Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-11 / 59. szám
AZ H DP BÉK ÉS HEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1955 MÁRCIUS 11., PÉNTEK Ara 50 fillér XI. ÉVFOLYAM 59. SZAiYi Becsüljük meg a falura jött ipari munkásokat A párt 1953 júniusi határozata után Budapest nagyüzemeinek munkásai — esztergályosok, szerelők, lakatosok — egymásután jelentkeztek vidékre a gépállomásokra, állami gazdaságokba. Megértették párt és a kormány hívó szavát. Ragyogó bizonyítéka volt ez a munkásosztály felelősségérzetének. Megyénkbe is jónébany ipari munkás jött. Most egy év után nem árt megnézni, mi történt velük. Nagy többségük hamar beilleszkedett új munkakörébe. Lakást .kaptak, megszokták a falusi életet. Uj barátokra, új otthonokra találtak a régi helyett, falun is '‘munkások maradtak, tanítják a gépállomásbelieket az új technikára, küzdenek a nagyüzemi módszerekért, az ipari szervezettségért és a fegyelem meghonosításáért. Vasároaponké t és szabadidőben a falubeliekkel beszélgetnek, vitatkoznak a városról, a faluról. Részt vállalnak a falu kulturális életének fellendítésében, a párt- és a szakszervezeti életben. De nem mindenik él így. Megyénkből is visszatértek néhány an a városba. Talán nem gondolták meg jól, hogy el tudnak-e szakadni a megszokott munkahelytől, az otthontól. Van, aki a vidéki életet nem szokta meg. Kerültek olyanok, akiket a helyi vezetők — beosztásukat féltve — háttérbe szorítottak. Megtörtént, hogy a Rákosi Mátyás Művekből jött kétszeres sztahanovistára ráfogták, hogy nem tud dolgozni, hz azt eredményezte, hogy ma már csak féllábbal van a falun, féllábbal pedig a városban. Nem egy ipari munkás munkahelyétől több kilométerre kapott lakást és az is sok esetben nem megfelelő. Mindezt még súlyosbítja az az alaptalan hírverés, amit Orosházán nemrég hallani lehetett: »Olyanok jöttek falura, akik Resten is gyenge munkaerők voltak«, vagy »Tán a pestiek akarnak a gépállomáson az urak lenni?« Ez nyilvánvaló, alaptalan rágalom, amit a falusi osztályellenség szít. Sajnos, megyénkben is tapasztalhatjuk, hogy az ilyen hangok leszerelésére nemcsak a szakszervezet, de egyik- másik helyen a pártszervezet sem sokat tett. Ha valamelyik ipari munkás nem bírta a környezetet különböző okok miatt és bejelentette, hogy visszamegy a gyárba, minden megkérdezés nélkül kiadták munkakönyvét. Hiba az is, hogy nem kérik ki a nagyüzemekből jött elvtársak véleményét, ami segítené az egész gépállomás, vagy állami gazdaság munkáját. Ezek az emberek azért jöttek falura, s váltak mieg a megszokott gyártól, a kedves lakástól, mert a párt hivó szava után köte.ességet éreztek. Ezt érezte és érzi Szodorai elvtárs, de a többi ipari munkás is, akik megyénkbe jöttek. A munkásosztály küldöttei nem egyszerűen csak »munkaerők«. Ahol ezt nem látják, ott akaratlanul is a munkás-paraszt szövetség erősödését gátolják. A falura került ipari munkások mái- tavaly megmutatták, hogy legfőbb céljuk a mezőgazdasági termelés fellendítése. Az idén még többet várhatunk tőlük, hiszen már túljutottak az első nehézségeken. Megismerték a traktorokat, a szántóföldek gépeit, megszokták a gépállomási szerelőcsarnokot, jóbarátságot teremtettek a falu dolgozóival. De ennél többet is akarnak tenni, ehhez cserébe azt várják: teremtsék meg minden gépállomáson és állami gazdaságban a lehetőséget, hogy céljaikat valóraválthassák, küldetésüknek eleget tehessenek. Érdemes szövetkezni A földművesszövetkezetek életében nagy jelentőségű az évi mérlegbeszámoló köz- és küldöttgyűlések megtartása. Erre a mezőkovácsházi járásban ez évben jobban felkészültek. Tavaly a legjobb tagértekezleteken is csak a tagság 30 százaléka jelent meg, most általában 50 százaléka. Bat- tonyán a tagértekezleteiken 1500 szövetkezeti tag vett részt. Bániadon 280 földművesszövetkczeti tag közül 200 volt jelen a közgyűlésen. A bánkútiak elhatározták, hogy az italboltot korszerű berendezéssel látják el, kuglipályát építenek, az italbolt előtt társadalmi munkával kerthelyiséget létesítenek. Általában a földművesszövetkezeti tagokat nagyon érdekli a visszatérítés. Kunágotán a tagok minden 50 forintos részvény után 7 forint visszatérítést kapnak. Medgyesegyházán van olyan íöld- művesszövetkezeti tag, aki 59 ezer forint értékű szabad feleslegét adta el a földművesszövetkezetnek. Minden 100 forint után 3 forint visszatérítést számítva, 1770 forintot kap. A mezőkovácsházi járásban a földművesszövetkezetek mintegy 500—600 ezer forintot térítenek vissza a tagoknak. ökrös Mátyásf Mezőkovácsháza: Felszabadulási műszakra készülünk Erőművünk üzemi bizottsága a SZOT elnökségének felhívása nyomán, csütörtökön reggel 7 órakor röpgyűlést tartott, melyen a felhívást megbeszéltük. E röpgyülésen üzemünk dolgozói egy emberként csatlakoztak a Szakszervezeti Világszövetség Főtanácsa felhívásához és felemeltük tiltakozó szavunkat Nyu- giat-Németország militarista fel- támasztása ellen. Valamennyien tudjuk, hogy rajtunk, dolgozó embereken múlik, újra végig seper-e a pusztítás földünkön. energiaszükségletét, vagy 9600 háztartás szükségletét biztosíthatjuk egy hónapig. A karbantartó dolgozók, csatlakozva Hutásán szakszervezeti bizalmi kezdeményezéséhez, ígérték, hogy az elfogadott újításokat még a felszabadu'ási műszak alatt bevezetik. Elsőként a munkavédelmi újításokat veszik sorra. A műszaki előfeltételek biztosításában jelentős, hogy a hibanaplóba jegyzett kisebb rongálódásokat is azonnal kijavítja a karbantartó csoport. Mindemellett nem feledkezünk meg az üzem állal patronált Haladás TSZ-ről sem. A tavaszi munka a- tokhoz szükséges gépi és egyéb szerszámaikat kijavítjuk. A lelkes hangulatú gyűlés ígéret arra, hogy jó eredményt érünk el és meg va ósí tjük célunkat, elnyerjük a Megyei Pártbizottság vándorzászlójál a felszabadulási műszak te'jesítményei alapján. Poroszlai György ÜB-elnök Szegedi Erőmű, Békéscsaba „Harci nap" az üzemekben Ezért hitet teszünk a békés alkotó munka mellett a munka- frontján való jobb helytállásupk- kal. Ezzel akarjuk méltón megünnepelni hazánk történe'mi évfordulóját; ápri'is 4-ét. Március 15-től április 4-ig fel- szabadulási műszakot tartunk. Sorra hozzászóllak dolgozóink a javaslathoz és ígérték; az üzemünkre megadott központi »menetrendet« üzem zavarmentesen betartják. A jelenleg folyó kazán és turbina karbantartási munkálatokat a felszabadulási műszak alatt Hursán Mátyás sztahanovista karbantartó hegesztő javaslata a'apján úgy fejezzük be, hogy a kazánoknál 8, a 2. sz. turbinánál 1 munkanapot takarítunk meg. Üzemkészségünk ezáltal 192 ezer kilowatt órával növekedik. Ez fontos népgazdasági érdek, hiszeji ezzel az áram* mennyiséggel négy kisebb gyár Idén lesz Erkel Ferene születésének 145- évfordulója. Ebből az alkalomból nagyszabású »Erkel hónap«-ot rendeznek júniusban Gyulán, a magyar zeneművészet nagy alakjának szülővárosában. A körösmenti városban ma is elevenen él Erkel Ferenc emlékezete. Itt az ódon falak közül tört a magasba géniusza. A török, a kuruc és német ostromokat kiálló gyulai vár szomszédságában ezen a tavaszon is lombkoronát hajt az évszázados fa, mely a'att müveit, s köztük a »Bánk bám«-t szerezte. Ti- bórcz jaj szavát a Kőrösök öreg füzesei hallották először, s az ágyúgolyókkal megtűzdelt roskadozó várfalak fö’ött ünnepek idején ma is szárnyalnak a szózat örök érvényű dallamai. Gyulának a »három nép városának« dolgozói már készülnek helységük nagy szülöttjének em'ék ünnepségére,amelyet a testvéri ösz- szefogás jegyében rendeznek meg. A gyulai kuUúregyüUesek hagyományos magyar, román és német dalokat, táncokat mutatnak majd be. A közelmúltban alakították meg az Erkel-dalárA Szakszervezeti Világszövetség nemrégen felhívást intézett Európa dolgozóihoz. A felhívás szerint legyen március 10-e a német militarizmus újjáélesztése elleni harc nagy napja. Ezt a felhívást megyénk valamennyi üzemében olvasták. Csütörtökön röpgyűléseken beszélgettek a felhívásról. A Békéscsabai Kötöttárugyárban a dolgozók elhatározták: jó munkával, többtermeléssel válaszolnak a háborús gyúj tógátoknak. Felemelik szavukat a német militarizmus feltámasztása, az új háború kirobbantása ellen és március 15-től április 4-ig felszabadulási műszakot tartanak. Marsiczki Erzsébet, Fabulya Mihály lánckötők és több dolgozó tett vállalást a dát, s a város legjobb képességű muzsikusaival bővítették ki az Erkel-zenekart, amelyek már gyakorolják nagy zeneszerzőnk alkotásait és más zeneköUők Erkel személyéhez fűződő műveit. Amint beköszönt a tavasz, a gyulai kertészek és diákok parkosítják az »Erkel-fa« környékét. Itt kezdik meg a vár festői romjainak tövében a szabadtéri színpad építését. Itt szeretnék előadatni az ünnepségek idején a »Hunyadi László« című operát az Operaház művészeivel. Tért1 be vették az Állami Népi Együttes meghívását is. Az Erkel ünnepségeken szerepelnek a Gyuláról származó neves zongoraművészek is, köztük Erkel Tibor, a nagy zeneszerző Leszármazottja. A nagy idegenforgalomra és a sok látogatóra való tekintettel ismertető táblákkal látják «1 a város számos műemlékét. Bíró György gyulai képzőművész megfestette az »Erkel fát«, amelyet Erkel Ferenc arcképével és a gyulai nevezetességekkel sokszorosítanak, s többezer képeslanot is készítenek belő'e. terv túlteljesítésére, minőségi munkára és anyagmegtakarításra. A Ruhagyárban is röpgyűlé- seket tartottak, ahol ezt a napot harci nappá nyílvánították, A dolgozók elítélik az imperialisták háborús mesterkedéseit. Sokan mondották el, hogy békében akarják felnevelni gyermekeiket, békében akarnak élni, dolgozni. Szeretnék, ha a világon mindenütt tartós béke lenne. A Ruhagyárban is több dolgozó tett vállalást és a röp- gyűlés után kettőzött szorgalommal, nagyobb lendülettel láttak munkához. • A Megyei Pártbizottság \ aktívaülést tart A Megyei Pártbizottság | ; március 12-én, szombaton i : délelőtt 9 órakor pártaktíva- | :: értekezletet tart a Megyei | : Pártoktatók Házában (Békés £ :: csaba, Kossuth tér 10 ). E!ő- | :: adó: Bíró József elvtárs, a f : Megyei Pártbizottság első lit- | 1l kára. | Rajta, nagygyantéi fiatalok! A tavaszi munkákra valló felkészülés megbeszélésére jöttek össze a Nagygyantéi Gépállomás DISZ-fiataljai. Nagyszerű vállalásokat tettek április 4. tiszteletére, bizonyságot téve arról, hogy a fiatalok látják a tavaszi mezőgazdasági munkák nagy jelentőségét. A DISZ-brigád vállalta, hogy 120 százalékra teljesíti tavaszi tervét, az üzemanyagot 5 százalékkal, az alkatrész-elhasználódást 10 százalékkal csökkenti. A DISZ-brigád a hozzá tartozó1 területen a kalászosok holdanként! átlagát egy mázsával, a kukoricáét pedig 2,5 mázsával növeli. Egyéni vállalásokat is tettek a fitalok. Sebestyén János traktorvezető vállalta, hogy tavaszi tervét 200 százalékra teljesíti. Szabó Sándor 150 százalékos, Horváth Ferenc 130 százalékos, és Budár István 125 százalékos teljesítésre tettek vállalást. Rajta, nagygyantéi fiatalok! Rövidesen a szántóföldeken tettekkel tehettek bizonyságot arról, hogy a DISZ-fiatalok szava mindenkor aranyat ér! Jubileumi „Erkel hónapra“ készülnek Gyulán
