Viharsarok népe, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-21 / 17. szám
Vila» proletárjai egyesüljetek? r--------------------------^ A Gyomai Gépállomás kommunistái felkészülnek a tavaszi munkára Ma: Heti rádióműsor ^_________________________J A1 M D P BÉKÉSMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1955 JANUÁR 21., PÉNTEK Ara 50 fillér XI. ÉVFOLYAM 17. SZÁM í van erőnk Mgy koszöütjük a legszebb évfordulót A háborús gyujtogatók újabb készülődéseiről, mesterkedéseiről hallunk, olvasunk. Újra bontogatják szárnyaikat az Egyesült Államok imperialista körei. Újra gyártják a pusztító fegyvereket a Morgan, Uupon és Kocke.feller-jéle amerikai monopolisták. Ismert ezeket az egész világ, hiszen egy emberöltő alatt most a harmadik világégést tűzték maguk elé. Az emberek százezreit, milliót akarják atom- és hidrogén-bombáikkal kiirtani. Azt akarják, hogy a föld ne teremjen, az anyák ne szüljenek. Vér, könny, pusztulás — ez a programjuk. Mindezt azért, hogy a maximális profiljukat biztosítsák, a népeket igájuk alá hajtva uralni tudják. Minden vágyuk az, hogy N y ugat-Németországot felfegyverezzék, megteremtsék az új \V ehrmachtot. hegy vert, atomot akarnak adni a német fasiszták Jcezébe. S ma már egyre nyíltabban mondják, hogy az új háborút az atomnak kell eldöntenie. Ncw-Yóikban és a többi háborús barlangban elfeledkeztek arról, hogy az alom — amit a morganok hét lakat alatt őriznek — ma már nem titok. A Szovjetunió nem atomháborúra készül, mint Hitler utódai, hanem az emberek boldogabb életét akarja elősegíteni. Az atomenergiái az emberiség javára és szolgálatába állítja. Ezt bizonyítják természetátalakító tervei és az a villamos erőmű, amit már atomenergiával működtél. Néhány nappal ezelőtt a szovjet kormány egy minden eddigit felülmúló határozatot hozott a világ közvéleménye elé. Ez a határozat arról szól, hogy kész átadni az atommag- fizikai kutatásában elért összes eddigi eredményeit békés célok alkalmazására, a Kínai, a Lengyel, Csehszlovák, Komán Népköztársaságnak és a Német Demote, a'ikus Köztársaságnak. Ezenkívül kész segítséget nyújtani az atommáglyák és elemi részecske-gyorsítók tervezésében, szállításában, megépítésében. Rendelkezésükre bocsátja az atomntágiyák és a tudományos kutató munkálatok céljaira szükséges hmadó anyag-mennyiségét, hogy tudósaink az emberi élet megmentésére és boldogulására használják fel. De nemcsak átadja az atomot a népi demokráciáknak, de hajtandó leülni is i a amennyi nemzettel, hogy megvitassa az atomenergia békés célokra való felhasználásának lehetőségeit. Ez mindennél beszédesebb bizonyíték. A Szovjetunió ezzel újra bebizonyította — m'ntmár annyiszor — hogy a világ békéjének igazi és következetes harcosa, és őszinte segítője a nemzeteknek. Azt akarja hogy a nemzetek békében gazdagodjanak: több gabona teremjen a földeken, több és olcsóbb energiát adjanak a villanyt elepek és minden ország népe egymást megértve, boldog és megelégedett legyen. A Szovjetunió küzd az élet minden területén az emberiség jólétéért. Azt akarja, hogy az emberek naprót-napra még jobban éljenek. A Szovjetuniónak az a segítsége, hogy átadja az alom- kutatásban eddig etéri tapasztalatait, szinte felmérhetetlen valamennyi népi demokratikus ország számára. Eljön az az idő, nem is soká. hogy hazánkban is élvezik majd a dolgozók az atomenergia áldásait. De amíg idáig elérünk, nagy és nehéz feladat vár valamennyi békeszerető emberre. Meg kell akadályozni a mindenre elszánt háborús ggujto- gatók tervéi. Ki kell lépni Kezükből a háborús tűzcsóvát, amit a termőföldekre, gyárakra akarnak dobni. De van erőnk hozzá, s ez az erő nő, egyre nő. Erről beszél a Szovjet"'dóban atomenergiával hajtott villamos erőmű is. A felszabadulási verseny eredményei A Békéscsabai Téglagyár dolgozói nagy lendülettel fogtak hozzá a téli nagyjavításhoz. A szak- szervezet megszervezte a munka- versenyt, s így alig van dolgozó, aki jobb és több munkával ne venne részi a felszabadulási versenyben. A kemencék boltozatait Pólyák György elvtárs brigádja javítja. Vállalták, hogy február 20-a helyett február 13-re elvégzik az összes javítást. Január 14—18-ig 81 négyzetméter boltozatot hoztak rendbe, s így a brigád 153 százalékot ért el. Az eredmények további növelésére úgy szervezik a munkát, hogy mindig legyen előre elkészített munkahely, ahol a brigád folyamatosan dolgozhat. A transzmisszió főjavításán ttabovszki András eivtárs brigádja foglalatoskodik. Az április 4-re vállalt munkák 60 százalékát már elvégezték. A lakatos üzemben egy ölméteres tengelyei) most készítik az ékpályát és a tengelykapcsolókat, hamarosan beszerelhetik ezeket az alkatrészeket is. A karbantartó lakatosok vállalásuk teljesítésével szeretnének hozzájárulni a javítások sikeréhez, de Kovács elvtárs elmondja: — Sok eselben hiába megyünk a raktárba csavarért, anyáért, nem kapunk, mert nincs. Lgynegyedes metsző is hiányzik, ami pedig sok esetben kellene. A szerszámok, alkatrészek beszerzése fontos lenne, mert ezek hiánya hátráltatja vállalásunk valóra váltását. • • •• _ fKESÍUL a % cA & Pezsgő élet a kondorost Dolgozók TSZ-hen O lyan a szövetkezet székháza most, télidőben is, mint valami főhadiszállás. Az egyik szobában a pénztáros egyezteti a könyveket. A másikban az elnök. Ladnyik Mihály tárgyal a könyvelővel. Esteledik. De inkább növekszik, semmint fogyna a létszám a teremben. Az egyik sarokban Hajdú Gyurka, a tsz párttitkára Orosz elvtárssal, az állattenyésztési brigádvezetővel beszélget. A napokban egy brigád volt náluk a járásból: a tanács mezőgazdasági osztálya, a Járási Pártbizottsággal karöltve, megvizsgálta a szövetkezet munkáját, a vezetés módszerét. Ez a brigád is sok szép eredményt állapíthatott meg. A szövetkezetben fejlődik az állattenyésztés. A tsz-nek már eddig is sok szép jószága, díjnyertes, törzskönyvezett tehene volt. Most még többet törődnek a minőséggel. Különös gondot I fordítanak az idén a kertészetre. Hibákat, is talált a brigád: az alapszabályszei’inti működés, a premizálás területén. |7 észülődnek a tavaszra... “■ A vetőmagvakat már ki- szelektorozták. A gépeket, szerszámokat saját kovács-, bognár-, illetve lakatos-műhelyeikben javítják. Amint rá lehet menni a földre, egyes helyekre még trágyát hordanak, a vetéseket pedig, megfelelő helyeken, fejtrágyázzák. A műtrágya —■ pétisó, szemcsézett műtrágya — már a raktárukban van. Megjöttek az üvegek a kertészet számára, készítik a melegágyakat is. A tavalyi 35-tel szemben, az idén negyven holdon létesítenek kertészetet. Jelentősen növeli ez majd a tag- |ság jövedelmét. A szövetkezet standot készül felállítani Szarvason, ahol húst, zöldséget árusítanak majd. S ha kapnak gépkocsit — amire már a pén|ZÜk is megvan —, akkor más i városokba is szállítanak árut, A múltban igen sok tag csak ja saját háztáji gazdaságával törődött. Most előtérbe kerültek i a termelőszövetkezet problémái. A tagok látják és érzik, hogy felemelkedésük fő útja ez — és nem a háztáji gazdaság, noha, az sem mellékes. Tavaly több mint félmillió forintot jövedelmezett az állat- tenyésztés. Félmillió — nem kis pénz. Ebből a tagoknak is jut. És ebből vesznek autót is. Ebből építik tel az új, 60 férőhelyes istállót, hogy még több tejet, még több húst adhassunk az országnak... M ost, csak a nagyját számítva, mintegy harminc forint jutott egy-egy munkaegységre. Az idén többet akarnak elérni. Jobban gazdálkodnak, hogy növeljék a termelőszövetkezeti gazdálkodás jóhírét és megszépítsék életüket. (B. M.j István bácsi megbízatása |J ideg szél söpör végig U a vésztői házak között. Egy idős ember botra támaszkodva, lassú léptekkel mendegél a Kossuth utcán. A szél olykor kabátjába kapaszkodik, cibálja, megállásra készteti. Az ismerősök oda köszönnek neki: — Hová igyekszik, István bátyám, ebben a cudar időben? — kérdezik néhányan. — A tanácsházára, fiam —válaszolja a 70 esztendős Pardi István bácsi és folytatja útját. Dehogyis fordulna vissza a rossz idő miatt. Hiszen olyan megbízatása van, ami elfeledteti a hide- set. Öres szívét ióleső érzés járja át, amikor beér a tanácsházára. A VB-titkár ajtaja előtt kicsit megtorpan — gondolkozik —, hogy is kezdje a mondanivalóját. Hát attól függ, hogyan fogadnak — határozta el magát és bekopog. A szívélyes „tessék“ biztatásra belép a szobába, köszön és beszélni kezd. ■—Azt hiszem, ismer a titkár elvtárs. A Tarlódomb utcában lakom. Azért jöttem, hogy elmondjam az utcabeliek kérését. — Halljuk, mondja csak bátran, István bácsi. De előbb üljön le — biztatja a VB-titkár. — Mondom is. Arra mifelénk sokan lakunk öregek. Nem jó az utcai világítás. Emellett még a járda is olyan rossz, hogy a magunkfajta öregembernek még nappal sem ajánlatos sehová menni. Könnyen elesik a rossz járdán. Meg kéne azt már javítani. — Igaza van, István bátyámnak, ha rossz a járda, meg kell javítani és meg is lehet. Csak magukon múlik. Van tégla és adunk is amennyi szükséges. A járdát azonban maguknak, az utcabelieknek kell megcsinálni. —« Hiszen mi örömest megcsináljuk, ha tényleg kapunk téglát... Ilyenkor vannak ráérő emberek, — Rendben van, István bátyám, a tégla meg lesz. — Akkor a járda is — pödör egyet bajszán István bácsi. S zabó Mihály tanácstag szótlanul üldögélt eddig a szobában. Most ő is megszólalt, az idős ember felé fordult: — Látja, sógor ezt a járdát már régen meg lehetett volna csinálni, hiszen tudja azt ä közmondást: „Néma gyermeknek az anyja sem érti a szavát.“ Amit pedig a villanyvilágításról mondott, az is igaz. Ezzel igen sok baj van itt, a községben. Sok a panasz a közvilágításra. Erről jut eszembe, hogy a vasútutcabeliek is panaszkodtak, feléjük sem ég a villany. De a mozi előtt sem. Mikor vége az előadásnak, az emberek egymást tapossák, mert nem látnak. Rendet kéne itt is teremteni. — Igazuk van emberek —■ szólal meg a VB-titkár. —A tanács már fefllívta a DÁV figyelmét a hiányosságokra, de úgy látszik, hiába, mert azóta semmi intézkedés nem történt. Most ismét szólunk nekik — Hát csak gyorsan sürgessék azt a DÁV-ot, Sárkány elvtárs, mert nem tudom, ki lesz a felelős azért, ha valaki kitöri a lábát a nagy sötétségben — köszön el Pardi István bácsi, Igyekezett haza, hogy elújságolja: lesz már járda a Tarlódomb utcában. (Bánfalvi)
