Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-20 / 67. szám
Dolgozó parasztok! Előre a virágzó mezőgazdaságért, a falu és a város jólétéért! A tavaszi munkák jó elvégzésével, az állam iránti kötelezettség példás teljesítésével köszöntsétek felszabadulásunk 10. évfordulóját! Távirat Yl H AUS A KOK NÉ KE SZÍ. RKESZ TŐSÉGÉNEK. Békéscsaba békéssaentaadrásl nagj-akttva-értckeziet * Központi Ve- márehisi határozatát magáévá tett« és harcos ldál- küzd annak végrehajtásáért. Rékéssz enternd rási nagy aktíva-értekezlet. ♦ DISZ Megyei Bizottságának, Békéscsaba torró szeretettel küldjük üdvözletünket a DiSZ-iküldöttértefcezlet résztvevőinek. Kívánjuk, hogy ez a tanácskozás mélyítse Ifjúságunk hazaszeretetét, a szocialista hazafiság nagyszerű eszméjét. Mi szent kötelességünknek tartjuk, hogy erőnk legteljesebbjét adjuk az ifjúság szocialista neveléséhez, a Ti munkátok, törekvés te k sikeres végrehajtásához. Hazafias Népfront Megyei Bizottsága. ITT A TAVASZ! Vetnek megyeszerte Egyre népesebb a határ. Községeink dolgozó parasztjai kint szorgoskodnak a földeken. Traktorok, lófogatok ekét, boronát, vetőgépet vontatva, járják a kisebb- nagyobb táblákat, hogy minél hamarább elvessék a kora tavasziak vetőmagját. A köröstarcsai Rákosi 1 erme- lőszövetkezet tagjai 18-án öt hold tavaszi búzát vetettek el és megkezdték a húsz hold tavaszi árpa vetését. Ugyanezen a napon fogtak hozzá a Szabadkígyósi Tangazdaságban is az 50 hold tavaszi árpa vetéséhez. A Kondorosi Gépállomás két univerzális traktorral kezdte meg a tsz-ek tavaszi búza vetését. A orosházi Ady TSZ tíz hold tavaszi búzát, tíz hold árpát, négy hold borsót, a Dózsa tíz hold búzát, tíz hold árpát, tíz hold borsót, az Uj Élet öt hold búzát, 12 hold árpát, hat hold borsót* az Október 6. TSZ két hold búzát, 15 hold árpát, 15 hold borsót, a sarkadi Dózsa hat hold árpát, a gyulavári Uj Élet hat hold tavas?) búzát vetett el 18-án estig. A tavaszi belvízvédekezésről Igaz szeretettel, szívünk egész melegével köszöntjük a DISZ megyei küldöttértekezletét a Békés megyei édesanyák, nők nevében. Átérezzük ifjúságunk szerepét társadalmunk át- Íormálásá!>an és elismerésünket fejezzük ki a DISZ-nek eddigi munkásságáért. ígérjük, hogy gyermekeink hazafias szellemben valló nevelésével úgy segítjük a Dolgozó Ifjúság Szövetségét, hogy továbbra is. méltó legyen pártunk bizalmára. MNDSZ Megyei Elnökség. Fásitsunk! Tegyük szebbé városunkat I Ezzel a felhívással fordul Békéscsaba város lakosságához a ÍJazat'ias Népfront városi bizottsága és a városi tanács VB. A fák hete március 27-től április 2-ig lesz. Békéscsabán is vannak olyan utcák, terek, ahol az embernek önkéntelenül is emlékeznie kell e néhány sorra; »Sehol egy fa, sehol árnyék, mert Itt laknak Fató Pálék«. A fák lombjai megvédik a házat az időjárás szeszélyeitől, a levegő is más ott és egészségesebb, ahol fa van. A játszóterekéin játszadozó gyermek is a fa árnyékába szeretne húzódni a tűző nap elől. A fa árnyéka után kutat a jószág a gazdasági udvaron. A legtöbb helyen ez nem áll módjában. De fásítással lehet ezen segíteni: Harmincezer felnőtt van a városban, ha mindenki csak egy facsemetét ültet, már az is sokat jelent. A facsemeték a város különböző részein lesznek elültetve. A városi tanács fásítási tervében szerepel a Kazinczy utcai vásártér fásítása és a Sportstadion kömyéfcéiiek fásítása. Á fák némileg felfognák a vasúti mozdonyok füstjét, amelyet olykor a játékosok mélyen magukbaszívnak. A 111. kerületben, az Északi sor és a Mokri utca közt, az V. kerületben a Gyöngyösi és a Tavasz utca közt, valamint a Kassai utcában új játszótér létesül. A játszótereket is befásítják. A facsemeték ültetése hozzáértő kertészeti szakemberek irányításával történik. Már történtek vállalások is. Eczedi Andrásné tanácstag indítványára a Batthyány utcai lakosok vállalták, hogy társadalmi munkával 130 facsemetét ültetnek ei utcájukban. A Kétegyházi úton a Hizlaldáig, a Tatarozó Vállalat, a Hizlalda, a Vágóhíd és a kisvasút dolgozói vállalták, hogy 1100 darab facsemetét ültetnek el. A facsemetéket mindenhová a városi tanács adja. A fák hetének ünnepélyes megnyitója március 27-én, vasárnap délelőtt 9 órakor lesz a Dobozi útnál a Puskin téren, az V. kerületben pedig a Kolozsvári utcai piactéren. Minél többen ültessünk fát. És amikor néhány év múlva végigsétálunk a játszótéren, fás utcáinkon, elmondhatjuk majd gyermekeinknek, unokáinknak;— Látod, ezt a fát én ültettem. Ugye, milyen szép lesz? — és milyen jól esik majd az a hálás pillantás, amelyet gyermekünktől kapunk ezért cserélje. A Körösök völgye száz évvel ezelőtt még mocsár volt, azóta a vidék csatornázásával, a Körösök szabályozásával ez a vidék az ország egyik legjobb termőterülete lett, de a csapadékosabb években a mélyebb területeken ma is megjelennek a belvizek. A Gyulai Vízügyi Igazgatóság 1945 óta 39 százalékkal növelte szivattyú- telepeinek teljesítményét és ma az állandó jellegű és ideiglenes szivattyúival másodpercen- kint 100 köbméter belvizet tud a földekről leszivattyúzni, s a vizek vezetésére 3,300.000 folyóméter csatorna szolgál. A belvizek levezetésénél a Vízügyi Igazgatóság feladata a csatornákon való vízvezetés és a szivattyútelepek üzembentartója, de a földek hajlatairól a csatornákba a dolgozó parasztságnak kell a vizeket beengedni. Ezért járja be mindenki a földjét és készítsen barázdákat, amelyekben a csatornák felé engedje le a vizeket és ezeket a barázdákat a víz leeresztése után tömje be, nehogy a legközelebbi eső után a csatornából visszafolyjon a víz a földekre. Ha a dolgozó parasztságnak bclvízpanasza van, elsősorban a legközelebbi gát-, vagy csatornaőrt keresse fel és jelentse a panaszát, vagy pedig a Vízügyi Igazgatóság gyulai, gyomai, vésztői, sarkadi és békési szakasz irodájához, forduljon a panaszával. A panaszok bejelentésének ez a módja az ügymenetet gyorsítja, mert a panaszok kivizsgálására a Vízügyi Igazgatóságtól a gát-, vagy csatornaőr, vagy pedig a szakasziroda műszaki személyzete megy ki és ők tesz k meg a szükséges intézkedéseket is. Kocsis Árpád főmérnök, Gyulai Vízügyi Igazgatóság. = EGY HÉT LEVELEI « Az elmúlt héten 102 lenéi érkezett szerkesztőségünkbe Huszár József, a Mezőhegy esi Kendergyár pántlikára és Vásári Gábor sarkadkeresztúri VB-elnök, a Központi Vezetőség határozatának megtárgyalásáról és annak munkájukban való alkalmazásáról írtak. Berki László, a Békéscsabai Téglagyárból azt írta, hogy a Központi Vezetőség határozatának megva'ásítására dolgozóik tettekkel jelelnek, s levelében erről számszerűleg is tájékoztatta szerkesztőségünket. A Békéscsabai Kötöttárugyárból Fekete Fái elvtárs telefonon értesített bennünket, hogy negyedéves export- tervüket befejezték. A Gyulai Cementipari Vállalat vezetősége folyamatosan ismerteti április 4. tiszteletére tett vállalásuk teljesítését. A mezőkovácsházi járás sem tartozik az utolsók közé. Gyebnár Mátyásf a járási tanács mezőgazdasági osztály tsz-szer- vezője három levelet írt az elmúlt héten, amelyekben a tsz-ek megszilárdításáról és egyebekről adott hírt. Bélmegyerről Nátor János VB-titkár, Kiscsákóról Móricz István hetenként ír a községben történtekről. Az MNDSZ megyei elnöksége az asszonyok életéről tájékoztatta lapunkat. • Szerkesztőségünkhöz küldött leveleikért Móricz Istvánt (Kis- csákó) és Soós Erzsébetet (Orosházaj könyvjutalomban részesítettük. Dicséret illeti nemcsak az itt felsorolt levelezőinket, hanem mindazokat, akik segítik szilárdítani lapunk és olvasóink közötti kapcsolatot. A Dolgozók Gimnáziumába lehet beiratkozni Népi demokráciánk a leiszabadulás óta minden évben lehetővé teszi, hogy azok a felnőtt dolgozók, akik a múltban nem folytathatták tanulmányaikat a középiskolákban, napt munkájuk után, az esti órákban tovább tanuljanak. A Békéscsabai Rózsa Ferenc Általános Fiúgimnáziumban működő Dolgozók Gimnáziumának ősszel meginduló első osztályúba a beiratkozások már megkezdődtek. Jelentkezhet bárki, aki 17. életévét betöltötte és elvégezte az általános iskola VIII. osztályát, vagy a négy polgárit, illetve a négy gimnáziumot. ll!ll!H!!!i!i!lil!lliliílH[|lliHllil!l!ll!fHilllll!ll!llllllilllllllllll!IIIH!lil!lllll!lllilillllllllllll!lllllll!IIIIIIIIM iiiimi A kommunista építés feladatai megkövetelik, hogy továbbemeljük a gazdaság vezetésének színvonalát, a termelékenység szakadatlan növelésének biztosítása érdekében megszilárdítsuk az önálló elszámolást, szigorúan takarékoskodjunk és fokozzuk a jövedelmezőséget. A Szovjetunió legtöbb üzeme teljesíti a‘termelékenység emelésével és a termelési önköltség csökkentésével kapcsolatos tervfeladatokat. A moszkvai üzemek csupán 1953-ban terven felül közel 240 millió rubelt halmoztak fel. Az önköltség csökkentésénél azonban komoly hiányosságok vannak. Még több nem jövedelmező, üzemünk van, amelyek akadályozzák a szocialista felhalmozásnak és az állami költségvetés bevételeinek növelését. Az üzemek jövedelme annál nagyobb, minél alacsonyabb a termelési önköltség. Az 1954. évi népgazdasági terv előirányzata szerint az iparban a termelési önköltséget 4,4 százalékkal, ennek keretében az anyag- költséget 1,2 százalékkal kell csökkenteni. Az élenjáró üzemek tapasztalatai azt mutatják, hogy ezt a feladatot nemcsak teljesíteni, hanem túlteljesíteni is lehel. Küzdenünk kell a munkaerőtartalékok és a munkabéralapok helyes és gazdaságos felhasználásáért. Sajnos, számos üzem és szervezet vezetője nem fordít erre kellő figyelmet és megengedi, hogy a tervben megállapítottnál több munkást foglalkoztassanak. Felesleges munkások foglalkoztatása, a haladó munka- bérnormák bevezetésének elhanyagolása, a munkabéralapok helytelen felhasználása a szocialista gazdaság elvei szempontjából megengedhetetlen következményekkel jár: az átlagos munkabér gyorsabban emelkedik, mint a termelékenység. A népgazdaság további fejlesztése szempontjából rendkívül fontos, hogy végrehajtsuk a hitel- és elszámolási rendszerrel kapcsolatban hozott kormányintézkedéseket, s ezzel erősítsük az önköltség csökkentésére, a vállalatok forgóeszközeinek felhalmozására és megőrzésére irányuló tervek rubelellenőrzését. Az értéktörvény alapján az áraknak azonosaknak kell lenniük az áruk és termékek értékével. Az állam, amely ez értéktör- rcnyt, mint az árak tervezésének egyik tényezőjét veszi számba, az áraknak az egyes termékek értékétől való eltérését arra használja fel, hogy a szocializmus gazdasági alaptörvényének és a népgazdaság tervszerű fejlődése törvényének megfelelően befolyást gyakoroljon a termelésre, az elosztásra, a forgalomra és a fogyasztásra. A szovjet árpolitika ösztönző hatással van az anyagi erőforrások észszerű kihasználására, a helyi és hiánycikkeknek számító nyersanyag- és üzemanyagfajták bevezetésére. Előmozdítja a tényleges munkaerőráfordítás csökkentését és a tervenfelüli felhalmozások növelését. Az állam a különböző ipari termékek árai közt helyes viszonyt állapít meg és ezzel az üzemeket az áruválaszték-terv teljesítésére és túlteljesítésére serkenti. A mezőgazdaságnak szocialista társadalmi tulajdonba vétele következtében az értéktörvény a többi termelési eszközhöz hasonlóan a mezőgazdasági nyersanyagok termelését és elosztását sem szabályozza. Az áruforgalom szféráján keresztül azonban kihat a mezőgazdaságra. Az értéktörvény egyike azon tényezőknek, amelyeket az állam a begyűjtési és felvásárlási árak tervezésénél számbavesz. Ezeknek az áraknak a színvonala befolyásolja mind a kolhozok és kolhoz- parasztok jövedelmét, mind az állami ipar felhalmozását és a közszükségleti cikkek fogyasztási árát. Az értéktörvény szabályozó szerepe leginkább a kolhozpiacon érvényesül. Az értéktörvény szabályozó szerepe azonban az áru- és f iénzforgalom szférájában is kor- átozott, mivel az árukat szocialista állami vállalatok és kolhozok termelik és mivel a szocialista állam tervszerűen irányítja a termelést, az elosztást és a forgalmat. Nálunk nincs szabad árhullámzás. A szocialista állam az állami és szövetkezeti kereskedelmen keresztül a mezőgazdasági és ipari áruk árának rögzítésével befolyásolja a kereslet és kínálat viszonyát és a kolhozpiacok áralakulását. Ezért az értektör- vény szabályozó ereje a kolhozpiacon sem érvényesül korlátlanul, mivel az állami fogyasztási árak leszállítása a kolhozpiacokon is árcsökkenést idéz elő. Amikor az állam megállapítja a személyes fogyasztási cikkek árát, ezt a lakosság életszínvonalának emelésére és arra használja fel, hogy a fogyasztóknak minél több értékes élelmiszert és iparcikk- fajtát bocsásson rendelkezésére. (Megjelent a Partyijnaja Zsizsnv. 18. számában.)
