Viharsarok népe, 1955. február (11. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-09 / 33. szám

Világ proletárjai egyesüljétek! r A jól tájékozott kommunista magabiztosan küzd a párt politikájáért Vidéki színjátszók dicsérete A Z M D P B É K É SM EGYEI PÁR T B1Z O TTS; ÁGÁNAK LAP 1 A 1955 FEBRUÁR 9., SZERDA Ára 50 fillér XI. ÉVFOLYAM 33. SZÁM Tiltakozó távirat Elsők a járásban Gádoroson jól működik Mi, az örménykúti Október 6| ...............,, ,, , . . T SZ DISZ-szervezet fiataljai aUando bizottság Az tiltakozunk az ellen, hogy Nyu- ! akt.ivf népnevelő munkával gat-Németországot újra fel- f°z‘k me« * Parasz; , , tokát az adófizetésről. Ennek fegyverezzek. Mi nem akarunk , , . már van eredménye. Többen, újabb háborút! Békénk eddigi eredményeit nyugodt ember­hez méltó élettel akarjuk to­vábbra is élvezni. Köszönjük a téglagyáriaknak mint például Bella Mi­hály, Kiss Julianna, Kiss János egészévi adójukat kifizették. Rajki Julianna, Fülöp Péterné, Gágyor Ferencné hathavi adó­jukat, Czuczi Imre, Benyó Mi­hály, Péter Mátyás háromhavi adójukat rendezték. így sike­rült elérniük a gádorosiaknak, hogy az első negyedévi adóbe­vételi tervüket teljesíteni tud­ták és az orosházi járásban az Az elmúlt vasárnap megláto­gatott bennünket a Békéscsa­bai Téglagyár kultúrbrigádja. A közlekedési eszköz egy kö­zönséges szekér volt. El lehet gondolni, mennyi áldozatot , első, megyei viszonylatban a hoztak értünk, hogy kijöttek, j harmadik helyen állnak. Fel- Hideg, ködös időben értek visz- | szabadulásunk 10. évfordulójá­sza. Hat órát kocsikáztak és j ra sok dolgozó tett ígéretet fáztak azért, hogy bennünket, arra, hogy adóját határidő előtt apponyi-földi iskolásokat két- | teljesíti. Ezeknek a dolgozó pa­ar ás vidám műsorral szórakoz- j rasztoknak köszönhető, hogy tassanak. j Gádoros élen jár a községek Sutyinszki Katalin j között. I A Megyei Pártbizottság egyik vándorzászlóját a Tótkomlóst Cipész KSZ nyerte ei A Megyei Pártbizottság ván­dorzászlóját a kisipari szövet­kezetek közül 1954. év IV. ne­gyedévi eredményei alapján a Tótkomlósi Cipész KSZ nyerte el. Tervteljesítése: 137.1 száza­lék, béralap-f elhasználása: 119 százalék. Önköltsége az előző negyedévihez viszonyítva 10.8 százalékkal csökkent. A mun­kaversenyben a dolgozók 100 százalékban részlvettek. A szö­vetkezet minden termékét a lakosságnak készítette. r. Miért kifizető a szerződéses növénytermelés ? Erre számos termelőszövetke­zet és egyéni termelő kielégítő választ tud adni. Mégpedig an­nak ismertetésével, hogy az el­múlt évben mit kaptak egyik, vagy másik szerződéses növény termelése után. AZ ENDRÖDI PETŐFI TSZ hatvan hold területen termelt •i'/st. A kedveződen időjárás el­lenére is 21 mázsás termést ta­karítottak be a tagok egy-egy holdról. A beszállított rizsért összesen 185.000 forintot kap­tak, A tagok között 200 mázsa hántolt rizst osztottak szét a műnk: eg\ s gek arányában, mely - nek pénzértéke 440.000 forintot tesz ki. CSÍK ISTVÁN íKUNÁGOTAI hatholdas dolgozó paraszt 400 négvs/.ögölön 4.33 mazsa ricinust termelt. (Egy holdra átszámítva szerzŐdésí! ez 12.37 mázsa átlagtermésnek fe­lel meg.) Alapárként 1082.50 forint és 740 forint többtermeléai prémiumot kapott. Tehát a 400 négyszögöl összjövedelme 1822.50 forint volt, ezenkívül a vissza­maradt kóró kiváló fűtőanyag. A 400 négyszögöl másfélszeres területe a termény-, egyszeres területe az állatitermékbeadás aló! mentesített. Csík István az 1955. gazdasági évre újból szer­ződött 400 négyszögöl ricinus termesztésére. EGRI GYÖRGY BÉKÉS­SZENT ANDRÁSI dolgozó pa­raszt két katasztrális holdon 10.21 mázsa olajlent termelt, összes jövedelme több termelési prémiummal együtt 4326 forint. A szalmatermés értéke is kitesz néhánvszáz forintot. Az átadott! termés után 153 kiló olajpogácsa­darát vásárolhatott hatósági áron. BÁNÉI ISTVÁN UJK1GYÓSI dohánytermelő 1954-ben 672 négyszögöl területről 921 kiló dohányt szállított be, melyért 13.748 forintot kapott és 15.000 Kossuth szivarkát. Ha ez a termelő 1955-ben hasonló te­rületen és ugyanilyen minőségű dohányt termel, akkor a felemelt áron 24.862 forintot és 15.000 Kossuth szivarkát kap. De Bánfi István erre az évre egy holdra kötött dohánytermelési Nagy sikere van a „Múzeumi hétfők" előadásainak Mint már beszámoltunk ró­la, január 24-én este dr. Zalotai Elemér muzeológus előadásá­val a TTIT és az Orosházi Mú­zeum megkezdte előadássoro­zatát a járási kultúrházban. Az első előadáson közel há­romszázan vettek részt. Az értékes előadás nyomán január 31-én Szimonidesz Lajos vezér­őrnagy ,,Orosháza és környé­ke“ e. előadását már hatszázan hallgatták meg. Dr. Lükő Gá­bor, a Gyulai Múzeum igazga­tója a gyulai várról tartott rendkívül érdekes előadást, amin 500 főnyi közönség vett részt. A TTIT és az Orosházi Mú­zeum jó munkáját bizonyítja a dolgozók nagy érdeklődése. A legközelebbi előadást feb­ruár 14-én, hétfőn este 7 óra­kor az Orosházi Múzeum igaz­gatója, Nagy Gyula fogja tar­tani a „III. Orosháza alapítása és élete" címmel. Megyénk hékemoxgalmábó Szarvason a kultúrházban vasárnap tartották a járási bé­ketalálkozót. A járás legjobb békeharcosai nagy figye^m- mel hallgatták Nagy Károly országgyűlési képviselő előadá­sát a nemzetközi helyzetről és a békemozgalom világszerte folyó eredményes harcáról. Az értekezleten megválasztották a IV. békekongresszusra a járás küldötteit: llecska Jánost, a Kondorost Gépállomás dolgozóját és Molnár Istvánná szarvasi, egyénileg dolgozó parasztasszonyt, A nagyszónási általános iskolások, két, szép díszítésű be- ketarisznyában adták át tiltakozó békeleveleiket, valamint a csapattanács oklevélszerű tiltakozó lapját az orosházi járási békeértekezleten megválasztott országos küldötteknek, hogy vigyék azt el ia IV. magyar békekongresszusra. A nagyszéná­st általános iskola tanulói jó tanulással, fegyelmezett magatar­tással és a hiányzások megszüntetésével erősítik a békehar- oot. A tantestület elsőnek írta alá a községben a békeivet. > Kiég volt a romból és a pusztulásból. Boldogok vagyunk, hogy új iskolát építhettünk. Mi építeni és nevelni akarunk, hogy ezzel is segíthessük épülő szocialista hazánkat« —ír­ják tiltakozásukban. ♦ * A 2/3. sz. Mezőgazdasági Építőipari VaTlalat gyomai epí- tésvszetősége dolgozói békegyűlésen tiltakoztak Nyugat- Németország felfegyverzése -ellen és követelték az atom- és hldrogénfegyverek eltiltását, megsemmisítését. »Mi, az építő­ipar dolgozói, nem törhetjük azt, hogy amíg mi békés ha­zánkat építjük, a háborús gyujtogatók fegyvert adjanak a né­met militaristák kezébe. Jó munkánkkal, további munkafela- jánlásaiukkal is a békét erősítjük és tiltakozásunknak adunk kifejezést.« KörösLadányban, a Hazafias Népfront helyiségében bé­kegyűlés volt. Á termet zsúfolásig megtöltő közönség előtt Softs elvtárs, tanácstitkár ismertette a nemzetközi helyzetet, majd a békeharc legfontosabb feladatairól beszélt. A hozzá­szólásokban elmondták a körös lad áüy iák, hogy tíz évvel ez­előtt friss háborús sebe, gyásza volt minden családnak. »Nem akarjuk, hogy ez megismétlődjék! Éppen ezért fokoz­zuk békaharcunkat!« A gyűlés után a békeharcosok elindul­tak a béke,ívekkel, hogy ne maradjon el egyetlen becsületes dolgozó aláírása se a háborús készülődések elleni tiltako­zásról. ♦ Az eleki Rákóczi TSZ minden tagja aláírta a békeivet, azzal a tudattal, hogy még erősen él benne az emlékezet a há­borúról és a német fasiszta rablók garázdálkodásáról. »Til­takozásunkat a tavaszi munkákra való jó felkészüléssel tá­masszuk alá!« — mondották a tsz tagjai. I rm V» (jyöngytyúkokat tenyésztenek a Hidasháti Állami Gazdaságban A Hidasháti Állami Gazda­— A gazdakör! összejövetel rö­vid idő alatt a békési kisparasz- , tok kedvenc időtöltése lett. A saS baromfi-farmjan tavaly község és a környező tanyavilág kezdték meg a gyöngytyúkok tíz gazdakörét több mint 1000 tenyésztését. A gazdaság ta- ember látogatja rendszeresen. pasztalatai alapján ennek a A DOMBIRATOSI BÉKE TSZ seprűcirokból szerződött és vetett terü'ete öt katasztrális hold volt. Aladott szakálltermése összesen 32 mázsa, ami megfelel 6.40 mázsás átlagtermésnek. Szakáll- és terméshozama prémiummal együtt 8300 forint. A 60 mázsa maglermés értéke 7800 forint, a 200 mázsa kóró termése pedig 4800 forint. Tehát öt katasztrális hold jövedelme összesen 20.900 forint. Ehhez hozzájön még a beszolgáltatás! mentesség. Ősi magyar balladák előadására készül a dobozi népi együttes Békés megyében azár- Idén a községi tanács ség tanácselnöke: B. amikor a doboziak Sám­pádkori településű üo- és pártszervezet segítsé- boz község kincses bá- gével ‘a dobozi kultúr. Szabó Sándor még kör- son nevű, legendás hí- útjaikm, a szémszédos rü vezérükkel földvá­nyája volt a régi ma- otthonban újra felélesz- községekbe is elkíséri rakba ásták magukat és gyár népszokásoknak, tették a hagyományos daloknak, táncoknak, népművészetet, A kitű- baüadákiuik. Az apáról nő együttes tagjai sorá- fiúra szálló hagyomá- 061 vezetőséget válasz- nyak több részletét a toltak. Vezetőjük az hires dobozi népi egy üt- ötvenhároméves Tóth les örökítette meg. őket. innen gyakran furfang­A dobozi népi együt- gal is, rá-rácsaptak a les most új műsorral gyulai várat elfoglalva készül. Egy dobozi fia- mrló, túlerőben levő el- talember, Kárnyaczki icnségre. A hangulatos Lajos, az öregek élbe- színjátékban ősi hang­eg. A András egyéni dolgozó szétése és régi írásos em- szereket a dobozi pász »Dobozi lakodalmas«, a paraszt lett, aki fiatalos lékek nyomán összegyűlj- , ’ . nEalusi vasárnav dél- lelkesedéssel vesz részt lőtte Uoboz történeté- , [ i.traiusi vasúi imp uei- éves nokalinaiU is meq­uiúwí s a »Dinnye■ a kiilturmunkában. Az- nek hős mondáit, s csőszség, című műsora- óla hetenként kétszer is kai, s a löbbszáz éves OWkorolják szerepüké dobozi népdalokat, tán- génként a kútfúrót- cokat, meséket, regéket *?nban. a fJl“ df’ sokjeie nagy s nerrei kedl)elö asszomjai, Iá- dalait, táncait és szí- nac című pásztor-betyár ,. , szólaltatjuk, amelyekből ezekből népi játékokat .. „ \ , . alig van három-négy da­irt az együttes számara. Az elsőt, a »Sámson vá- ml> a községben. Ez élí­ra: című háromfelvoná- hen ezenkívül bemutat- sos ballada évszázados fák még a »Csőreg Pan­mutalták be. . , , . , ... nyai, legenyei es idős A közei negyven tagú emberei. Vidám munká­népi együttes tavaly alig jakban résztvesznek a hallatott magáról. nes jeleneteit már lel- balladát és a i>Cigá- kesen tanulják. Ennek nyok« című jelenetet a eseménye a török hó- dobozi cigányok életé­tanácstagok is. A köz- doltság idején történik, bői. félig vadmadárnak számító ba­romfinak a tartása a pulyr .iá­hoz hasonlóan, nagyon kifize­tő. Húsa ízletes, bőséges tojás- termelő, jó ellenállóképességű a betegségekkel szemben s amellett igen jó takarmány­értékesítő, kora nyártól késő őszig megél a tarlókon, veté­seken, ahol a kártékony rova­rokat, különösen a répabarkót és lucernabogarakat nagymér­tékben pusztítja. A hidasháti gazdaságban már ezer féléves gyöngy­tyúkot neveltek, s ezek tojásai­nak tavaszi keltetéséből 2000 naposcsibét és ezer tenyész- tyúkot adnak a környező tsz- eknek továbbtenyésztés céljá­ra. A gazdaság baromfi-farmján nemsokára megkezdik a gyön­gyösólak környékének bokrosí- tását, és kétméteres sávon cu­korrépát vetnek köréje. Dísz­cserjéket ültetnek ki, mert* a gyöngytyúkok a bokrok alá és az ól körül lévő vetésekbe rak­ják tojásaikat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom