Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-27 / 73. szám
Forró üdvözlet a nagy kínai népnek és győzelmes kommunista pártjának! A.Z igyekezet motorja — a termelési bizottság Versenyben a Vörös Csillag TSZ A bucsai dolgozó parasztok úgy fogadták ezt a tavaszt, mint valami nehezen várt vendéget. Szerették volna, ha beköszönt idejében, de az bizony .egyre késlekedett. Amiért azután még a türelmetlenség is beférkőzött az emberekbe. »Eljön-e egyáltalán?« — ségbeesés érzésével, mert hiszen | törődése. Az, hogy Bucsán a ta- j Megyénk legnagyobb közös \ munkát“ — ismerték be a gazdaságának, a csaknem ötezer Vörös Csillag tagjai. Ezért hozzá is gondolták: »Csak nehogy készületlenül érjen bennünket a tavaszodás«. Neki is láttak a munkának. Végezték azt, amit lehetett. Olyan aprólékossággal egészítették ki március elején a felkészülést csaknem minden portán, hogy bármelyik pillanatban mondogatták. Persze, nem a két- indulhattak volna a határba. Bucsa az ősszel nem maradt adós a búzavetéssel A mintegy 700 termelő közül mindössze tizenöten hanyagolták jel a vetést, s 92 holddal még többet is vetettek az előirányzatnál. — Mégis vetni kell tavaszi búzát a községnek — mondja Verik Lajos elvtárs, a tanács mező- gazdasági előadója. JDe az elégedetlenségnek halvány árnyalata sem érződik hangjából. Majd így folytatja: — Persze, még többet is vetnek a mi falubdieink a tervezett 138 holdnál. Amikor a központi készletből kiutalt búzavetőmag megérkezett a községbe itt nem tartott sokáig a szétosztás. Vetőmag persze helyben is volt valamennyi. A múlt évben 15 dolgozó paraszt termelt tavaszi búzát. Ezek egynéhány társukat el is látták. Így nemcsak azt a 95 mázsát kezdték el vetni a bucsaiak, amit az államtól kaptak, hanem többet is. A községbeliek március 17-ét, csütörtököt találták megfelelőnek arra, hogy kivonuljanak a határba — és megkezdjék... Előbb fo- gasoltak, majd utána nyomban vetettek is. A közbejött vasárnap sem gátolta őket a munkában Hétfőig csaknem 60 holdat vetettek be. Persze, nemcsak tavaszi búza-, hanem árpa-, sőt, cukorrépa-magot is tettek a földbe. Bizonyára többekben felvetődik a kérdés: mi a magyarázata a bucsaiak igyekezetének ? Ez igen egyszerű — a tanács fokozott nács nemcsak névleg, hanem a valóságban is gazdája a községnek. Ezért van az is,' hogy itt életképes termelési bizottság működik. A tanács felvilágosító szava a termelési bizottság tagjain keresztül jut el a perjési, a ra- koncási, a tótugrai, a monostori, a kiritói és más határrészek dolgozó parasztjaihoz. A beszéden kívül természetesen meggyőzőbb erejűnek tartja Fehér László 9 holdas, a bizottság elnöke és hat társa a példamutatást. Elsőnek a termelési bizottság tagjai vetették el a tavaszi búzát. Még pedig egymással versenyezve. Rózsa János Hegedűs Jánossal kötött versenyszerződést. Honamajorban ők az elsők mindenben. A hét elején már a cukorrépa alá készítették a talajt. A tótugari rész élenjárói — Köti István és Péli István pedig már a cukorrépa-vetésen is tűi vannak. A példamutatás követőkre talál a községben. Ez a biztosítéka annak, hogy Bucsán kellő gondossággal készítik elő az idei bő termést. Baráth László holdon gazdálkodó füzesgyarmati Vörös Csillag TSZ tagságának nehéz volt a választása, amikor a felszabadulási versenyszakasz kezdetén versenytársat kerestek. Adottságainál fogva, a körösladányi Uj Barázdát találták erre legmegfele- lőbbnek. Annak tagjait hívták ki párosvetélkedésre. „Ha csak fele akkora szövetkezet is, mint a miénk, még végezhetnek jobb úgyis láttak munkához. Szövetkezetük megszilárdult és lényegesen jobb a munka- fegyelem, mint az eddigi években. Azokat a tagokat, akik nem szívesen, vagy egyáltalán nem vették ki részüket a közös munkából, kitették a tsz- ből. De nem lett kisebb a taglétszám — 68-an léptek be helyettük, mégpedig olyanok; akik LEVELEZŐINK ÍRJAK Uj tsz-tagok a szeghalmi járásban Mi így dolgosunk Szőve keze lünkben megkezdtük a tavaszi munkát. Eddig 10 kai. hold borsót vetettünk el. Megkezdtük az árpa vetését is. Ezenkívül 126 kát. hold őszi vetésünkön elvégeztük a fej trágyáz ást. Ebben az évben 25 kát. holdon termelünk cukorrépát, amit a napokban vetünk el. Hursán János Saltai TSZ, Almáskamarás' Elvefetllilc a tavasig búzát Termelőszövetkezetünkben március 18-án elvetettük a tavaszi búzát és az árpát. Most a cukorrépa-magot és a fokiét készítjük le'ő, hogy minél hamarabb el tudjuk vetni. Ónodi Lajosné Alkotmány TSZ, Sarkad A Békéscsabán februárban ineglarlott termelőszövetkezeti tanácskozás óta a járás egyénileg dolgozó parasztsága egyre inkább felismeri a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit. Látják a tsz-ek nagyobb eredményeit a saját gazdaságukkal szemben. Ennek az eredménye, hogy 3 hét alatt. 56 családdal, 79 taggal, 105 kát. hold földdel gyarapodott a járás szövetkezeteinek tagsága. De jelenleg is napról-napra egyre többen érdeklődnek a közös gazdálkodás iránt. Naponként újabb családok kérik felvételüket. A vésztői Béke TSZ március 17-i közgyűlésén hat család 12 taggal lépett a tsz-be. Tóth Dániel belépésiékor elmondta, hogy teljes meggyőződéséből jött a tsz-be családjával együtt. Vésztőn, a Vörös Csillag TSZ-be az utóbbi hetekben 12 család, 20 taggal kérte felvételét. Mindezek méltó bizonyítékai annak, hogy jó a nagyüzemi gazdálkodás és csakis ez az egyetlen út a szocializmus felé. Gurmai Imr® tsz-szervező. a szövetkezetben látják boldogulásukat Az egységesebbé kovácsoló- , brigádot. A lelkes verseny nem- dott szövetkezet tagjai egymás csak a tagságot, de a családta- között is versenyeznek, hogy g0kat jg mozgósította. Külö ö- jobb munkát végezzenek. Kont- sen a Kossuth-brigádban, ahol ra János elvtars, brigádvezető 0 , - i ^ , ,, kezdeményezésére a Kossuth- a ,Vet°gepeknel mostanaban brigád párosversenyre hívta ki csa cn(im mindennap fiatal Iá- február elején a szövetkezet ny°k dolgoznak kisegítőként. A másik három brigádját — a felnőttek ez alatt mást csinál- Lenin, a Táncsics és a Zója- j nak. Ennek köszönhető, hogy a vetéssel egyidőben a fejtrágyázást is sikeresen végezték, amit a brigád tagjai már be. S van még egy hiányosság is fejeztek. — ez a füzesgyarmati Vörös A lelkesedés persze nem ! Csillag TSZ tagjainak is panasza —, mégpedig az, hogy a versenytársak nem ismerik egymás eredményeit. Segítsen ezen a járási tanács mezőgazda- sági osztálya. Csérje figyelemmel a két tsz munkáját és rendszeresen ismertesse velük a teljesítményeket. Ezáltal bizonyára mindkét helyen sikeresebb lesz a munka. (B. L.) olyan a füzesgyarmati Vörös Csillag TSZ-ben sem, hogy jobb nem is lehetne. A szombaton csaknem általánosságban megkezdett vetést, vasárnap nem folytatták. Pedig az idő ugyan kedvezett, s a húsz vetőgép —, mert ennyivel vet négy brigád —, jókora darabot be tudott volna vetni. Prémiumot a pásztoroknak Szeghalom Teljesítettük vállalásunkat Szövetkezetünk április 4-re tett vállalását március 23-án már teljesítette. Ez azt jelenti, hogy hús- és hízol lsei lés-beadásunknak eleget tettünk. E hó 23-án megkezdtük az árpa és a borsó vetését. Túrák Józsefné Revenues, Petőfi TSZ 99 Balázs Tivadar közép paraszt esete is bizonyítja: »Nem mindig jó az, ha az asszony viseli a kalapot.« Mert mi következhet belőle ? Olyasmi például, hogy az ember szégyenbe kerül. Ké egyházán 1954-ig nemigen akadt olyan, aki a beadásban megelőzte volna a 15 holdon gazdálkodó Balázs Tivadart. Az elsők között adta át a tojást, a baromfit, a gabonát a cséplőgép! ől szállította be és a hízót is beadta, ha eljött az ideje. Úgy vélekedett: »A törvény, az törvény — be kell tartani.« A baj csírája akkor dugta ki fejét, amikor a család elhatározta a házépítést. (Volt miből, hát miért ne építettek volna? A békekölcsönön nemrégen nyert 10.0(10 forintnak sem léptek még akkor a nvakára.) Baláz6né,aki addig is nagy hajlamot ...ha az asszony viseli a kalapot“ szerep betöltésére, most beleszólást nem tűrően vette kezébe a dolgok intézését. Mikor férje számadást csinált a tavasszal, hogy a három, hízónak beállított süldőből eggyel a beadást teljesíti, Balázsné kurtán kijelentette: »Hogy a hízókkal mi lesz, azt csak bizd rám.« Mind a hármat leszerződtette. A beadás júniusra volt beütemezve. Az idő eljött és el is múlt. Ekkorára a hízók is kikoptak az ólból. — Mi lesz a sertésbeadással, Tivadar bátyám? — nyitott be egy nap Grósz György begyűjtési .megbízott a téglákkal, gerendákkal, lécekkel telerakott portára. Balázs már éppen felelni akart, de ekkor — honnan, honnan nem —p az asszony is előkerült. Olyan hangos szóval fogadta a jövevényt, bogy férje jobbnak látta a hallgatást. — Mi az, lelkem? — mutatott a családfői kérdezte. S csaknem egyszerre hadarta el: — »Néni vittük be a hízót? Na és, összedőlt a világ? Más mindenki beadta?« — Nem áll módjukban? — kérdezte kissé csípősen a begyűjtés embere. — Nem bizony — felelte Balázsné, s kezével az épülő liáz felé mutatott. — Látja, mit csinálunk. Ehhez pedig pénz kell, mégpedig sok... — Csak a kőművesek vittek el 10.000 forintot. Hát az anyag, meg más egyéb milyen sokba került? Ezért kellett mindenünket eladni, még a beadási hízót is. De többet ez nem fordul elő — hajtogatta még ősszel is, amikor Zöldi József elvtárs, a tanács elnöke magához hivatta. Persze nem őt, hanem a férjet. »A hízót pedig bekell adniok» — mondogatták neki a begyűjtésnél is, meg a tanácsnál is, de azzal úgylátszik nem sokat törődtek, hogy szavukat betartassák, mert Balázséit az lÜOá- évi hízottsertést csaj: 1955 januárjában teljesítették. De akkor sem az egeszed — (31 kilo fennmaradt, amit hozzácsatoltak az idei hátralékhoz. Ugyanis a januárra ütemezett idei beadást sem tudták teljesíteni. Balázsok sertésbeadá- sa időközben ismeretessé lett az egész faluban. És — legalább is így magyarázzák — a beadás elhanyagolása mialt nemcsak Balázs Tivadarnak, de a begyűjtésieknek, meg a tanácsiaknak is van oka a pir- rongásra. »Az egyiktől megkövetelik, hogy beadja, a másiknak meg udvarolnak« — mondják. »Vagy a házépítés elég ok arra, hogy valaki elhanyagolja a beadását?« A békéssámsoni legeltetése bizottság pásztorai szorgalmas, lelkiismeretes emberek. A nyári reichenő hőségben., amikor a gulya, és a Ikonda a »delelőn« áll, ilyenkor a puli is elegendő arra, hogy a falkából elkószáló jószágot visszaterelje a többiekhez. A pásztorok is behúzódhatnak az árnyékot adó pásztorkocsi oldalához, hogy amíg a jószág pihen, ők is szundítsanak egyet. Ha így tettek volna, úgylehet nem is hibáztatná őket senki, mert eddig ez volt a »viliág rendje«: pihen a jószág, pihen a pásztor is. De a múlt évben bizony hiába kereste volna bárki a pásztorokat a cleie- lőn, legfeljebb csak egyet talált volna ott, azt is csak azért, hogy legyen valaki, aki a pulikat dirigálja. A többiek pedig a »járáson« acaloló bottal a kezükben irtották a szamárkérőt és más egyéb, a legelőn ártalmas gyomokat. Persze, csinálták ezt akkor is, amikor a jószág legelt. De mivel nagyon elszaporodtak ezek a nemkívánatos növények — meg hát rendelet is van rá — a legelőkön irtani kell a gyomot. A gyomirtásért prémium is jár. Kiszámollak, hogy egyik-másik pásztor 150—200 forintot kap a gyomirtásért, amiből két inget is tud venni. Igaz, akkor még nem tudták, hogy a minisztérium tervez, a Megyei Tanács illetékes osztálya pedig végez. A pásztorok pedig úgy gondolták — amikor a Szabad Földben olvasták a rendeletet — ők végrehajtják időben, majd beadják az igénylést és mái’ jön is a pénz. Sőt, már azt is látni vélték, hogy a földművesszővetkezeti bolt kiszolgálói elébük telték a jó erős munkásingeket. Csakhogy nem így történt A meleg nyárban elvégzett munkájukra most megkapták a hideg zuhanyt. Ugyanis a Megyei Tanács Mezőgazdasági Igazgatóság állattenyésztési osztálya 1955 február 26-án kelt 1413—6/3/ 1955. sz. levelében Boldis István előadó és Palaj Mihály osztály- vezető arról értesítette a prémiumot igénylő pásztorokat, mivel az igénylés nem futott be 1954 november 15-ig, a prémium nőin folyósítható. Valaki úgy vélne, talán igazuk van Boldis és Patuj elvtársaknak? Nincs igazuk. Az igénylést a pásztorok megbízású' ból Kóródi Mátyás gulyás és á községi tanács 1954 szeptember 29-én elküldték a járási tanácshoz. Ezt a községi tanács iktatókönyve és a levél másolata is igazolja. A járási tanács illetékes osztályától kint is jártak, ellenőrizték a munka elvégzését, jóváhagyták, sőt állítólag elküldték az igénylést a megyéhez. Az igénylés azonban valahol elkallódon, vagy a járási, vagy a megyei tanácsnál. Igaz, az ügy elintézésének módja nem az, hogy ne kapják meg a jogosan járó prémiumot azok, akik megdolgozlak érte. De miért is őket büntetik, miért nem azokat, akik hanyagságot követlek el az igénylés továbbításánál? A büntetés azokat illetné, akik hanyagságából, nemtörődömségéből hat ember hiába várja már egy féléve a részükre járó pénzt. Nem azokat kell büntetni, akik a rendeletnek megfelelően becsületesen elvégezték munkájukat, hanem azokat, akik fittyet hánynak reá. Lipcsei Imre járási párt VB-titkár, Békés
