Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-22 / 68. szám
2 1955 március 22.. teád t/iltaisawk. Vléfii ___ ^ Iliiden erőnkkel küzdünk a imireliiüi párÜiatdroKatinegTalósííásáért; Lapunk vasárnapi számában gőzöltük a megyei DlSZ-küldött- íntekezlet beszámolóiát. A beszámolóhoz sok hozzászóló volt. A hozzászólók kifejezésre juttatták az ifjúság feladatát, melyet a párt márciusi határozata szabott meg. Valamennyi megnyilvánulás azt tükrözte, hogy a fiatalok lelkesen készülnek a tavaszi munkákra, a párthatározatok végrehajtására. valamint a DISZ tagok legfontosabb fe’adatának egyiké- fe: a fiatalok nagy többségét bevonják a UlSZ-be. Az értekezleten több mint 50 küldött kért szót. A hozzászólások egy részét kivonatosan közöljük. Dávid Teréz, a vésztői Vörös Csillag TSZ dolgozója elmondotta, hogy a KV március 4-i határozatát a pártszervezettel közösen vitatták meg. Nevelő, felvilágosító munkát végeztek a határozat megvitatása után a köz sáplvm. A beszélgetések, a felvilágosító szó nem maradt eredmény nélkül. Napok alatt újabb és újabb jelentkezők kérték felvételüket a tsz-be. A legutóbbi közgyűlésen 28 tagot vettek fel, s ebből 25 fiatal. A fiatalok többsége még nem DlSZ-tag. A DISZ II. kongresz- szusára vállalják, hogy felveszik őket DlSZ-tagnak és egy ^ifi- munkacsapatot alakítanak. Faragó Elek, a néphadsereg főhadnagya a katonai alakulatok DlSZ-szervezeteinek harcos, kommunista üdvözletét hozta. Hozzászólásában arról beszélt, hogy a fiatalok vezetői harcosságra, az ellenség elleni gyűlöletre, a párt iránti szeretetre neveljék a fiatalokat. Fiataljaink többsége nem reagál idejében az ellenség híresztelésére, aknamunkájára. Jizt lehetett érezni az ősz és a tél folyamán, amikor az e leoség igyekezett az ifjúsági egységet megbontani. Fártunk ide- jében felfigyelt erre. Mi hálásak vagyunk ezért a pártnak. A néphadseregben a jobb kiképzéssel, jó tanulással készülünk április 4-re és a DISZ 11. kongresszusára. Nektek nagyobb lehetőségetek van, hogy a termelésben való helytállással méltóan ünnepeljétek mindkét ünnepet. Kulcsár Ervin Békés területi DISZ-szervezet: — Nálunk pár hónappal ezelőtt a fiatalok egyedüli szórakozási lehetősége a kocsma volt. A DISZ nem működött, alig 40—50 fiatal járt el — az is ritkán — a barátságtalan DISZ-helyiségbe. A párt változtatott ezen a tűrhetetlen állapoton. Szép helyiséget kapott a szervezet. Megteremtették a sport- és egyéb szórakozási lehetőségeket. Szép, tiszta, jó meleg helyiségek várják mindig a fiatalokat, s azóta a kocsma helyett a fiatalok szórakozóhelye a DISZ lett. Nagy gonddal nevelik a fiatalokat. Megindult a lövész-kör, ahol a fiatalok nagy számban vesznek részt. Előadást tartanak a társadalmi tulajdon megvédéséről, a helyes viselkedésről és több, az ifjúságot érintő problémáról. A Vili. osztályos úttörőket meghívják a DISZ-szervezetekbe, s így nevelik őket, hogy az iskolából kikerülve, bekapcsolódjanak iái szervezeti munkába. Luda Mária, a Gyulai Harisnyagyár DISZ-titkára arróil beszélt, hogy tavaly nem töltötte be hivatását a DISZ-szervezet. A tagok passzívak voltak, a vezetőség sem dolgozott megfelelően. Ezen változtattak. A hanyag vezetőket leváltották, helyettük a termelésben jól dolgozó fiatalokat választottak. Az ifjú-gárdát is átszervezték. Eredménye, hogy az április 4-re indított versenyben a fiatalok nagy lelkesedéssel kapcsolódtak be. A jól ’dolgozó fiatalok fényképeit a dicsőségtáblára teszik, s így népszerűsítik őket. A legjobbak j felszabadulási emléklapot is kapnak és pénzjutalomban részesülnek. Eddig már három minőségi őrjárat-brigádot alakítottak. A 88 3 százalékos minőséget 90,6 százalékra javították meg. — A Központi Vezetőség határozata alapján megfogadtuk — mondotta —, hogy a termelékenységet tovább emeljük, az önköltséget csökkentjük, s szilárdítjuk a munkafegyelmet. A küldöttértekezleten felszólalt Cső Zung Csun koreai ifjú, a békéscsabai Vízműépítési Technikum tanulója. — A magyar nép és a koreai nép között meleg baráti érzés alakult ki a koreai nép harcainak idején. A háború idején és a háború után a magyar nép által küldött kiváló orvosok a háborúban megsebesült koreai katonákat gyógyították. A lelkes és emberszerető munkájuk nyomán a Rákosi Mátyás kórházból hamar kikerültek a katonáink és tovább védhettek Korea földjét. Mindezt a testvéri segítséget köszönjük a-koreai nép nevében. Korea nemzeti harcában a fiatalok is férfiasán harcoltak. Népünk jelszav a az volt, hogy a szabadságért és boldog életért mindenki menjen a frontra! A fiatalok között több mint 450 kitüntetett hős van. A koreai fiatalok az ország újjáépítésében is lelkesen vesznek íészt A magyar nép jóvoltából több- százan Magyarországon tanulhatunk középiskolákban, egyetemeken. Iskoláink végeztével, mint technikusok, mérnökök fogunk hazamenni és résztveszünk hazánk újjáépítésében. Számunkra ennél nagyobb örömöt nem tudok elképzelni. Köszönjük ezt a magyar népnek. Így fejezte be hozzászólását: — Erős akarattal, egymás segítségével, biztosan elérjük célunkat: erős és boldog nemzet leszünk. A magyar néppel örök barátságot tartunk. Befejezésül, a szocialista Magyarországért vívott harcában a Békés megyei DISZ-fiaíaloknak sok sikert kívánt. Csalah Sándor, a gyojniahalmagyi DISZ-szervezet titkára az egyénileg dolgozó parasztfiatalok vállalását tolmácsolta az értekezleten. Elmondta, hogy a tavaszi munkák egy részét már megkezdték. Mindent időben akarnak elvégezni. A szerszámgépeket, munkagépeket mar kijavították. Az idén liáromszor akarják növényeiket megkapálni. Kérte, hogy a DlSZ-szervezetek egyénileg dolgozó parasztfiataljai csatlakozzanak kezdeményezésükhöz. Lőrinc Tamás, a DISZ KV küldötte a KV harcos üdvözletét tolmácsolta és jó munkát kívánt a küldöttértekezlet határozatainak a megvalósításához. Kulich Mihályné, a mártírhalált halt Kulich Gyula édesanyja a hős Zója Magyarországon tartózkodó édesanyjának üdvözletét tolmácsolta a Békés megyei ifjúságnak. — Legyetek ti is olyan bátor, harcos katonái a pártnak, a DlSZ-szlervezetnek, mint a hős Zója és a magyar ifjúság legjobbjai, a mártírlialált halt Schőnhercz, Ságvári, Kulich Gyula és a többi fiatalok, akik a mai boldog ifjúságért hallak meg. Bíró József elvtárs, a Megyei Pártbizottság első titkára hozzászólásában arra kérte a fiatalokat, hogy minden erejükkel dolgozzanak a párt Központi Vezetősége határozatának megvalósításáért. A küldöttértekezlet megválasztotta a megyei DlSZ-vá- lasztmány és a DÍSZ II. kongresszusa megyei küldötteit. AZ ELSŐ PRÓBA (43» irta: DÉR ENDRE Lőrincz elhúzta száját, amikor hátratekintve azt tapasztalta, hogy szakad a verejték róttam. Gsendesen, de szúrósan szóit hátra: — Hát, bizony, ez nem könyv, meg ceruza! Itt nem lehet a napot lopni! — Úgy látszik, már hallott arról, hogy diák voltam, s ez egy cseppet sem tett rokonszenvessé előtte... Nagyon elkeseredtem ettől a goromlvaságtól, mert hiszen helyette is én dolgoztam, nem húzódtam a munkától, nem kíméltem magam — s dicséretül megpirongat! Amint megálltunk az udvar közepén, s Misa bácsi szemügyre vette a rakományt és minket, látva, hogy merő víz az ing a hátamon, megbotránkozva, s dühösen förmedt Lórin ezre: — A kutyaistenit! Nem gondolja, hogy disznóság így meghajtani ezt a gyereket? Aliért nem segített neki? Lőrincz sötét pillantással dör- mögött vissza: — Ha naplopásra neveljük, sose lesz belőle ember! — Akkor nem lesz ember belőle, ha megútáltatjuk veie a munkát! — kiáltotta indulatosan Misa bácsi, s nekem nagyon jól esett, hogy így gondoskodik rólam. »Mégis csak van benne emberség« — gondoltam megnyugodva, s egész otthonosan kezdtem érezni magam, amikor lefeküdtem a priccsre, egy kamraszerű, sötét kis szobában, melyet nyílván miattam ürítettek ki. Az viszont egy cseppet sem esett jól, amit lefekvés előtt mondott Csepkó. — Gyere csak kicsit, fiam! — nyitott a szobácskámba, mihelyst elfészkelődtem a hencse- ren. Felugrottam, s eléálítam a sötétben. Csak apró, villogó szemét láthattam. — Mit is súgott neked Kelen Gyuszi a műhelyben, fiacskám? Miről beszélgettetek? Jó, hogy sötétség borult fölélik, mert belepirultam a füllentésbe: — Semmit, csak Fali bácsi után érdeklődött, hogy elhelyezkedett-e már az öreg. — Vigyázz arra az emberre, fiam! — taipogatta meg a karom. — Nem jár jó úton ez a Gyuszi gyerek, pedig nagy kár érte. Engem is rossz hírbe kevert már a rendőrség előtt, előbb-utóbb be fogják csukni, ha így folytatja. Nem lehet annak jó vége, amit ő csinál. LegszíHarmínchat évvel ezelőtt D endkívül nehéz körülmények között vette át a magyar munkás. **■ osztály, a kommunisták vezetésével, az ország ügyeinek intézését 1919-ben. A polgári koalíciós kormány az antant hatalmakkal és az osztrák császári udvarral próbált egyezkedni, miközben az ország politikai, gazdasági és kulturális helyzete állandóan romlott. A nép pedig — fellelkesülve az oroszországi példán — forradalmi változásokat követelt. Es azt meg is valósította: 1919 március 21-én a munkásosztály, pártjának vezetésével átvette a hatalmat, létrehozta a munkás-paraszt és katona-tanács lkat, megvalósította a proletárdiktatúrát. TjV a tény óriási jelentőségű volt nemzetközi és hazai vi- szonylathan egyaránt. Nemzetközi jelentőségét Lenin abban látta, hogy ez az esemény bebizonyította: a szovjet forradalom nem »különleges orosz jelenség«, hanem szocialista forradalom, mely más népek proletáríorradialmának példaképül szolgálhat. A magyar történelem során a magyar munkásosztály, mint a magyar társadalom vezetőereje, először vette kezébe az ország vezetését. Mindössze 133 nap állott rendelkezésére, hogy bebizonyítsa rátermettségét, és csuk a nemzetközi reakció és a belső árulók összefogása akadályozta meg az elért nagy eredmények megszilárdításában és továbbfejlesztésében. Ez alatt a rövid idő alatt a munkásosztály félreértbe tétlenül bizonyságot tett arról, hogy a társadalom hivatott és rátermett vezetője, és rá vár az ország demokratikus és szocialista átalakításának nagy munkája. < A munkásosztály történelmi jelentőségű forradalmi harcát a J'magyar kommunisták szervezték és vezették. Az 1918 novemberében megalakult Kommunisták Magyarországi Fártja rövid idő alatt maga mögé tudta állítani a munkásosztály zömét Lnnék következményeként jött létre a Tanácsköztársaság és születtek annak nagyszerű eredményei. Történelmünk e rövid, de dicsőséges szakaszától, a kommunista párt iránti bizalom olyan mélyen benne élt népünkben, elsősortan munkásosztályunk!van, hogy a legvadabb ellenforradalmi terror sem tudta azt elhalványítani. A felszabadulás után a magyar nép sűrű sorokban állt a kom- " munista párt mellé és a párt mutatásával, a munkás- osztály — szövetségijen a dolgozó parasztsággal — megkezdte új, szocialista társadalmának felépítését. Eredményekben gazdag tíz esztendő áll mögöttünk. Nem most születtek e nagyszerű eredményeink, csírái. Kezdődött 1919-ben, a Tanácsköztársaság munkájában; ért, harcokban edződött a Horthy-íasizmus ideje alatt a munkásosztály leltében, küzdelmeiben; a megvalósuláshoz megnyitotta'az utat a fe'szabadító Szovjet Hadsereg. És most — a párt vezetésével — az egész magyar nép építi, amit a Tanácsköztársaság megkezdett — a szocializmust. Egy előadás margó/ára Vasárnap délelőtt Békéscsabán, a. zentskoM nayy termében Hajdú Henrik elvtárs, nyelvész arról tartott előadást, hogy a mindennapi életben miként beszéljünk helyesen. Lelkes hallagatóság gyűlt egybe, fiatalok, öregek vegyesen, de sajnos, kevesen. Nemcsak az értékes és érdekfeszítő módon tartott előadás, hanem az előadó személye is megérdemelte volna, hogy a városi népművelés alaposabb szervezéssel járuljon a sikerhez. Hajdú Henrik elvtárs világot járt ember, több nyelvet beszél, neves nyelvbúvár és műfordító. Harcos politikai múlt áll mögötte. Nagy szakértelmének elismeréseként pártunk, a Szabad Nép, a Tartós békéért, népi demokvesebben lemondanék arról, hogy nálam dolgozzék, dehát sajnálom szegény özvegy édesanyját a sok gyerekkel, ,no meg aranykeze van, az is igaz... A kézit, azt ügyeld erősen, hanem a szavára ne hallgass: Ne menj vele az atyaistennek se, ha hívni talál bárhova is, mert mellette csak bajba keveredd te isi'Min- dig eszedben legyen, fiam, amit most mondtam, én a javadat akarom! — Ezzel csukta rá az ajtót másságom első napjára. X. a Jó MUNKA FURCSA JUTALMA Az ajtót másnap reggel — s azon túl is nap mint nap — elég korán rámnyitogattúk. Sü- rűs sötét gomolygott az udvari körtefák agai közt, amikor Misa bácsi kettőnket a műhely fiié terelgetett, hogy hozzáfogjunk a szerszámok megjavításához. (tolytatjuk) ráciáért és a többi újság nyelvőrének tette meg. Békéscsabán nagyon -in vannak olyanok, akiknek a munkaköre megnövel U a ,.c- lyes beszédet, írást és ennek példamutató tolmácsolását, de bizony nem egy közülük hadilábon áll a nyelvtannal is, meg az értelmes, magyaros szófűzéssel is. Úgy gondolom, ha csupán fele jött volna ezek köziil az előadásra, a terem zsúfolásig megtelt volna. Nem így történt. Tovább pusztít a szavak és szófűzések helytelen használója városunkban, mint például: tudhatja helyett „tudhassa“, továbbra is „célkitűzünk”, „átolvasunk*, Dtufvtre vesz te , „maradéktalanul teljesítünk“, „az időt keresztülbeszéljük és átbeszéljük“, „nagymértékben”, „teljes egészében“, „kimagasló eredményként“, „alapvetünk”, mert lusták vagyunk ahhoz, hogy elsajátítsuk gyönyörű nyelvünket. A városi népművelés pedig a ritka alkalom ellenére, gyengén végezte a toborzást. Hiba, hogy hiányoztak az előadásról a pedagógusok, a vezető elvtársak, azok, akik előadásokat tartanak és beszédeik nem mentesek a zsargon kifejezésektől. Az árnyoldal mellett azonban bőven volt fény, biztató napsugár. Anyanyelvűnk őrzője, továbbfejlesztője, az ifjúság az előadáson felszólalt, kérdésekkel ostromolta az előadót, példát mutatva nekünk, idősebbeknek is arra, hogy vagyon kell szeretnünk érzéseink, gon- dolattaink tolmácsolásának élő, eleven eszközét — anyanyelvűnket. Huszár Rezső megyei népművelési előadó^
