Viharsarok népe, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-23 / 19. szám

.........-.........-................... ViUaisaiolc Hifit . A z olvasó- és gazdakörök néhány időszerű kérdéséről 1955 január 23., vasárnap A községek, városok lakosai — de különösen dolgozó parasztsá­gunk körében igen népsze­rűek az olvasó- és gazdakö­rök, amelyek a tagság önkéntes­ségére és öntevékenységére tá­maszkodva, népi demokratikus államunk törvényeinek szellemé­ben segítenek a dolgozó parasz­tok politikai aktivitását kibonta­koztatni, művelődési és szórako­zási igényeit kielégíteni. Pártunk és kormányunk azzal a céllal ja­vasolta ezt az öntevékenységen alapuló egyesülést, hogy a dol­gozó parasztság aktívan kapcso­lódhassák bele a helyi feladatok elvégzésébe és az országos ügyek intézésébe. E cél megvalósításá­ban az olvasó- és gazdakör na­gyon fontos eszköz. Tudvalévő, hogy az olvasó- és gazdakör a paraszti egyesülés­nek olyan hagyományos formá­ja, amely a falu dolgozó társa­dalmát az őt legközvetlenebbül érintő mezőgazdasági termelés problémáinak megoldása érdeké­ben egyesíti. Természetesen azí olvasó- és gazdakörök életrekel- tésében nem a parasztság régi egyesülési formájának újjáélesz­téséről, hanem olyan egyesülésről van szó, amely az egészséges ha­gyományokat felhasználva, a falu egész dolgozó lakosságát közelebb hozza egymáshoz. Bekapcsolja a közügyekbe való rendszeres rész­vételbe, az új szakasz politikájá­nak támogatósával. A népfront­bizottságok elősegítik, hogy he­lyes politikai közvélemény ala­kuljon ki. Otthonai ezek a dol­gozó parasztságnak, ahol a tör­vények és rendeletek megismeré­sére nyílik lehetőség. Több községből érdeklődtek, hogyan alakítható olvasó- és gazdakör? líppen ezért tartjuk szükségesnek, hogy néhány kérdésben tájékoz­tassuk az érdekelteket. Az ól- j vasó- és gazdakör létrehozása- j ban nagy szerep jut a helyi nép- j front-bizottságoknak. Mindenek j e'ő't figyelemmel kell kísérniük, j hogy meg van-e a feltétele a kör alakításának. Mik ezek a feltételek? Minde­nek előtt az, hogy a dolgozó pa­rasztok akarnak-e olvasó- vagy j gazdakört alakítani. A népfront- j Bizottságok különösen ott nyújt­sanak támogatást a párt- és ta­nács-szervekkel egyetértésben, ahol régen is volt gazdakör és most is óhajtja a község lakos­sága. Vagy ott, ahol más lehe­tősége nincs a község lakossá­gának művelődési és szórakozási igényeinek kielégítésére. Második feltétel, hogy a dől- ] gozó parasztság a működéshez j s-ükséges anyagi feltételeket vá- j lalja-e. Elsősorban saját erejü­ket vegyék figyelembe mind a helyiség, mind a berendezés biz­tosítására. Az idősebb emberek jól emlékeznek — legtöbbje ma­ga is részlvett —, hogy' saját ere­jükből építették és rendezték be a gazdakört. A harmadik igen fontos felté­tel, hogy a gazdakört alapítani akarók a népi demokratikus ál­lam szellemében való működésre kötelezzék magukat. Az olvasó- és gazdakör tagsági jogosultságáról is sok vita folyik. Helyenként csak paraszti egyesü­lésnek tekintik, máshol csak az egyéni dolgozó parasztok számára értelmezik a gazdakört. Ez hely­telen és erre azt válaszolhatjuk, hogy az olvasó- és gazdakör a párt­tag és pártonkívQli, termelő­szövetkezeli dolgozó paraszt, egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt, gépállomási és állami gazdasági dolgozók önkéntes­ségére, öntevékenységére épülő demokratikus egyesülés. Eddigi tapasztalataink között ku­tatva találkozunk olyan helytelen törekvésekkel, mint Tótkomlóson, ahol úgy mondják még a ta­nács felelős vezetői is, hogy a tsz-nek nem kell gazdakör, van kultúrotthona. A parasztság ösz- szejövetelének, találkozásának ilyen elválasztása egyre több ve­szélyes tendenciát hoz maga után. Ugyanis Tótkomlóson ezek után úgy beszélnek, hogy az egyénie­ket is ketté kell választani, még­pedig alakítson a kisparasztság külön és a középparasztság is külön egy-egy olvasókört. Ez az állásfoglalás helytelen, mert az olvasó- és gazdakörök létesítése és működése nem a nemzeti egy­ség megzavarásának, hanem to­vábbi megszilárdításának, nem egy szűk rétegnek, hanem a falu egész dolgozó társadalma igényei kielégítésének eszköze. Ahol a párt, a népfront és a tanács ve­zetői világosan látják ezt — mint Méhkeréken is — ott esténként az olvasókörben találkozik a köz­ség dolgozó lakossága, asszonyok is, fiatalok is. Rendeletismerte­tőt tartanak »pipaszó« mellett. Tehát nem az elkülönítés, hanem éppen a közelkerülés a cél, a különböző munkahelyen dolgozók problémáinak kölcsönös megis­merése, a feladatok megoldására való együttes erőfeszítés a cél. Az a helyes, ha az olvasókörnek tagja minden becsületes polgár, de semmi esetre sem lehessen tag kulák, volt kizsákmányoló, vagy olyan ellenséges személy, aki­nek nem az olvasókörben lefek­tetett szabályok betartása, hanem annak akadályozása a cél. Hi­szen ez nem is fér össze az ol­vasókör feladatával. Az olvasókör eszköz: népi de­mokráciánk alapjának, a mun­kás-paraszt szövetségnek az el­mélyítése. megszilárdítása, e két nagy dolgozó osztály test­vén barátságának, összefogásá­nak ápolása. Ezért helyes az, ha a gazdakör tagjai, vezetői felkeresik a mun­kásokat, hogy látogassanak el oda. Véleménycserével, baráti ta­lálkozásokkal ápolni e nagy szö­vetséget az olvasókör legszebb hivatása. A Haladás TSZ diszisiái... N( fém is így kellene mondani, inkább úgy, hogy fényesi-szőlö ifjúsága. Igaz, hogy a tsz kultúrtermében gyűlnek össze csaknem minden este tanulni, játszani, szórakozni, színdarabot tanulni, de itt van az egész tanyavidék valamennyi fiatalja, sőt, még Gyuláról is jönnek. Maguk mondják el, hogy miért. Itthon vannak a szervezet­ben. Itthon vannak és most azon gondolkoznak, hogyan tehet­nék szebbé, gazdagabbá otthonukat. Már eddig is sokat tettok ér­te. Zenekart, fcultúrcsoportot szerveztek, van íutball-felszerelésük, asztalitenisz-készlet, sakk, biliárd, a táncosoknak ruha... Mindez a saját erejükből. 19-én este küldöttválasztó taggyűlésre jöttek a fiatalok. Vidá­man, nótás-táncos kedvvel, tréfálkozva, mégis saját ügyük iránt érzett felelősséggel beszélgettek munkájukról, eredményeikről és a feladatokról. Az eredményekről büszkén, a feladatokról lel késén, fiatalosan, keményen. Hozzuk rendbe a kultúrházat... ala­kítsuk meg a sportkört... szervezzünk házi asztalitenisz-, sakk-, stb. versenyeket... az olvasókör könyvtárát nyissuk meg a fiata­lok előtt is... kérjünk a tsz-vezetőségtől segítséget... — hangza­nak el egymás után a javaslatok, de a vállalások is. »Mi feldí­szítjük a kultúrotthont... A faliújságot már megcsinálta Gajdács Erzsi«, stb. Szelcsán Mihály bácsi, az olvasókör elnöke sem állja meg szó nélkül: »Valóban, a könyvtárat minden szerdán nyitva kell tartani!« ne nemcsak a UlSZ-szervezet belső ügyes-bajos dolgáról esik "szó. A fiatalok ott akarnak lenni a satakozott gyalogjáró ké­szítésénél is. — A mi Fényesünk — mondják szűkebb hazájuk­ról — és mert a mienk, szebbé, jobbá kell tennünk. Szinte egyszerre emelkednek magasba a kezek, amikor egy csendes, sz'ótlannak látszó kislány megmondja, hogy ő Jcil sze­retne küldöttnek: ifj. Hágó Györgyöt, a szervezet titkárát és Gajdács Erzsikét, a kultúrf ele löst... Alig ül el a taps lármája, s halkulnak el a DlVSZ-induló utolsói hangjai, a »zenészek' már rázendítenek a vidám talpalá- Valóíra. Dübörög a csárdás, felhangzik a nóta. Nagyszerű fiatalok Vannak f ényesen! Marsi Gyula. a DISZ MB munkatársa. Milyen vezető szervei vannak az olvasókörnek és hogyan kell az alapszabályt elkészíteni? Erre a következőket válaszoljuk: Az olvasókör veze­tésében a legfontosabb szerepe a közgyűlésnek és választmánynak vau. Közgyűlés a tagság részvéte­lét és közvetlen beleszólását je­lenti az olvasókör életébe. A köz­gyűlések tartására nem lehet sé­mát adni, általában az eddigi alapszabályok félévenkénti idő­pontra rögzítik le. Ami a választ­mányt illeti, helyenként egy-egy ilyen szűkebb közösséget válasz­tanak. Ennek létszáma is a helyi adottságtól függ. A választmá­nyon kívül még személyeket is választanak, akik a közgyűlés, valamint a választmányi ülés kö­zött a tagság által megbízott fel­adatokat elvégzik, így: elnököt, pénztárost, elnökhelyettest, gond­nokot, stb. választanak. Az alapszabály elkészítését sem lehet uniformizálni. Egy amit ál­talában követelményként ki­mondhatunk : elengedhetetlenül fontos, hogy az alapszabály el­készítésében, megvitatásában az egész tagság vegyen részt. Az alapszabály elkészítésénél három alapvető elvet helyes követni: 1. önkéntességet — azaz az ol­vasóköri tagság nem kötelező. 2. Törvényességet — meg kell követelni a törvények betar­tását. 3. A demokratizmust — amely a kör belső életének alapja, amelyben a közösségi érdek a eél. a többség és nem a kisebb­ség akarata a döntő, és egyen­lő jogok illetik meg a tagságot, tehát nincsenek kiváltságok. Mindamellett egyet nem fe­ledhetünk el: dolgozó paraszt­ságunk örömmel lép olyan egye­sületbe. ahol biztosítva van a művelődés ismereteinek gyarapí­tása, szórakozása és ahol nincs helye a kuláknak. A népfront-bizottságok niesz- szemenő segítséget nyújtanak abban, hogv az olvasókörök tanvá­Érdekes műtét a poznani kórházban Lengyelországban, a poznani [ Celsiusra süllyesztették, s e városi kórházban néhány nap- i nek következtében mély álom- pal ezelőtt első ízben hajtották ba szenderült. Egyidejűleg vál- végre olyan operációt, amely- tozáson ment keresztül a test nél alkalmazták az úgynevezett anyagcseréje és a szervezet ér- hibernációt. A hibernáció lé- zéktelenné vált a műtéti be- nyege az emberi test normális avatkozással kapcsolatos fájdal- hőmérsékletének mesterséges ■ makra. A műtétet dr. Bogdan csökkenése. Egy súlyos női be- Bogacki, a kórház egyik kiváló teget operáltak. A beteg szer- j sebésze hajtotta végre. A beteg vezetőnek hőmérsékletét 26 i már utána jól érezte magát. ■ zó estévé váljanak. Ahol a falu dolgozói jól érzik magukat és tanfolyamok rendezésére (csuhé- í fonás, kosárkötés, főzés, stb.) ivú­ahova nemcsak a tsz-tag és az nyúlnak. Szórakozás kie'éaítéséi« az ifjúság részére bálák rendezése.. I Mind-mind hozzájárul ahhoz, hogy eleven, egészséges élet le­gi en a falun a lakosság legna­gyobb örömére. Az elmondottakból némi tá | kozódást adtunk az olvasókör he­lyes működéséről. Ezer szálnál is több tartozik még ehhez, de ennyiből is kitűnik, hogy az ol- ' vasó- és gazdakörökön keresztül I is a népfront-bizottságok hatha­tós segítséget tudnak adni a pártnak, a helyi politika, kiala- ■ kilósához, a kormányprogram megvalósításához. Bocskai' János, a Megyei Népfront Iroda tagja. egyénileg dolgozó paraszt, ha­nem a falu egész lakossága szí­vesen eljár. Igen fontos, hogy az olvasókör a kötetlen beszélgeté­sekhez nagy lehetőségeket bizto­sítson. Ahol pipázás mellett meg lehet hányni-vetni a német mi- litarizmus, a békeharc, a terme- Jés, a piaci árak kérdését. Segítse elő a népfront-bizottság, hogy ezekre a kötetlen beszélgetésekre a párt és tanács vezetői eljár­janak. Kérjék fel erre, hívják meg őket, hiszen a párt és tanács vezetői tudnak a dolgozók ügyes­bajos dolgaira megfelelő választ adni. De helyesek azok a kezde­ményezések, amelyek különböző A patlof€feí „csata €* A dolog a negyvenes években történt, még eléggé a há­ború elején, körülbelül akkor, amikor japán is hadat üzent. Tét volt, emlékszem, épp oly különös tél, mint az idei. So­káig enyhe volt az idő, s ez az enyheség oly jói esett ak­kor, mint egy baráti kéz símo- gatása a súlyos betegnek. Már- inár szinte azt hittük, hogy va­lami csoda történik: a termé­szet is fellázad talán az embe­riség ellen készülő gaztett miatt — ám ez csak naív álmodozás volt. Mégis, mi komolyan vettük a dolgokat. Mi, a rákospalotai Krudy-kör tagjai: Vámbéri, a nyomdász, Berda, a költő, Raicsj, a zongorista és műfordító, Gyö- kössy, a lelkész és jómagáin. Mondom, komolyan vettük a dolgokat: verseket, novellákat, pamfletokét írtunk, műfordításo­kat közöltünk a közelgő »idővál­tozásról«, a »hajnalhasadásról«, a »békéről«. A parlamenti cen­zúra derekasan végezte dolgát, ezért csak valami madárnyelven lehetett írni, hogy az olvasó meg­értse: nem úgy lesznek a dol­gok, ahogy a Magyar f utár és társai üvöltözik. A fasiszta Né­metországon és csatlósain kívül van egy »másik« Európa is — és ez is megteszi a magáét. Mel­lesleg, hogy ez a másik Euró'- pa valóban megvolt, mi inkább hittük csak, mint tudtuk. Ne­künk nem voltak értesüléseink a Szovjetunióról, s a születőben levő antifasiszta világszövetség­ről. Még a Magyar Ellenállási frontról sem. De hittük, hogy Hitler »gauleiterein« kívül még más európaiak is vannak, olya­nok, akik megbecsülik a kis né­peket is. A történelem igazolta, hogy ilyen európaiak valóban voltak: mindenekelőtt a szovjet emberek. TAe nézzük, hogyan zajlott a palotai »csata«? A Krudy- kör kéziratait először a fővá­rosi Bettiién Gábor nyomdába vittük. Vámbérinek itt voltak kap­csolatai. Később átmentünk az Akácfa utcai fráter nyomdába. Nagyszerű, meleg otthonnak érez­tük ezt a nyomdát, ügy éreztük, hogy fráter bácsi szeret min­ket, jogászokat, költőket, irodal­márokat. ügy éreztük, hogy tud­ja, miről van szó, ha nem is beszél róla. Különösen a fize­tésnél mutatkozott meg ez a szo­lidaritás. fráter bácsi megértet­te, hogy ez a vállalkozás nem »irodalmi« jellegű. El-elküMte hozzánk időnként az egyik kis nyomdászinast pénzért — ha tud­tunk, fizettünk, ha nem tudtunk, megkértük a kis nyomdászinast: mondja meg fráter bácsinak, hogy majd később... Majd, ha eladtuk a füzeteket. Ez volt a dolog neheze. Körülbelül ezres péidányszámban jelentek meg ki­adványaink. Néhány tucat el­adását miaguk a kör tagjai vállal­ták. A többit különféle címek­re postán adtuk fel. Olyanoknak, akikről feltételeztük, hogy nem fasiszták, vagy hogy épp ellenzői ők is annak, ami készülőben volt az ország és e földrész ellen:! baloldali színezetű lapok, hala­dószellemű művészek, mint pél­dául Gsortos Gyula és mások. Az én feladatom volt a címírás és a postai feladás. Amikor egy csomagot feladtam a postán, úgy éreztem magam, mint aki egy kézigránátot dobott el. Kicsit iz­gatott voltam, s lehetőleg min­dig más-más postahivatalba men­tem. A laptalan lett volna ez a fé- leiem? Nem mondhatnám. Igaz, ugyan, hogy a füzetek ki­adását a cenzúra engedélyezte, tehát nem lehettek »veszélye­sek«. De a sorok mögött lappangó érzések telibetaláltak: a magyar finánctőke klerikális folyóirata, a Magyar Kultúra olyan fröcskö- lődő, véresszájú cikket írt ró­lunk, hogy a kör egy katolikus tagja majdnem kitért a hitéből. A kör hamarosan kifulladt és kimúlt. Utóbb már, úgy emlék­szem, némi papírkiulalási nehéz­ségek is voltak, a cenzúrán kí­vül. Vállalkozásunk megbukott. De párszáz hazafiban, addig is, amíg hallathattuk szavunk, éb- rentartottuk a hitet, hogy lesz magyar feltámadás. TVTost, amikor Európa egén is- mél fellegek tünedeznek fel, gyakran eszembe jut a mi kis palotai »csatánk«, csetlő-botló harcocskánk története. A Krudy- kör, s az »Öt Hársfához« címzett vendéglő, ahol Jakucs néni jutá­nyosán mérte nekünk a kis- fröccsöt, és néha-néha házisütte- tű töpörtyüspogáosával is meg­kínált — rég nincs már. De az ellenállási front lelke, a párt ve­zette magyar munkásosztály, »felnőtt« azóta, s e munkásosz­tály szárnyai alatt mi is egyra inkább megtanulunk új, okosabb módon harcolni a békéért. Berecz Miklós

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom