Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-11 / 59. szám
{/íkú.'ísaiaU Hépe 1935 március 11.» péntek j><BT£lET I j §gkereBicrí isi^^éíüitjsi a Lettin TSZ komin Kiniststit a M'V lsatái(o%aía ( Lugóczki Péter rosszkedvűen ; regni a sárból. Takai mányt hoz- j — Az a baj, elvtársak — dolgozott január 7-én egész ni pedig csaknem lehetetlen magyarázza Lugóczki Péter elvnap a tsz tanyájában. Tekinte- ide. — Hej, hogy miért is va- társ —, hogy a mi tagjaink egy- tében tehetetlen düh bujkált, gyünk ilyen tehetetlenek? része húzódozik az aprómun_ mí iesz ha így dolgozunk Ágaskodó dühét aztán az csil- kéktől. Mondjuk: a tanya kör- tovább7 Hova jutunk7 — zúg- j lapította le, hogy meghallotta: nyékének rendbehozásától. Ha tak a kérdések agyában. — Hát este 7 órakor rendkívüli tag-[ nincs nagyobb munkaiakkor már annyi felelősségérzet sincs gyűlés lesz. Azt nem mondták csak elcsellengjük az időt. Ez „ meg. hogy miről lesz szó, de ; az igazság, elvtarsak! Szegyen váriiSst TésS “hí elhatározta, hogy nagyon éle- és gyalázat ránk nézve az, hogy ' . , ... ... ; sen mutat rá a hibákra. Rábír- j öt év óta minden ősszel és talyebe Minden szó ne u 1 - ja a vezetőséget, a kommunis- vasszal nyakigérő sár van az hagyta az a ato a . j tákat arraj hogy többet törőd- istállóink környékén. Pedig így dörmögött, miközben az jenek az egész gazdasággal. ! van kő, csak össze kellene hor- önkényesen eltávozott gondo- I a tsz irodájába lépve, elége- dani és kikövezni ott, ahol a zó helyett a borjúkat etette- j detlenül állapította meg, hogy jószág inni jár. De mi nem sokitatta. Káromkodott is, mikor nem jött el minden párttag a ra becsültük eddig az állatte- csizmája beleragadt az istálló gyűlésre. De hát az utóbbi más- nyésztést. Pedig szép nagyszá- körüli feneketlen sárba. Nem fél évben meglazult a párttagok is annyira a csizmát, mint a ; fegyelme, egyesek kötelesség- borjúkat és a teheneket sajnál- ! tudata is. A Lenin TSZ legjobb- ta, mert alig tudnak kikecme- l jai Köszöntjük a szovjet íílm ünnepét 4 z évenként megrendezendő szovjet film ünnepe nagy ese- menyi jelent a dolgozó magyar nép számára. Jsinét viszontláthatja kedves filmjeit és megismerkedhet a szovjet filmgyártás újabb alkotásaival, a szocialista-realista művészet egyik legfontosabb ágával — a szovjet filmmel. Felbecsülhetetlen értékű az, amit a szovjet film adott immár tizedik éve a felszabadult és kultúrára szomjazó magyar népnek. A film volt az, amely széleskörűen és gazdagon megismertette közönségével a szovjet hazát, a szovjet népet. A szovjet film hatalmas szellemi fegyver, a szocialista kultúra hirdetője, a magas művészi értékek élvezetét nem csupán a nagyvárosok, hanem a legtávolabbi vidékek és kisebb falvak lakossága számára is hozzáférhetővé teszi. Ezáltal fontos szerepet tölt be az emberek millióinak kommunista nevelésében. JJármelyik szovjet filmet vesszük komolyabb bírálat alá, vi- 7 iágosan láthatjuk a szovjet élet mély és gazdag ábrázo- a szovjet hazaszeretet és hősiességet. Példának nézzük sokat küzdöttek a lazaságok ellen, mú az állatállományunk, de csak úgy lesz jövedelmező, ha jobban törődünk vele, és itt is van az ideje, hogy törődjünk. A Központi Vezetőség határozata nekünk is szól; hiánytalanul végre kell hajtanunk belőle a ránkeső részt. Már jóval elmúlt 10 óra is, amikor alábbhagy, abbamarad a vita. A jelenlévő kommunisde nemsokra mentek. >bog már Lugóczki Péter sze— Felülről kellene ezek el- ‘ mében is. ö is, s a többi jelenlen tenni valamit — mondo- ! lévők is úgy érzik, mintha ők gáttá gyakran az öreg Bánfi j diktálták volna nyomtatásra a István, Varga István. Várták, felolvasott sorokat. Azt, hogy “ákb“'n “ik atTttTekTsz^g“ Elhogy majd csak intézkedik a a jobboldali antimarxista néze- | határozzák> hogy jobban< ész_ . 41 ...u . tek terjedtek el, melyek teret; szerűbben do]goznak) hogy i^m Vl'a a\ lla a' ,?Z | engedtek az ellenséges elemek- megszilárdítják a tsz pártszer- ponti \ ezetoseg egyhangúlag nek) hogy ezek a nézetek fo- rezeiét, hogy az valóban mo- elfogadott határozata íme ott kozatosan rontották a munkafe- torja, hajtóereje legyen a tsz e .szí ag anos e \ ais, a gyelivvct. A Lenin TSZ-ben is fejlődésének, a hibák, a laza- lozseg1 par ^ sag 1 ara 1 olyan hangulat uralkodott el, ságok megszüntetésének, az ed- sa!n ’ ér t elme sen." jelenlevők amelyben a párttagok is meg- j digieknél nagyobb eredmények előrevetik fejüket, úgy hallgat- i torpantak, nem láttak kiutat a eleresenek. Érződik, hocv ez- ják. Látni rajtuk, hogyan telíti' növekvő lazaságból, az ellensé- őket ez a határozat új erővel, ! ges elemek fokozott támadásá- bizakodással. Újult harci tűz lo- [ bóL Hogyne adna erőt, önbizalmat ée szenvedélyességet elérésének. Érződik, hogy ezután a taggyűlés után keményebbekké, harcosabbakká váltak a Lenin TSZ kommunistái is, hogy nagyobb lendülettel vetik magukat a munkába. Különösen meglátszott ez Lugóczki Péter glytárson, az állasat, meg az »Ifjú Gárda« és a »Szibériai rapszódia« című filmeket, hiszen kevés az az ember Magyarországon, aki nem ismerné. Az »Ifjú Gárda« című film a valósághoz híven tárja fel a szovjet ifjúság főbb jellemvonásait. Oleg Kosevoj és bajtarsai odaadóak, öníeláldozóak hazájuk iránt, hűek a kommunista erkölcs elveihez, amelyekre a párt és a Komszomol ne\ eUe ők t. Készek arra, hogy áttörjenek minden akadályon, hogy legyőzzék az összes nehézséget, amelyekkel a nem.es cél felé való törekvésük közben szembetalálkoznak. Ezek a fiatalok szeretik az életet, a boldogság felé törekednek, de szentségként őrzik azt a meggyőződésüket, amelyet éppen maga az élet öntött beléjük, hogy a boldogság, az emberi örömök mind eltűnnének, ha nem volna a világon a nagy Szovjet Haza. A magasfokú és mély tartalmú ábrázolás teszi igazán nagy- gyá, nemessé a szovjet filmeket, hiszen megismerjük, megszeretjük, izgalommal kísérjük sorsaikat az egyszerű szovjet embereknek, akik a Szovjet Hazában hősökké tudnak formálódni. A »Szibériai rapszódia« című film hősei ábrázolásában vilá- gosan megnyilatkoznak a jelenkori virágzó, az életből fakadó szovjet filmművészet jellegzetességei, amellyel visszatükrözik a mai szovjet jellem fizikus vonásait: az egyenességet és határozottságot, a bará Ságot és állhatatosságot, a megfontolt bölcsességet, az őszinteséget és becsületességet, a nép iránti szeretetett és az ellenség gyűlöletét, a frisseséget és életörömét, a győzelem biztos tartalmát, a szovjet hazafiasságot és a kommunizmusba vetett biztos hitet. Ezek azok az események, amelyek! csak a szovjet filmművészet alkotásaiban találhatók meg, mert olyan művészek készítették, akik a népből származnak és mindent a népért tesznek. A z említett két filmen kívül sok-sok színes alkotást lehetne említeni, amellyel ismét találkozik a közönség a szovjet film ünnepén: a »Vidám vásár« közismert melódiáival, az »Egy életen át« őszinte és kedves tanítónőjével, »Egy igaz ember« csodálatos hősiességével, a »Bátor emberek,« izgalmas történetével és még sorolhatnánk tovább. Es mód Jesz arra, hogy a legújabb szovjet filmalkotásokkal is megismerkedjen 'dolgozó' népünk és még jobban megszeresse, szívébe zárja a, szovjet népet Tanácstagok- fogadóórái a szeghalmi járásban A szeghalmi járás tanácstagjainak 1955 I Szabó Mihály március 26-án déleiül! márciusban tartandó tanácstagi fogadó- §—12 óráig: Vésztő» MÁV-szék ház. óráit Végh Mihály március 23-án déluián Láda András március 22-íu délután i :l—«rátfo Körttsladány, általános iskola a Központi Vezetőség határo- zon. Elnéztük azt, hogy csak zata, amely többek között ki— az özvegyasszonyok járnák ki: lattenyésztő brigád vezetőjén, mondja: „Megalkuvás nélküli nap mint nap dolgozni. A fér- aki ideológiai harcot kell folytatni a jes asszonyokat még akkor párt politikájától eltérő min- sem sikerült kimozdítani, ami- nemcsak Beszel, den elhajlás, jelen esetben kor veszélyben volt a termés, hanem már másnap reggel mindenekelőtt a jobboldali el- A jövőben meg kell követeljük, j négy órakor kiugrott a mehajlás ellen.“ - hogy | leg dunyha öleléséből, s ment A határozat felolvasása után mindenki erejéhez mérten kl a^ istállóba, hogy segítsen, csak úgy ömlött a szó, a birá- vegye ki részét a munkából mtezkeál™ ^l jobban ellát- lat és a sok javaslat a kasza- j m a *sz aLatallomanyát. Azt peri Lenin TSZ kommunistái- “ A ^zasagoknak mi adtuk hitte, ő ér ki elsőnek. De nem. nak ajkáról. Szenvedélyesen meg f árat ~ íuzle tovább a ; Az éjjeliőrt már a falu közemondották el, milyen hibák gá- 520 Y"£ PaL ~ Keves j Pé" találta, tolták munkájukat, hogyan osztottunk, mert nem vettük j _ Mi az, elvtárs, már eljött akarják a hibákat kijavítani, kemenyen a gazdasagi felada- az istállóból? hogyan akarják tovább erősí- tok elvégzését. Azt hittuk hogy _ El hát, mert már ott van- teni, szilárdítani, jövedelme- klalakuJ ™nden maSátoL Ha az j nak az állatgondozók. #_12 zőbbé term fprmelőszövetkeze- akarJuk> h?& az sokkal Ugy látszik> az°k is korábtüket. nagyobb jövedelemmel zárni- ban mentek ki, mint máskor, j 2_5 SrtghgIom, Dózsa Gy8rgy u, _ A iobbold-li elhailás ká- 10?’ sokkal _íobban ke]1 nevel- Van erő a kaszaperi Lenin : isk»i». , . ■* , , nünk egymást. Ne engedjük TSZ-ben is, S ezt az erőt harci Hegedűs János március l»-én délelőtt »—12 éráig: Szeghalom, Halasi AG. ros hatasat mi is tapasztaltuk meg; hogy bárki is hanyag, tettekre, új sikerekre mozgó- *~12 s«-eha!om* j jézser, a jtvb elnöke mi*, mindenfelé — magyarázza Var- .... . . I ... — . __ ® 1 ir*a»- ,1«. ka. »a«. ga Pál. — Már úgy nézett ki, hogy az egyes állami és társadalmi szervek a párt fölé akarnak emekedni, hogy teljes egészében megszűri’1' a harc a kulákok ellen. — A tsz vezetői is sok hibát követtek el — mondja Csonka (34, 2—6 óráig: Szeghalom, Újtelepi iskola. Badar János március 21-én délelőtt 8— 12 óráig: Körösladány, Zalka TSZ- i iroda. Tokaji Sándor, március 23-án délelőtt 9— 12 óráig: Bucsa, tanácsháza. Dr. Esztergálj Szörény március 25-én délután 2—5 óráig: Szeghalom, Katonavárosi iskola, 1 Kincses István március 16-án délelőtt 9—12 óráig: Füzesgyarniat, Széchenyi u. óvoda. Kardus József március 17-én délelőtt Vésztő, tanácsháza. Sándor Jenő március 25-én délután Ombódi Andrásáé március 28-án dél- Hőit 9—12 óráig: Körösladány, föld- juüvesszövetkezeti iroda. Omhódi Sándor március 30-án delelő!.? 9—vz wraig: Körösladány, községi tanácsháza. Szalai Róza március 29-én déluián 3—5 óráig: Vésztő, Kossuth u. óvoda* Kardos Pál március 19-én délután 2—3 óráig: Körösladány, Dózsa TSZ. Bálint Istvánné március 28-án déielött §—12 óráig: Kertészsziget, tanácsháza« Karacs Béla március 22-én délelőtt 9—12 óráig: Füzesgyarmat, gazdasági iskola. Vajda Lajos március 28-án délelőtt 0—12 óráig: Vésztő, Leiíinfahi iskola« Ttocsfcár András március 25-én délelőtt iroda. den héten hétfőn délelőtt “ «vuzpuxiLl Vezeioseg na- | B.rliny, MBl41y márrius 21.én díletótt hivalak,« helyig,, (Szeghalom. Váj* írjon... tarozata. Kukk Imre I 9—12 óláig: Szeghalom, malom-iroda. | 1, u. 4. sz. alatt) tart fogadóórátM ELSŐ PRÓBA — Mit lánnyal ? csináltatok Ina : U EK ÉNÜKÉ elvtárs. — Nem sokat törődtek! .. ,, ,, ............. . .. , , , Alkonyaikor egy sudár lány — Köszönöm, a tervszerűséggel a munkaszer- m iut Jcsak ^ett a szobábaJ. _ Megkóstolod? vezessek A termelési tervet és Slőkt! toia ^:ymesen világított - Most nem kívánom, majd annak végrehajtási módját nem a homályban, kék szemével Ja- kicsit később. , ,, ,, • . _r ., . . . ismertették meg a tagsággal, rf ágya felé kutatott, s kicsit Verőn többet nem szólt, ha- akkor láttok utöljara , k°, e mélyud.a Azt mondották, az csak az- mwminilt iátva hnw .Tani nines nwn kirakndntt ««io!™ a._ ^yekl Veront. Re<eveszett a szarkaiahak. Egyre a kornye et pusztaságba egy é'etre, eltűnt a járta Pali bácsival, s minden szemünk elől. Csak a mályva este a szokott módon állítottak a Nyéki- Hanem édesapámnak hasztalan dicsértem a gyümölcsöt, aini- Patakziott a könnye Yeronnak, kor úttól porosán, s fakó arccal amikor leszaladt anyám mellett lekászálódott a kerékről, s hom- a juharfák alatt, lélekszakadva lokát törölhetve rogyott egy megfutott, hogy ne lássa sírni senki viselt sámlira... Janiért, összetört kedvesét sirat- . ta-e, vagy összetört boklogsá- ^a8J'ot öregedett ez alatt a gát?... Mind a kettőt tán... Bizo- néhány naP a!att aPám> összehűAzt mondották, az csak az- megpirult, látva, hogy Jani nincs nem kirakodott az asztalra. Azért kell, hogy legyen mit mu- egyedül. Bazsa felemelkedett a tán búcsúzott, s az ajtóból eny- togatni a felsőbb szerveknek, j Székről, s elmeredve bámult Ve- nyit szólt vissza: Elkalandoztunk az alapszabály- ronra; az se mozdult. Kínos — Anyád mossa meg majd, tói ic A «nk TiPlvtelen intévkp- csend keletkezett. A verejtékei- mert bef-estődött a pcrmetlétől. Ss, ?"“«■* "5-“ vír,«, pú Utor „,ír h bírálat .l.ojü» í. a,gyb,„ *«- ’ “ arC°“ csit megbicsakló hangon: — Juli jobbulást kíván. — Hogy érzied magad, Jani? — Tűrhetően, Verőn. elősegítette a munkafegyelem lazulását. — Már ott tartottunk — emeli fel hangját Bánfi István —, hogy alig volt, aki dolgozszirma rezgeti sokáig, a pásztor- haza: táskák sok picinv szíve ciripelt lábanyomán... ~ Schül semmi... Bazsa nem dobálta ki a lapos- , Hiabava>ó ™!t >™nden igye- pusztai gyümölcsöt - úgy tett, keze,t:, messz? a '»P®» Janival együtt, mintha lammi “rada csápjai. Valamikor fe- Odakint mégis eltörött a mé- nem volna az asztalon... Csak én Jtt 'eltek ;;z igazsagi eresomk — esés, amit csakhamar megtud- nem vonakodtam, nekiláttam de- í113 arra Űt'iik, hogy éhen fordul— Egy kis almát hoztam, meg tűk anyámtól. Fejcsóválva jött rekasan. A zamatos-leves kajszi- Jon lel családostul barackot. a szobába: barack pompásan felüdített. <folytattuki
