Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-27 / 73. szám

4 A Magyar Dolgozók Pártja Pártohtatás anyagúhoz újtípusú párt Pártunk megin­gathatatl&n, marxista-len in is ía [/ikai&ai&U héyt 1935 március 27.} vasárnap ideológiai, szervezeti és taktikai elveken épül fel és ebben rejlik hatalmas ereje. A párt III. kongresszusa mé­lyen elemezte azt az utat, ame­lyet népünk a párt vezetésével meglett, és útmutatásaival, a szo­cializmus további építésének programjával fegyverezte fel a pártot. Ezt erősítette a KV ez év márciusi határozata is. A helyes politikai irányvonal a fő biztosítéka annak, hogy pártunk a dolgozó tömegek növekvő bi­zalmára támaszkodva, továbbra is a szocializmus építésének ve­zetője és irányítója legyen. E- meüett még az is szükséges, bogy a párt szervezettséggel rendelkezzék, hogy meglegyen sziklaszilárd egysége. A párt ma­gasfokú szervezettségét, az aka­rat és cselekvés egységét fejezi ki a szervezeti szabályzata. A kommunista pártok, s így a mi pártunk is mindig a politikai feladatokkal szoros, elválasztha­tatlan összefüggésben látta a szervezeti kérdéseket, mert azok helyes megoldásától függ a párt vezérfonalának betartása. A párt szervező munkája, annak ereje, lendülete és haté­konysága teljesen attól függ, hogy mennyire tökéletesek a pártnak szervezeti formái és gya­korlati tevékenységének módsze­rei. A párt nem tudna a tömegek közölt eredményes szervező munkát kifejteni, ha nem lenne a legnagyobb szervezettsége és tagjainak vasfegyelme, mely a szilárd egység megtestesítője. A kommunista pártok azért tudják politikai vonaluk megvalósítása érdekében mesterien megszer­vezni a tömegeket, mert rendít­hetetlen marxista-leninista szer­vezeti alapon állanak, mert for­radalmi tevékenységük minden szakaszában nagy fontosságot tu­lajdonítanak a szervezettségnek. A marxizmus-leninizms klasz- szikusai arra tanítanak, hogy a párt az elméleti, taktikai és program-elvek egysége alapján épül fel és fejlődik. A párt el­méleti és taktikai elvei elsősor­ban a programban jutnak kifeje­zésre. A szervezeti alapelvek vi­A párt szervezeti szabályzata a pártélet törvénye szont a szervezeti szabályzatban.! amit a pártépítés tapasztalata kemény csatái jelentősen gaz- Az a párt, amelynek nincs szerve-' igazolt. A párt sohasem változ- dagították párttagságunk ta- zeti szabályzata, nem tudja mozgói-j tatta dogmává, halott sémává pasztalatát, növelték politikai sítani a pártszervezeteket, a párt- a szervezeti formákat, a párt- j érettségét, elvi szilárdságát, munka módszereit. A szerve- ; műveltségét. Ezekre tárrasz- zeti szabályzat az egyes adott kodik pártunk új szervezeti sza- időszakokban a párt megoldan- I bályzata, amikor növeli a ta­dó fő feladatainak megfelelően | gok kötelességeit. A kötelessé- változik: A marxista-leninista j gek növelésének az a rendel- párt határozottan ellenzi, hogy j tetése, hogy még jobban fokoz- szervezetének olyan formái, s | zák a párt harckészségét, szi- munkájának olyan módszerei : lárdítsák sorainak egységét, után kutasson, amelyek a for- j még magasabbra emeljék a radalom minden időszakára ér- j megtisztelő párttag címet és vényesek. Ellenkezőleg. A szer- ! annak jelentőségét, vezeti szabályzat, mint a párt I A szervezeti szabályzat a alkotmánya, belső életének tör- 1 kommunisták kötelességei kö- vénye, mindig azt szabja meg, ! zött az első helyre teszi, hogy hogy az adott gazdasági, tár- ! a párttag „őrködjék a párt ide- sadalmi és politikai viszonyok ' ológiai és szervezeti egység között milyen szervezeti for- ! jeleit...“ mákkal és módszerekkel kell a ! A párt ideológiai, politikai, pártnak dolgoznia. A párt te- szervezeti egysége nagy jelen­hát állandóan tökéletesíti szer- j tőségű: ez az alapja a mu©r vezeti formáit, új tapasztala- j kásosztály, a dolgozó nép min- tokkal gazdagítja szervezeti j den győzelmének, feltétele a szabályzatát, a konkrét törté- j szocializmus felépítésének. A nelmi körülményeknek, a fel- ! párt töretlen egysége a biztosi­tagokat a programban foglalt feladatok megoldására. A álagyar Dolgozók Pártja, mint újtípusú, marxista-leninista párt, mint egységes harci vezér­kar, szintén * elképzelhetetlen program és szervezeti szabály­zat nélkül. Pártunk rendelkezik egységes programmal, melyet az MDP I. kongresszusa fogadott el 1948-ban. E program meg 1ÄLározza a párt fő célkitűzé­sét. Ezt egészíti ki pártunk III. kongresszusának határozata, az ezt megerősítő KV márciusi ha­tározat, amely megszabja népünk közvetlen feladatait, valamint a cél elérésének helyes eszközét. Ugyanakkor pártunk rendelkezik egységes szervezeti szabályzattal is, melyet III. kongresszusa fo­gadott el. A párt szervezeti szabály­zata a pártáiét és pártépítés alapja, rövid, tudományos fogal­mazásban fejti ki a párt felépí­tésének formáit, gyakorlati te­vékenységének módjait, a párt­élet szabályait. A szervezeti szabályzat a párt belső életének csak a legfonto­sabb szabályait foglalja magá­ban és nem tér ki a pártszerve­zetek munkájának, a tagok te­vékenységének minden részleté­re, csak azt rögzíti, ami a leg­fontosabb. A gyakorlati munka részletkérdéseit a párt más ok­mányai — a párthatározatok fog­lalják magukban. A szervezeti szabályzat például meghatároz­adatoknak megfelelően. A szer­vezeti szabályzat változásai egyben kifejezik a pártnak, a párt munkájának és feladatai­nak fejlődését is, Pártunk III. kongresz­szusa határozatában raegje­téka annak, hogy a párt, a munkásosztály, a dolgozó nép minden erejét azonos célra tud­ja összpontosítani, hogy a párt minden szerve és szervezete egységesen cselekszik. Megnő a pártegység je­. , , , , , . ... lentosege a nu bonyolult osz­lóit feladatok vegrehaitasa i ,. . , , .. í4. Vf | talyviszonyamk kozott, az osz­tályharc élesedése közepette. | Népi demokráciánk a kapita­lizmusból a szocializmusba va­minden párttag teljes erejét ki vánja. A kommunisták csak akkor tudnak eleget tenni fel­adataiknak, ha szigorúan be­tartják a szervezeti szabályzat előírásait. Ezért szükséges — mint azt a márciusi KV-határo- zat is hangsúlyozza — a sziget­ló átmenet korszakát éli. A ki­zsákmányolok maradványainak és befolyásuknak felszámolása még nem fejeződött be. Nap­jainkban — amikor az oszláíy­rú vasjegy elem a párthatáro- J ellemég ellenállása mind' dü. hődtebbé válik különösen zatok következetes végrehajtá- za a 10. pontban a párlsrerve- sa> a demokratizmus mellett a fontos a párt egységének meg- zetek és párttagok kötelességeit, centralizmus fokozottabb érve- védelmezése a kispolgári inga_ átigazolás esetén Azonban az át- teJe- E flkul a ^ nem dozás, a jobboldali elhajlás és igazolás részletes módját a Köz- ^het élcsapat, szervezett csa- minden n ^ ° — pat, e nélkül nincs szocializ-1 ponti Vezetőség 1952 december 8-i i>A párttagság átjelentkezési rendjéröh szóló határozata szab­ja meg. A párt szervezeti szabályzata , nyilvánulása ellen. Ugyanak­mus epi eset kor a párt gyors számbeli nö­Pártunk nagyszerű céljainak, ; vekedése az elmúlt tíz év során felelősségének tudatában ma- ; azt eredményezte, hogy még gas erkölcsi, politikai követel- í igen sok a tennivaló párttagja­amellett, hogy előremutató, ! ményeket támaszt minden tag- | ink marxista-leninista nevelése, elméleti felkészültsége, edzett­sége végett. Ilyen körülmények között minden párttag elsőc’le­abóf visszatükrözi az elmélet és a j ja elé. A kommunisták képe- gyakorlat egységét. Lerögzíti; sek e gigászi feladatok megol- mindazt, ami már kialakult, j dúsára. Az elmúlt esztendők ........................................................................................................................... h ogott, amikor Erős kartárs «= Hát tudja Erős kartárs is, félvállról pislantott rá. Hogy ez hogy a Szikra-brigádtól még az Erős olyan furcsa ember, nem tudtuk megkapni az ada­Sxaiíra __ nem *s tudni> hogy milyen, tokát. Addig pedig ugyebár H ogy ez idebent csak azokkal nem lehetséges? Meg tudja, A dolog ott kezdődött, hogy tatkozott volna, hogy hát miért a nyavalyás gépekkel bajlódik, hogy a mi munkánk elég szö- Spek kartárs vállalati statiszti- adná el töréskor a kukoricát, jó, jó, hiszen azért fizetik, de vevényes, nagy figyelmet igé- kus hallotta, a magafajta em- eladhatja azt ő márciusban, hát saját dolgai is vannak az nyel, nem lehet kapkodni. Más bér is bérelhet egy kis földet. vagy áprilisban is, akkor töb- embernek. Most meg úgy néz, az úgye, a gépeknél, itt meg- Annyit, hogy a családdal meg hét adnak érte. Legalább is az mintha ölni szeretne, pedig hát húz egy csavart, ott meghúz tudja művelni. Spek ^ kartars, egyjk felét. A másik felét janu- neki se jönne rosszul az a né- egy csavart és már megy is. ^nt olyan, aki a számú ten- árban adja el, annak árából hí- hány ezer forint, a gyerekek- De itt ugye, mindent egyeztetni gereben él, papírra vetette: ha zót vesz. Igaz, azért kevesebbet nek is vehetne valamit, meg az kell... — Nem ­egy vet holdat^ bérel _ és kukoricát: kap, de olcsóbbak lesznek bele, hány forint pluszt hoz úavhoev eSvenl fejezhette be, a asszonynak is. Hogy is hordhat mert Erős már kívül volt az aj- vacsorák, úgyhogy egyenleg- a föld ilyeneket a hátán. Csak tón, csak tempós léptei hallat- a fizetéshez. Igaz, munka van jdn a dolog. A márciusban, bosszantásnak vannak. Nem szottak a folyosó kövezetén. ifi® 7t Vaka,ka'hát TSeépálio- vagy áPrilisban eladottból jó nyughat tőlük soha senki. Az — No, még ez is! — horkant . lenne egy motorbicikli, vagy ilyen ostobák miatt van min- fel Spek. — Nem baj, ha lelkét Tvilni !-eí|allP késő"déluHni 'órák- va*ami mas- Valami olyan na- dig a baj, nem érdemes ezek- is kiadja az ember, csak a gép bim, munka után ki-kiszalad és gy°bb doloß‘> mégiscsak többet nek semmit sem szólni. No, de menjen. Az ablakhoz lépett, medesz va’ahogy. Mediát vasár- ke]1 mutatnia az embernek. miért egyem én a mérget? lángolt az arca, de szívét ismét nap is lehet valamit pótolni, Gondolatban maga előtt látta Hadd pukkadjon majd ő, majd, melegség járta át, mihelyt a esetleg egv-két meccsről elma- már az aranysárga kukoricacsö- amikor hallja, hogy a padláso- tavaszi napfényben csillogó, rád. ” veket s hogy milyen jó lenne, mat megrakom kukoricával... haragoszöld füvet meglátta. Az Jó néhány szelet papíron feke- ha legalább 30 mázsát adna az Majd akkor én... én... Majd ak- Érpartra gondolt, ahol talán a télettek már a különböző szám- egy hold. És nem telt bele két kor csak nevetek szamárságán... traktor már hasítja is a ba- tí>ni műveletek, amikor bozontos nap, Spek boldogan tolta kar- — Spek kartárs! — zavarta rázdát, hiszen a gépállomással szemöldöke felrándult, s halk társai orra alá a bérleti szerző- meg gondolatait Erős, vissza- úgy egyezett meg, hogy ma es- rikkantás hagyta el vékony aj- dést. Kicsit vihogott is hozzá, szólva az ajtóból, hóna alatt tig felszántják. Ki is szalad a kát. Még jobban az íróasztal- hogy lám, ha valaki használja néhány műszaki rajzot szórón- biciklivel, munkaidő után, mert hoz hajolt, a széket is közelebb az eszét, nem vallja kárát. S ta- gatva. — Szeretném délután hát úgy jó az, ha időben van húzta. Mintha önmagával vi- Ián a kelletténél jobban is vi- megkapni a kimutatásokat. szántva, vetve. Miiven hasznos ges feladata a párt ideológiai, szervezeti és politikai egysé­gének megőrzése és állandó erősítése. Pártunk szervezeti szabály­zatára nemcsak az a jellemző, hogy kiterjeszti és fokozza a párttagok kötelességeit, hanem az is, hogy e kötelességek jó végrehajtásának feltételeként fokozottabban biztosítja a párt­tagok jogait, kiszélesíti a pár- tonbelüli demokráciát. A pár- tonbelüli demokrácia a kom­munista tevékenység, köteles­ségteljesítés eszköze volt min­dig és az is marad. Minden kommunistának úgy kell v;szo- nyulnia a párttag jogai védel­mét biztosító kitételekhez, hogy az tettekre serkentse, odaadás­ra, harcos aktivitásra kötelezte őket. A Magyar Dolgozók Pártja, mint ahogy azt a pártáiét tör­vénye kimondja: „önkéntes harci szövetség“. E párthoz va­ló önkéntes tartozásunkból ki­indulva is legfőbb törvénynek kell tekintenünk a szervezeti szabályzat valamennyi követel­ményének betartását. A társadalmi élet válto­zásait pártunk új szervezeti szabályzata hűen tükrözi, meg­mutatja a párt fejlődését, erő­södését. A szervezeti szabály­zat a párt további megerősíté­sére, a pártmunka megjavítá­sára irányul, kiszélesíti a párt­demokráciát, elmélyíti a kol­lektív vezetés elvét, növeli az új feladatoknak megfelelően a párttagok jogati és kötelessé­geit. „A Magyar Dolgozók Pártjá­nak szervezeti szabályzata a párt alkotmánya, törvény min­den párttag és páttsZervezet számára.“ (Szerv. Szab!) Min­den kommunistának kötelessé­ge, hogy a szervezeti szabály­zat előírása a párt tevékeny­ségében élő valósággá váljék, olyanná, hogy küldetéséhez hí­ven, diadalra vezethesse a szo­cializmus ügyét hazánkban. Faludi Gábor — GYOMÁN elsőnek vetette el az árpát Molnár János dolgozó paraszt. Fogatával másoknak is siegít a vetésben. • !llilll!IIIIIIIIIIIIII!l!!IIIIBIílllíll!!lll!!illl!llltlllll! is volt, hogy elolvasta azt a brosúrát, nem csaphatja be sem a gépállomás, sem a föld-szom­szédja, aki majd veti a kukori­cáját. Hirtelen karórájára pil­lantott. Hű, a keservét, már fél tizenegy! Hogy egy rövid délelőttön mennyi mindent kell az embernek csinálnia. S maga elé rakta a különböző kimu­tatásokat... * Május első szombat délután­ján Spek újra és újra maga elé emelte balkarját. Fél kettő felé járt az idő; úgy érezte, hogy őr­jítő lassan múlnak a percek* Alig öt percet haladt előre kar­órájának mutattója s ő már mindent elpakolt, a Wertheim- szekrényt is bezárta és még mindig 25 perc van hátra ket­tőig. Ezért a nyavalyás 25 perc­ért itt kell rostokolni, ennyi idő alatt kikarikázna az Érpartra és ötig, amíg megkezdődik az ünnepség, néhány sort megka­pálna. A kapát már reggel fel­kötözte a biciklire. De leg­alább kihasználja az időt és fa­latozik. Beleharapott a vajas- kenvérbe, de csak forgatta szá-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom