Viharsarok népe, 1955. február (11. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-06 / 31. szám

proletárjai egyesüljetek! r V. A januári taggyűlések tapasztalatai Sportakadémia indul megyénkben P BÉKÉSMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1955 FEBRUÁR 6., VASÁRNAP Ára 50 fillér XI. ÉVFOLYAM 31. »/ÁM B bírálat fejlődésünk egyik forrása A kormányprogram vala­mennyi dolgozó és vezető előtt világosan megmutatta, hogy párt- és gazdaságpolitikánkban hol követtünk el hibákat. Meg­mutatta azt is, hogy a hibák elkövetésében nem kis része volt, hogy az alulról jövő bí­rálatot félvállról fogadták egyes vezetők. Nem egy eáetben dur­ván visszautasították, sőt, volt amikor a dolgozónak — mert bírálni merészelte egyik-másik vezető munkáját —, el kellett hagynia munkahelyét. Az ilyen helyeken nem érezték a dolgo­zók, hogy joguk is van. Az alulról jövő bírálat durvább, vagy finomabb elfojtása meg­fékezte a dolgozók aktivitását, kezdeményezését és úrrá lett a passzivitás, a nemtörődömség. De nézzük meg, hogy a több mint másfél évvel ezelőtt el­hangzott kormányprogram óta mit tettek párt- és gazdasági vezetőink a bírálat széleskörű kibontakozásáért? Az alulról jövő bírálat mennyire érezteti kellemes hatását a termelésben? Meg­állapíthatjuk, a kormányprog­ram óta értünk el megyénkben is eredményeket a bírálat és önbírálat szélesebb kibontako­zásában. Bizonyítja ezt az is, hogy üzemeink, termelőszövet­kezeteink, gépállomásaink, ál­lami gazdaságaink dolgozói egyre sűrűbben és bátrabban bírálják a vezetőket, azok egy- egy területén megnyilvánuló hiányosságait. Örvendetes az a jelenség, hogy napról-napra szaporodik azoknak a párt- és gazdasági vezetőknek a száma, akik az alulról jövő bírálatot nemcsak elfogadják, hanem annak a szellemében dol­goznak. Nemrég Ipacs Mi­hály, a Gyulai Állami Erdő- gazdaság egyik dolgozója bírál­ta a vezetőséget a sűrűn elő­forduló téves bérszámfejtésért. Hegedűs Mátyás, az erdőgazda­ság igazgatója nemcsak elfo­gadta a jogos bírálatot, hanem kérte a dolgozókat, hogy más­kor is bátran mondják el ész­revételüket, ami az ő munkáját is elősegíti. Vagy Szakács elv­társ, a Hidasháti Állami Gaz­daság igazgatója, aki idejének nagyobb részét a dogozók kö­zött tölti, meghallgatja a dol­gozók panaszait, javaslatait. Ezekben a gazdaságokban meg is látszik ez az eredményekben. Napról-napra kevesebbek a pa­naszok, de annál több a helyes és észszerű javaslat, segíteni- akarás a dolgozók részéről. De nem mindenütt mondhat­juk el még megyénkben, hogy a bírálat úgy érvényesül, mint ahogy azt a júniusi határozat valamennyi vezető számára meghatározta. Számos olyan vállalat és gazdaság vezetője, aki a kormányprogram előtt I visszautasította a bírálatot, most igyekszik a bírálatot látszólag elfogadni, csak éppen nem csi­nál semmit. Igen veszedel­mes jelenség ez. Az ilyen he­lyeken felüti a fejét a passzi­vitás, a közömbösség, az érdek­telenség, rosszul megy a mun­ka: nem teljesíti az üzem, a gazdaság a tervét, pazarolják az anyagot, a közös vagyont. Ilyen légkörben nem bontakozik ki — de nem is bontakozhat ki — a dolgozók kezdeményező kész­sége, nem érzik magukat ér­dekeltnek a termelésben, a kö­zös vagyon megbecsülésében. A kormányprogram elhang­zása óta igen sokat beszélnek a vezetők és dolgozók egyaránt a bírálatról. Mégis még ma is előfordul megyénkben, hogy a bírálatért a dolgozót üldözi a vezető és megkeresi az alkal­mat, hogy valamilyen módon megszabaduljon tőle. Megtör­tént ez a Békés megyei Tégla­gyári Egyesülésnél is, ahol Há­mori Pál, mint az egyesülés igazgatója, nemcsak, hogy nem fogadta el az alulról jövő bírá­latot, hanem az egyesülés te­lepein üldözték a bírálókat. Az egyszemélyi felelős vezetés lep­le alatt elszakadt a dolgozók­tól. Ehhez hasonló az Oros­házi Gépállomás igazgatójának a bírálathoz való viszonya is. Két hónappal ezelőtt az egyik női dolgozót el akarta bocsá­tani azzal, hogy létszámfeletti. Később kiderült; hogy azért kellett volna elmennie, mert bírálta a vezetőség — különö­sen az igazgató elvtárs — sok­szor helytelen munkáját. Az olyan vállalatoknál és gazdaságokban, ahol az igazga- ! tó, vagy más vezető ilyen ma­gatartást tanúsít, ott nem be­szélhetünk — vagy legalábbis ' alig beszélhetünk — a párt- szervezet politikai nevelő és felvilágosító munkájáról. Eze­ken a helyeken elsekélyesedik a párt vezető és ellenőrző sze­repe, ami súlyos károkat okoz az üzem, a gazdaság életében. Pártszervezeteinknek és min­den párttagnak egyik fő fel­adata a bírálat elfőj tóival szemben kíméletlenül harcolni és ilyenirányú tevékenységüket megakadályozni, mert az alul­ról jövő bírálat elfojtói lazít­ják a párt egységét, a dolgo­zók kezdeményezéseinek ki­bontakozását. összességében sokat javult megyénkben a bírálat elfoga­dása. De ugyanakkor van még bőven hiányosság is. Az eddi­ginél még jobban érvényesíteni kell az alulról jövő bírálatot, mert csak így tudjuk magunk­kal vinni az egész dolgozó né­pet, hogy a kormányprogram által meghatározott feladatokat megyénkben is meg tudjuk va­lósítani. Megbukott a Mendes-France-k ormány Párizs. (MTI) Egész éjszaka j kormánytól. A végleges ered- | tartó vita után a francia nem- ményt szombaton hajnalban ; zetgyűlés többsége megtagadta j háromnegyed 5-kor hirdették a bizalmot a Mendes-France- I ki s eszerint 319 képviselő szavazott a kormány ellen, 273 foglalt állást Mendes- France mellett. Az ellenzék te­hát most az alkotmányos több­séget jelentő 314 szavazatnál többet ért el, ami automatiku­san lemondásra kényszeríti a kormányt. Az eredmény kihirdetése után Mendes-France szót kért, hogy indítványt terjesszen be egyhavi póthitel megszavazá­sára, mert e hitel megadása nélkül a kincstár nem tudja folyósítani a kifizetéseket. Fel­szólalása során azonban igye­kezett egyben nyilatkozatot js tenni a kormány politikájának igazolására. Az ellenzék sorai­ban azonnal élénk tiltakozá­sokra került sor, és Schneitet', | a francai nemzetgyűlés MRP- | párti elnöke is kijelentette, hogy további vitának nincs I helye. Éles nézeteltérésekre és i ís- ' vés szócsatára került sor ekkor a Mendes-France-t támogató radikális, gaulleista és szocia­lista képviselők, valamint az cl- j lenzéki képviselők között. A miniszterelnök a hatalmas hangzavarban továbbfolytatta beszédét, hangját azonban a gyorsírókon kívül nemigen hal­lotta más. Mendes-France végül is a j kormány tagjaival együtt a köztársasági elnökhöz hajtatott és beadta a kormány lemondá­sát. A lemondott miniszterelnök mintegy fél óra hosszat tár­gyalt ezután a köztársasági el­nökkel, majd az Elysée-paleta elhagyásakor kijelentette az újságíróknak: „Az ország miatt“ sajnálja, a történteket (?!) különösen azt, hogy a kormány nem tudta befejezni művét. A köztársasági elnök szom­baton délelőtt tíz órakor Schneitert, a nemzetgyűlés el­nökét, háromnegyed 12-kor pedig Monnerville-t, a Köztár­sasági Tanács elnökét fogadta s ezzel megkezdődtek a szoká­sos tárgyalások. Víztárolót építenek Örömmel írom, hogy szövet­kezetünkben, a csorvási Sza­badság TSZ-ben még egy té­len sem folyt úgy a munka, mint most. A melegágyakból eddig csak febr. végén került ki az előző évi trágya, ez a többi munkát is gátolta. Most ezzel sincs baj. A melegágyakba már a friss trágyát rakjuk és rö­videsen elvetjük a palántamag­vakat. Tagságunk igyekezetét leg­jobban a víztároló építése tük­rözi. Végre elértünk odáig, hogy a tervbe vett víztárolót meg tudjuk csinálni. Erre ugyanis nagy szükség van, mert az artézi kútból folyó víz a központi tanya csaknem egész területét elöntötte már. A tároló építéséből még egyéb hasznunk is származik; az összegyűjtött vízzel öntöz­hetjük a kertészetünket, ezen­kívül a libatenyésztésnél is fel tudjuk azt használni. Szloszjár Mária Csorvás, Szabadság TSZ. Kiállítás lesz Békéscsabán A békéscsabai Munkácsy Mi­hály Múzeumban kiállítást rendeznek Szőnyi István Kos- suth-díjas festőművészünk mintegy 40 művéből. A kiállí­tás előreláthatólag február 10- én délután 6 órakor nyílik meg. A képzőművészet kedvelőinek külön előadást is rendeznek. Néprajzgyiijtő munkacsoport alakult Tagjai főleg pedagógusok, akik tudományos alapon gyűj­tik a város történelmi, nemzeti­ségi és népi haladó hagyomá­nyait, néprajzát. A munkacsoport félévenként tudományos kiadványt is meg­jelentet működéséről. Készül a televíziós adó A Beloiannisz Híradásteeh-1 nikai Gyár rádiófejlesztési ősz- . tályának szakemberei befejez- ! I ték az új kísérleti televíziós j adó gyári szerelését. I Az új kísérleti tele­víziós adó korszerűbb, mint a I jelenleg működő. Egy antenná- j val sugározza a hangot és a ké- j ; pet, „frekvencia modulációval“ , működik, tehát a környezet elektromos zörejei nem befő- j lyásolják annyira a hang köz- ; vetítését. Jelenleg laboratóriu- | mi vizsgálaton dolgoznak, elő­reláthatólag februárban szere­lik fel az új adót a Széchenyi- hegyen. Az új adóberendezés üzembehelyezéséhez ötven mé­ter magas tornyot épített a Ma- j j gyár Televízió Vállalat és erre j I szerelik az ugyancsak újszerű, I j kétemeletes televíziós antennát.; Ennek segítségével megnövek- ! szik a kísérleti televíziós adás hatósugara. A tervek szerint áp­rilisban már az új, nagyobb teljesítményű televíziós adó J | sugározza műsorát a Széchenyi- hegyről. — Csongrád megye öt nagy vá­mosában szavalóversenyt rendez József Attila születésének 50. év­fordulója alkalmából a DISZ Csongrád megyei bizottsága. — A LAND OG FOLK, a Dán Állami Statisztikai Hivatal köz­leménye alapján arról ír, hogy Dániában decemberben 11.500 munkanélküli volt. — Berlinben január 31-én alá- j íriák a Német Demokratikus j Közlársaság és Norvégia árucsere- és fizetési egyezményét az 1955- ös évre. — A Magyar-Szovjet Társa­ság megyei választmánya vasár­nap, február 6-án délelőtt 9 óra­kor kibővített választmányi ülé­sen vitatja meg elsőfélévi mun­i katervét. Kiskereskedőit a békéért A békéscsabai kiskereskedők szerdán békeestet tartottak. Több mint negyvenen jeleinek meg, ahol Rózsa Imre elvtárs ismertette az imperialisták ter­veit a nyugatnémet had­sereg felfegyverzésével és az atomháború előkészté­sével kapcsolatban. Az elő­adás után többen elmondot­ták: „Mi nem akarunk hábo­rút, békében akarunk élni es gyermekeink jövőjét megala­pozni.“ Zahorán Pálné hozzá­szólásában kijelentette: „ Ha háborúról van szó, már remeg minden porcikám. Elég volt a háborúból! Elvesztettem az elmúlt háborúban férjemet és 10 gyermekkel maradtam. Most gyermekeim tanúinak. Ha arra gondolok, hogy fiaim­nak is el kell menni az apjuk után, tiltakoznom kell és til­takozom is.“ „Nekünk, anyáknak kell legjobban vigyázni arra, hogy kezünkből a bomba ne szakít­sa ki gyermekeinket. Az én gyermekem elveszett az elmúlt háborúban és ez a seb soha nem fog begyógyulni szívemen — mondta hozzászólásában Szili József né. — Épp ezért ítélem el az imperialisták min­den kísérletét és tiltakozom a háborús tervek ellen!“ A többi hozzászóló is tiltako­zott a nácik felfegyverzése el­len: nem akarunk a háború martalékai lenni! A gyűlés után békeküldöttnek válasz­tották Marik János, Zahorán Pálné és. Davidesz János kis­kereskedőket. — AZ OROSHÁZI tatársán- ci gazdaságban a MEDOSZ ve­zetősége 1955 február 1-vel ta­karékossági- és tisztasági-moz­galmat indított.

Next

/
Oldalképek
Tartalom