár bemutatták, hogyan kell a géppel négyzetesen vetni. A nagykopánesi Táncsics TSZ, a békéssámsoni Vörös Csillag TSZ, a tótkomlósi Viharsarok és Alkotmány TSZ-ben négyze­tesen akarják elvetni a kuko­rica egy részét. A harmincsoros motorvonta- tású vetőgép naponta 10—12 holdat tud bevetni. A gépállo­más dolgozói igyekeznek az át­alakítási munkával, hogy a ter­melőszövetkezetek mielőbb el­vethessék a kukoricát. A négy­zetes vetés a gépállomási dol­gozók felügyelete mellett tör­ténik. Április 26-án lép életbe a Budapesti Heiyiipari Vásár 59 százalékos utazási kedvezménye Az idén új rendszer mellett lép életbe jp vásár vidéki látogatóinak engedélyezett *0% -os utazási kedvezmény. A vidéki látogatók április 26-án e haj­nali óráktól május 9-én délig utazhat­tak a Tövirosba kedvezményesen, míg a Visszautazásnál a kedvezmény április ÍS-én délután 16 órától május 12-én éj feig vehető Igénybe. A MÁV vonalain az indulási állomáson teljes ári jegyet kell váltani a fővárosba, |e (V autóbusszal utazóknak a MAVAUT |nnalnak a vasúttal történő csatlakozó állomásáig; amennyiben pedig az autó- fmsz egészen a fővárosig viszi őket, úgy k budapesti végállomásig kell teljes árú legyet váltani A kedvezmény a vissza­utazáskor lép életbe. A látogató a vásár pénztárinál felotazásl menetjegyének fel­mutatása mellett 6 forintért egy vásá-- igazolványt vált. Igazolvány és a feluta­zási jegy ellenében a látogató díjtalanul utazhat vissza, ha előzőleg a vas itt jegy­pénztárnál a vásárigazolvámyt lepecsé­telték. Az autóbusszal történt utazásnál a váltott teljes ára jegyet a vásár pénz­tára a hátán kshélyegzi, s ugyanakkor ugyancsak kiszolgáltat 6 forintért egy vesjrigazolványt. Visszauta sásnál ezek Te’inutatásával az útiköltség felét kell fizetnie az utasnak. — Hogyne, hogyne... — Semmi hogyne, vegye tudo­másul, hogy holnaptól nem jöhet ti gépműhelybe dolgozni! Meg­írt« te?! Koszlka Róbert éa Osz'p István végigjár­ták a lővegműlieht. * minden dolgozónak tudtál adták: május elsejét megünnepeljük. A Baczur-féle vendéglő kert­helyiségében gyű1 «kéziek a lö- vcgműhely do1 gőzéi. Kis csopor­tokra oszlottak, s szalonnát sü­tötték, söröztek, boroztak, villá­mán éneke1 lek. E'őször csak egy, kis csoport, aztán kettő, három, tíz, búí(z csoport is énekelte: »Fe', z >c:a'is ák, sorakozzunk! Dobszó pereg, zászló lobog Fe1 szabadon, hogy dolgozhas­sunk! fibre l jünk, legyünk szabadok!« Kosztka Róbertét, a szakszer­ve & i főbizalmit, baloldali te­vékenységéről már rég ismerték a gyár urai. Azt is jól tudták, hogy ismét ő szervezte meg a lövegrnűhe'y dolgozóit május 1 megünneplésére. Ezért rendőr­kézre adták, ahonnan ugyan el­engedték, de minden tevékeny­ségét figyelték. Mcgparancso’ták neki, hogy hetenként jelentkez­zen a rendőrségen. A sok üldö­zés miatt Kosztka Róbert Fran­ciaországba emigrált. • J 1 nt« I ®rjr,ls eső.ebajlé idő I 1 “•>.•> | vojf Baczur János. a megmunkáló üzen lakaim» ün- nep’őbe öltözött, piros nyakken­dőit kötött. Már indult volna ha­zulról, amikor a felesége rászólt: — Hová mész, János ? — A ládi erdőben találkozunk — felel le visszaemlékezve Hajdú Rezső szavaira. Me hosszabbította lépfe't, hogy él ne késsen. Ctköz- ben találkozott barátjával, Ve ez- di Jánossal, s együtt folytatták útjukat. Amikor az erdőire értek, már megkezdődött a beszéd. Krejrsik János szónokolt. — Szakiársakl Szabadon e ak akkor fogunk ünnepelni, ha leráz­zuk nyakunkról a kapitalistákat. Ha megdöntjük a gyűlölt Hort­19231 letmunkát elvégezni. A Rákóczi TSZ-nek az elmúlt évben 140 hold kukoricája volt, amit két­szer kapáltak és átlagosan 20 má­zsás termésük lett. Ez évben, ha ekével vetik és kétszer kapálják, alig számíthatnak több termésre. Az eke után pergetett kukorica nem biztos. Mélyen kerül a föld' be, soká kel ki, több mag elrom­lik. De hátránya van a növény- ápolásnál is. Nem egyenlők a sorok, az ekekapa hol kivágja, hol nagyon széles kapálni valót hagy. Bár tervezték a harmadik ka­pálást » szövetkezetben, de már most úgy gondolják, hogy jó lesz . az kétszer is. Hiszen a hetven tagra, akik a szö­vetkezet növénytermesztésében dolgoznak, 110 hold kukorica, 15 hold cukorrépa, 5 hold takar­mányrépa, 17 hold na pia forgó, 2 hold kertészet, 1 hold dohány ka­pálása vár. Mivel gépi kapálásra nem eaereődtek a gépállomás­sal, a maguk erejéből kell min- ezt elvégezni. A szövetkezeit mezőgazdászá­nak, .Madarász Mihályinak az lett volna a feladata, hogy a tag­ságnak megmagyarázza, milyen sok káruk származik abból, lia ragaszkodnak & régi szokáshoz, régi módszerekhez. Ha kiszámol­ták volna közösen a tsz tagjaival, hogy a négyzetes vetéssel, a többszöri kapálással mennyivel lesz több termés, bizonyosan ezt választotta volna a tsz-tagsága. Ha legalább 100 holdon vetnek Az udvaron a fák még kopáron nyújtogatták ágaikat az ég felé, még a hőmérő is telet mutatott csütörtökön re, goi. Pénteken mé­gis beköszöntött a tavasz. Me­leg levegő vágódott be a Gyulai ■Cementipari Vállalat műi éivé e1: tágas ajtaján. Bent serényen ké­szítik a cementceöveket. Recseg, ropog a eesnenttel kevert dunai­Amiyi tanulságos dolog és ér­dekes esemény van itt az üzem­ben, hogy szénié magával sodor­ja az özem élete Kiss elvtár-at. Nagyszerűnek tartja maga is az üzemi munkát, hiszen a nagy épftkezétékhe* szállítanak csöve­ket. Ma három vagon betoncsövet szállítanak Kazincbarcikára. Teg­nap már elküld lek ugyanis két \ a­S inal. Szép munka ejt, de mond- : meg őszintén, Kies elvtárs szíve mégis a tsz-be vágyódik. Különösen, most tavasszal, ami­kor megindult a vetés, a tava­szi muuka és reggel, amikor jön befelé az üzembe, régi barátait már leginkább a földeken látja. Egy s zer - egyszer meg is áll, hogv néhány szót váltson velük. Köz­tük élt annyi sok éven át és a gyulavári Felszabadítók Hagya­téka Szövetkezetének 1949-be® a­iapító tagja volt. Évről-évre mind­jobban megszerette a szövetbeaeti ék-let, a társaegazdálkodást. Erről szívesen beszél munka­társainak. akik ebéd közben sok­kavics, amint gyömöszöli Ki s András elvtárs a csősablonba a megkevert anyagot. Sztahanovista (»őkészítő. Körülötte sasép sorjá­ban olt állnak az előző napok­ban gyártott csövek. Élenjár a munkában, így mutat példát az üzem kommunistáinak a párt- titkár. szór érdeklődnek tőle, milyen is volt a szövetkezni munka. — Hát akkor miért hagyta ott? — érdeklődött a napokban Seres Mihály. — Miért? — ráncolta össze homlokát Kiss ebvtárs. — Azért, mert nem tetszett a vezetőknek, hogy megláttam, nem mindig járnak igaz úton. Az elnök egy­szer két hétig vadászott és ezért is munkaegységet számolt fe1 magának. Persze a tagoknak ő úgy állította be a dolgot, hogv kötözködöm és állandóan zakla- iatom a vezetőket. Volt akiket megnyert magának és amikor szavazásra került a dolog, úgy döntöttek, nem maradhatok a szövetkezetben... — Egy k's szü Matat tartott és kitudja hányad­szor pereglek le lelkiszemei előtt a szavazás eseményei... — De a tagok ma már látják, hogy igazságtalanok voltak ve’e.n szemben... És az elnök is más már — teszi hozzá. — így ősszel én is köztük leszek, mert vissza­megyek újból a tsz-be. Visszavágyik a szíve ’ A kiváncsi Seres meggyőződik négyzetesen, kukoricát és aat leg­alább négyszer megekézik, meg­kapálják, 35 mázsás termést könnyen el lehet érni. A gépállo­más kérész t ben - hosszában meg- ekézné, kézierövel csak keveset kellene kapálni. A Érmést öbölét viszont 1500—1ÖOO mázsa kuko­ricát * jelentene. Ebből az őszei kétszáztiz-kétszázötveo ser­tést tudnának 150 kilósra hiz­lalni. A sertésekért 23 forintjával 724—862.000 forintot kapna a tsz. Ebből, ha a sertések árát levonják, még jónéhány százezer forint marad, amit ha szétoszta­nának tagonként, egy tagnak 6—6500 forint jutna. Tehát meg­érné a négyzetes vetés a több munkát. Lipcsei. hy-rendszeii... Rövidesen e jön az idő.., Hirtelen Dojják bácsi, a meg- figye'ő szakította félbe a beszél­getést: — Jönnek a csendőrök! — A csoport s tó ( oszlott. Baczur János Csajka Jánossal ballagott az úton, amikor az e­gyik bokornál niegc illant a csen- dőrszurony. — Állj! Hol vollatok? — Virágot szedni — mond­ta Baczur János. — Még hazudtok is, bitangok! CniK-peltetek! Kommunisták vagytok, mi? Hol vannak a töb­Seiesuek pedig fúrta az olda­lát, vajon mi Kozza vissza any- nyira Kiss elvtársat a Felszabadí­tók Hagyatékához. Szerette vol­na mindenáron meglátogatni. Nem restelve a fáradtságot, kikerék- pátozoít hozzá Gyulaváriba, és a napokban lekopogta'ott hozzá. — Kerüljön feljebb. Éppen a vacsorához készülődünk — mond­ta Kiss elvtárs, amikor meglátta. — Köszönöm, nem azért jöt­tem, de ha már behívott — lé­pett be az udvarra — hat meg­nézem mindazt, amiről a múlt­kor mesélt nekünk. 4 — Jöjjön csak. jöjjön, nézze meg — és vitte a góléhoz, a disz­nóólhoz, ahol két süldő gömbo­ly ödött. A kukorica-góréban még mindig ott száradt a tez-ből ka­pott, közel 38 mázsa kukorica ■ egy része. És Kiss elvtársnak új­ból megeredt a nyelve, újból me­sélni kezdte, kitudja hányadszor, mit hozott haza annakidején h a tsz-bői. Mert ott is jól dolgo­zott. ö maga 440. felesége pedig 103 munkaegységet szerzett. És amíg járták az udvart, a kam- ráka4, mondta mondta, mi m n- ident kapottá tsz-ből; 11.86 mázná búzát, 136 kg. rizst, 182 kg. cuk­rot, 313 kg árpát, 103 kg. zabot, 2 malacot, 172 kg szilvát, ezen­kívül pálinkát, húst, tejet egész éven át és ezenkívül 4900 forint készpénzt js. Seres pedig nem volt rest, benézett mindenüvé. Még a padlásra is felmerészkedett, mert mindent meg akart néz­ni, — Hát igazat mondott Kiss elvtárs — állapította meg vé­gül. — Most már látom, miért vágyik annyira vissza a tsz-be. Még én is gondolkozom azon, jó lenne belépni — tette hozzá nekibátorodva. *= Hát tudja, én meg vagyok elégedve az üzemi keresettel is, hiszen jól dolgozom, sztahanov­ista vagyok és 1300—1400 fo­rintot keresek... De itt, ezen a földön élt apám és anyám a felszabadulás előtt. Itt sínylőd­tek 43 évig, mint urasági cse­lédek. Én rövid néhány év alatt egy új házat építettem... A szö­vetkezeti gazdálkodás olyan jö­vedelmet biztosított, hogy né­hány év leforgása alatt a két- szoba-konyhás lakásomat szé­pen berendeztem. A villanyt ír. bevezettem és már rádiót, is. tudtam venni. — Még én is gondolkozom azon, hogy jó lenne belépni a tsz-be — vélekedett Seres. bitók?! — Mi nem láttunk senkit, vi­Visszamegyek, de nem hallgatom el a véleményem ezután sem rágot szedtünk — isme lelte Ba­czur János. — Hát a piros nyakkendő mi­ért van a nyakatokban ? * | Ennyit a múltból,) ee*lé* kezve készüljünk a 11. szabad május 1-re. Török Alfréd — Amondó vagyok — vála­szolt amaz —, hogy ezután is megmondom a véleményemet, ha visszamegyek a tsz-be, mert csak úgy erősödhet a szövet­kezet, ha a tagok bátran fel­tárják a hibákat. Rendnek és fegyelmének kell lenni, ha jó eredményeket akarunk elérni. Seres, amikor már taposta a kerékpár pedálját és lassan ha­ladt hazafelé, még mindig a köztük lefolyt beszélgetésen rá­gódott. örült, hogy még jobban megismerte ezt az állandóan nyüzsgő elven embert, aki minden erejével szövetkezeti gazdálkodásunk állandó erősí­tésén fáradozik. — Nagy —

Next

/
Oldalképek
Tartalom