Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-24 / 70. szám
I szocialista ipar dolgozói, nmkásiSt, művezetők, rgazgatéfc! Szakadatlanul fctizdjetek a termelékenység emeléséért, az önköltség csökkentéséért, a minőséi javításáéul A munka nehezét a gép végzi A MÚLTBAN HA EGY KUBIKOS egy ilyen gépet látott vol- ** »a, hát a kesernyés káromkodás mellett még olyan terv is megszületett volna lejében, hogy össze kellene törni az ilyen masinát, mert ez nem egy, nem tíz, hanem hetven, kubikos kenyerét veszi el. De ma a kubikosok sem így gondolkoznak. Mert tudják azt, hogy nem jut mindenhova lapátoló kéz, hogy nem jirt mindenhova kubikostaliga. Mert tudják azt, hogy a földmunká- kat sokkal hamarabb el kell végezni, mintsem várni lehetne arra, hogy ásóval, lapáttal, taligával, kubikosbrigádok végezzék el azt. Mert tudják azt, hogy ma már hazánkban nem «lég a munkáskéz, ma már nagy szükség vsai a gépre, amely a munka nehezét elvégzi az ember helyett. Ma már a volt kubikosok ha keresztülhaladnak a Köleséri- csa torna hídján örömmel és megelégedéssel szemlélik a hatalmas kotró-exkavátor munkáját. A BÉKÉS MEGYEi VÍZÜGYI IGAZGATÓSIG elhatározta, hogy három méterrel megszélesíti a Köleséri-csstornát. Ezért dolgozik Sarkadkeresztúr alatt ez a hatalmas gépóriás. A csatorna megszélesítésére nagy szükség van, mert igen rapszó- dikus a folyócska vízbősége. Van rá eset, hogy alig ér térdig a víz és van úgy is, hogy nem fér a hullámtérbe, s csaknem minden esztendőben tengernek képzeli magát, s el akarja nyelni a környező földeket, falvakat. Most aztán uaegszabályozzák. Szélesebb lesz a medre, magasabbak a gátak, nagyobb a hullámtér. Nem kell félniök a szövetkezeteknek és egyéni parasztoknak többé a vadvíztől. A munkálatok a gép segítségével gyorsan haladnak. Néhány nap múlva a mély kotró is megérkezik, a meder szélesítéséhez és kotrásához is hozzáfognak, s mindez pusa«- Ián gépi erővel történik. Így néhány ember rövid idő alatt elvégzi a nagy méretű földmunkát. „Takarékossági napok“ Békéscsabán A Szakszervezetek Békés me- gy ei Tanácsa 1953 március 21-től április 5-ig Békéscsabán »Takarékossági napok«-at rendez. Pártunk Központi Vezetőségének márciusi határozata a takarékosság fokozására is felhívja az ország figyelmét. Az a dolgozó, aki i magáné «-ében takarékosan hátuk" >,jövedelmével, munkahelyén is gazdaságosan, jó beosztással dolgozik. Az egyéni forinttakarékosság állandó jellegű feladat. Számos munkahelyen ebben kimagasló eredményeket értek el eddig is, de még sok a tennivaló. A »Takarékossági napok« megtartásával a Szakszervezetek Megyei Tanácsa nagyobb lendületet akar adni a mozgalomnak. A cél: minden házban legyen takarékbetétkönyv. A Szakszervezetek Békés megyéi Tanácsa ézúlon is felhívja a Szakszervezeti funkcionáriusok és aktívák figyelmét, hogy tevékenyen kapcsolódjanak be e nagyfontosságú mozgaloml». I'dvardy Gyula KZMT-ti tikár Ápolónőképző iskola indái Szegeden A Szegedi Kossuth Zsuzsán- i képzettség nyolc általános ásna Állami Ápolónőképző isko- j kola. Iában 1955. szeptember 1-én új Magasabb iskolai végzettsé- évfolyam indul. Az iskola két- gűek a felvételnél előnyben ré- éves, bentlakásos, teljesen díj- szesülnek. A felvételhez be- talan. Jelentkezhetnek azok a küldendő iratok: születési, is- 17—30 év közötti fiartal nők, J kólái, vagyoni, orvosi bizonyítalak hivatást éreznek a beteg- vány, életrajz, fénykép. Cím: ápolói pályához. Szükséges elő- [ Szeged, Tolbuchin u. 1 sz. Rab ott burgonya késÉítéee A burgonyát héjában megfőzzük, meghámozzuk és ha kihűlt, karikára vágjuk. Ot darab keményre főtt tojást szintén karijára vágunk. Majd tíz deka zsírral kikeverünk három tojássárgáját 5 dl tejfellel, sóval, törött- borssal, majd három tojás fehérjéből felvert kemény babot készítünk. Ehhez hozzátesz- sziik a karikára vágott burgonyát, tojást, s gyengéden összekeverjük és egy zsírral, vagy vajjal kikent, morzsával meghintett tepsibe öntjük. Ezután a masszát morzsával megszórjuk, kis vajdarabokat teszünk a tetejére és forró sütőben szép pirosra sütjük. Lehet még karikára vágott kolbásszal, vagy apróra vagdalt sonkával is készítőni, de .akkor elhagyjuk az öt kemény tojást. A harátbági hónap hírei EékAficaaba Március 16-án, a Balassi Kul- túrottlioniiau a Szovjetunióban szerzett élményeiről tartott élménybeszámolót Sarlós István elvtórs. Utána műsor következett. Az Uííörőházban előadás volt Iszakovszkijról szülők és gyermekek részére 18-án. Hogyan lehet kekszet sütni ? Egy kilogramm liszt, 40 dkg porcukor, 20 dkg margarin, 4 egész tojás, egy sütőpor, egy csomag vanília kell hozzá. A lisztet margarinnal elmorzsoljuk, hozzáadjuk a porcukrot és a felvert tojásokat, a sütőport előbb a liszttel elvegyítjük, majd gyorsan összeállítjuk, egy érát pihentetjük, lisztezett deszkán a lehető legvékonyabbra kinyújtjuk és csipkézett szélű kerek szaggatóval kivágjuk. Közepes tűznél halványsárgára sütjük. Ha az étel nem sikerült... A túlreeetezétt ételt cukor hozzáadásával élvezhetővé tehetjük. «■ Ha nagyon zavaros lesz a hős,, vagy csonti-eves, egy tojás fehérjét, egy kanál vízzel gyenge habbá verünk, art a levesbe öntjük és addig forraljuk, amíg a tojásfehérje kitúrósoddk. Így a zav-arosságot magába veszi (öttíz perc alatt), utána sűrű szitán leszűrjük és saép, tiszta levest kapunk. *• Ha elsertuk a levest, vagy7 a pörköltet, 'késhegynyi szódabikarbónát -adjunk hozzá, ez elveszi a só ízét. Szerkesztői üzenet Torma Sándorné, Biharugra: j Öregségi nyugdíjat szomszéd- asszonya csak abban az esetben I kaphat, ha tízévi ledolgozott I munkaidőt igazolni tud és állandó munkaviszonyának megszakítása az öt évet nem haladta meg. De a tízévi munkaviszony mellett ugyanannyi SZTK (OTI) biztosításának is meg kell lenni. Amennyiben ezekkel nem rendelkezik, úgy indokolt esetben, a községi tanács szociális csoportjától kaphat szociális segélyt. Új belépők ötvennégy új belépő van a mezőkovácsházi Uj Élet III. típusú tsz-ben. Az Alkotmáry TSZ-be heten, az I-es típusú Uj Barázda TSZCS-be pedig húszán kérték felvételüket. Szabó Ferenc községi sajtófelelős, Mezőkovácsháza. — Vérátömlesztéssel mentették meg az éleiét a Békéscsabái Kórházban. Pauló Pál elvtársnak, a békéscsabai Kötöttárugyár dolgozójának. Békéscsabai népnevelők az olvasókért Március 17-én a MÁV Kultúr- otthonhau élménybeszámolót tartott Molnár István elvtárs, aki hosszabb ideig a Szovjetunióban tanult * A bará tság hónapja alatt a Vendéglátó Vállalat MSZT-szerveaete 12 Uj Világ-előfizetőt és 100 MSZT-tagot szervezet*. özv Szappanos Petemé, 1. kerületi MSZT-aktíva eddig 100 MSZ1- igazolványt adott ki. 31« Március 19-én a MÁV Kuitúr- házban szovjet és magyar operett-estet rendeztek. Az MTH-iskoMban PJ-éai »Sztálingrád hős város« címen előadást tartottak kiállítással egybekötve. * A vasútállomáson a MÁV MSZT-szervezele által rendezett — tízéves fejlődésünkről szóló — képkiállítást minden nap 80— 100 ember tekinti meg. A ’kiállítást 10-« óta kb. 3 -ezren nézték meg. • Március 22-én, az Állatforgal- mi MSZT-sz«rv«ezetének rendez i - sében klubdéhitánl tarlót lak. Orosháza Már cjigi, 26-án a városi MSZT- nél kluivesttcl egybekötött élménybeszámoló lesz központ: előadóval. A Békéscsabai Téglagyár II-es te'epének népnevelői csütörtökön délben röpgyűlésen tettek vállalást, hogy a pórisajt« olvasótáborát növelik. Ezen az értekezleten egyhangúlag mondták el, hogy ebben a munkában is elsők szeietnének lenni. * Az V. kerület betartja a szavát. A februárban megind ított agitáció még mindig tart. Eddigi eredményük 31 új előfizető. De nem akarnak lemaradni a »Tartós békéért népi demokráciáért« szervezésében sem. Jó eredményt értek el a Szőnyegszövő népnevelői, akik a megyei lap szervezése mellett a »Tarlós békéért, népi demokráciáért« előfizetéegy üjlcsbcn » élenjárnak. A Harisnyagyár kultúrotthoná- han, 20-án, vasárnap este nyitották meg a »Felszabadult Magyar- ország < című képkiállítást az MSZT rendezésében. — Március IB-re teljesítette negy edéves tejbeadási kötelezettségét a dobozi Petőfi TSZ. Tojásból is beadta már az eleő negyedévre eső részt, a baromfi - beadásból mér a harmadik negyedévi kötelezettségnek is eleget tett. DÉR FERENC: t^Mmekehteli A tűzpiros virág meséje Volt egyszer valahol, nagyon messze innen, tül az Öperenciás-tengeren, egy gyönyörűséges szép, gazdag ország. Voltak ennek az országnak gyönyörű, erdőkoszorúzta, kincseket rejtő hegyei, ezüst- hullámú folyói és végtelen nagy síkságai. De akármilyen gazdag is volt ez az ország, lakói nagy szegénységben éltek. A Gonosz Király uralkodott felettük, aki a gonosz miniszterekkel és főurakkal együtt elrabolta a néptől a kincseket és mind a saját kincstárába rakatta. A Gonosz Király hatalmas várától nem messze tgy erdőben élt a szegény asszony. Nem volt neki jerarnjja, csak egy magacsinálta kunybócskája, abban lakott fiával együtt. Abból éltek, amit az erdő adott nekik. A fiú ott nőtt fel az erdőben, szabadon, járt-kelt a fák között, hallgatta a madarak énekét, a patak csevegését. A fák, a madarak, a patak csobogó hullámai mind, mind nagyon szerették a fiúcskát. Ellátták gyümölccsel, ballal, s az -erdő állatai: szarvasok, őzek, nyu- lak, medvék élé mentek, ha meglátták az ösvényen. L1 gyszercsak mi történt... A patak partján ült > hirtelen vad lódobogást hallott édesanyja kunyhója irányából Odafutott s látta, hqgy a Gonosz Király katonái, a lovasok éppen a kunyhójuk előtt álltak meg. A vezérük bekiáltott az ajtón: — Fizess adót a királynak, asszony, két aranyat. Ha nem fizetsz, fegyújtjuk a kunyhótokat! A szegény asszonynak nem volt két aranya, de még egy rézgarasocskája sem. Letérdelt a vezér elé, úgy könyörgött: — Ne bántsátok a kunyhómat! Leszolgálom én a királynak azt a két aranyat... A Gonosz Király katonái nem hallgattak a könyörgésére. Égő fáklyákat dobtak a kunyhó szalmatetejére s mikor látták, hogy a tetőből magasra lobban a láng, elvágtattak. Ekkor előlépett a bokorból a fiú. Odament édesanyjához és átölelte.-— Édesanyám, ne sírjon. Ne féljen, ha én megnövök, nem engedem, hogy bántsák. A szegény asszony ránézett fiára, nagyot sóhajtott. — Hiába növekedsz meg, kisfiam. A Gonosz Király ellen nem lebet tenni semmit, nagy annak a hatalma. Mi szegények vagyunk, a Gonosz Király és a gonosz főutak pedig gazdagok... Csak akkor lenne itt más világ, kisfiam, ha valaki elmenne a Boldogság Országába és hozna onnan egy szálat a tűzpiros virágból. Akkor boldogság lenne nálunk is... — Hol van ez az ország, édesanyám? — kérdezte a kisfiú. A szegény asszony a messze távolba nézett. — Túl a hegyeken, a nap ébredése irányában... De miért is mondom neked, kicsi vagy még, úgysem érted... Százan, meg ezren megpróbálták már, hogy elmenjenek odü, de mindabá- nyán életüket vesztették'. A Gonosz Király hóhérának kezére jutottak. kisfiú elgondolkozott édesanyja szavain. Szeretett volna egyszeriben megnőni, megizmosodni, hogy rögtön útnak indulhasson a tűzpiros virágért... Nem is vette észre, hogy egy gyönyörűséges kócsagmadár szállt fölé az öreg bükk ágára s elleste gondolatait. Megszólalt a madár: — Teljesítem a kívánságodat, fiú. Indulj azonnal útnak. Végy kezedbe egy vándorbotot, keresd meg az erdőbeli patak forrását. Ott találsz majd egy arany korsót, amelyből állandóan folyik a víz. Igyál belőle három kortyot, a negyedikkel mosd meg a szemedet. Aztán dobd el az erdő sűrűjébe a vándorbotodat s akkor elindulhatsz. Amit, ae utadon látsz, azt mind jól jegyezd meg magadnak, «1 ne feledd. (Folyt. ItévJ
