Viharsarok népe, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-26 / 21. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! A megyei pártaktíva-értekezlet megmutatta az ifjúság nevelésének helyes módját "S Felszabadulási kiállításra készülnek a megye képzőművészei V _____________________ A Z M D P B £ K É S 1 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1955 JANUAR 26., SZERDA Ara 50 filler ' XI. ÉVFOLYAM 21. SZÁM •• KÉSIÜL UNK a 4L íz idén még* többet akarunk Jói zártuk az elmúlt évet a mezőhegyes! Törekvő ISZ-ben, jutott mindenből bőven a ta­goknak osztáskor. — Az idén még többet akarunk — mondogatják a tagok és versenyre hívták a végegyházi Szabadság TSZ tag­jait. Már bátran merünk ver­senyezni, mert megvan a lehető­ség ehhez. Amíg tavaly és az azelőtti évben csak 13 tagú volt a növény termesztő brigád, az idén már 41 fő dolgozik majd a földeken. Állandóan szaporodik a taglétszám. November óta 18 személy kérte felvételét közénk, mert vonzotta őket a szövetkezet eredménye. Az 536 holdas gazdaságban az idén 3 hold kapásnövény ápo­lása jut egy-egy tagra. A gépállo­más segítségével nem Tesz ne­héz munkánk, hiszen a kapálás zömét géppel végezzük. »Ki-ki többet« — ez a jel- szónk. Helyes munkaszervezés­sel, a termelési terv pontos tel­jesítésével és minden munkaidő­ben való elvégzésével mázsákkal növeljük a tavalyi termésátlagot gabonából, kapásokból és min­den növényből. Április 4. tiszteletére vállaltuk, hogy január 20-ra kitisztítjuk a tavasziak vetőmagját. Vállalásun­kat két nappal előbb teljesítet­tük. Gazdasági felszereléseinket január 31-ig kijavítjuk. Földte­rületünkön az őszi szántások sí- mílió’zását április 4-ig elvégez­zük. Az őszi kalászosok első fej­trágyázását március 15-ig befe­jezzük, 25-ig pedig a csutkatő szedését és a felfagyott terüle­tek hengerezését. A kukoricán és moharon kívül minden tavaszi növény vetőmagját április 1-re a földbe tesszük. Hetven hold kukorica vetését terveztük. Eb­ből 30 holdat négyzetesen vetünk. Vetéskor fészektrágyázunk. A ku­korica vetőmagját április 10-ig tesszük a főidbe. A tehenészek egész télen meg­tartják a 7.2 literes istál'lóátla- got. Ezt a tejmennyiséget nem engedjük csökkenni, inkább nö­veljük helyes takarmányelőkészí­téssel, jó gondozással és napi háromszori fejőssel. ’ 6yiire Fái, tsz-el nők. Fiatalok, tartsatok velünk! Mi, a sarkadi területi Dl SZ-szervezet tagjai, a DISZ II. orz.ságos kongresszusa tiszteletére versenyre hívjuk Békés megye területi DISZ-szervezeteit. Felajánlásunk és verseny- kihívásunk célja a szervezeti munka fellendítése és a DISZ- szervezet megszilárdítása. 1. A jelenlegi 120-as taglétszámot, 100 fővel növeljük, melynek 50 százaléka dolgozó parasztfiatal lesz. 2. A belépett ifjakat konkrét feladatokkal bízzuk meg (sport-, kultúr- és egyéb munka). 3. Szervezetünkben a lányok részére szabás-varrás, egész­ségügyi szakkört indítunk 20—20 fővel, s ezen kívül elsősor­ban az 1935-ben született fiatalok részére rádiós- és lövész­szakkört indítunk az MSZHSZ segítségével. 4. Hatvantagú kultúregyüttest szervezünk, és szerve­zetünk tagságának 50 százaléka leteszi az MHK-próbát. 5. A bizalmi hálózatot megszervezzük. 6. A Szabad Ifjúság című napilapot 50 példányban elő­fizetjük. 7. Március 15-én szervezetünk DISZ-zászlót avat. Előre a DISZ-szerveztek megszilárdításával a II. DISZ kongresszus sikeréért! A szervezet tagsága nevében: Szilágyi János Váczi Mihály titkár szerv, titkár Győri Zsuzsanna ágit. prop. felelős Túlteljesítették a tervet Az orosházi állomás dolgozói résztvesznek hazánk felszabadu­lásának tizedik évfordulójára in­dított versenyben. A termelési értekezleten vállalták a dolgo­zók: még jobb eredményt ér­nek el, mint az előző évben. Ja­nuár 16-án a fcocsiiartózkodás- ban 116, ia kocsimozgatásban 438 százalékot ért el Juhász László és Bodnár László forgalmi szol­gálattevő, brigádjával. A keres­kedelmi dolgozók a tervszerinti 11.7 tonna kocsikihasználást 12,5 tonnára teljesítették. A kocsibe- rakási tervet 140 százalékra. Ez­zel a munkával elérték, hogy az áru előbb érkezik a rendeltetési helyére. Az orosházi vasútállo­más dolgozói a szentesi állo­más dolgozóit hívták párosver­senyre. Az orosháziak híznak ab­ban, hogy a versenyből ők ke­rülnek ki győztesen. „Követeljük az atomfegyverek eltiltását!“ A mezőkovácsházi népfront-bizottság és a gazdakör veze­tősége, kinyilvánítjuk a község lakosságának békeakaratát az or­szág, valamint az egész világ előtt: Leghatározottabban tiltako­zunk Nyugat-Németország felfegyverzése ellen és követeljük az atomfegyverek eltiltását! Békében akarjuk fejleszteni mezőgaz­daságunkat és szeretett hazánkat. Jelszavunk az, hogy minden vitás kérdést tárgyalással kell megoldani és a békét ezáltal megszilárdítani. Ezt kívánja a mezőkovácsházi Hazafias Nép­front-bizottság és a gazdakör vezetősége.« Távirat VIHARSAROK N fi Ft SZ' RktSZTOSt OEN EK, Békéscsaba A Szarvasi Mezőgazdasági Technikum tanárai, dolgozói, if* jai tiltakoznak Nyugat-Németország felfegyverzése és az atonu fegyverek gyártása ellen. A nyugodt oktató-nevelőmunka előfel­tétele a béke, amit minden erővel megvédünk. A tanács segíti az iskolát — Illatos szunyogírtószert ké­szít Moszkitókenőcs néven a koz- tnelikai ipar. Az eddigi próbák szerint az új szer tökéletes védel­met nyújt a szunyogcsípés el­len. Havas, esős januári reggel. Az emberek félénken járnak a csúszós utcakövezeten. Az üz­letek még zárva vannak. A he­lyi földművesszövetkezet lehú­zott redőnye előtt türelmetle­nül topog a község legtürelme­sebb embere: Szabó Antal is­kolaigazgató. Azt várja, hogy felgördüljön az áruház redő­nye és megszabadulhasson az elszámolási csekktől, s meleget, boldogságot vigyen 62 tanuló­jának. Szabó igazgató vásárol. Reg­gel 8-tól üzletzárásig 62 tanít­ványa részére ruhát, cipőt vá­logat. Kilenc órakor leánykaru­hákat próbál, méreget. Amint nézi a szebbnél-szebb lányka­ruhákat, odaképzeli a kis Tóth Erzsit, vagy Oláh Marikát. Az igazgató arcán a legszebb mo­soly — az édesapák boldog mo­solya ragyog. Nő a vásárolt ha­lom. A leánykaruhák mellé kész fiúöltönyök, majd cipők kerülnek. Aznap délelőtt há­romszor fordultam meg az áru­házban, de Szabó elvtárs még mindig vásárolt. Megkérdeztem tőle: \ — Honnét az a sok pénz? — A községi tanács adta — felelte boldogan. Az elmúlt években többször I éreztük a községi tanács gon­doskodását, szeretetét az isk.ola iránt. Az elmúlt két évben új •színt kaptak tantermeink és a I tanítólakások is. Egy héttel ez­előtt kdpta meg minden nevelő ja kormány által biztosított föl­det. Vigyázott a tanács arra. hogy a legjobb föld jusson a nevelőknek. Nagy volt az öröm akkor is, de még nagyobb most, amikor a 10 ezer forint megta­karított pénzt szociális jutta­tásra, a sokgyermekes családok iskolába járó gyermekeinek ad­ta. Ez szép és igazi szociális cselekedet volt. Nem büntetni kell a tanulókat a mulasztás­ért, hanem előre gondoskodni ruháról, cipőről. A Mezoberé- nyi Községi Tanács nem ígérget, hanem ott segít és akkor, ami­kor arra szükség van. .Kovács László nevelő, Mezőberény. Ünnepi est Kétsopronyban Kétsoprony falu s talán még­sem az. Mert a főutcáján, a ta­nácsházon, iskolán, szövetkeze­ti bolton és a templomon kívül alig van ház. Még nem indult meg a tanya lakóinak ideköltö- zése. No, persze, nem is olyan könnyű dolog, hiszen a széjjel­szórt tanyák helyett most fa­lusi házakat kellene építeni, de a 400 kvadrátos telek kicsi — úgy mondják. — Különösen azoknak az, akik hozzá vannak szokva a nagy tanyai udvarok­hoz. A kultúrház téglája már itt van az út mellett. Még egy épü­lettel rövidesen több lesz a köz­ség központjában. Most egy rozzant kis mozihelyiségben gyűlnek össze a szlovák ajkú lakosok. Érdekes, szép előadás­nak lesznek szemtanúi. A tót- komlósi kultúregyüttes előadja az „Asszonytörvény“ című négyfelvonásos vígjátékot. Ez a darab szlovák író műve s a tót- komlósiak anyanyelvükön ne­vettetik most meg vele a két- sopronyiakat. A kisterem annyira megte- l;k nézőkkel, hogy a színpad­nak elrekesztett hely egyre ki­sebbre szűkül. Mindenki mo­solygó arccal, önfeledten hall­gatja a szavakat. Nagyokat ka­cagnak, különösen akkor, ha egy-egy jelenet annyira közel áll az élethez, hogy a tegnapi vagy tegnapelőtti szóváltást idézi fel az emlékezetben. Mert bizony ez a színdarab az élet egy darabja. Kedves, közvetlen kifejezésmódjával, mint falusi történet és nem pedig színmű, úgy hat a nézőseregre. S akik előadják, jól játszanak, színészi alakításnak nevezhető az együt­tes minden tagjának játéka. S ami a legcsodálatosabb, min­denki korának megfelelő szere­pet kapott. A fiatal lány az életben is férjhezmenendő if­jú lány. (Ez minden kultúrcso- portnál így szokott lenni.) Az idős asszony az életben is idős mama, vagy éppenséggel nagy­mama. Az apa-szerepét játszó férfi, az életben is 45—50 kö­zött mozog. És ez az. ami kö­vetendő példa valamennyi kul- túrcsoportunk számára. E lel­kesedés, amit a tótkomlósiak tanúsítanak a kultúrmunkával szemben, talán egyedülálló az egész országban. Vannak olyan kultúrcsoportok, énekkarok, ahol néhány idősebb ember is kiveszi a részét a munkából. De Tótkomlóson nem néhány, hanem a falu majdnem minden lakosa kultúrmunkás. A tót- komlósi tánccsoportnak leg­alább annyi az idős asszony tagja, mint amennyi fiatal lány. Itt nem ritkaság az, hogy valaki több, mint száz előadá­son vett már részt. Hrivnák Pál, e színdarab egyik rendező­je és szereplője is régen túl van már a századik színpadra lépé­sén. Igen nagy sikert aratott Két­sopronyban a tótkomlósiak elő­adása. Már másodszor jártak itt ugyazezzel a színdarabbal s mégis harmadjára is meghív­ták őket. A tótkomlósiak be­váltják ígéretüket. Újra és újra meglátogatják majd Kétsop­rony t és a többi szlovák falva­kat. E munka, melyet e nemzeti­ségi kultúrcsoport végez, a leg­szebb feladatok egyike. A szlo­vák nyelv, a szlovák kultúra ápolásának, terjesztésének szin­te apostolai ők. Ezt az előadáson résztvevők ragyogó arca, mo­solyra húzódó szája bizonyít­ja. S az a nagy-nagy szeretet, amellyel elbúcsúztatták a to­vábbinduló tótkomlós] kultúr- csoportot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom