Viharsarok népe, 1955. február (11. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-06 / 31. szám
proletárjai egyesüljetek! r V. A januári taggyűlések tapasztalatai Sportakadémia indul megyénkben P BÉKÉSMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1955 FEBRUÁR 6., VASÁRNAP Ára 50 fillér XI. ÉVFOLYAM 31. »/ÁM B bírálat fejlődésünk egyik forrása A kormányprogram valamennyi dolgozó és vezető előtt világosan megmutatta, hogy párt- és gazdaságpolitikánkban hol követtünk el hibákat. Megmutatta azt is, hogy a hibák elkövetésében nem kis része volt, hogy az alulról jövő bírálatot félvállról fogadták egyes vezetők. Nem egy eáetben durván visszautasították, sőt, volt amikor a dolgozónak — mert bírálni merészelte egyik-másik vezető munkáját —, el kellett hagynia munkahelyét. Az ilyen helyeken nem érezték a dolgozók, hogy joguk is van. Az alulról jövő bírálat durvább, vagy finomabb elfojtása megfékezte a dolgozók aktivitását, kezdeményezését és úrrá lett a passzivitás, a nemtörődömség. De nézzük meg, hogy a több mint másfél évvel ezelőtt elhangzott kormányprogram óta mit tettek párt- és gazdasági vezetőink a bírálat széleskörű kibontakozásáért? Az alulról jövő bírálat mennyire érezteti kellemes hatását a termelésben? Megállapíthatjuk, a kormányprogram óta értünk el megyénkben is eredményeket a bírálat és önbírálat szélesebb kibontakozásában. Bizonyítja ezt az is, hogy üzemeink, termelőszövetkezeteink, gépállomásaink, állami gazdaságaink dolgozói egyre sűrűbben és bátrabban bírálják a vezetőket, azok egy- egy területén megnyilvánuló hiányosságait. Örvendetes az a jelenség, hogy napról-napra szaporodik azoknak a párt- és gazdasági vezetőknek a száma, akik az alulról jövő bírálatot nemcsak elfogadják, hanem annak a szellemében dolgoznak. Nemrég Ipacs Mihály, a Gyulai Állami Erdő- gazdaság egyik dolgozója bírálta a vezetőséget a sűrűn előforduló téves bérszámfejtésért. Hegedűs Mátyás, az erdőgazdaság igazgatója nemcsak elfogadta a jogos bírálatot, hanem kérte a dolgozókat, hogy máskor is bátran mondják el észrevételüket, ami az ő munkáját is elősegíti. Vagy Szakács elvtárs, a Hidasháti Állami Gazdaság igazgatója, aki idejének nagyobb részét a dogozók között tölti, meghallgatja a dolgozók panaszait, javaslatait. Ezekben a gazdaságokban meg is látszik ez az eredményekben. Napról-napra kevesebbek a panaszok, de annál több a helyes és észszerű javaslat, segíteni- akarás a dolgozók részéről. De nem mindenütt mondhatjuk el még megyénkben, hogy a bírálat úgy érvényesül, mint ahogy azt a júniusi határozat valamennyi vezető számára meghatározta. Számos olyan vállalat és gazdaság vezetője, aki a kormányprogram előtt I visszautasította a bírálatot, most igyekszik a bírálatot látszólag elfogadni, csak éppen nem csinál semmit. Igen veszedelmes jelenség ez. Az ilyen helyeken felüti a fejét a passzivitás, a közömbösség, az érdektelenség, rosszul megy a munka: nem teljesíti az üzem, a gazdaság a tervét, pazarolják az anyagot, a közös vagyont. Ilyen légkörben nem bontakozik ki — de nem is bontakozhat ki — a dolgozók kezdeményező készsége, nem érzik magukat érdekeltnek a termelésben, a közös vagyon megbecsülésében. A kormányprogram elhangzása óta igen sokat beszélnek a vezetők és dolgozók egyaránt a bírálatról. Mégis még ma is előfordul megyénkben, hogy a bírálatért a dolgozót üldözi a vezető és megkeresi az alkalmat, hogy valamilyen módon megszabaduljon tőle. Megtörtént ez a Békés megyei Téglagyári Egyesülésnél is, ahol Hámori Pál, mint az egyesülés igazgatója, nemcsak, hogy nem fogadta el az alulról jövő bírálatot, hanem az egyesülés telepein üldözték a bírálókat. Az egyszemélyi felelős vezetés leple alatt elszakadt a dolgozóktól. Ehhez hasonló az Orosházi Gépállomás igazgatójának a bírálathoz való viszonya is. Két hónappal ezelőtt az egyik női dolgozót el akarta bocsátani azzal, hogy létszámfeletti. Később kiderült; hogy azért kellett volna elmennie, mert bírálta a vezetőség — különösen az igazgató elvtárs — sokszor helytelen munkáját. Az olyan vállalatoknál és gazdaságokban, ahol az igazga- ! tó, vagy más vezető ilyen magatartást tanúsít, ott nem beszélhetünk — vagy legalábbis ' alig beszélhetünk — a párt- szervezet politikai nevelő és felvilágosító munkájáról. Ezeken a helyeken elsekélyesedik a párt vezető és ellenőrző szerepe, ami súlyos károkat okoz az üzem, a gazdaság életében. Pártszervezeteinknek és minden párttagnak egyik fő feladata a bírálat elfőj tóival szemben kíméletlenül harcolni és ilyenirányú tevékenységüket megakadályozni, mert az alulról jövő bírálat elfojtói lazítják a párt egységét, a dolgozók kezdeményezéseinek kibontakozását. összességében sokat javult megyénkben a bírálat elfogadása. De ugyanakkor van még bőven hiányosság is. Az eddiginél még jobban érvényesíteni kell az alulról jövő bírálatot, mert csak így tudjuk magunkkal vinni az egész dolgozó népet, hogy a kormányprogram által meghatározott feladatokat megyénkben is meg tudjuk valósítani. Megbukott a Mendes-France-k ormány Párizs. (MTI) Egész éjszaka j kormánytól. A végleges ered- | tartó vita után a francia nem- ményt szombaton hajnalban ; zetgyűlés többsége megtagadta j háromnegyed 5-kor hirdették a bizalmot a Mendes-France- I ki s eszerint 319 képviselő szavazott a kormány ellen, 273 foglalt állást Mendes- France mellett. Az ellenzék tehát most az alkotmányos többséget jelentő 314 szavazatnál többet ért el, ami automatikusan lemondásra kényszeríti a kormányt. Az eredmény kihirdetése után Mendes-France szót kért, hogy indítványt terjesszen be egyhavi póthitel megszavazására, mert e hitel megadása nélkül a kincstár nem tudja folyósítani a kifizetéseket. Felszólalása során azonban igyekezett egyben nyilatkozatot js tenni a kormány politikájának igazolására. Az ellenzék soraiban azonnal élénk tiltakozásokra került sor, és Schneitet', | a francai nemzetgyűlés MRP- | párti elnöke is kijelentette, hogy további vitának nincs I helye. Éles nézeteltérésekre és i ís- ' vés szócsatára került sor ekkor a Mendes-France-t támogató radikális, gaulleista és szocialista képviselők, valamint az cl- j lenzéki képviselők között. A miniszterelnök a hatalmas hangzavarban továbbfolytatta beszédét, hangját azonban a gyorsírókon kívül nemigen hallotta más. Mendes-France végül is a j kormány tagjaival együtt a köztársasági elnökhöz hajtatott és beadta a kormány lemondását. A lemondott miniszterelnök mintegy fél óra hosszat tárgyalt ezután a köztársasági elnökkel, majd az Elysée-paleta elhagyásakor kijelentette az újságíróknak: „Az ország miatt“ sajnálja, a történteket (?!) különösen azt, hogy a kormány nem tudta befejezni művét. A köztársasági elnök szombaton délelőtt tíz órakor Schneitert, a nemzetgyűlés elnökét, háromnegyed 12-kor pedig Monnerville-t, a Köztársasági Tanács elnökét fogadta s ezzel megkezdődtek a szokásos tárgyalások. Víztárolót építenek Örömmel írom, hogy szövetkezetünkben, a csorvási Szabadság TSZ-ben még egy télen sem folyt úgy a munka, mint most. A melegágyakból eddig csak febr. végén került ki az előző évi trágya, ez a többi munkát is gátolta. Most ezzel sincs baj. A melegágyakba már a friss trágyát rakjuk és rövidesen elvetjük a palántamagvakat. Tagságunk igyekezetét legjobban a víztároló építése tükrözi. Végre elértünk odáig, hogy a tervbe vett víztárolót meg tudjuk csinálni. Erre ugyanis nagy szükség van, mert az artézi kútból folyó víz a központi tanya csaknem egész területét elöntötte már. A tároló építéséből még egyéb hasznunk is származik; az összegyűjtött vízzel öntözhetjük a kertészetünket, ezenkívül a libatenyésztésnél is fel tudjuk azt használni. Szloszjár Mária Csorvás, Szabadság TSZ. Kiállítás lesz Békéscsabán A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban kiállítást rendeznek Szőnyi István Kos- suth-díjas festőművészünk mintegy 40 művéből. A kiállítás előreláthatólag február 10- én délután 6 órakor nyílik meg. A képzőművészet kedvelőinek külön előadást is rendeznek. Néprajzgyiijtő munkacsoport alakult Tagjai főleg pedagógusok, akik tudományos alapon gyűjtik a város történelmi, nemzetiségi és népi haladó hagyományait, néprajzát. A munkacsoport félévenként tudományos kiadványt is megjelentet működéséről. Készül a televíziós adó A Beloiannisz Híradásteeh-1 nikai Gyár rádiófejlesztési ősz- . tályának szakemberei befejez- ! I ték az új kísérleti televíziós j adó gyári szerelését. I Az új kísérleti televíziós adó korszerűbb, mint a I jelenleg működő. Egy antenná- j val sugározza a hangot és a ké- j ; pet, „frekvencia modulációval“ , működik, tehát a környezet elektromos zörejei nem befő- j lyásolják annyira a hang köz- ; vetítését. Jelenleg laboratóriu- | mi vizsgálaton dolgoznak, előreláthatólag februárban szerelik fel az új adót a Széchenyi- hegyen. Az új adóberendezés üzembehelyezéséhez ötven méter magas tornyot épített a Ma- j j gyár Televízió Vállalat és erre j I szerelik az ugyancsak újszerű, I j kétemeletes televíziós antennát.; Ennek segítségével megnövek- ! szik a kísérleti televíziós adás hatósugara. A tervek szerint áprilisban már az új, nagyobb teljesítményű televíziós adó J | sugározza műsorát a Széchenyi- hegyről. — Csongrád megye öt nagy vámosában szavalóversenyt rendez József Attila születésének 50. évfordulója alkalmából a DISZ Csongrád megyei bizottsága. — A LAND OG FOLK, a Dán Állami Statisztikai Hivatal közleménye alapján arról ír, hogy Dániában decemberben 11.500 munkanélküli volt. — Berlinben január 31-én alá- j íriák a Német Demokratikus j Közlársaság és Norvégia árucsere- és fizetési egyezményét az 1955- ös évre. — A Magyar-Szovjet Társaság megyei választmánya vasárnap, február 6-án délelőtt 9 órakor kibővített választmányi ülésen vitatja meg elsőfélévi muni katervét. Kiskereskedőit a békéért A békéscsabai kiskereskedők szerdán békeestet tartottak. Több mint negyvenen jeleinek meg, ahol Rózsa Imre elvtárs ismertette az imperialisták terveit a nyugatnémet hadsereg felfegyverzésével és az atomháború előkésztésével kapcsolatban. Az előadás után többen elmondották: „Mi nem akarunk háborút, békében akarunk élni es gyermekeink jövőjét megalapozni.“ Zahorán Pálné hozzászólásában kijelentette: „ Ha háborúról van szó, már remeg minden porcikám. Elég volt a háborúból! Elvesztettem az elmúlt háborúban férjemet és 10 gyermekkel maradtam. Most gyermekeim tanúinak. Ha arra gondolok, hogy fiaimnak is el kell menni az apjuk után, tiltakoznom kell és tiltakozom is.“ „Nekünk, anyáknak kell legjobban vigyázni arra, hogy kezünkből a bomba ne szakítsa ki gyermekeinket. Az én gyermekem elveszett az elmúlt háborúban és ez a seb soha nem fog begyógyulni szívemen — mondta hozzászólásában Szili József né. — Épp ezért ítélem el az imperialisták minden kísérletét és tiltakozom a háborús tervek ellen!“ A többi hozzászóló is tiltakozott a nácik felfegyverzése ellen: nem akarunk a háború martalékai lenni! A gyűlés után békeküldöttnek választották Marik János, Zahorán Pálné és. Davidesz János kiskereskedőket. — AZ OROSHÁZI tatársán- ci gazdaságban a MEDOSZ vezetősége 1955 február 1-vel takarékossági- és tisztasági-mozgalmat indított.
