Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-22 / 68. szám

VfMg proletárjai egyesüljetek!----------------------------------------N D icsőség a magyar munkásosztálynak, dolgozó népünk vezető erejének ! ___________________-____________ A Z MDP BÉKÉSHEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA im I MÁRCIUS 22., KEDD Ara 50 fillér XI. ÉVFOLYAM 68. SZÁM Kívánságaink teljesítőt Ai ni az embernek hasznos, jó, kart >me8. szép — mindennek for­rása a munka. A legegyénibb vág) ak kielégítése is csak olyan gyoi sasággal lehetséges, amilyen gyoi siasággal a munka ontja ered- mén veit, gyümölcseit. A kíván­ságok. az igények csak úgy tel­jesé beinek, ha minden, de min- <fo« dolgozó ma többet, jobbat és o csobban, holnap még többet, még jobbat és még olcsóboan készít: ruhából, cipőből, szövet­ből, kályhából, bútorból, abból, amit készítenie éppen feladata. Aki nem így cselekszik, az a má­sok munkáján élősködve szeret­né kielégíteni szükségleteit, vá­gyait. A gyárak, a műhelylak té­káit a munka szentélyei, a legtisz­tább, legnemesebb vágyak kielé­gítői. A több ing, a több eke és borona a falun a város küldötte, hírnöke. Ebből minden dolgo­zó paraszt előbb, vagy utóbb megérti: gondolnak rá az üze­mekben és hogy terményeivel ne­ki is kell a városi munkásokra gondolnia. Ma ezerrel több eke- kapa, ezer párral több cipő ké­szült? Készítőik békevágyukat is kifejezik benne, mert a haza gazdasági erejét növelik. Minden­féle iparcikkből többet adni a népnek, ezt a meggyőződést is ér­leli: »Ez az én hazám, ez az én államom, ez az én kormányom, mert igyekszik ellátni engem min­dennel, ezért ha kell, a tűz-be megyek érte az ellen, aki támad­ni meri, és megvédem szabad­ságunkat. Gazdaságilag erős a hazám, lesz az is, amivel meg­véd hetein». Így teljesülhetnek agy szerre kisebb és nagyobb vá­gyak — mindenükhöz egyetlen égy út: a munka vezet. Minderre gondolnak-e, ezeket átérzik-e kellően a gyárak mun­kásai? Mti-e a dolgozókat olyan erősen a jobb munkára törekvés szenvedélye, mint amennyire ' szenvedélyesen szeretnék vágyaik teljesülését? A mi üzemeink mun­kásai nem lógósok, de vannas köztük lógósok is, akik sokat kés- nők, vagy khnaradozinak a műn- kából. Kovács László, a Békési Kosáripari Vállalat munkása sok­szor elkésik. Volt olyan hét, ami­kor egy és háromnegyed órát késett. Mások meg lazán dol­goznak. A Békéscsabai Téglagyár­ban 1954-ben az igazolatlan mu­lasztók száma miatt 10.584 mun­kaóra, igazolt mulasztásként 820.912 munkaóra esett ki a ter­melésből. Népünk kívánságainál» teljesüléséhez ezek megszüntetése sem elég. Igazán fegyelmezetten az dolgozik, aki 100 százalékon felüli teljesítményét állandóan tartja, amint lehet növeli, ugyan­akkor egyre jobban takarékosko­dik, kiváltó minőségű iparcikket készít, ezáltal egyben csökkenti annak előállítási költségeit. Szép száminál vannak ilyenek: az Orosházi Szabóipari KSZ-ben Manga Pál és persze más üze­mekben is Sokan azonban csak a mennyiségi teljesítményeikkel törődnek, 100 százalékosan jtó mi­nőségű gyártmányokra nem tö­rekszenek, a takarékosság előttüK tizedrangú. Ma, amikor tartalé­kaink terhére emelkedett élet- színvonalunk, különösen nagy hi­bák ezek. Megszüntetni őket, gyors eredményt elérni a veze­tők segítségével, jelenti, hogy a dolgozókról valóban gondoskod­nak, szükségleteiket, vágyaikat jobban kielégíthetik majd. Ahhoz kétség nem fér, hogy a teljesen fegyelmezett munka ki­alakítása nem megy mártól-hol- napra. Viszont az is igaz, olyan gyorsasággal javul a munka, ami­lyen gyorsasággal a vezetők a munkásokkal megértetik, hogy sok minden tőlük függ. Hogy amilyen gyorsan javul a munka- fegyelem, úgy lehet több a ke­resetük. Minden üzemi vezető­ember 'előtt, vitathatatlan most már, hogy az ő intézkedéseiből a fegyelmezetten munkásoknak meg kell érteniök: a lazaságr- nak, a lógásnak következményei lehetnék. Ez azonban az érem­nek csak egyik oldala, amely most különösen elengedhetetlen, mart sok vezető az utóbbi időben nem eléggé élt vele, de amely mégsem az egyedüli módszer ós nem is a legfontosabb. A nevelés módszerei azok, a- melyek döntőek, amelyek ma is és mindig nagyon kellenek, ame­lyeknek jelentősége soha el nem halványodhat. E módszerek több­sége ismeretes, nem kell feltalál­ni őket: a műn ka verseny szer­vezése, értékelés«, segítése, figye­lemmel kísérése, a termelés ta­pasztalatainak, eredményeinek nyilvánosságra hozása sokolda­lúan, helyesen alkalmazva és min­denkor továbbfejlesztve azokat. A in unka verseny szervezésével egy időben még a legkülönfélébb tennivalók vannak. Ezek együtte­sen alakítják, formálják a köz­hangulatot, elősegítik a fegyel­mezett munkát, nevelnek. A Bé­késcsabai Kötöttárugyár, a Ru­hagyár, a Gyulai Harisnya gyár, és más üzemek mostani tapasz­talatai szemléltetően bizonyítják ezt. Viszont ahol nem így csele­kednek, ott a vezetők közömbö­sek. E közömbösség nem egy he­lyen már a párt határozatainak semmibevétele is. A nép szol­gálata megköveteli; sürgősen vál­toztatni kell ezen. Végső soron persze az üzemek munkásainak kell változtatótok. A maitól jobb életet akarunk? Akarjuk, hogy vágyaink, kívánsá­gaink teljesülhessenek? Ehhez fe­gyelmezett munka kéll! Békét akarunk? A jó munka elengedhe­tetlen ! Szabadságunk megtartá­sát akarjuk? Hozzá béke, fegyel­mezett munka kell! Az pedig tőlünk függ, hogy munkánk jó-e, vagy rossz. Tehát jobb életünk­nek, kívánságaink teljesítésének, a békének, szabadságunk meg­tartásának kovácsai mi magunk vagyunk így köszöntjük a legszebb évfordulót Átadták a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját az István-malom dolgozóinak Hatodszorra lett most élüzem a békéscsabai István-malom, melynek munkásai és vezetői 1954 második félévében kiválóan dolgoztak s elnyerték a Minisz­tertanács és a SZOT vándor- zászlaját. A szombat esti ünnepségen Szóbeli András elvtárs, begyűj­tési miniszter adta át a szép zászlót. Ünnepi beszédében rész­letesen ismertette az, üzem mun­kásainak és vezetőinek eredmé­nyeit, szólt további tennivalóik­ról ís. Sok dolgozót névszerint megdicsért jó munkájáért. Majd pénzjutalmakat osztott ki. Az ünnepségen felszólalt Böjti And­rás elvtársi, a SZOT kiküldötte Is. Hangsúlyozta, hogy ‘ezt az ered­ményt azért érhették él, mert az üzemi pártszervezet és a szak- szervezet jól együtt dolgozott. Takáos János elvtárs, a Megyei Piár t-végrehaj tóbiz ottság m un ­katársa pedig a Megyei Párt­bizottság vándorzászlaját nyúj­totta át. Kérte az üzem kommu­nistáit, dolgozzanak példásan ós jő politikai munkával vezessék új eredményekhez a pártonkívüli dolgozókat. A tapasztalatok azt mutatják, azért értek el az Ist- ván-malomban hosszabb időn át sikereket, mert a pártszervezet a politikai tevékenységet nem ha­nyagolta ©1. Ez ünnepi alkalommal az Ist­ván-malomban hatvannyolcán összesen 20 ezer 500 forint jutal­mat kaptak. Sztahanovista oklevelet és pénzjutalmat kaptak: Szőnyi Nándor lő mérnök, Vékony Sánd- dor főgépész, Koíarovszki János főmolnár, Toszeezk-i János MEO-vezető. Kiváló dolgozó jelvényt, okle­velet és pénzjutalmakat kaptak: Szarvas János, Faragó János al­molnárok, Pribolyszki Mihály, Kuka János hengerőrök, Flender András silómiester, Kovács Mi­hály, Csiepregi György kenők, Po- vázsal János főtisztftó, Llker Andrásné szitaőr. Horváth Károly ©letárs, igaz­gató, Várai Mihály élvtárs, párt­titkár, a dolgozói» nevében meg­ígérték! az Istvánra almiak úgy Távirat VIHARSAROK NBF& SZERKESZTOSEGENEK, Békéscsaba A bélmeqyeri József Attila Termelőszövetkezet vezetősége és tagjai jeleli tik, hogy a termelőszövetkezet a tojás, baromfi, sertés, vágómarha és tej egész évi beadását hazánk felszabadu­lásának tizedik évfordulója tiszteletére március 21-én ÍÖ0 száza­lékig teljesítette, Községi Tanács, Bél megy er April in 4-re vállalták — már teljesítették beadásukat Az örménykúti I. típusú Vi­harsarok TSZ-tagja, Komi ács Pál, az 1. típusú Előre ÍSZ tagja, Raffai János és az I. típusú Ok­tóber 6 TSZ tagja, Gaál György vállalta, hogy április 4-ig, fel- szabadulásunk 10. évfordulójára félévi hízottsertés-, vágómarha-, baromfi- és tojásbeadását telje­síti. Komi ács Pál március 1-ig tojás- és baromfibeadúsát félév­re, sertés- és vágómarhabeadásúl egész évre, Raffai István március 1-ig tojásbeadását félévre, ba­romfi-, sertés- és vágómarha- beadását egész évre, Gaál György március 1-ig szintén félévre tel­jesítette tojásbeadását és egész évre sertés-, vágómarha- és ba­romfi beadását. A. Békéscsabai Téglagyár dolgozói állják szarukat Tervük túlteljesítését vállalták a Békéscsabai Téglagyár dol­gozói. A Központi Vezetőség márciusi határozatának megjelené­se után megígérték, tettekkel mutatják meg, hogy a párt mel­lett állnak. Március 18-lg a negyedévi terven felül 268 ezer nyers cseréppel, március 19-ig pedig 62 ezer égetett cseréppel adtak többet a népgazdaságnak. Elismerés illeti ezért a nyers­gyártókat, valamint a berakó kát és égetőket. A* állandóbisottsági tag példát mutat Nagy lelkesedéssel fogadtuk a Központi Vezetőség márciusi határozatát és annak szellemé­ben dolgozunk, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkákat mi­előbb elvégezzük. Példa erre az is, hogy a Nagygyantéi ÁMG-sal 900 kát. hold föld­terület megmunkálására kötöt­tünk szerződést. A járási ta­nácstól kapott 60 mázsa tavaszi búza-vetőmag helyett 140 má­zsát osztottunk ki. Balogh An­dor mezőgazdasági állandó bi- í zottsági tag már elvetette ta­vaszi búzáját. A többtermelés eléréséért községünkben többen fej trágyáznak, közöttük ifj. ' Ónodi Imre és Erdélyi Károly ; dolgozó parasztok. . Vásári Gábor VB-elnök, Sarkadkeresztúr. i dolgoznak továbbra is, hogy a vándorzászlót megtartják, az te­hát ne vándorolhasson el. Ezek után kultúrműsor, vacso­ra, tánc, vidám mulatság követ­kezett.- ­Export — terven felöl A Gyulai Tejporgyárban lép- ten-nyomon vajashordók állják a látogató útját. Az egyik üzemrészben éppen most cso­magolják gondosan, a kiváló minőségű vajat. A pergament- papírral bélelt export vajashor­dók lassan megtelnek a szép aranysárga színű vajjal. Hírül viszik a külföldieknek, milyen jó munkát végeznek itt, a Gyu­lai Tejporgyár dolgozói. Látogassuk meg Majoros Al­bin művezetőt és érdeklődjünk tőle az üzem munkájáról. Ar­ról is, hogy mióta gyártanuk exportvajat hiszen, amikor legutóbb itt jártunk, akkor még szó sem volt erről. — Most, a felszabadulási ver­senyben vállaltuk az export- vaj gyártását és terven felül készítjük — magyarázza. —• Bizony kezdetben sok baj volt a minőséggel s emiatt az első két szállítmányt letiltották, Nem volt megfelelő... Az indu­lás nehézségei megmutatkoz­tak. Nem volt kellő gyakorla­tunk abban, hogy a legjobb mi­nőséget biztosítani tudjuk a gyártás folyamán. Aztán örömmel beszél ar­ról, hogy ezeket a hiányossá­gokat megtárgyalták mind a pasztőrösökkel, mind a vajmű­hely dolgozóival és azóta meg­szüntették a hibát. Szilágyi Bé­la, Szabó Ferenc elvtárs és a többi pasztőrösök gondosan vá­logatják ki a tejszínt és csak jó minőségű nyersanyagot ad­nak át a vajazónak. — Biztosan örülnek a vaja- zók? — érdeklődünk. — De még mennyire — hang­zik a válasz. A vajüzemben Tóth Irén, Kulcsár Irén és a többiek azóta csak kiváló mi­nőségű vajat gyártanák. Pén­tekig 72 mázsa exportvajat szállították el terven felül az üzemből. Mégis mi teszi lehetővé, hogy a dolgozók ilyen jó minőségű munkát tudjanak végezni az üzemben? — Az, hogy az egyes üzemrészek munkásai nagy fi­gyelemmel végzik el a rájuk bízott feladatokat, mert tudják, ezzel segítik elő a soronkövet- kező üzemrészek munkáját. Nem egyszerű feladat ez, nagy munkát és körültekintést igé­nyel. Naponta egyre több ex­portvaj készül terven felül a felszabadulási versenyben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom