Viharsarok népe, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-26 / 21. szám

1955 január 26., szerda ViUúAs-aiak Héftt A megyei pártahtíra-értekezlet megmutatta as if júság nevelésének helyes módját Bíró József elvtárs január 22-1 én tartott nagyaktíva-értekezle- ten elhangzott beszámolóját hoz­zászólások követték. Az első hoz­zászóló, Kun Sándor, a kasza­peri területi DISZ-szervezet tit­kára, a következőket mondotta többek között: A tanács és a pártszervezet tá­mogatta a DISZ-t, míg a fiata­lokra nagyobb kampányok alkal­mával szüksége volt, A tanácsvá­lasztáskor is kaptak segítséget, amit a fiatalok a legnagyobb odaadással viszonozlak. Nem volt probléma a kultúrgárdával, meg a fiatal népnevelőkkel. Most a legcsekélyebb kérések sem ta- j Iáinak meghallgatásra sem a ta­nácsnál, sem a pártszervezetnél, j Nines megfelelő szórakozási lehetősége a fiataloknak. A volt DlSZ-keyiséget a gépállomás a napokban vette el raktárnak. A j kuLúrhúz építése félbemaradt, a mozit lezárták. / Nincs egyetlen helyiség Kasza­pere», ahol a fiatalok tanul­nának, szórakoznának. A Szarvasi Állami Gazdaság igazgatója többek között arról beszelt, hogy a sílózási kampány­ban a liaia'ok kezdeményező ké­pessége kibontakozott, gépesítet­ték a munkát, s így a tervüket 3 400 százalékra tudták teljesí­teni, a keresetük is 2—3000 fo­rint volt havonként. A fiatalok valamennyien a »Viharsarok« DfSZ-brigánban akarnak dolgoz­ni. A brigád létszámát 50 főre növelik, az ifjak 1300 hold föld elvetését és betakarítását vállal­ják. Az állami gazdaságban nagy volt a szakmai sovinizmus, a ío- gatosok különbnek tartották ma­gukat a tehenészeknél, az irodai dolgozók a műhelyben dolgozói fiataloknál. A DISZ-szervezet, az állami gazdaság vezetősége és a pártszervezet úgy segítenek ezen, liogy közös szórakozást rendeznek, hogy ezáltal is közelebb kerül­jenek a fiatalok egymáshoz. j Az országos sílózási versenyben | első a »Viharsarok;-brigád. Hír­nevet szereztek a fiatalok. Most újabb nagy tervekkel ké­szülnek, Szarvasról akarják el­indítani a felszabadulás 10. éves évfordulójára indított or­szágos traktoros-versenyt is. Homoki -elvtárs, a Pamutszövő telepvezetője elmondotta: nem­csak szavakban használjuk azt, hogy a DISZ a párt édes gyer­meke, hanem ezt gyakorlatban is igazoljuk. A Pamutszövő a fia­talok jó munkája következtében lett többszörös élüzem. Úgy kell segíteni, támogatni a DíSZ-t a pártvezetőségnek, üzemvezetőségnek, mint « saját édes gyermekét. Adjanak nagyobb támogatást a a középiskolai DISZ-szervezetnek is a párt- és a DISZ-bizottságok. Neveljék a fiatalokat a fizikai munka iránti szeretetre. Az üzemben naponta járnak olyan fiatalok, akik érettségit tettek és munkára je’entkeznek. Amikor a szövőgépek mellé, vagy egyéb fi­zikai munkára akarjuk állítani, a legtöbb sírva fakad, mert nem irodai munkára osztottuk he. Nagyobb figyelmet kell fordí­tani a DISZ-en kívülálló fiata­lokra, akiknek életmódja kifo­gásolható. Ezek nevelése is váljon az egész társadalom ügyévé. Min­den fiatalt meg kell nyerni. Marik elvtárs, a szarvasi Járási Pártbizottság első titkára hozzá­szólásában a szocialista nevelés­ről beszélt. — Az idősebb elvtár­sak türelmetlenül nevelik a fia­talokat — mondotta. — A kondo- rosi Micsurin TSZ-ben és a Szarvasi Állami Gazdaságban, de több helyen, ha a fiatalok érdek­lődnek az idősebbektől, olyan választ kapnak: »Ti fiatalok vagytok, csináljátok, ahogy akar­játok«. Több megbecsülést érdemelnek a fiatalok az idősebb elvtár­saktól. Nem kellően bontakozik ki a fiatalok alkotó kezdeményezése, pedig most sok a lehetőség erre. Sok esetben unottan, sablonosán do1 goznak. A fiatalok közül ke­rülnek ki a legtöbb fegyelme- zetlcnkedők, anyagpazarlók. Leg­jobban megmutatkozik ez a gépál­lomásokon, a szarvasi talajjavító­nál és még több helyen. Itt sür­gős tenniva'ója van elsősorban a DISZ-nek, de az egész társada­lomnak. Meg kell mutatni a fi­ataloknak a célhozvezető helyes utat. Nagy a megkülönböztetés az ifjúság rétegei között. A paraszt- fiatalok sokszor nem érzik jól magukat a DISZ-ben és alig pár százaléka tag. Hasonló a hely­zet az értelmiségi fiataloknál is. Különösen a fiaial agronómusok hiányoznak a DISZ szervezetei­ből. Nagyobb lehetőséget kell adni a fíata'ok szórakozására. | Vannak esetek, hogy saját ma­gunk kényszerítjük a fiatalokat a kocsmákba akkor, amikor el­zárjuk a kulturális lehetőségek­től. Szarvason eddig két mozi volt, most csak egy van. üt he­lyen tartottak tánciskolát, most csak egy van ilyen nagy község­ben. Több tánciskolát hozzanak létre községenként, itt ne csak táncra, de kulturált magatartásra is ne­veljék a fiatalokat. A Magyar Repülőszövetség kül­dötte a következőket mondotta: »A fia a'okat eredményesen ne- ve’ni csakis szervezeti életben le­het. A mi tennivalónk, hogy ál­landóan erősítsük új tagokkal szervezetünket. A fiatalok szó­rakozási helyeit tegyük ottho­nossá, hogy szívesen el is jár­janak oda. Biztosítani kill több klubhe­lyiséget, ifjúsági házat, ahol szórakoznak és művelődnek is.« Horváth elvtárs, a megy ei nép­művelési osztály vezetője többek között az ifjúság nevelésének fel­adatairól beszélt. Elmondotta, hogy meg kell ismerni az ifjú­sági élet romantikáját és ezt to­vább kell fejleszteni. Az ifjúság hazaszeretetre való nevelésében nagy szerepe van megyénk és or­szágunk természeti kincsei megismertetésének. J avasolta, bogy a kul úrotthonokban hozzák létre az ifjúsági tanácsadókat, ahol naponta foglalkoznak a fiatalokkal. Tovább kell fejleszteni a csabai kul tárház kezdeményezését. A he­lyes' viselkedésről előadást tar­tottak, bemutatóval egybekap­csolva. Ezt nagy érdeklődés kö­vette és ajánlatos lenne vidéki kultúrházakban, vagy ifjúsági há­zakban is bevezetni. Vissza kell adni a kultúrgár- dáknak a DISZ-jelleget. A kul- túrgárdák, táncceoportok fiatal DISZ-íagokból tevődnek össze és mégis különböző szervezetek sa­játították ki maguknak. Az a helyzet, hogy van a DISZ-nek kuliúrgárdája, tánccsoportja, de végeredményben még sincs. Mindenütt arra kell törekedni, hogy a kuli úrgárdában a legjobb do’gozó fiatalokat vegyenek részt. Sitz András elvtárs, a Békés­csabai Téglagy ár párttitkára hoz- j zásiólásában e'mondotta, hogy a j pártszervezetek már elértek ad­ÚJÍTOK és újítások Membrános olajozó Képünk Novák László elvtár­sat, a Békéscsabai Ruhagyár dol­gozóját, a megelőző karbantar­tás vezetőjét mutatja bé a memb­rános oiíijozió'val. Ez újítás meg­valósítását ő javasolta. Az új olajozó erős, 20 cm hosz- szúságú cső. Egyik vége ceruza- hegyszerűen szűkül össze. A másik végén egy gombot nyom­kodva lehet olajozni vele. Je­lentősége: nagy a megtakarítás. Több olaj fér bele, mint a ház­tartási varrógépek olajozóiba. (Azelőtt ilyet használtak a Ru­hagyárban.) Kevesebb idő szük­séges az olaj, beleöntögetéséhez, mint azelőtt, öntögetéskor nem csöpög el annyi olaj, mint ami­kor minden géphez egv-egyolaj- zót adtak. A régi oiajozókra gyak­ran ráléptek, tönkrementek, ilyen­kor az olaj is odalett. A régi olajzóval a gépek kezelői leg­többször túlsók olajat nyomtak a gépre, amely rajta végigfolyt. A membrános olajozó! csak te­remműszerész használja és szak­szerűen olajoz. A szovjet ipar újdonságai Színes televíziós vetítés A lig 16 esztendeje annak, hogy Moszkva délnyugati részén az első televíziós adótornyot je'szerelték. Innen sugározták az első kísérleti adásokat A televízió ma már mindennapi do­loggá víút és csupán Moszkvában, meg környékén esténként tíz-, meg tízezer televíziós készüléket kapcsolnak be. % A szovjet televíziós technika most újabb lépést tett előre. A régi antenna két hónappal ezelőtt új jeleket sugárzott szerte, amelyeket külön ellenőrzőkészülékekkel fogtak fel. A színes tele­vízió kísérteti adása megkezdődön. A bemondó, vagy a szí­nészek arca nem az eddig megszokott fekete-fehér színárnyalat­ban, hanem a maga természetes színeiben látszott a vevőkészülék képernyőjén. A kép világos volt, a ruhák színét, a háttérben levő díszleteket, sőt, az emberi arc nehezen visszaadható szín­árnyalatait is jól meg tudták különböztetni. Közvetítettek a kísérleti adásoknál színesfilmeket is és ez is igen jó eredménnyel járt. TVfayy ütemben folynak az előkészületek, hogy megindulhassa- * ’ mik a rendszeres színes adások. A színhatások jobb továb­bítása céljából napfénycsöveket szerelnek fel a stúdióban, mert ezeknek fénye közetííb iriey legjobban a nappali világítást. A színes televízió technikája sokkal komplikáltabb, mint az eddigi adásoké. A piros, kék és zöld alapszínekben kiílön-kü- lön sugározzák a képeketj amelyek a másodperc töredékeit kitevő időközönként váltogatják egymást. A kép a vevőállomáson elő­ször közönséges fekete-fehér képként jelentkezik, majd a kü­lönböző színszektorokkal ellátott forgó korong színes képpé vál­toztatja. * Körülbelül az év közepéig befejezik Moszkvában egy nagy színes televíziós adó-stúdió építését, ahonnan már egész színi előadásokat közvetíthetnek. dig, hogy értékelik a fiatalok munkáját. Hiba azonban az, hogy még az embert szemeiül tévesz­tik, ezt igazolta az, hogy a fia­talok brigádját több mint öt hó­napig éjjeli műszakba osztották be, s így nem jutott elég idő a szórakozásra, mert nappal alud­tak, éjjel dolgoztak. , A beszámolót még egy sor hoz­zászólás követte, amely megmu­tatta azokat a feladatokat, ame­lyek megoldása a DISZ-re és az egész társadalomra vár az ifjú­ság nevelése érdekében. A be­számolóhoz hozzászólt Terek elv- társ is, a DISZ KV kiküldötte, mely után az értekezlet végeiért. (1) VIRTUS Irta: Szikora András H ideg, ködös est szállt a falunkra, a zsupfedeles házakban kigyúltak a petróle­umlámpák, az apró ablakok sárgavörös fényei szerényen kacsingattak egymás felé. Az utcán járó-kelő emberek lépéseinek zaja nem csalta ki ugatásra az egyébként ingerlé­keny kutyákat. A s'’almakazlak tövéből, vagy a pitvar ajtók mellett elhelyezett vacokból csak asztmás vakkantással iga­zolták azt, hogy a poszton áll­nak és fáznak. I lyen régi téli est terült rá * falunkra, amikor Forgács Laci és cimborái egy korábban megbeszélt feladatot hajtottak végre, amely abból állott, hogy ma este Tüskés Ferenc cipész­mester műhelyében találkoznak azzal a céllal, hogy a szokásos borkóstolót ebben az évben is megtartsák. Az időpont kitű­nően meg is felelt, mert a mes­ter a minap vágott egy szép és tekintélyes súlyú disznót, így megfelelő mértékben lerak­ták a borkóstoló alapjait. Hogy miért éppen Tüskés mester tágas, meleg műhelyét választották ki erre a célra a fiúk? Hát ennek bizony több nyomós oka van. Többek kö­zött az egyik az, hogy itt min­den éjjel hajnalig ég a vil­lany, az az érdekes és csodála­tos fényforrás, amelyből fa­lunkban csak öt háznak jutott. A másik nyomós ok pedig az, hogy itt minden este idejár­nak a környék lányai fonni, ki­használva az áldott fényforrást. No, meg a Tüskés mester leá­nya, Margitka, a falu legszebb leánya, és ez még jobban von­zotta a fiúkat. Micsoda hada­kozást okozott a legények kö­rében az, hogy melyik lesz a sok titkos rajongó közül az a szerencsés, akinek udvarlását Margitka elfogadja. I jlorgács Laci és cimborái végül mindannyian meg­érkeztek. A mester két tanuló­jával együtt lerakta a kalapá­csot, kezet mostak és megkez­dődött a frissen sült hurka, kol­bász, töpörtyű fogyasztása és az öt-hatféle jobbnál-jobb za- matú bor kostolása, bírálgatása. Az idő telt, a disznótoros éle­lem, a kostolásra szánt bor fo­gyott, a jókedv, a nóta, a jóízű falusi hangulat dagadt, emel­kedett. A korábban megérkezett lá­nyok a műhely túlsó sarká­ban, a kályha körül szorgalma­san fonták a kenderszálakat. A fiúk nótázásában olykor-olykor ők is segítettek és csak az lett a vége a kacsingatásoknak, a kedves csipkelődéseknek, hogy a fiúk áttelepültek a lányok mellé és a disznótoros borkós­toló a fonó gyönyöreivel bővült ki. A kályha mellett csepüt fonó öregebb asszonykák tágrame- redt szemekkel nézték az ifjú­ság bolondozását, virtusos já­tékát. Az éltesebb férfiak akkor ér­keztek, amikor a jókedvű fiúk a mester munkaasztala mellől mind átpártoltak a fonó lá­nyokhoz. A férfiak foglalták el a fiuk helyét és az ifjúságra nem is hederítve, hozzáfogtak a minden este megismétlődő, szinte folytatásos regénynek tűnő élmények elmeséléséhez, amelyeket a katonaélet során szereztek, az ujoncélet csuk­lózásától a gorlicei áttörésig vagy a Doberdóig. S zép este volt. A fiatalok telve dallal, vígsággal, igazi virtussal, szeretettel, az öregebbek pedig emlékezéssel. Mint mindennek, úgy ennek a szép estének is végeszakadt. Az idő eljárt és elszállingóztak haza. A műhely csendesebb lett, a mester''és a fiúk a munkaasz­tal mellé települtek és a meg­maradt bort újból fogyasztani kezdték. A mesternek ugyan feltűnő volt a fiúk nyugodtsá­ga, mert eddig, amikor a lá­nyok mentek, akkor a fiúk is törték mugukat utánuk. Most azonban nem így történt. — Mi az fiúk, ma este nincs hazakísérés? — tette fel a nagy kérdést Tüskés mester. — Nincs — szólt röviden Tóth Gyuri. íFolyt. köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom